Zemplén, 1901. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)

1901-10-27 / 43. szám

1901. Október 27. I. Melléklet a „Zemplén“ 43. számához gatását viszonozza. Vályi dr. püspököt, a fő­ispán a vasúti állomásnál várta, hol üdvözlésére megjelent Matolai Etele alispán, Székely Elek polgármester és Miklósy István újhelyi gör. kát. lelkész is. A püspök, a ki Miklósy István lel­készhez szállott, délután hosszabb ideig volt fő­ispánunknál. Este a főispán a püspök tisztele­tére vacsorát adott, melyen Andrássy Sándor gróf.. Molnár István nyug. főispán, Matolai Etele alispán, Dókas Gyula vármegyei tőjegyző, Forn- szek Béla törvényszéki elnök, Hönsch Dózső az evangélikus hitközség felügyelője, Kova- liczky gk. esperes püspöki titkár, Székely Elek polgármester, Katinszky Geyza rk. plébános, Miklósy István újhelyi gk., Romonyák János mikóházi gk. esp. lelkészek, Fejes István ref. esp. lelkész,Mecner Gyula nagybirtokos, Talapkorics László kir. pénzügyigazgató és Staut József főispáni titkár vettek részt. A hazafias püspök másnap délelőtt a város polgármesterénél ett látogatást és rendkívül elismerő szavakban em­lékezett meg a város haladásáról, melynek a hatvanas években, mint gör. kát. káplán, q is lakója volt. A püspök bizonyára a legjobb be­nyomásokkal, pénteken elutazott. — Személyi hírek. Róna József szobr isz tegnapelőtt délben Budapestről Ujhelybe érke­zett. — — A Kossuth-szobor ügye. Már nipcs messze az idő, a mikor hazánk nagyfiának, var­megyénk szülöttének emlékét, nagyságát mara­dandó ércszobor fogja hirdetni Ujhelyben. Via egy hete közöltük az id. Meczner Gyula elnök­lete alatt valóban elismerésre méltó serénység- gel buzgólkodó szoborbizottság jegyzőkönyvét. Ma már arról adhatunk hirt, hogy Róna József, a kitűnő szobrász-művész, tegnapelőtt a bizott­ság meghívására Ujhelybe jött és a bizottság­gal szemügyre vette azokat a helyeket, melye­ket a szobor helyéül kijelöltek. A művész u- domásunk szerint a Széchenyi-teret és a Kos- suth-utcai napipiac helyét tekintette meg. Véle­ményét pár nap múlva közli Írásban a bizott­sággal. — Áthelyezés. A m. kir. igazságügyi minister Kovaliczky Elek dr. homonnai kir. közjegyzőt hasonló minőségben Sátoralja-llj- helybe helyezte át. — Jótékonyság. A nemrég elhunyt Friedmann Mór dr. gálszécsi orvos az ottani iir. hitközségnek 50,000 koronát hagyományozott. — Kitüntetett gyümölcstermelő. A kassai gyümölcskiállitáson Kapossy Menyhért vásárhelyi rk. esp. plébános szép almatermelős- ért — bronz érmet kapott. — Egybekelés. Szomráky István és neje Vörösmarty Aranka örömmel tudatják Aranl a leányuknak Ranky Bertalannal Rankfüreden a f. évi október hó 29-én d. e. fél 12 órakor tör­ténendő egybekelését. — Betörés. Tegnapelőtt éjjel a Diána-kertl gőzfürdőjében tolvajok jártak, a kik több aj ó és fiók felfeszitése után a pénztárszobából 16— 20 kor. kész pénzt, Benyovszky Mariska pénztáros 3o kor. körüli értékű szivarjait, Malinyák fürd<(S- szolga báránybéléses téli kabátját, Munkácsi gőz­fürdőszolga tyukszemvágó szerszámjait, továbbá 1 diványszőnyeget és 1 kanári madarat kalitkástul loptak el. A fürdőszobák ablakai éjjel nyitva voltak, az egész épületben senki nem alszik, igy az őrizetlen helyen a tolvajok szabadon garázdálkodhattak. A rendőrség a nyomozást rögtön megindította. A gyanú eddig egy elcsa­pott szolgát terhel. — Eljegyzés. Szétsényi Lajos, a „Zem­plén“ -nek egyik derék betűszedője, f. hó 20-áu jegyezte el Sáloralja-Ujhelyben Lángh Ilonkát, nóh. Lángh Nándor építész és neje Szkrak Matild kedves és szeretetreméltó leányát. Gra­tulálunk 1 T. — Kézrekerült tolvaj. Néhány héttel ezelőtt történt, hogy Vohák József főpincé- arany óráját és láncát a „Népbank“ épületben levő lakásáról Stern Bernát gyankai szárma zásu facér asztalos legény ellopta s azzal meg szökött. A rendőrkapitányság körözésére a tol­vajt a múlt héten Miskolczon elfogták s át adták a büntető biróságnak. — Hib&lgazitás Lapunk ma egy hetes számának tárcájában, a néh. Bakó Sándorról emlékező versben, otromba egy sajtóhiba (rab szolgaságért küzdők nemzete) csúszván be — az ilyképp eltorzított versszak helyett újra leadjuk a helyes szöveget, a mint következik : Egy szív, egy lélek és egy gondolat Vezette hozzánk e hős ezredet; A szomszéd Gácsországból törve bo Leverni azt, ki felkelt ellened Te szabadságért küzdők nemzete 1 — Fiatal betörő. Szalai, másképen Zuti István dohánygyári munkásnőnek alig 12 éves fia holmi apróbb csinytevések miatt már több­ször volt a rendőrség előtt. A minap azonban már egy gyakorlott tolvajhoz illő cselekedetet követett el. Ugyanis amikor S. tanár családjá­val hazulról távol volt, kamarája ablakát be­törte, azon át a szobába jutott, a honnan egy gyermekkocsit ellopott. A hatóság azon igyek­szik, hogy a fiatal gézengúzt javító intézetbe juttassa. — Aszfaltbetyárok. Nemrég Zala (quon­dam : Ziegler) urat a közerkölcsiség súlyos meg­sértése miatt Magyarország összes főiskoláiból kizárta a vallás és közoktatásügyi kir. minisz­ter. És a közvélemény megnyugvással vette tu­domásul a szigorú büntetést. Mert Ziegler ur alaposan rászolgált, megérdemelte, sőt annak idején még azt a bizonyos 5—6 esztendőt sem lett volna szabad az esküdtszéknek elen­gednie. Az ily kapcabetyároknak a börtön zárt ajtói, vasrácsai mögött a helyök. Sajnos csu­pán az, hogy valamennyiöket nem ismerjük, hogy pellengére állíthatnék, becsukatnók, eltil­tanék a magas kvalifikációtól, a társadalomból egyszer s mindenkorra kizárnék. Hajh — saj­nos — mindennek a gyönge iskolai büntetés az oka! Manapság a nebulót már megérintenie sem szabad a tanítónak, rögtön törvény elé ál­lítják. így aztán felnő a maga durva erkölcsei­vel a kapcabetyár jelölt. Ha pedig az egyetemen akarnának erkölcsöket tanítani, talán agyon is ütnék az illető professzorokat. Ezért aztán rom­lik az erkölcs, az ifjúság élvek után hajhász és a 16 éves ifjú oly képet mutat, mint egy 50 éves öreg ember: blazirt, ideges, penészes szagu. Az erkölcs semmi, a stréberség minden és a karier. És hogy ezt elérjék, feláldoznak min­dent: tisztességet, nevet, becsületet, sőt szabad­ságot. Sokszor azonban úgy járnak, mint Zala (q. Ziegler) József uram, az istenben boldogult „ex-medicus“. Kariert akart ő is csinálni és ime — habár csak erkölcsi módon — mintha Báli Mihály nyúlt nyúlt volna csiklandós nya­kához... Mondom, csupán az a sajnálatos dolog, hogy valamennyiöket nem ismerjük. így például ama branzsból, melynek hü követői házi bálo­kon evőeszközöket tüntetnek el, avagy a szép, uj stahétákat tintával szokták leönteni, a gesz­tenye fácskákat sétapálcáknak vágják ki, avagy, ha vendégségben vannak úri háznál, a drága függönyökön égő szivarokat huzgálnak keresz- tül-kasul. Uraim I Ily kapcabetyárokkal, kik az utca kövezetén hódítanak, ugyancsak utcai módon kell bánnunk. Melyik apa nem kólintaná fejbe az oly gazfickót, a ki az ő leánykáját az iskola kapujától egész a saját portájáig szemtelenül követi, útközben pedig arcpiritó szavakkal trak - tálja 1 Avagy előfordult Budapesten az az eset is, hogy két előkelő hölgyet, sétájuk közben, karon fogott hátulról egy dandy, jó darabig el is sétált velők, sőt távozásakor bucsucsókot is nyomott az egyik hölgynek homlokára! Avagy egy tisztességes úri nő az ily aszíaltbetyár elől a villamosra volt kénytelen menekülni — de a gavallér még utána kiáltotta a rettenetes sza­vakat: „Köszönöm kicsike, hogy meglátogattál, mikor jösz megint A Ziegler-fóle alakok igy teremnek és nap-nap mellett ott burjánoznak az esküdtszéki termekben és a fogházak magán­celláiban. K. dr: — Az agglegény sorsa. Ahol a társasélet nem fejlődött ki teljes virágában, az agglegénynek rossz dolga van. Amig fiatal, csak megjárja vala­hogy, de ha megvénül és ha öreg korában sze­relmes lesz .... Akkor kezdődik csak a baj. Ami agglegényünk szerelmes. Szegény leányt sze­ret. Szegény leányt oltár elé vinni egy szegény agglegénynek kész veszedelem ! Mit tegyen? Ta­nácskozik jó barátaival, gyógyító balzsamot keres szerelmes szivére. Mindhiába. A józan ész barátai azt tanácsolják neki, hogy házassága által egy szegényből ne csináljon két koldust. Lelkének egyensúlya kezd inogni. Már-már lemondani ké­szül az életről, midőn megjelen előtte szerető anyja képe, kinek ő az egyetlen kenyéradója, támasza. Előtte lebeg imádottjának szerelmes te­kintete. A szív szeretete folyton harcban áll az ész józanságával és ismerősei úgy bánnak vele, mint a kibe csak hálni jár a lélek . . . Egy na­pon azután hivatalából sürgős ügyben kérették lakására. Két ur váita már. Minden bevezetés nél­kül egy rakás pénzt olvastak le asztalára. Ellen­értékűi csak a nyerő sorsjegyet kérték Török A. és Tsa bankháza (Budapest, V., Váczi-körüt 4/a.) kiküldöttei, akik azért jöttek, hogy a nagy nye­reményt kifizessék. Anya és fiú örömkönyezve, egymás nyakába borulnak és épp e pillanatba érkezik a most már szerencsés leányzó is. Az eljegyzésen a vendégek számtalan lelkes pohár­köszöntőkben emlékeztek meg a szerencséthozó bankházról és egyhangúlag hangoztatták a be­szédek végén: „Éljen a szerencsét hozó Török bankház:“ — Az influenza járványos betegség, mely nagymértékben ragályos. Előjelei: hideglelés, há­nyás, fejfájás, heves láz és rendesen a légző szer­veket támadja meg. Hogy a fejfájás és náthától szabaduljunk, a legtöbb esetben idejében alkal­mazott pár gramm Salophen, néhány óra alatt bevéve elégséges. Idősebb és gyengébb egyének­nél azonban ezen betegségnek káros hatása is van az erő állapotára, amiért ilyen egyéneknek influenzánál különösen óvatosaknak kell leniök Nem ajánlható eléggé ily esetben a Somatose hasz­nálata, mely már kis adagban véve is fokozza az étvágyat, fehórnye tartalmánál fogva tömény­alakban szolgáltatja a testnek a legfontosabb tápanyagokat, miáltal gyengeség és további erő vesztegetéstől óv meg. Színház. Csupa viszontagság és malőr az, mi éri színházunkat. Hiába való a szinügyi bizottság minden törekvése és buzgalma, mind megtör k azon a köiülményen, hogy ma jó vidéki szín­társulat alig van, s azok is a nagyobb s jöve­delmezőbb városokat keresik fel. Hogy mennyire törekedott szinügyi bizott­ságunk a jó szezon biztosítására, mutatja az, hogy a f. évben kétszer is hirdetett pályázatot a színházra; az egyik pályázatot tárgyalták jú hóban, a mikor is 3 pályázó közül csak Deák Péter igazgató kérvénye volt figyelembe vehető; a mennyiben pedig Deák csak úgy vállalta volna átéli szezont, ha a szinügyi bizottság 8000 K.-ig biztosítja bérleti bevételeit, őt is el kellett ejtem. Jött a második pályázat, a melyre nagy sokára három igazgató pályázott: Halasy, Kré- mer és Dobó. A s ánügyi bizottság ekkor elha­tározta, hogy mindegyik igazgatóra nézve infor­mációkat szerez be, a mi meg is történvén, a legjobb ajánlatok Dobó mellett szólották. így kapta meg Dobó a színházat oly kikötéssel, hogy társulatát egy szubrettel, egy első r. naivával, egy társalgási színésznővel, 2 segédszinósznő- vel, végül pedig legalább is 8 tagból á'ló zene­karral tartozik kiegészíteni. Dobó be is jött Sátoralja-Ujhelybe, de rövid 3 előadás után belátta, hogy a szinügyi bizottság részéről forszírozott uj tagok beszer­zésére anyagi ereje nincsen. Tehát beadta le­mondását. Dobó visszavonulásával Mészáros Kálmán szinészegyesületi igazgató jött le Mezei Béla szín­igazgatóval. A szinügyi bizottság most velők kezdette meg a tárgyalásokat, mig végre sike­rült a színház ügyét s:keresen megoldani; u. i. a szinészegyes. igazgatója a legmelegebben ajánlotta Mezeit, kiben, úgymond, nemcsak művészi, de anyagi garancia is van, s ki e garanciák bizto­sítására készpénz óvadékot is nyújt. A szinügyi bizottság tehát véleményezte, hogy Mezei Bélá­nak adassék ki a színház oly feltétellel, hogy a Dobó után itt maradt társulatot alaposan meg­erősíti. Iiy szituációk között véUalta el Mezei a színtársulat további vezetését. Nyomban ki is jelentette, hogy a mennyiben a társulat meg­erősítése nélkül előadást sikerrel nem tarthat, a bemutatkozó előadást folyó hó 26-ára ha­lasztja. Az ekként kapott ígéretek után a legjobb reménynyel várjuk az uj igazgatót, s különösen figyelmébe ajánljuk, hogy a következő erők be­szerzése legyen főgondja: szubret, primadonna, koloratur-énekesnő, szerelmes színész, legalább két segédszinésznő és karmester feltétlenül meg­kívántainak. Ezek birtokában fényes szezont, ezek nélkül csak bukást jósolhatunk. Mezei B. tegnap kezdette meg előadásainak sorozatát a „Lili* c. 3 felvonásos operettel. Erről, valamint a bemutatkozott uj társu­latról is legközelebb Írjuk meg véleményünket. Irodalom. Az „Adalékok Zemplénvármegye Tör­ténetéhez“ c. havi folyóiratunknak 1901. évi, egy­szersmind a VII. évfolyamnak októberi füzete a következő tartalommal jelent meg: J. Zem­plénvármegye történeti föld-ajza. (XXXVII. közi.) Ág-Csernyö. Irta: Dongó Gy. Géza. -— .2. Zemplén vármegye politikai és helyrajzi ös- mertetése. (68. folyt.) Latinból: Matolai Etele. — 3. Történeti jegyzetek Zemplénvármegyéről. (6S. folyt.) Latinból: Dongó Gy. Géza, — 4. Újabb adatok ’Sennyey Pongrác br. élettörténetéhez. (V.) írta: Lőj da József. — 5. Babotsay Izsák naplója. (21. folyt). Közli:" Hubay Kálmán. — 6. Szirmay András naplója. (62.' folyt.) Közli: Karsa Ferenc. — 7. Olcsváry Dániel gyámi szá­madása. Közli: Kerekes György. — 10. Leve­lesláda. Egy becsiilevél 1610-ből. Közli: Szi­lágyi Károly. — 9 Hajdu-hadak járása 1607-ben. Közli: Doby Ant il. — 10. Booskay-irományok. (IX.) Közli: Dongó Gy. Géza. — 11. A ref. egy­házlátogatási jegyzőkönyvekből. (I.)Közli -.Dongó Gy. Géza. — 12. A Rákóczi-féle adományléve- lekből. (XV.) Közli: Dongó Gy. Géza. — 13. Irodalom A Nagy Képes Világtörténet VII,

Next

/
Thumbnails
Contents