Zemplén, 1901. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1901-11-03 / 44. szám

Hibay György dr. gyógyszerész, mint a szobor-bizottság pénztárosa.

Az ország különböző részeiből azonban ily cim alatt is lehet küldeni: Polgár- mesteri hivatalnak Eger. A fővárosi napjla- pok szintén elfogadják az adományokat.

Minden adományt nyilvánosan nyugtatunk.

Az adakozók neveit pedig a szobor leleplezése ünnepén megjelenő Emlékkönyvben fogjuk átadni az utókornak.

Kelt Egerben, 1901. évi október hó 18-án, az egri diadal 349-ik évfordulóján.

<£ <§obó-szobor-bizottsag.

És ismét „caveant consules1!

E cim alatt jelent meg tőlem múlt évi március 25-én a „Zemplén“ hasábjain egy cikk, melyben reflektálva az 1899. évi március hó 5-én ugyancsak e b. lapban „Néhány szó a vidéki pénzintézetek reformjáról“ megjelent cikkemre, rámutattam azokra a sajnálatos és visz- szás állapotokra, melyek „de facto“ léteznek és melyeknek laza és patriarkális kezelése és ellenőrzése sok jóhiszemű szegény embernek keservesen megtakarított fillérét elnyeli!

E b. lap nagyan tisztelt szerkesztője, t. barátom,'akkoron tett észrevételeit elfogadom, sőt koncedálom, hogy „rebus sic stantibus a Zemplén vármegyei pénzintézetek intézői és ellenőrzői éberek is előrelátók is . . de nem koncedál- hatom azt semmiképp, hogy elbizakodottan, tétlenül és szemet hunyva szemléljük mindazokat a katasztrófákat, melyek feltárulnak szemeink előtt és egyik örvényből a másikba sodornak.

Maradhat-e közömbös a józanul gondolkozó igazi és jó hazafi, hogy ha látja, hogy oly intézetek hosszú sora, melyek iránt, meg vagyok győződve, a közvélemény a legnagyebb bizalommal viseltetett, tönkre mentek és a föld színéről egy perc alatt elsepertettek!

Maradhat-e közömbös, hogyha szeme előtt rövid idő alatt látja: Máramaros-Sziget, Arad, Kis-Czell, Zsombolya, Nagy-Kikinda, Török- Kanizsa, Módos, Orosháza, Székely-Udvarhely, Szigetvár és most legújabban Sopron csúfos égbekiáltó bűnös bukásait!?

Nem szabad megelégednünk avval, hogy mi „itthon“ jól vagyunk, tehát „aprés moi le deluge.* Ily gondolkozás, ily felfogás, csekély nézetem szerint, rövid látókörre mutat nemcsak, de az összetartozandóság magasztos elvétől is elüt; már pediglen ezt az elvet elhagynunk nem szabad. Ez particulárizmusra vezetne és országunk károsodásával járna.

Tömörülnünk kell és ne csak egyes személyek, ne csak a pénzintézetek, de az egyes

gos Pétert, ki az Os/-nemzetségből származott.* * * 6

A mi Agyagos kis községünk, bár a Zemplént Sárossal egybekötő közút (mint régen nevezték „derékut“) mellett fekszik, nagyobb történeti eseményeknek nem igen volt szintere. Bár nincs helyhez kötötten feljegyezve, bizonyosan mondhatjuk, hogy a XV. században a cseh rablóktól ő is sokat szenvedett, mert az Axamith Talafuz és Komaróczi vezérelte, Sárosban meg Zemplénben keresztül-kasul barangolt cseh rablóknak Agyagos is az utjokba esett. — A másik szomorú történet, t. i. népének az 1831-iki véres parasztlázadásban részes volta, az már igen is fel van jegyezve.7 No, de megvezekelt és lakolt o bűnéért akkor élt lakossága. Isten büntetése volt, hogy az 1832-ben kiáradt Tapoly hullám- sirba döntötte Agyagost is.

A XV. században, mint várjószág, Monyorós (a mai Mogyoróska) várához, helyesebben a mo- rtyorósi várkastélyhoz tartozott. A XVIII. század végén, mikor Vályi András az ő földrajzi nagy munkáját (Magyarország Leírása) szerkesztette, Agyagos elpusztultnak, hogy úgy mondjam nem létezőnek látszik; mert a mi vármegyénknek kidicsért hivatalos adataiból igen gondosan dolgozott Vályi a mi Agyagos kisközségünket nem említi.

Fényes Elek a múlt század közepén az ő

« .Petrus do Agyagus de genere Osl.* (Codex DIplo- maticus Patrius. I. Só. 1) Azt hiszem hogy ez az Osl ól Olsva községünk nevében, melyről már itt megjegyzem,' hogy azt jelenti: Ols vize. (V. ö. Hunfalvy P. Magyar- ország Etnopgraphiája, a 385-ik lapon.) Van egy halfaj is, melynek a neve Agiakus = agyagos. (Nyelv. tört. szótár. I. K. 27. 1. .Agyag* szó mellett.)

7 Akk. VI, óvf. 214. és 275. 1. és VII. óvf. 281. 1.

vármegyék feladata legyen a pénzintézetek reformjával foglalkozni.

A törvényhatóságok tegyenek sürgős fel- terjesztést ebben a dologban az országgyűléshez és az illető ministerhez.

A mostani soproni pánik arra igen alkalmas időpont.

Most, e katasztrófa hatása alatt áll az egész ország. Mindenki érzi a gyökeres reform szükségességét.

Ezt a momentumot meg kell ragadni „dum calet ferrum tundendum“ — most hevenyében üssék a vasat, addig mig ki nem hüll 1*

(Ungvár.)

Thomán Dávid dr.

Vármegyei ügyek.

A t. vármegye közig, bizottsága legközelebb a f. hó 11-én (tizenegyedikén) d. e. 9 órakor tartja rendes havi ülését.

Pénztárvizsgálat. Legutóbb a f. évi okt. hó 26-án megtartott pénztári vizsgálat alkalmával a t. vármegyének házi- és gyámpénztáraiban számbavett a vizsgáló küldöttség a pénznaplók és leltárak napi zárlatai szerint 1,812,760 K. 58 f. vagyonértéket. Erre fedezetül találtatott ugyanannyi, vagyis a két pénztár napi pénzkészletében 33,264 K. 62 f.-t,egyéb pénztári értékekben: 1,779.504 K. 96 f.-t. — Külön felemlítjük, hogy a vármegyei nyugdíjintézet a vizsgálat napján 242,268 K. 32 f., a jegyzői nyugdíjintézet pedig 48,758 K. 57 f, pénztári vagyonnal rendelkezett.

Kavicsátvétel. A t. vármegye területén végig vonuló miskolcz—gesztely—Szerencs—gerenda—csemernye—feketepatak—szvidniki, úgyszintén a dargó—gálszécs—nagymihályi állami közutakra ez év folytán kiszállított kavicsprizmákat és a műtárgyakon teljesítetett helyreállításokat a f. évi okt. hó 25—29-én vizsgálta felül és vette át a Szunyoghy Dezső közút kerületi felügyelő, műszaki tanácsos, vezetése alatt eljárt küldöttségek. A kavicsvállalat kiszállítását Markovits-Grünberger-Schreiber társvállalkozók ebben az évben is kifogástalanul s kellő időre foganatosították. A jó karban talált állami közutak közül kiváltak most is a Henter Lajos és az Uhlyán János kir. utmesterek pompSs útszakaszai.

Közkórház átvétele A homonnai közkórházat és felszereléseit e napokban vette át leltár szerint a t. vármegye kezelésébe a Matolai Etele alispán elnöklete mellett Homonnán járt vármegyei küldöttség.

* A szóban levő ügyhöz s már legközelebb egy jeles szakember fog hozzá szólni lapunkban és elmondja majd, hogy addig is, a mig a kereskedelmi törvényt megfelelően módosítják: mit tehetnek és tegyenek preventive a nyilvános számadásra kötelezett intézetek felügyelő-bizottságai az .égbekiáltó bűnök* elkövetkezéso ellen. A minek megjegyzésével úgy a jelen, mint a jövendő sorokat melegen ajánljuk a közönség ügyemébe. Szerk.

könyvében azt irta Agyagosról: „ . . . hogy van kénköves ásvány forrása“. . . Van e kénes forrás mellett egy szegényesen épült fürdőház is8 de hogy van, hogy létezik: Zemplénben az ezredik ember se tudja; pedig skrofulás bajok ellen ez az „agyagosi fürdő“ üdvösnek bizonyult.

Földesurai voltak a XVIII. század közepén a Fischer báró család; később, a múlt század elején, a Dessewffy és a Forgách grófok. A jelében Coudenhove Henrik gr. (lakóhelye: Rons- perk, Csehország.)

Dűlőnevei közül említésre méltók a Zahrabov- com (Gyertyánosontul), Szlaczozni (Sós), Zajarki (Csermelyentul), Mocsarki (Mocsaras), Hrabovecz (Gyertyános), Kameni (Köves) Uhlyszka (Szénégető), Bandurnyiszka (Krumpliföldek), Cser- vena bura (Vereshegy), Dzurikov (Györgyös) Uhlinka (Agyagos), Ivanov verch (Jánostető), Vajdova dolina (Vajdavölgy)9 * 25 Ebben az utóbb említettem három nevezetben a helynek régi története van megörökítve.

A miskolcz—gerenda—szvidniki állami közút mellett fekvő Agyagosnak környékbeli község-szomszédjai északról Feketepatak (5.7 kim.) Tapoly-lzsép (16.i kim.) északnyugatról; Aranyospatak (3.8 kim.) délkeletről: T.-Jesztreb (2.» kim.) délről: Sókut (2.8 kim.) és Rudlyó (4.7 kim.) A járás székhelyétől, Varannótól, 12.3 kim. Sátoralja-Ujhelytői 64.5 kím.-nyire fekszik.

* Matolai Etele közlése. — Az 1894. évi nov. 30-án

leégett, azóta a forrás vizét senki sem használja. Néhai

Szombathy László dr., volt járásorvos, évekkel ezelőtt a

vizet Budapesten analizáltatta. Az eredmény, mint mondják, igen kedvező volt, egyebek közt jód-tartalom is van

jócskán a vízben. — (Schütz dr. és Métely J. közlései.)

9 Métely János, sókuti körjegyző közlése.

Hírek a nagyvilágból.

A délafrikai háború, habár az ángolok azt hiresztolik, hogy rohamosan közeledik a véghez és a búrok teljes megsemmisítése már csak igen rövid idő kérdése, legújabban is a búrokat juttatta győzelemhez. Delarey búr tábornok Methuen ángol tábornokot megverte, üldözőbe vette és egész tüzérségét eltogta.

A búrok fényes győzelme, a mit legutóbb az ángol fegyvereken arattak, az egész Fokföld hollandus lakosságát arra ösztönözte, hogy fellázadtak az Angol uralom ellen. Az ország minden részében számtalan kivégzés történik.

Magyarok a búrokért A magyar protestáns egyházak főpapjai a reformáció emlékünnepe alkalmából több száz aláírással ellátott kérelmet intéztek Edvárd ángol királyhoz, hogy az ángol és búr testvér nemzetek öldöklő há- boruját^királyi hatalmával szüntesse meg.

Hírek az országból.

A trónbeszód, melyet Őfelsége a király budavári palotájának tróntermében az előtte hódolt országgyűlési küldöttséghez intézett, a törvényhozás feladatainak oly gazdag és a nemzet erkölcsi mint anyagi boldogu’ását célzó sorozatát tárta elő, hogyha mindazok törvényekké válva a gyakorlat terén érvényesülhetnek: valóra cserélődnek a „legnagyobb magyar“ jósigéi, hogy t. i. „Magyarország nem volt, hanem lesz le

Az országgyűlés képviselőháza immár túl van a megalakuláson. Esemény számba megy, hogy a Tisztelt Ház uj elnökévé Apponyi Albert grófot választotta, a ki elnöki székét már el is foglalta.

| Széchenyi I*áJ f. volt földmivelós-, iparés kereskedelemügyi kir. minister, Budapesten váratlanul elhunyt, közhasznú és áldásos életének 60 ik évében. Mailáth József gróf, szeretett apósát gyászolja az elhunyt főurban. Adás emlékére !

Különfélék.

— Királyi adományok. Őfelsége a király, kabinetirodája utján és főispánunk közbenjárásával, Bovankovics Soma és özv. Leffelholcz Kálmán tanító özvegye részére 30—30 korona legkegyesebb adományt küldött.

— Személyi hir. Hausenblass József csendőr alezredes, kerületi parancsnok az újhelyi szárnyparancsnokság megvizsgálása céljából a múlt héten több napon át városunkban időzött.

— Kinevezések. Őfelsége a király kozmái Kun Béla miniszt. titkár t. barátunkat osztálytanácsossá devezte ki az igazságügyi kir. minisztériumba. — Legenyei Pintér Jenő, Pintér Ferenc sátoralja-ujhelyi volt. gyógyszerész t. barátunknak derék fia, az 1-ső számú honvédhuszárezredben századossá lépett elő. Gratulálunk.

— Előléptetés a bírói karban. Görgey Gyula sátoralja-ujhelyi kir. járásbiró a VII. fiz. oszt. I. fokozatába; Heiner Károly kir. törvsz.

Határának kiterjedése 2528 kát. hold, a kiirtott erdőségek helyén szegényesen, de biztosan fizető szántóföld. Lakossága az 1901. évi népszámlás szerint 562, fájdalom eltótosodott lélek ! Apadt a lélekszám tiz év folyásán 41 lélekkel, kik többnyire Amerikába vándoroltak.

Népipari foglalkozása: fonás és vászonszövés.

Coudenhove gróf az ez évi szeptember hó folyamán prqbafuratások eszközlése céljából ahhoz értővel vizsgáltatta meg Agyagos környékét, mert úgy vélte hogy ott kőszénre, kőolajra s effélékre akad majd. A mérnökök véleménye az volt hogy kár a befektetés, mert biz’ a föld gyomra, ott olyan kincseket nem rejt magában. Legfeljebb fa-kivitelre nyílnék alkalom, hahogy a már

25 év óta tervezett vicinális vasút (a terebes— varannó—kapii) kiépíttetnék. (Schütz dr. közlése.)

Gör. katolikus temploma, paplaka és iskolája helyben. A róm. katolikusoknak is van ott szentegyházuk; az evangélikusok Sókutra járnak templomba, mint az izraeliták is.

Van gk. hitfelekezeti iskolája egy tanítóval. Az iskolába járni köteles gyermekek száma: 85. Ezenkívül az ismétlő iskolások száma: 34.

Két helynévrokona van az országban: Agyagos kisközség Sopron- és Agyagos puszta Ko- máromvármegyék területén. Vízrajzi rokona volt Zemplénben is: Agyagos-Örvény a Bodrog-La- torcza közt s pedig a Nagyerdő pusztán, de a Felső-Bodrog vizszabályozó-társulat azt az „Eör- vin“-t eltüntette a föld színéről.10

Utolsó postája Sókut, táviróállomása Va- V1 ?ö Akk. V. 32 ).

Folytatás ai I. mellékleten.