Zemplén, 1901. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1901-02-10 / 6. szám

Mert, hogy a ki készül ki Amerikába,

Versemtől gyökeret ver itthon a lába.

Jóllehet akadhat itt-ott valami Pál,

Ki verseket birál s engem majd lepipál,

S ily kádenciát mond szörnyű haragjába;

.Rósz vers miá‘ szalad nép az Uj-Világba 1*

Hanem ón már erre ugyan mit sem adok,

Elkezdett utamon előre haladok;

Lehet azt bírálni, ki sohsem volt zseni,

Halad jól a szekér — kivált ha gróf keni. . . .

Még ssak azt emlitjök fel, hogy a »Bodrogközi rigólátta kalács« szerzője gyüjtőivet is bocsátott ki, melyek hogy a f, évi márc. hó 1-ig — természetesen minnél több feliratkozott prenume- ránssal — hozzá visszaküldessenek: lapunk utján is kéri.

Páratlan szerdák. Regény irta Szomaházy István. Megjelent az Egyetemes regónytár tizenhatodik évfolyamának 6—7 kötete. Evről-óvre nagyobb, szélesebb körű népszerűséget vívnak ki maguknak azok a jól ismert, piros kötésű könyvek, amelyek szinte megteremtették a regényolvasó magynr nagy közönséget. A most kezdődő 16. évfolyamában megjelent Szomaházy István ,Páratlan szerdák* cimü regénye. Aki ösmeri Szomaházy kedves stílusát, vonzó leírásait és az életből kikapott érdekfeszitő történeteit: annak csak azt mondhatjuk: olyan mint a többi munkája . . . vagy talán még azoknál is különb. A derűs, megszokott környezetben lejátszódó regénynek minden alakja jó, régi ösmerősünk. Itt él közöttük a kikapós férj, a szelid házias menyecske, a szenvedélyes, vérének parancsolni nem tudó asszony. Minden alakja él, gondolkozik, cselekszik. Az Egyetemes Regénytár igazán hasznos és nemes dolgot müvei, a mikor ilyen müveket ösmertet meg a közönséggel s ilyen munkákkal gazdagítja a magyar irodalmat. A két kötet ára csinosan bekötve 2 korona. Kiadja Singer és Wolfner.

Szárnyasaink. Illusztrált baromfi, galamb és madár- tenyésztési szaklap. Szerkeszti: Parthay Géza. Ez évben XVI. évfolyamába lépett. Ez az egyedül 8 kor. magyarnyelvű baromfitenyésztési szaklap évi előfizetése 8 kor. Mutatványszámot ingyen küld a kiadóhivatal. (Budapest,

VII. , Rottenbiller-utca 30. sz.)

A .Vasárnapi Újság* január 27-iki száma 28 képpel jelent meg, melyek mind Viktória királynőre és az új angol királyra vonatkoznak. Közli az elhunyt királyné több igen érdekes képét- gyermek- és ifjúkorától a legutóbbi évig terjedő különböző időkből, a királynő szüleinek és férjének arcképeit, jeleneteket a királynő életéből menyegzőjeről, koronázásáról, s a legújabb időkből családja, unokái és dólunokái körében, látogatását a dólaf- rikai háború sebesültjeinél, stb. Továbbá VII. Eduard király arcképét egy magyar föurnak adott fényképe után, és magyar ezredének formaruhájában. Cikkelyei közül fölemlítjük a következőketViktória angol királynő“,Schöpflo Aladártól. ,Az angol királynőről.* Skotországi emlékeiből irta Baráth Ferenc. ,VII. Eduárd.“ »Az angol királyné halála.* stb. — Regénytár: Jókai Mór. „A szentandrási biró fia“ cimü elbeszélésének folytatását közli (Linek Lajos rajzaival) és a »Lovagló-mester* cimü amerikai elbeszélés folytatását (az eredeti amerikai kiadás illusztrációival). — Irodalom és Művészet, Közintézetek és egyesületek, Sakkjáték, Egyveleg, stb, rendes heti rovatok. A Vasárnapi Újság elóflzetése negyedévre négy kor., a »Politikai Uj- donságok'-kal és .Világkrónikáival együtt hat korona. Megrendelhető a Franklin-Társulat kiadóhivatalában (Budapest IV. kér. Egyetem-utca 4. sz.) Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap“, legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 korona 80 fillér.

Mohammed. Akármilyen misztikus is a Mohammed keleti vallása, sokat tud róla a közönség A költők és be- szélyirók szívesen és gyakran fordulnak a szines kelet felé. A vallásuk is csupa költészet. A szúrákban a végtelenség dallama zeng. Errői az érdekes és költői vallásról s alapitójának életéről szól a „Nagy Képes Világtörténet“ IV. kötetének egy része. Az első rósz a népvándorlás korát tárgyalja, Borovszky Samu akadémiai tag tollából, a második rész az iszlámoit az omájjád dinasztia bukásáig. Ezt a részt az európai hirü orientálista, az iszlámnak ez idő szerint első rangú búvára, Goldziher Ignác dr. akadémikus és egyetemi tanár irta, a kit az Iszlám készülőben levő nagy lexiconának főszerkesztőjéül kórt fel a nemzetközi szerkesztőbizottság. Most a jeles tudós a hazai irodaimat gazdagítja nagy becsű cikkelyével. Az egész nagy vállalat 12 kötetve terjed s Marczali Henrik jeles történet iró, akadémikus és egyetemi tanár szerkesztésében a kiválóbb szakerók közreműködésével jelenik meg. Egy kötet ára diszkötósben 16 kor. Kápható részletfizetésre és füzetenként is (egy füzet 60 fill.) a kiadó Révai Testvérek írod. Int. Részv.-Társ. könyvkereskedésében (Budapest,

VIII. , Üllői-út 18.).

1

Szénásy, íjofjmann és £ársa

selyemáruháza

Budapest, IV., Bécsi utca 4.

1

111

Báli saisonra dns és szép

|É

választékú raktárt tart gazes, tulles és selyemIp

1

szövetekben.

Minták vidékre kivánatra pontosan küldetnek.

1

Egyesületi élet.

A magyar nyelvet és népnevelést Zemplénvármegyében terjesztő egyesület

választmánya legközelebbi. 11-én, holnap d. u. 2 órakor, ülésezik a t. vármegye székházának kis termében. Főtárgyak: az egyesület részéről feltartott kisdedóvó intézetek múlt évi felülvizsgált számadásainak és jövő évi költségvetéseinek tárgyalása.

Hangverseny és táncest. A sátoraljaújhelyi állami iskolai gondnokság és tanítótestület — a sátoralja-ujhelyi daloskör, továbbá Dau- scher Miklós, Háner János, Fedák István és Szappanos Imre urak közreműködésével' — f. bő 17-én, a vármegyeháza dísztermében, az állami

iskolai szegény tanulók felruházására, hangversenynyel egybekötött táncestét rendez. Kezdete este fél 8 órakor.

Hangverseny és táncmulatság. Ä sátoralja-ujhelyi általános ipartestület Sátoraljaújhelyben f hó 19-én (farsang utolsó napján) a városi színházban, elaggott és munkaképtelen szegény iparosok fel segítésére és a temetkezés alapjára a m. kir. kassai 3-ik honvéd kerületi zenekar és a helybeli zenekar közreműködésével, hangversenynyel egybekötött zártkörű táncestét rendez. A hangverseny 8 ómkor kezdődik.

— Műsora: Vezérkari induló — Rezektől. — Orfeus a pokolban, nyitány Offenbachtól — Ezres keringő Nyáritól, Lohengrin, ábránd Vagnertől. —- Madár a fán, hegedűszóló Hau- sertől. — Komolyan és vígan, egyveleg Asbóth- tól. Nemzeti bangók Nyáritól. — Gyimesi vadvirág Dankó Pistától. — Sulamith Goldfadentől.

— Rákóczy induló. — Közönségünk körében az érdeklődés osztatlan és nagy a honvéd zenekar hangversenye és a táncmulatságnak mennél sikerültebbé tétele iránt, mit az is bizonyít, hogy a páholyjegyek nagy része már elfogyott.

A sárospataki ev. ref. egyházi énekkar f. hó 16-án Sárospatakon, a városháza termeiben, 10 éves fennállásának alkalmából, alaptőkéjének gyarapítására főlolvasással s énekelőadással egybekötött jótékonycélu zártkörű tánc- mulaságot rendez.

A perbenyiki katolikus olvasókor ma

este 6 órakor, a perbenyiki „Nyesés“ tánctermében saját alapja javára énekkel és szavalattal egybekötött jótékonycélu táncmulatságot rendez.

A sztropkai társaskör — írja levelezőnk — január hó 27-én tartotta évi rendes közgyűlését Bárczy Benedek főszolgabíró társasköri elnök előliilése mellett. A népes közgyűlésen felmutatott reményen felüli szép eredmény a társaskör létjogosultságát teljesen beigazolta. Az elmúlt idők mulasztása rövid egy év leforgása alatt oly annyira rendeztetett, hogy e társadalmi és közművelődés szempontjából is felette nagy jelentőséggel biró társaskör élet- képességéhez immár semmi kétség nem fér. A társaskör ténykedésének egyik legszebb eredménye, hogy részint nemes szivü adakozók jóságából részint a saját erejéből igen szép könyvtárt létesített. Az adakzók névjegyzékéből Sosz- tek János bukóczi esperes; Szegedy Bazil Bu- kócz-hegyi monostorfő, Toszt László bányavölgyi birtokos és Dolinay Engenia kiadó ne- nevei emelkednek ki, mint a kik több kötetre menő adományaikkal megteremtették a sztropkai társaskör könyvtárának az alapját. E követésre méltó nemes cselekedet jegyzőkönyvi elismeréssel viszonoztatott. — A tisztikar újból megválasztatván: Bárczy Benedek indítványa, hogy t. i. február 10-én, a társaskör könyvtárának gyarapítására táncmulatság rendeztessék: nagy lelkesedéssel fogadtatott, s nyomban megalakult a vigalmi bizottság, melynek élére elnökül a megnyilatkozott közóhaj Bárczy főszolgabírót mint a kör elnökét — a ki igaretet tett, hogy a mulatság sikere érdekében legmeszszebb menő intézkedéseket tesz, anyival is inkább, mert a tiszta jövedelem a társaskör könyvtára javára fordittatik — állította. Hisszük és reméljük — végzi levelezőnk — hogy e közös szent cél érdekében vidékünk intelligenciája megteszi egyenként és összesen is a maga kötelességét, hogy a tagok soraiba lépve megerősítik társadalmunknak és közművelődésünknek, főképp pedig magyarságunknak ezt a határszéli szerény végvárát.

A varannai iparosegyesület szépen sikerült táncmulatságot rendezett f. hó 2-án saját alaptőkéje gyarapítására. A „Korona“ vendéglő nagyterme — Írja levelezőnk -—ugyancsak megtelt iparosaink családjaival, annyira, hogy alig volt hely a táncolok számára. Az első négyest 24 pár táncolta s úgy éjfél körül nagy érdeklődés mellett sorsolták ki a tombola-tárgyakat. Azután következett a vacsora. Az egyes családok vendégszerető asztalai bőségesen láttak el mindenkit. A mulatság viradtig tartott, a zenét a helybeli zenekar szolgáltatta nagy megelégedésre. Az anyagi jövedelem, felülfizeté- sekkel is, szép összeg pénzt tesz. Erkölcsi sikerét nagyban emelte az intelligens elem részvétele. Ott volt Diószeghy János főszolgabíró, Malonyay Tamás szolgabiró, Füzes-séry Pál az egyesület elnöke: stb. A táncoló hölgyközönség soraiból a következőket jegyeztük föl: Cservenyák Margit, Frimmer Juliska, Pikna Vilma, Simkovics Emma, Sztankó-nővérek, Zseltvay Ida, Szede- lényi Juliska, Szakszun Mariska, Rokiczky Mariska, Kreiger Gizi, Béres-nővérek. Pláveczky Mariska, Ajben Anna stb. (A nyilvános számadást lapunk jövő száma bozza.)

A Kis-Várda vidéki „Gazdakor“ lapunk utján is tudatja, hogy Kis-Várdán, közvetlen a vasúti állomás mellett levő helyiségében, a f. évi márc. hó 16-án és 17-én vásári céllal összekötött tenyészállat-kiállítást rendez, melyen nemcsak Szabolcs, de a szomszédos vármegyék nagyobb állattenyésztői s birtokosai is részt vesznek tenyész-apaállataikkal. Kivánatra bővebb felvilágosítást ad: Szalánczy Bertalan s. k., gazdaköri alelnök, a bizottság elnöke.

TANÜGY.

1 Zemplén várdiRByei TaniMpOlet látás rovata

— Rovatvezető: Molnár Gynla. —

Kéziratok rovatvezetőhöz Sátoralja-üjhelybe küldendők.

A költői müvek tárgyalásával kapcsolatban a nemzet legkiválóbb írói közül kiket ismertessünk meg a népiskola növendékeivel és mi módon?

(Folytatás.)

Nem épen akkor élesztjük-e legjobban tűzhelyünkön a hamvadozó tüzet, mikor künn a hideg folyton növekszik? A virágot nem akkor ápoljuk-e legéberebb gonddal, mikor a szabadban már minden le van tarolva? S ha tudjuk azt, hogy az élet ezer meg ezer küzdelmeinek a járma alatt fejünk úgy is eléggé korán meggörnyed s tekintetünket a nehéz gondok úgyis levonják a magasból a rögre: szabad-e már az iskolában elvonni az ifjúságtól a lehetőséget, hogy szemét az égre is tudja emelni ?...

„A mit a természetes fejlődés jelöl ki, csak az az igaz, csak az vezethet eredményre“ — mondja Rousseau és az iskola semmi esetre sem vállalhat más szerepet, minthogy kezére járjon a természetnek és hogy a gyermek képességeinek kifejtéséhez akkor nyújtson segítő eszközt, a mikor ezt a természet igazságai megkívánják. A természet maga pedig arra tanít bennünket, hogy a kedély az élet egyetlen szakában sem annyira intenzív, mint épen a serdülő gyermekkorban. S ha tudjuk ezt, vájjon szabad-e épen azt a kort, mely a népiskola utolsó éveire esik, figyelmen kívül hagyunk? Szabad-e ép a ke- déiyképzés egyik legnagyobb eszközét, a költői müvekkel s azok íróival való foglalkozást elhanyagolnunk ?

A felelet itt csak negatív lehet.

Legyen szabad ennek igazolására azon modern európai nemzetekre hivatkoznom, kiknél a nevelés magasabb színvonalon áll.

A francia —■ bár a skeptikus érzéketlenségnek és felületes frivolságnak súlyos vádjával szoktuk illetni — nemzeti Íróinak a népiskolában való tárgyalásának fontosságával és szükségével már régen tisztában van. Tantervűk nemcsak elrendeli ezek tárgyalását a népiskolában, de ennek kiváló fontosságát lendületes szavakban emeli ki.

A számitó német még ennél is többet tesz. A mellett, hogy már gyermekkorától fogva oltja be ifjúsága szivébe a classicusai iránti kegyeletet, gondoskodik arról is, hogy az igy nyert irodalmi nagyok iránti szeretetet és lelkesedést állandóan ébren is tartsa. Összegyűjti költőinek reliquiáit, költő-szobákat szervez, vagy kiválóbb terein szobrokat emel nekik s bucsurajként oda zarándokoltatja a tanuló gyermeksereget, hogy irodalmi nagyjaitól lelkesedést és hazaszeretetet tanuljon.

S vájjon a legmateriálisabb nemzetek egyikének, az angolnak szellemi erejét mi mutatja jobban mint az, hogy a Westminsteri pa-, lota felszentelt boltivei alatt a költők ott nyu- gosznak a királyokkal egy sorban.

És látva most már idegen nemzetek kegyeletét, mely nyilvánul irodalmi nagyjaikkal szemben, önkénytelenül merül fel az a kérdés: „Vájjon mi magyarok mit teszünk kiválóbb íróink szellemének közkincscsététele érdekében?“

Valljuk be őszintén, hogy nagyon, de nagyon keveset. Pedig hát az emberi léleknek legnagyobb kincse az emlékezet. A mi buzdít, vigasztal, a mi emel és nemesit a múltból, azt azt emlékezet nyújtja a léleknek. Á dicső múlt emlékezetéből fakad jelen életünk buzgósága s ebből fakad a jövendőnek hite és reménysége. Azon nemzet, melynek múltja nem volt dicső, a jövőben sem képzelhető nagynak, az pedig, mely dicső múltjáról megfeledkezik, nem érdemli a dicső jövőt.

Az olvasó szives elnézését kérem, ha fejtegetéseimben eltértem kissé a tárgytól, de honfiúi szivemnek mig egyrészt jól esett nemzeti mulasztásainkon zsörtölődni, másrészről szükségesnek láttam kimutatni a távolabbi okokat is, melyek miatt nemzeti nagyjainkra és ezek között íróinkra több gond forditándó már alapiskolánkban a népiskolában is.

(Folyt, köv.)

Iftene Gyula, áll. iák- igazgató«