Zemplén, 1901. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1901-11-24 / 47. szám

1901. November 24.

I. Melléklet a „Zemplén“ 47. számához

nem egy csekély hányadánál nem a ténylegesen realizált, tehát valóságban beállott, hanem — szemfényvesztés végett — kalkulált nyeres- ség kerül elosztásra. Az a bizonyos korsó azután addig jár a kútra, mig egyszer csak eltörik! A problematikus nyereségek ily művészi kiszámítása nagyon fontos szerepet játszik a részvényes vállalatok katasztrófáiban 1 A milyen nyilvánvalók ezen a téren a visszaélések, épp oly lehetetlenség, hogy a törvényhozó ezek ellen pozitív segélyt nyújtson.

A törvény a mérleg megszerkesztésénél előírja ugyan, hogy a vagyonalkatrészek miképp értékelendők, taksalandók, de épp ebben rejlik a bibi, a nehézség, melyik eljárás helyesebb : az értéket, vagy az árt szerepeltetni a mérlegben ? Ez a Sphynx-szerü talány ! Az érték és ár két ellentétes fogalom, melyek nem azonosíthatók és merőben ellentétes eredményekre vezetnek. A tisztán elméleti érték fogalmát pozitív számokkal határolni, meddő ki sérlet volna. Bár az érték képezi az ár szilárd alapját, de ezt majd az alulról, majd a felülről bekövetkező hullámzások, a különböző helyeken mintegy keresztülszelik.

Ezek a keresztező vonalak sehol annyira fel nem ismerhetők, hogy minden időben az értékből az árhoz és vice-verza juthatnánk.

Ezt elérni a közgazdasági négyszögüsitése volna, vagyis megoldhatatlan feladat, minek az a folyománya, hogy a leltár és a mérleg felállítására nem lehet általános érvényű törvényeket hozni.

Gyakorlati utón közelebb jutunk, legalább a részvényes vállalatoknál, a dolog lényegéhez, ha az összes vagyonalkatrészeknek azt az értékét állítjuk bi a mérlegbe, a mely mellett fik tiv nyereség és a társasági tőke apasztása és gyengítése ki van zárva, A leltári értékek helyes megállapításának nehézsége megkönnyíti természetesen a hamis szédelgő mérlegek létrejöttét. A mig az ily csalárd módon megállapított mérlegek ellen biz a törvény nagyon keveset segít, sőt bizonyos mértékben épp a törvénynyel takaródznak, addig a hitelek túlságos engedélyezésével, avagy igénybevételével elkövetett szabálytalanságok a könyvekben nyomot hagynak, mert valahol, vagy egyszerre több helyt is, följegyzések alakjában ékeskednek.

A vagyonalkatrészek értékelése, a leírások szabatos megállapítása és az egész számvitel fölötti ellenőrzés képeznék tehát a felügyelő bizottság teendőit.

Az a kérdés merül tehát fel, miképp gyakorolja ez az őrszem annyira fontos kötelességét?

A felelet majd szándék nélkül, majd szándékosan, majd nyitott, majd zárt szemekkel alszik dermesztő tehetetlenségben, legtöbb esetben tudatában sincs azon nagy anyagi és erkölcsi felelősségnek, melylyel tisztének tartozik. A számvétel felülvizsgálásához, megbirálásához majd a kedve, majd az ideje, de legtöbb esetben a szakérteimé hiányzik. Vidéki takarék- pénztáraink igazgatóságaiban és felügyelő bizottságaiban kevés az olyan kereskedő, ki a mérleg helyességét és a számvitel fölötti ellenőrzést szakszerűen gyakorolni tudná!

Hát még a nem kereskedő ellenőrző közegek, pedig az igazgatósági és felügyelő bizottsági tagok többségét ezek képezik, noha ehhez a mesterséghez vajmi keveset értenek !

Á mérlegtételeknek a zárlati eseményekkel való egyszerű összehasonlítását teljesen céltévesztett, felesleges munkának tartom, mert nem a formai.„ hanem a beható vizsgálaton múlik a dolog, ügyetlen csalónak kell annak lenni, a ki nem tudná tettét, mesterségesen, legalább felszínen eltakarni, úgy, hogy az üzleti könyvek egyenlegei a mérleggel ne egyezzenek, de csak mesterségesen és felszínen, mert a szakszerű és alapos könyvizsgálat okvetetlen felderítené az elburkolt szabálytalanságot, ha a könyvelési tételek eredetét, forrásait veszi vizsgálat alá és végig vizsgálja az összes könyveket egészen a mérlegig!

A felügyelő bizoltság a közgyűlés elé terjesztett jelentésében majd mindig jóváhagyja az igazgatóság előterjesztéseit, számadásait helyeseknek, rendben lévőknek nyilvánítja és ezzel majd szándékosan majd öntudatlanul elősegíti az érdekeltek félrevezetését.

Miniszterek, tisztek, gazdag tőkések stb. hozzá nem értők ülvén a felügyelő bizottságok- gokban, talán csak nem követelhetjük ezektől az előkelő uraktól, hogy heteken keresztül egyik fedezeti okmányt a másik után vizsgálva és a vonatkozó kőnyvbeli feljegyzésekkel összehasonlítva, .állapítsák meg a számvitel jogi és valóságos értékét ? Kérdezzünk meg közülök akár csak egyet is, hogy megkisérlette ó valaha társasága számvitelét komolyabbaz megismerni, annak mehanizmusába behatolni; vagy kedve volt-e valamelyiknek fedezeti okmányt okmány- után, az egész könyvelési anyagot té te 1 r ő 1-tétel re megvizsgálni ?

Ez magyarázza meg, hogy a felügyelő bizottság miért teszi magát túl törvényszabta kötelességén és miért fejlődött a társaság vezetésében résztvevő organizmussá. Ok irányítják vagy vezetik az igazgatósági tagok megválasztását, határoznak fontosabb üzletekről, vagy megadják hozzá a direktívát röviden és igy az igazgatóságra marad a folyó ügyek elintézése, ez alatt a felügyelő-bizottság az ellenőrzést nem gyakorolja, részt vesz a vezetésben és ezzel az igazgatóság cselekményeiért a felelősségben osztozkodik, mi egyébként folytonos súrlódásokra is szolgáltat okot. (Ezt különben a kodifikacióná- lis ánkét is hangsúlyozta annak idejében.)

(Vége köv.)

Vármegyei ügyek.

Az állandó választmány Hadik Béla gróf főispán előlülése mellett dec. hó 2-án (másodikén) d. e. 9 órakor a székház kistermében ülést tart.

Számonkéró'széki ülés lesz legközelebb a jövő hó 2-án, az állandó választmány tanácskozásának befejezése után.

Közgyűlés. Vármegyénk törvényhatósági bizottsága Sátoralja-Ujhelyben legközelebb az 1901. évi dec. hó 3-án (harmadikán) tartja rendes közgyűlését, melynek legnevezetesebb tárgyairól a mai számunk „Hivatalos Résziében olvasható elnöki körlevél szól tüzetesen.

A pót- és utadóügyekben felszólaló küldöttség Matolai Etele alispán elnöklése alatt f. hó 21-én ülésezett, mely alkalommal a f. év második felében beérkezett vármegyei pót-, törvényhatósági ut- és ebadó-ügyeket tárgyazó felszólalások nyertek elintézést, számszerint pedig 96 ügydarab.

A törv. hatósági útadó. 1901. évi °/o- jének halogatott dolgában végre válaszolt a kereskedelemügyi miniszter. Az „ibis — redibis“ forma leirat a dec. 3-iki közgyűlés elé tog terjesztetni.

Hírek az országból.

Őfelsége a király, nov. 19-én, Istenben boldogult királyasszonyunk nevenapján, Bécsben ellátogatok a kapucinusok temploma alatt lévő családi sírboltba és buzgón imádkozott sokáig Erzsébet királyné koporsójánál.

|Erzsébet. | Még halóporában is áldott emlékű felejthetetlen jó királyasszonyunkról, Erzsébet királynéról, nov. I6-én, Erzsébet napján, kegyelettel emlékezett meg az egész országnak hálás lelkű lakossága. A templomokban istentiszteletek tartattak, az iskolákban emlékünnepek. Amott a hitben kerestek vigasztalást,emitt alkalmi beszédek hirdették dicséretét és dicsőségét a magyarok nagyasszonyának, kinek emléke szent lesz és élni fog mindétig!

Erzsébet főhercegkisasszony, néh. Rudolf trónörökösünk leánya, Laxenburgban, névnapja alkalmából, nagy ebédet adott, melyen a főhercegkisasszony jegyesén, Windisch-Graetz Oltó hg.-en kívül résztvett Stefánia kir. herceg- asszony is férjével, Lónyay Elemér gróffal együtt.

Hírek a nagyvilágból.

III. Viktor Emánuel olasz király Bécsbe utazik, hogy királyunk őfelségét meglátogassa.

Dél Afrikában kijelentették a búr vezérek, hogy nem tesznek több lépést a béke helyreállítása érdekében, hanem újra megtámadják az ángol csapatokat.

Angolország mozgósította már legutolsó lovasezredét is és útnak indította Dél-Áfrikába. Helyőrségi szolgálatra a déláfrikai harctérről haza küldött rokkant csapatokat alkalmazzák.

Az Egyesült Szabad Államok lakossága népgyüléseket rendez abból a célból, hogy Rosewelt elnök lépjen közbe és teremtsen békét búrok meg ángolok között.

Aténban, Görögország fővárosában, lázong az egyetem ifjúsága s már véres összeütközése is volt a kirendelt katonasággal.

Romániában az egyetemi ifjúság magyar- ellenes tüntetést rendezett.

Különfélék.

— Személyi hírek. Arnótfalvy István ezredes, miskolezi ezredparancsnok, a múlt héten a zászlóalj megvizsgálása céljából Ujhelyben időzött. — Sulyóvszky István, igen tisztelt barátunk, a jótékonyságáról ország-világ előtt ös- mert Ándrássy Dénes gróf teljhatalmú igazgatójává neveztetvén ki, Nagymihály községből távozik. Ebből az alkalomból Nagymihály intelligenciája küldöttséggel vett érzékeny búcsút a távozótól. — Szirmay József, Nagymihály város legidősbje, f. hó 18-án töltötte be életkorának 91-ik (kilencvenegyedik!) évét szellemi és testi teljes épségben. A köztiszteletnek örvendő öreg urat a kaszinó kiküldöttjeivel üdvözölte a nevezetes évfordulón és üdvözlőiratot is nyújtott át az ünnepeltnek.

— A honvédtisztek köréből. Abból az alkalomból, hogy Arnótfalvy, vezérkari ezredes, ezredparancsnok Ujhelyben időzött, tiszteletére Benárd Jenő őrnagy ebédet adott, melyre a tisztikaron s több előkelő polgári egyénen kívül a főispán, meg az alispán is hivatalosak voltak. Ugyanez nap este a tisztikar a tiszti étkező helyiségben rendezett cigányzenével és tánccal kitünően sikerült társas mulatságot, melyen mintegy hatvanan vettek részt, ezek között a miskolezi és egri zászlóaljaknak több törzs- és főtisztje is. Másnap délben az újhelyi honvédtisztikar Windisch-Grütz Lajos hg. hadseregfőfelügyelőnél tisztelgett Sárospatakon, hol a herceg ebédre látta szívesen a tiszturakat.

Az egri Dobó-szoborra szerkesztőségünkhöz eddig bejött 9 K. 75 f. a sátoralja-ujhelyi tak. pénztár 18,766. számú betéti könyvében gyümölcsözik. Kérünk szépen további szives és hazafias adományokat!

A „Zemplén “ 1902. évi Naptára, a hivatalos vármegyének ez a várva-várt névtára, melynek ezt a tizenkilencedik évfolyamát is lapunk szerkesztője állította egybe, e héten elhagyja a sajtót és olyan sorrendben, mint a jelentkezések történtek, t. előfizetőinknek szétküldésük. — A kiadóhivatal.

— Felolvasások vannak hetenként csütörtökön d. u. 5 órakor a sátoralja-ujhelyi ev. ref. parókhia díszes tanácstermében, A felolvasások célja ébreszteni és szilárdítani a hithűséget ápolni a hazaszeretetet. Az első felolvasás a f. évi okt. 31-ikén volt a reformáció 384-ik évfordulója alkalmából, a következő programmal: 1. Gyülekezeti ének. 2. Ima. Fejes István lelkésztől. 3. Megnyitóbeszéd Fejes Istvántól.

4. Felolvasás a reformációról. Tartora Harsá- nyi István s. lelkész. 5. Erős várunk nekünk az Isten. Előadta a Szalay Béla organista vezetése alatt álló egyházi énekkar. 6. Legyen világosság. Költemény Szalay Károlytól. Szavalta Juhász Jenő főgimn. VIII. o. t. 7. Reformáció emlékünnepén mondandó ének (A megújítandó énekes könyvhöz kiadott gyűjteményből.) Felolvasta : Fejes István. 8. Gyülekezeti ének. — A második, vagyis a f. évi nov. 7-iki felolvasás műsora a következő volt: 1. Gyülekezeti ének. 2. Imádkozott Harsányi J. 3. Felolvasást tartott a reformáció elterjedésről Magyarországon Miksa Király uralkodósáig, Harsányi J. 4. Szavalt Nádházy Bertalan VIII. o. t. 5. Magyarországon. Allegorikus költemény. Irta Sántha Károly, Előadták: Nagyváthy Zs., Orosz Ilona, Dobza M. Brezóvszky Anna, Bállá Mariska és Székely Ilona polg. isk. IV. o. növendékek. 6. Szalay Béla organista mutatta be az uj énekes könyvhöz kiadott gyűjteményből a „Sirasd meg, sirasd meg bűneidet óh ember« kezdetű éneket,

7. Az „Oh mindenütt jelen való“ kezdetű uj éneket szavalta el Harsányi J. 8. Gyülekezeti ének. — A harmadik nov. 14-iki, felolvasás a következőképp folyt le : 1. Gyülekezeti ének. 2. Imát mondott Harsányi J. 3. — Külföldi tanulmány- utjáról felolvasást tartott Harsányi J. 4. „Gedő- vár asszonya.“ Kiss Józseftől. Szavalta Nye- viczkey Antal VII. o. t. 5. Sztáray Mihálynak a 10-ik zsoltárát énekelték Szalay B. organista vezetése mellett Juhász Jenő, Vágó Dezső, Nádházy B. Zombory J. VIII. Nyeviczkey Antal, Nagy Andor VII. o. tanulók négy hangra. 6. Juhász Elza, II. o. polg. isk. növendék, szavalta el Rédiger G. „Legyetek könyörületesek“ c. költeményét; Téglássy Gabriella pedig Menlo- vich F. egyik költeményét „A harang“-ot. 7. Egy est véli éneket szavalt el Harsányi J. 8. Gyülekezeti ének. — A negyedik vagyis a nov. 21-ikí felolvasás igy folyt le: 1. Volt gyülekezeti ének. 2. Imádkozott Harsányi J. 3. Néprajzi ismertetést olvasott fel a törökökről Szalay Béla organista. 4. Szentmiklósi Józsefnek „Isten“ c. költeményét szavalta el Harsányi J.

5. Egy uj reggeli kezdő éneket mutattak be Szalay B. vezetése alatt Nagyváthy Zs. Szatmári Erzsiké, Dobza Margit, Dobza Gizella, Pollák Anna, Tar Aranka, Brezóvszky Anna, Bodnár Etelka, Hornyák Irén, Orosz Hona és