Zemplén, 1901. július-december (32. évfolyam, 27-52. szám)
1901-09-29 / 39. szám
Írásokat a közjegyző vagy a kir. járásbiró hitelesíti. A magyar nyelven szerkesztett kérvény egy eredeti s annyi másolati példányban adandó be, bogy a megtámadott képviselőn kívül a bíróságnak s a képviselőháznak is jusson egy- egy példány. Kérvényező nem lehet az, ki a megválasztottra szavazott, annak ajánlója, vagy bizalmi férfia volt, vagy a választásnál hivatalosan működött. A kérvényezőknek hitelesített meghatalmazásban megbízottat, vagy megbízottakat kell vallani, ezek közül legalább egynek Budapesten kell laknia. A kérvényezők az eljárási költségek elöleges fedezésére 3000 koronát kötelesek letenni a budapesti állampénztárnál; a letételt a kérvény mellett nyugtatóval kell igazolni; a a beadványok bélyeg- és illetékmentesek. Az eljárás nyilvános és szóbeli. Egyes kérvényezők elállása nem vonja maga után az eljárás megszüntetését. Az elállás Írásban jelentendő be. A kérvényt a kérvényezők csak együttesen vonhatják vissza. Természetes, hogy az elállóit, vagy visszavonó kérvényezők az eddig felmerült költségeket viselik. Halasztások az eljárás során csak fontos és igazolt okok alapján adatnak. A Kúria az eljárás során felhozott tényeket, okokat és bizonyítékokat szabadon mérlegeli s ítéletet hoz. Említettük már, hogy az Ítélet az érvénytelenség kimondásán kívül ki- terjeszkedhetik az ellenfél megválasztottnak nyilvánítására is, ezenfelül a választásnál közreműködött közeget, akiknek cselekménye, vagy mulasztása folytán a választás érvénytelenitte- tett, 4000 koronáig terjedhető bírsággal sújthatja. Az eljárási költségek viselése azt terheli, aki ellen az ítélet szól, vagyis, aki elveszti ezt a közjogi pert. A liirhedt kerületek ellen is van paragrafus az uj törvényben. Ha a képviselőháznak (a Kúrái Ítéletből, vagy bizottsági jelentésből) tudomására jut, hogy valamelyik kerületben az etetés, itatás és vesztegetés beteges mértékben elharapódzott: vizsgáló-bizottságot küldhet ki s amennyiben a vizsgálat ez állapotokat igazolja, az illető kerület képviseletének felfüggesztését mondja ki a folyó országgyűlés idejére. Végül megemlítjük azokat a különös uj választási vétségeket, melyeket ez a törvény kodifikált. Állami, törvényhatósági közhivatalnoknak, polgármesternek, rendőrkapitánynak, jegyzőknek tilos a választási ügyekben vezető, kortes-szerepet vinni, a választásokat hivatali hatalmuk felhasználásával, fenyegetéssel, ígéretekkel, befolyásolni, — különben fegyelmi vétséget követnek el. A választási, illetve küldöttségi elnök, ha a törvény intézkedéseit azzal a szándékkal, hogy a jelölt megválasztását biztosítsa, vagy meghiúsítsa, megszegi: 6 hónapig terjedhető fogházzal és 6000 koronáig terjedhető pénz- büntetéssel sújtható. A lelkész, ki a vallás szertartásaira rendelt helyen korteskedő nyilatkozatot tesz, a választókat kegyszerek Ígéretével, egyházi fenyítékek elhalmozásával befolyásolja, vallási tiszugy fénylik a gömbölyű fehér élő márvány . . . és a szemei 1 No azokról nem is tudok beszélni. Szürke, de milyen szürke! Láttam már, hogy szerelmes a gyerek, és hogy elakarta venni Karcsay Emmit, és hogy ellenesetben főbe akarta magát lőni, miként én erről a továbbiakban meg is bizonyosodtam. Engem pedig — találják ki, mit akart velem — meg akart fogni „elefánténak. Miközben pedig szónoki képességét felhasználva ezen fáradozott volna, oda ült az asztalunkhoz Csajthay Berci és újabb borkészletet hozatott. Az Ernő részéről ezzel végé volt a kapa- eitálásnak, a minek én nagyon örültem. A cigány húzta vígan is, keservesen is, a gyerek pedig berúgott, mint az ágyú. Hogy fogom én ezt a gyereket haza vinni, a ki részeg is, szerelmes is, tehát duplán be van rúgva. Végre felállt és miután lebeszéltük ama szándékáról, hogy valamennyi poharat a vendéglős fejéhez vágjon, teletöltötte a poharát és úgy szólt.: — Éljen „0“! Kiitta fenékik és a poharat odavágta egy fához, melynek tövében Morfeusz karjai közt szundított a cimbalom hordozó, ki a megzavart édes álom folytán annyira megijedt, hogy talpra ugrott és elszaladt esze nélkül. — Most pedig fiuk, menjünk éjjeli zenét adni. Gazember, a ki nem jön velem! Igen ám nagyságos uram, de nincs „tró- ger,“ ki visi el á csimbálmot, veté ellen a kontrás. — Itt vagyok én, viszem én, hozom én . . . — Hét nap elegendő, ezt nem mondta, ezt teleti tárgyakat kortes-célokra használ, vagy I ilyenek használatát megengedi: 1 évig terjedhető államfogházzal és 1000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntethető. * Ezt a törvényt tehát a tisztességes és becsületes választások érdekében alkotta a törvényhozás. Orvosló és megtorló intézkedéseit azért állította fel, hogy a választási bajoktól és visszaélésektől már előre intse, óvja az országot azzal az okos figyelmeztetéssel: íme, hiábavaló lészen minden csalárdság és erőszak, mert a törvény úgyis visszahelyezi jogaiba az igazat! Köszönet Zemplénvármegye és Sátoralja-Ujhely város nemes hatósága, a város közönsége, a testvér egyházak lelkészei, a testületek és egyesek a sátoralja-ujhelyi ágost. hitv. evang. missiói egyház kedves vendégeit, a magyarhoni evangélikus egyházi gyámintézet szeptember 21. és 22-iki közgyűlésére megjelent evang. hittestvéreket, ezek sorában különösen nagyméltóságú Radvdnszky Béla báró v. b. t. t. koronaőr és főtiszt, és mélt. Baltik Frigyes dr. püspök gyámintézeti elnök urakat, mélt. Zsilinszky Mihály vallás és közoktatásügyi államtitkár urat, főtiszt, és méltóságos Zelenka Pál tiszakerületi püspök urat, s általában minden rendű és rangú egyházi és világi vendégeinket kivétel nélkül oly igazi magyar őszinte vendégszeretettel, kitüntető szívességgel s hazafias lelkesedéssel fogadták és vették körül, hogy ezzel nemcsak a vendégek szivében örökítettek maguknak kedves emléket, hanem egyházunkat is mély hálára és köszönetre kötelezték, mert a vendéglátónak az a legnagyobb gyönyörűsége tisztében, ha vendége mások előtt is kedves. Fogadják azért a fogadtatás külső és belső díszéért, a város fellobogózásáért és a vendégek meleg üdvözléséért, továbbá az ünnepélyeinken való szives részvételért, s mindazért az előzékenységért, melyet a vendégeink tiszteletére rendezett ünnepélyek előkészítése, rendezése és díszes lefolyása körül irántunk tanúsítani szíveskedtek, a vármegyei és városi hatóságok, a helyi sajtó és a nagy közönség legbensőbb hálánkat s legigazabb köszönetünket. Fogadják szives köszönetünket vezetőjükkel, Mihályfi József úrral együtt az alkalmi úri dalárdának tagjai, akik istentiszteletünk bensőségét művészi énekükkel emelni, s még maradandóbb emlékűvé tenni szíveskedtek. én tettem hozza. A gyerek a csaposlegényt lekenyereztc, az adott egy targoncát, arra rátette a cimbalmot és tántorgó léptekkel megindult a poros utón maga előtt tolva a cimbalmot. Utána kullogott a banda, mellette mi. A világért sem engedte volna egyik ajánlkozó cigánynak sem, hogy felváltsák a talicska tolásban, azt ő taszította el egészen az „0“ ablakáig. A holdvilág ragyogott a felhőtlen égen s a hangtalan csendes éjszakában „stimolni“ kezdtek a cigányok. Ernő közéjök állott és a botjával dirigált. Az „0“ nótáját elhuzatta háromszor, egyszer hangfogóval, piano, aztán kis bőgőn szólóban, végre teljes bandával „fortisstimo.“ Utoljára elhuzatta a saját nótáját: Őszi rózsa, fehér őszi rózsa, — ettől aztán annyira elérzékenyült — meg a bortól is, — hogy rárogyott a targoncára, fel se tudtuk többéit költeni onnan. Ügy vittük haza targoncán, hol én taszítottam, hol Berci, a cimbalmot még ráakasztottuk a nagy bőgős hátára, a ki dör- mögött egy kicsit, de miután a száját egy szivarral, a zsebét meg egy tallérral bedugtuk, megnyugodott a sorsban és cipelte a bőgőt is, meg a cimbalmot is. A targonca nyikorgott, Ernő hortyogott rajta, a nagy bőgő meg a cimbalom összedörzsö- lődve pokoli akkordot adtak együtt s ez volt az Ernő disz-hazavonulása. A csillagok rám hunyorgattak a pirkadó égről, mintha azt akarták volna mondani: — No hiszen jó madarak vagytok. * * * Délelőtt 11 óra volt, mikor Ernőt meglátogattam. A raosdótál előtt állott, a mitől először Szives elismeréssel adózunk a gyártelepi zenekarnak is, a mely az ismerkedési estélyen a vendégek iránti tiszteletből ingyen játszott. Általában mindenki, a ki e nagy napokon velünk együtt érzett, velünk együtt örvendezett és ünnepelt: legyen áldott azért a szeretetért, a mely személyválogatás nélküli rokonszenvvel járult hozzá az egyház hazafias örömünnepéhez s nem a széthúzást, hanem az egyességet kereste a békességnek kötése által. Sátoralja-Ujhely, 1901. szept. 22-én. Az ágost. hitv. evang. missiói egyház nevében: Hönscli Dezső, (P. H.) Korbély Géza, egyházi felügyelő. óv. lelkész. fi t. vármegye gyűlésterméből. — Második nap — A második napi (szept. 18-iki) közgyűlés d. e. 9-kor kezdődött, rövid megszakítás után, a déli órákban, folytatódott s este 9-re járt az idő, mikor befejeződött- A második napi közgyűlésen is, elejétől végig, Hadik Béla gróf főispán elnökölt. Az első napi közgyűlés jegyzőkönyveinek meghitelesitése után tárgyalt fontosabb ügyek közül röviden felemlítjük a következőket. A földmivelésügyi kir. ministernek azt a leiratát, hogy a tarczali állami vincellérképzővel kapcsolatban vegyelemző állomást szervezett,hogy mindig kéznél lévő szakközeg legyen a hatósági elővizsgálatoknál, kiadták a gazd. egyesület szőlészeti, szakosztályának, úgyszintén a borellenőrző bizottságok elnökeinek. — A belügyminis- ternek azt a leiratát, melyben „becses anyag“-nak nevezte a közigazgatás menetének egyszerűsítését tárgyazó értekezleti munkálatot, és a.melybő! az oroszlánrész, mint tudják, Dókus Gyula főjegyzőt illeti meg, tudomásul vették. — Nagymihály község helyhatósági szabályzatát, mely szerint a Laborcz túlsó partján fekvő sztrajnyáni iparosok készítményei a nagymihályi heti vásárokról kitiltattak, jóváhagyták. — A homonnai közkórháznak vármegyei kezelésbe való átvételére bizottságot küldöttek ki. — Szinna község azért folyamodott a belügyi kir. ministerhez, engedné meg, hogy az Abauj-Torna vármegye területén fekvő hasonló nevű községtől magát megkülönböztethesse a „Zemplén“ előnév felvételével. Kérelme elutasittatott, mert a két községnév egymástól úgy is jól megkülönböztethető; lévén a folyamodó Szinna, amaz pedig: Szína. — Heves vármegye közönségének az országgyűlés kóp- viselőházához intézett azt a feliratát, hogy a katonai beszállásolással és a katonai előfogatok kiszolgáltatásával kapcsolatos közteher viselése Magyarországon a paritás elvének megfelően rendeztessék, hasonló szellemű felirattal pártolták. — A vármegyei házipénztár adósságainak számbavétele végett,-úgyszintén tervezet kidolFoiytatAs az I. mellékleten. rosszul tettem, de aztán láttam, hogy csak mos- dik. — Szervusz! Apa nagyon haragudott, hogy lumpoltam és azt mondta, nem ad több zsebpénzt, no de én nem bánom azt, hiszen a tegnapi éjjeli zene . . . — Mai, Ernő, mai. — No hát a mai, meglágyította az „Ö“'szivét és én boldog leszek 1 Sápadt volt és tüszkölt, mint egy lokomotív. Öltözködés közben vígan dudorászott, de a szeme körül kékes karikák mutatták a meg nem szokott éjszakázást. — Tudod Feri, hogy én még egy csokrot is küldtem neki ma reggel, biztosra veszem, hogy evvel befejeztem a hódítást. — Most pedig — szólt felhúzva kabátját — menjünk vizitbe észlelni a hatást- Jösz te is! — Jó, nem bánom. Elindultunk és megérkeztünk. A kapunál csengettünk és vártunk. Nagysokára jött a szobaleány borzasán és rendetlen toaletben, kezében egy virágcsokorral, Rosszat sejtve, tudakozódtam őnagyságáék felől. — A nagyságos asszonyék tegnap ebéd- után elutaztak fürdőre 1 Paff! Az Ernő gyerek majd a karjaim közé ájult, * Szegény „nyári gavallér,“ éjjeli zenét adott egy — üres ablaknak és csokrott küldött a szobaleánynak. Erre már nem csodálom, ha meg fog bukni a pótérettségin.
