Zemplén, 1901. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1901-11-10 / 45. szám

lülvizsgálás végett kiadott 1901. évi szeptember 30-áról szóló zárszámadásokat tételről-tételre behatóan megvizsgálván, azokat helyeseknek és kifogástalanoknak találtuk és aláírásunkkal megerősítettük.

Ugyanazért magunk is hozzájárulunk a felszámolóknak f. évi október hó 27-én kelt jelentésében foglalt indítványokhoz és kérjük a tisztelt közgyűlést, hogy a bemutatott számadásokra nézve úgy a felszámolók, mint az alól- irottak részére is a szokásos felmentvényt megadni méltóztassék.

Kelt Sátoralja-Ujhelyben, 1901. nov. 3-án.

Ambrózy Nándor, Keiner Ede, /inner Henrik,

felügy. biz. tagok.

Különfélék.

— Stefánia kir. hercegnő átutazása.

Lónyay Elemér grófné, Stefánia kir. hercegnő, f. hó 9-ike óta vármegyénk vendége. Budapestről f. hó 9-én déli 1 órakor utazott át férjével és kíséretével az újhelyi állomáson. Hivatalos fogadtatása ugyan nem volt; mindazonáltal igen nagy számú úri és női közönség lepte el a perront, kik a kir. hercegnő üdvözlésére jelentek meg. A vármegyei és városi urak közül ott voltak Hadik Béla gróf főispán, Matolai Etele alispán, Dókus Gyula főjegyző, Székely Elek polgármester, Miklóssy István gk. esp. lelkész s még számosán, szalonöltözetben. Á gyorsvonat berobogásakor, a mint a kir. hercegnő férjével a szalónkocsiból kincset érő szibériai nyestbun- dájában kilépett, harsány éljenzés köszöntötte; majd előlépett Matolai Etele alispán és a következő meleg szavakkal üdvözölte Stefánia őfenségét :

Fenséges kir. hercegnő!

Nagyon szerencsésnek érzem magamat, hogy a Mindenható megélnem engedé e mai napot, a melyen vármegyénk lakossága részéről és nevében is hódoló mély tisztelettel üdvözölhetem vármegyénk területén Fenségedet — a nemzet hálás emlékében felejthetetlenül élő néhai József főherceg és nádorispán unokáját, felejthetlenül gyászolt trónörökösünk hitvesét, ki az udvari fényről és magas címről lemondva közzénk olvadt, midőn egy várme- gyénkbeli nagybirtokossal kötó össze sorsát. (Éljenzés.) Ennyi igénye és jogcíme lévén Fenségednek hódoló tiszteletünkre: annak őszinteségéről annyival inkább meg lehet győződve, mert tisztelgésünk nem hivatalos kötelességből, nem felsőbb rendeletből hivatalosan, de tisztán benső érzetünk és ösztönünkből fakadt. (Éljenzés.) És felhasználjuk az alkalmat egyszersmind fenséges lánya célba vett házasságához is legjobb kivánatainkat kifejeznünk, (Éljenzés) kívánjuk, hogy a mindenható ajándékozza meg Fenségedet hosszú, boldog élettel és adja, hogy Fenséged mentül több időt töltsön köztünk, és itt magát mindenkor jól érezze. Éljen ! (A hosszan tartó igen lelkes éljenzés után a fenséges asszony igy válaszolt.

Mindnyájoknak, kik eljöttek engem Zemplénben üdvözölni, legszivélyesebb köszönetét mondok a szép fogadtatásért. Már gyakran volt alkalmam a magyarok iránt táplált érzelmeimet kifejezni, melyeket anyám, mint magyar királyi hercegnő oltott belém. (Éljenzés.) Örömmel ragadom meg az alkalmat, hogy ismételjem, miszerint mélyen szivembe van vésve a szeretet ezen lovagias nemzet iránt, mely örömben és bánatban mindig hűségesen velem érzett és melynek királynéjává egykor lenni annyira örültem. Isten mindenható bölcsesége másként rendelkezett. Ma engem itten nemcsak mint volt trónörökösnéjöket, de mint a haza egyik fiának nejét is üdvözlik. Büszke vagyok mint feledhetetlen József nádor unokája azon hires történeti nemzetség nevét viselni, mely Magyarország fennállása óta, mindig hűséggel volt a haza iránt.

Igen lelkes éljenzés követte a szép szavakat. Bemutatások után Ambrózy Nándorné úrasszony őnagysága gyönyörű szép rózsacsokrot nyújtott át a kir. hercegnőnek, ki is azt nyájas kézszo- ritással köszönte meg. A kir. hercegnő derült színben és igen nyájas volt. Szívesen fogadta a főispán, alispán, főjegyző s a többi urak üdvözlését és bemutatását. Ezután férjéuek szalonkocsijába szállott, hová fölkérette Hadik főispánunkat, ki pár percig időzött a fenséges asszony közelében. Mikor a vonat elindult, a közönség ismét lelkesen és hosszasan éljenzett.

— Stefánia kir. hercegnő Deregnyőn.

Stefánia kir. hercegnő — írja levelezőnk — férjével, Lónyay Elemér gróffal, pénteken, f. hó

8 án délután 3 óra nyolc perckor a bánóczi vasúti állomásra érkezett, hol Füzesséry Tamás járási főszolgabíró, és a vidék előkelősége fogadta. Fő- szolgabiránk üdvözlő szavaira a kir. hercegnő nyájasan válaszolt s megköszönte a szives fogadtatást. Ezután Lónyay Gábor gróf pompás fogataira helyezkedtek el a magas vendégek, valamint a nagyszámú kisérőszemélyzet is, kik a főszolgabíró vezetése mellett indultak el Deregnyő felé. Az utbaneső Dubróka és Butka községek közelében az iskolás gyermekek, élükön a lelkészekkel és tanítókkal, meleg ovációban részeltették a magas vendégeket, mit a fenséges asz- szony nyájas mosolylyal köszönt meg. Deregnyő község határában lovas bandériom várta a vendégeket, a falu végén fehérbe öltözött lányok, iskolás gyermekek, a környékbeli és a helybeli intelligencia, a lakosok apraja s nagyja által képezett sorfal között állott meg a gyönyörű négyes fogat, a hol Tudja Mihály, ref. lelkész, lelkes szavakkal üdvözölte a kir. hercegnőt a község lakossága nevében; kifejezést adva a fölött érzett örömünknek, hogy e szép haza millió, meg millió népei között csak kevés községnek adatott meg az a szerencse, hogy a kir. hercegnőt a maga körében üdvözölteti. A hercegnő a szives fogadtatást nyájas szavakkal magjar nyelven köszönte meg. A község fellobogózva, az utcák ünnnepi díszben állanak. Lónyay Gábor gróf kastélyához érve, annak bejáratánál a hercegnő kéznyujtással és meleg szavakkal köszönte meg Füzesséry főszolgabírónak a kisérést, Lónyay Gábor, a háziúr, ki itt várta vendégeit, felkisérte lakosztályába. — Az estebéden részt vettek még a jelenben Deregnyőn időző Zichy István gróf és neje, született Péchy Margit grófnő is. A hercegnő és férje délelőtt 10 órakor rövid séta után megtekintették a grófnak deregnyei ménesét és paripáit. — A magas vendégek másnap délután egy órakor kíséretükkel együtt Bodrog-Olasziba utaztak, hol az eddigi dispoziciók szerint 5 napig maradnak.

— A bodrogközi jótékony nőegyesület részvéte Az orszánszerte. mély részvétet keltett Széchenyi Pál grf. földmivelésügyi volt minister elhalálozása vármegyénk egyik főúri családját is gyászba borította Ugyanis a megboldogultban Mailáth Józsefné, sz. Széchenyi Mária grófnő, édes apját gyászolja. Ebből az alkalomból a Bodrogközi Nőegyesület v. tagjai, elnökük iránti ragaszkodásuknak tanújelet óhajtván adni, impozáns számban jelentek megf. hó 6-án aper- benyiki Mailáth-kastélyban, élükön ’Sennyey Miklósné bárónő kér. elnökkel, ki szép szavakban tolmácsolta az egyesület igaz részvétét, kiemelvén, hogy az egyesület nagyrabecsült elnökével nemcsak az örömben, de a bánatban is mindenkor együtt éreznek.

— Esküvő. Marosi Marossy Kálmán, Ma- rossy Antal dr. fia K.-Helmeczről, Budapesten tegnap tartotta esküvőjét Butler Évi grófkisasz- szonynyal, Butler Aladár gróf kedves leányával.

— Kelta régiségek. A Kassán lévő „Felső Magyarországi Múzeom“ — írja tudósítónk — nagybecsű régiséggel gazdagodott e napokban. Ez az a régiség, melyre Regényi Károly államvasuti-főmcrnök' bukkant az abauj- torna-vármegyei Kenyhecz községben. Egy vágókés és egy olló tipuszait, — melyek a Krisztus előtti harmadik századból erednek, mikor a kelta törzsek Brennus vezér vezetésével a Balkánba törtek és közben, Felső-Magyarországon tartózkodván, ott számos halottjukat temették — ásta ki a földből. A főmérnök ezt a két kelta régiséget oda ajándékozta a kassai múzeumnak.

— A terebesi uradalom bérbe adása.

A „F. Z.“ írja, hogy a terebesi uradalom ösz- szes birtokainak bérbe vétele iránt egy konzorcium a hitbizományossal tárgyalásokat folytat. A konzorcium Terebesen cukorgyárat, műmalmot és szeszfőzőt is akar felállítani. Ugyanez a konzorcium az Andrássy Géza gróf parnói uradalmához tartozó összes birtokokat is bérbe venni óhajtja.

— Verőfényes őszi napokkal kellett

volna végződnie az októbernek s kezdődnie novembernek a Falb jóslata szerint. Eddigelé nagyrészt teljesedésbe ment a jövendölés. Kérdés azonban, úgy lesz-e tovább is, mint jövendölte, hogy t i. még e hó derekáig lehet kilátásunk derült, napfényes őszi napok élvezetére s csak azután következik majd novembernek hagyományos hideg esős időjárása, melyet csak december második felében fog ez idén fölváltani a keményebb, valódi téli idő. Majd elválik.

— Az első dér. Oda van a kertek disze. A hosszasan tartó kellemes őszi időben még mindig díszesen pompázó virágok serege. Keserű gunyja a természetnek, hogy épp a halottak estéjét megelőzött éjjel, vagyis nov. hó l-ére viradva, csapott le az első dér a kertek ékes virágai közé, hogy megdézsmálja mindazt a díszt, mely a sírok ékes pompáját lett volna hivatva képezni, a gyászos kegyelet, a bánatos emlékezet jeléül. Az ősz végét, a tél közeledését jelzi már az időjárásnak e hirtelen változása, az enyhe időnek egyszerre a fagy pontra való sülyedése. Elhullanak immáron a fákról a zöld lombok, elpusztulnak a virágok, kietlen, puszta lesz mindenütt a kies tájképe: mintegy nagy, szomorú temető, úgy mutat az egész természet És e bus hangulat reá nyomja bélyegét az emberek kedélyére is. Nemcsak a halottak estéje hirdette, hanem hirdeti az egész természet az elmúlás, a halál szomorú elméletét. Lehangol, magunkba való mélyedésre int, avval az elcsüggesztő figyelmeztetéssel: „Memento móri 1

— „Ügyvédő kerestetik!» Sztropkón, dacára annak, hogy a járás igen nagy, ügyvédő nem lakik benne, ugy^hogy Eperjes, Homonnáról, Yarannóról és Szvidnikről naponként fordulnak meg Sztropkón ügyvédők, a kik a peres felek ügyeit ellátják. Ha vagy egy ügyvédő a jelzett helyen megtelepednék : nyugodt és gondtalan életet biztosíthatna magának. Nem felel meg ugyanis a valóságnak, hegy a szfropkai járás földhöz ragadt szegény pátria; hiszen a távol • rol jövő ügyvédők dijait is, melyek pedig jelentékeny összeget tesznek ki, szívesen fizeti a lakosság.

— A kiutalványozott polgártárs. A vármegyénk egész területén f. hó 7-ón lezajlott vármegye bizottsági tagválasztásáról — Írja alkalmi tudósítónk: — Az egyik választó leszavazván és szesztől nehezen mozgó nyelvét nagy megerőltetéssel mozgásba hozván, jól végzett munkájának bére gyanánt krumpli-konyakot (vulgó: bundapálinkát) kért a szavazattszedő küldöttség elnökétől. A bizottságnak minden igyekezete, hogy menjen Isten hírével, kárba veszett az atyafival szemben. Nem volt képes felvilágosítani a polgártársat, hogy a szavazatszedő küldöttségnél az efajta égi nedű nem áll rendelkezésre, a polgártárs csak nem tágított, sőt követelő és kihívó magavisöletet kezdett tanúsítani, — mire összehúzza szemöldökét s már („csendőrért“ akar kiáltani az elnök, mikor megszólal a bizottság tréfás jegyzője, hogy: ha megtetszik engedni, elküldöm én az ipszét azonnal. — A szót tett követte. Jegyzőnk kezébe nyom a polgártársnak egy utalványt, hogy mutassa fel a korcsmában és ott bort, sört „és mi jó falat“ kap majd az utalványra. A polgártárs, az utalványt elkapva, gőzerővel magát előre, jobbra, balra nyomva, boldogan elsiet. Az utalványra ez volt irva: „N. N. szavazatát leadván, utalványoztatik részére Vs liter, saját költségén elfogyasztandó bor“. . . . Tableau.,

— A petróleomlápa áldozata. Ladmócz

községben — Írja levelezőnk — folyó hó 7-én este Kozma Klára 17 éves leányka, kezében felrobbanva a petróleom-lámpa, mely ruháját is meggyujtotta, annyira összeégett, hogy másnap délben, iszonyú kínok között, meghalt. A házban többen voltak, de a szerencsétlenségnek elejét venni nem tudták. Az elégett leányka sógorának kezei mentés közben szintén erősen megégtek. (Bizony szükséges, hogy Sátoralja-Ujhely rendőr- hatósága gyakrabban vizsgálja meg az újhelyi kereskedők, helyesebben zugboltosok imfámisan komisz petróleomkészleteit és a raktáraikban lévő durva, robbanékony petróleomot elkobozva aka- dályozza/ineg a környéknek ily veszedelmes pet- róleommal való elárasztását 1 Szerk.)

— Megszűnt lap. Az Ungváron szerkesztett „Kelet“ cimü lapot, melyet tizennégy év előtt Drohobeczky Gyula, most körösi gör. sz. kát. püspök, alapított és szerkesztett, jelenlegi szerkesztő-tulajdonosa, Neviczky Konstantin, pártolás hijján beszüntette. Október hó 24-én jelent meg az utolsó szám.

— Tolvaj cseléd. Chaja Puchel Horn Róza fura nevet viseli a Staniszlauból ide származott tolvaj cseléd. Ujhelyben alig néhány nap előtt beszegődött a B. Gy. szolgálatába. Ezt a rövid időt arra használta fel, hogy kikémlelje, hol tartja gazdája a pénzét és értékeit. A legelső kedvező alkalmat felhasználta és a mig úrnője Sárospatakon járt, ura pedig nem volt a szobában, a szekrényekből 4 db. értékes aranygyűrűt és 106 korona pénzt ellopott s azzal megszökött. Mire a lopást észrevették, hült helye volt. A 23 éves, különben csinos, szőke arcú, kék szemű nőt, ki a magyar nyelvet törve beszéli, a rendőrség országszerte körözteti.

— A polg. iák. III. osztályát magán utón végző növendékek mellé — ugyancsak a fenti osztályra készülő — tanulótárs kerestetik, ki a fentivel együtt magánoktatás által a vizsgálatra előkészíttetnék. Tekintve azon körülményt, hogy ketten-hárman részesülnének együttes oktatásban, a díjazás is mérsékeltebb volna. Érdeklődők a szükséges imformációkat e lap ki- adóhivatalában nyerhetik.

— Csecsemő táplálékul hírneves orvosok megegyező Ítélete szerint igen beválik a Somatose ama becses tulajdonságánál fogva, hogy mechanikai hatása következtében a tehéntej caseinjét, a gyermek gyomorban rendkívül finom pelyhekben olvasztja meg s igy azt emészt- hetőbbé teszi. Dr. Tournir párisi orvosnak alkalma volt erős gyomorkatarusban szenvedő

Folytatás a II. mellékleten,