Zemplén, 1901. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1901-11-17 / 46. szám
1901. November 17. I. Melléklet a „Zemplén41 46. számához. göröginyei k.-ben Durcsinszky Gyula, Haraszthy István és Persenszky Lajos; a harkányi k.-ben Mátray Sándor, Szűcs István (uj); a király- helmeczi k.-ben Pauliczky Gusztáv (uj), Tár- czy Pál dr. (uj); a homonnai k.-ben Haraszthy Miklós; az a.-hrabóczi k.-ben Ganczaugh Miklós és Malonyay Tamás (uj); a m.-izsépi k.-ben Horváth Hugó, Nemes Sándor Höffer Fló- ris (uj); a n.-kemenczei k.-ben Kelemen Kálmán, Nyessey József, Peiserle Simon (uj) és Szántó Mihály (uj); a b.-keresztúri k.-ben Hubay József és Venglarcsek István (uj); a n.-kövesdi k.-ben Knopfler Adolf (uj) és Dam- janovics Ágost (uj); a m.-laborczi k.-ben Ho- micsko Pál és Bólaffy Bálint (uj); a lasztoméri k.-ben Füzesséry Gyula, Gorzó Bálint és So- mossy Sándor; a leleszi k.-ben Lacsny Lajos, Loy János, Allender Frigyes és Heffler Konrád (uj); az o.-liszkai kerületben Führer Miksa, Pornárfy Gyula (uj) és Nánásy Adolf dr. (uj); a mádi k.-ben Wetterschneider Miksa, Krausz János (uj) és Blasberger Ignác dr. (uj); a málczai k.-ben Kállai József dr. (uj), Szabó István (uj); a megyasszai k.-ben Balázsy János és K. Balog Miklós (uj); a n.-mihályi k.-ben Hladek József és Barnai Ándor (uj); a mikó- házi k.-ben Mizsák István és Romonyák János; a monoki k.-ben Lescsánszky János, Pintér István (uj) és Rudolf János (uj); a nátafalusi k.-ben Dudinszky Elek, Zombory János és Mi- halovics Jenő; a b.-olaszi k.-ben Neuwirth Béla (uj) és Nagy Albert (uj); az ondi k.-ben Órás Kálmán (uj) és Groszmann Adolf (uj); a papinaí k.-ben Mauks Endre és Durcsinszky Béla (uj); a sárospataki k.-ben Salacz Lajos, Galgóczy Barna, Pavletits Gyula, Turián Gábor, Debreczeny Bertalan (uj) és Szinyei Gerzson (uj; a perhenyiki k.-ben Diószeghy Pál és ül- bey János (uj); a n.-polenai k.-ben Bihary Emánuel és Miklósy István; a rákóczi k.-ben Kolonay Tamás és Hutka József; a szerencsi k.-ben Erőss János dr.; a szinnai k.-ben Dely Endre, Kossuth Elek és Csopey Kornél (uj); a szinyóri k.-ben Bajusz Andor és Ben- csik Béla (uj); a szöllőski k.-ben Tóth Sándor (uj) •, a sztakcsini k.-ben Mester István, Oláh István dr. és Kossuth János dr.; a sztárai k.-ben Szkurkay Lénárd és Lászlói! László (uj); a sztropkai k.-ben Lantos János és Unghváry Ede (uj); a tállyai k.-ben Bernáth Béla, Köhler Jakab és Sóhalmy György ifj. (uj); a terebesi k.-ben Marikóvszky Pál dr. és Fáid Ándor dr. (uj); a tarczali k.-ben Mankovics János, Hubay Kálmán és Kerekes Szilárd; a tokaji k.-ben Székely Károly, Füzesséry Ödön, Krötzer László dr. (uj), Zinner Arnold (uj); a tolcsvai k.-ben Szabó Gyula (uj), Búza Barna dr. (uj), Constantin Géza(uj); tróczonfalusi k.-ben Barthos József, Payer Ferenc (uj); az udvai k.-ben Mándy István, Madarassy Béla és Szekey Viktor; a sátor alj a-uj helyi k.-ben Fried Lajos dr. (uj), Pekáry Gyula (uj), Hericz Sándor (uj), Ke- resztessy Lajos (uj); az ulicsi k.-ben Haidinger Ottó, Chinorányi Sándor; a varannai k.-ben Pereszlényi István, Csőke József dr. és Werner Gyula; a velejtei k.-ben Czifrák Valér (uj) és Matyacskó Gjmrgy (uj). — Mind e választás ellen lapunk zártáig petíció sehonnan sem érkezett be. Pótválasztás lesz a pazdicsi és a szécs- * * A szoba üres volt. Odasietett a képhez és elmerült annak nézésébe. — Leányom, Evelin! . . . sóhajtott föl nehezen, hangosan és erre a sóhajra egy másik felelt . . . — Egy halovány, fiatal nő állott a másik szoba küszöbén. Mellette a kis Elli, csodálkozó szemekkel. Borbás feléjök fordult. Egy szivdobbanásig belenézett a nő kimerült, szelíd arcába, könyes szemeibe — és az öreg ur mintha ütés érte volna, megtántorodott. — Apám I édes jó apám! — zokogott föl az asszony és odasietett az öreg úrhoz — feledd el a múltat ... Ne én miattam, de Elli, kis unokád kedvéért apám . . . És esdve nézett az ifjú nő apjára. — Unokám?! a kis virágkéregető az én unokám? I — kiáltott fel az öreg Borbás és a másik pillanatban már szivén pihent egyetlen gyermeke és a kis Elli. Tiz év keserve megkönnyebbült egy csókban, egy ölelésben. * Az öreg János nem hitt szemeinek, midőn egy halovány, gyenge asszonyt é segy kis leányt látott jönni urával. De a bámulat leírhatatlan örömmé változott át, mikor az idegen nőben a kisasszonykáját ismerte fel. A hűséges, vén, edzett szolga szeméből nehéz könyek peregtek végig barázdás arcán. Az agár meg farkcsóválva nyaldosta ifjú kis Elize most már az ő kis gazdája kezét. pólyánkat kerületekben f. hó 20-án. — Kimaradtak az 1901. évi névsorból: Antalóczy Imre (elhalt), Balassovics Kornél, Bányay János, Biringer Artur, Bodor Gábor, Botka István (eltávozott), Brett Gyula, Császár Pál, Csiszár Mihály, Degró Péter (elköltözött), Deli János, Demjén István, Derűjén Kálmán, Dobozy Papp Ferenc, Gáy János (virilista lett), Géczy István, Groszmann Ignác (elhalt), Guttmann József, Hamraersberg Miklós dr., Hegedűs János, Hidegkövy Elek, Hladonik János, Hlavatby Élek, Karsa Ferenc, Kecskeméti Sándor, Kemechey János, Kéler Imre, Kolozsváry Sámuel, Kossnth Mihály (virilista lett), Kovaliczky Elek dr., Kovács Éndre, Kovács Gábor dr., Leskó Endre Mathiász József, Matolay Béla, Matolai Etele, Nagy Károly, Pacsuta István, Petrasovics János, Petra- sovics Miklós, Pékáry János, Pogány Gerő dr., Pataky István, Román Ferenc, Rudolf József, Sándor János, Soltész József, Soltész Pál, Somogyi Bertalan, Schönfeld Albert, Szabó Zsig- mond ifj., Szerdahelyi János (elhalt), Szerviczky Ödön (elhalt), Székely Imre, Szignárovics János, Szladek Károly, Yischán József és Wald- bott Ödön báró. dr. Restauráció. Bár messze van még a vármegyei tisztujitás, már is élénk mozgalmak vannak a vármegyében és merész kombinációktól telt a levegő. A f. hó 7-én volt vármegyebizottsági tagválasztásokból arra kell következtetnünk, hogy változások a jelenleg alkalmazott tisztviselőkarban nem lesznek, mi annál nagyobb megnyugvással tölti el a vármegye közönségét, mert immár több, mint valószínű, hogy a folyó évi december 20-ika táján megválasztandó érdemes vármegyei tisztviselők nem kerülnek még egyszer választás alá, mivel az 1902—1907. évsorozatban minden bizonynyal életbelépő államosítás véglegesíteni fogja őket hivatalaikban és igy oda lesz az ősi szokás, a — restauráció ! Az „Adalékok Zemplénvármegye Történetéhez“ c. havi folyóirat ügye — mely hasonló úttörő irodalmi vállalatok létrehozása tekintetében már eddig is nemes tettre buzdított az országban nem egy törvényhatóságot — élénken foglalkoztatta f. hó 11-iki ülésében a t. vármegye közigazgatási bizottságát. Arról volt ugyanis szó, hogy ez a „közérdekű és hasznos munka“ (és itt a Hadik Béla gróf főispáu szavait idéztük) kellő anyagi támogatás híján napjait számlálja. Ha nem jön, éspedig hamarosan, a segítő kéz: meg kell állania a fél utón, mert a deficit súlyától már tovább egy lépést sem mehet előre. Ennek bekövetkezését — egy véleményen volt a közig, bizottság, mikor Mailáth József gróf felszólalására kimondotta hogy — engednünk nem szabad! A mód, természetesen, csak a buzdítás lehít, hogy mennél többen vegyék támogatá- gatásukba az „Adalékok“ ügyét és toborozzanak új híveket az előfizetők soraiba. Azok az új hívek pedig legyenek legelső sorban is a felekezeti iskolák könyvtárai, melyeknek fentartói hogy vegyék fel évi előirányzataikba az „Ada- lékok“-at Mailáth gróf indítványára, a püspöki főhatóságok utján fognak megkerestetni. — (A t. vármegye közig, bizottságának e tettre buzdító elhatározásából újult erőt meritve, az „Adalékok“ szerkesztősége hajlandó és kész a történeti havi folyóiratnak további szellemi gondozására. Hitet merit a kiadó is abból, hogy a közig, bizottságunk nemesen serkentő szava nem lesz a pusztában elhangzó szó. És igy — buzdítva és buzdulva — megtettük az előkészületet, hogy a hetedik újév bekövetkeztével az „Adalókoknak“-nak immár'nyolcadik évfolyama is útnak indulasson. — Szerk.) Galícia Néhai való jó Klein Jakab, a múlt század 30-as éveiben szerepelt tokaj-hegy- aljai „fő’sidó biró,“ kiváló hazafi volt (legyen neki könnyű a földi) mikor 1832-ben azért folyamodott a nemes vármegyéhez, hegy „a külső „Tartományokból a Hegyaljára bebujdokolt kó- „borló ’sidók összeirattassanak és hazájokba visz- „szautasittassanak“ ... szinte sejtette, hogy evvel az ügygyei még meggyűlik a vármegye baja. Úgy történt. Állandó statisztikai cim kezd lenni a közigazgatás menetéről szóló alispáni havi jelentésben Amerika mellett Galicia, mely vármegyénk felső határszéli járásainak az amerikai kivándorlás folytán egyre gyérülő lakosságát galíciai zsidósággal iparkodik helyre pótolni, henye, toprongyos, elzüllésnek indúlt kétes alakokkal, de a kiket éber figyelemmel kisér a csendőrség és menten visszaindit Galíciába. így a múlt hónapban is a homonnai járásból 9, a sztropkai járásból pedig 2 galíciai kolduló zsidót toloncoltattak vissza a köz- igazgatás őrei. A zemplénvármegyei „Tanítók Házá“ra Sulyovszky István, nagymihályi birtokos, köz- és váltóügyvédő, a nemzeti és hazafias lelkületű népnevelés ügyének kitűnő barátja, ezer korona alapítványt tett, — a miért is alapitványt- tevőnek, Beregszászy István h. kir. tanfelügyelő indítványára, köszönetét és elismerését nyilvánította. (Éljen! Vajha mennél többen követnék s minél előbb találga követőkre az emberszeretetnek ez a nemes, ez a valóban szép példája! — Szerk.) A kir. tanfelügyelő jelentéséből megelégedéssel értesült a közig, bizottság, hogy a tróczonfalusi rk. iskolákban Braun Ágoston és Németh Emma tanítók, úgyszintén Rudabá- nyácskán is a görög kát. tanitó, Kurucz János, kitűnő eredményt mutattak fel a hivatalos iskolalátogatás alkalmával. Árvaszékek munkássága. A t. vármegye árvaszékénél elintéztek az előadók f. évi október hó folyamán 2455 ügydarabot, elintézetlen maradt: 734. — Sátoralja-Ujhely r. t. város árvaszékénél ugyanakkor elintézés alá került 180, elintézetlen maradt: 13 ügydarab. Amerika Hogy mennyien mentek ki és jöttek vissza az 1901. évi október hó folyamán, jelentette alispánunk. Kivándorolt a vármegyéből 240, visszajött 80 egyén. Az állami közutak vármegyének egész területén jó karban vannak. A legutóbb okt. hó folyamán telesített felülvizsgálatnál észrevételek nem merültek fel. — A törvényhatósági közutak ellenőrző hivatalos vizsgálását még nem fejezték be a küldöttségek. A 3 hónapon túl terjedhető betegápolás megengedésének jogát, mint tudják, a belügyi kir. miniszter átruházta a törvényhatóságok közig, bizottságaira. Ezt a jogát a mi vármegyénk közig, bizottsága f. hó 11-én gyakorolta először, a mikor megengedte, hogy a vármegye közkórházaiban már 3 hónap óta ápolt betegek közül tiz egyént, kórállapotaikra való tekintettel, tovább is részesíthessenek gyógyításban. Egyenes állami adó befolyt a múlt hónapban 372,699 K. 80 f., most kevesebb, mint az 1900. évi okt. folyamán 54,884 K. 36 f.-el. A hátrálék az ez évi okt. hó 31-én volt; 971,309 K.'j 13 f., kevesebb, mint a múlt évi okt. végén: 177,524 K. 68 f.-el. Az együttes, vagyis az év elejétől tiz hónapon át teljesített befizetés most : 1,739,589 K. 68 f., most több, mint volt a múlt év tiz hónapja múltán: 23,823 K. 64 f. A Nagymihályi vármegyei közkórház 1902. évi költségvetésének tárgyalása során a napi ápolás költségét 1 K. 73 f.-el véleményezte megállapítani a közig, bizottság. A községi és körjegyzők nyugdijsza- bályainak módosítását Sátoralja-Ujhelyben f. hó 20-án (húszadikán) d. u. 3 órakor veszi tárgyalás alá a kiküldött bizottság. Hírek a nagyvilágból. A cár ellen szőtt összeesküvést fedezett fel az orosz államrendőrség. A nihilisták a cár vonatának légberöpitését tervezték. III. Viktor Emánuel olasz király és felesége legközelebb meglátogatják királyunk őfelségét. Azután az olasz királyi pár Oroszországba utazik Miklós cár látogatására. A fránciák, minthogy a török szultán engedett és teljesítette összes kívánságaikat, visz- szavonták hadihajóikat a török vizekről. Búrok és ángolok közt komoly béketárgyalásra van kilátás. Krüger, búr elnök, nem vonakodik a béke megkötésétől, ha a tárgyalások iránt ángol részről tétetik meg a kezdő lépés. ____ Hírek az országból. Őfelsége a király magánpénztárából a budapesti szegényeknek tizenötezer, a gödöllői szűkölködőknek pedig hatszáz koronát adományozott. ..ve Apponyi Albert gróf, az országgyűlés képviselőházának uj elnöke, valóságos belső titkos tanácsossá neveztetett ki. Tisza Kálmán nagy beteg volt, de most már tartós és állandó javulásnak örvend. Kossuth Fereno, a függetlenségi és 48-as pártnak érdemes einüke, tegnap múlt hatvan éves. Pártja az ünnepet fényes lakomával ülte meg. — A borfogyasztási adó leszállítása. Úgy értesülünk, hogy Darányi Ignác dr. földmive- lésügyi minister kezdésére a m. kir. pénzügy-
