Zemplén, 1901. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1901-06-23 / 25. szám
nyei egytől-egyig megvalósuljanak, — és hogy: az a nagy szeretet, mely az egész vármegye részéről körülveszi, formálódjék át benső és mindétig maradandó ragaszkodássá az ő kiváló egyénisége iránt. * Életrajzi adatait első kézből vesszük és közötjük, a mint következik : Futaki Hadik Béla gróf született az 1870. évi május hő 13-án Pálóczon, Ung vármegyében ; gyermek- és ifjúkorának legnagyobb részét azonban a család egyik zemplénvármegyei birtokán, Tavarnán töltötte. Miután az elemi ismereteket a leggondosabb nevelés mellett a szülői háznál elsajátította, nagymüveltségü szüleinek óhajtására — a magyar főnemesi családoknál dívó nevelési rendszertől eltérően és abból a célból, hogy az életet már gyermek- és ifjúkorában is közelebbről megismerje és hogy a férfikorban szükséges emberismeretet megszerezze — már középiskolai tanulmányait is nyilvános intézetekben végezte, így került előbb a kassai főgimnáziomba, honnan a középiskola VI—VIII. osztályainak elvégzésére Pozsonyba ment, hol az érettségi vizsgálatot fényes sikerrel tette le, — előbb is, középiskolai pályájának egész ideje alatt, osztályának mindig „legelső“ tanulója lévén. Jogi tanulmányait a budapesti kir. egyetemen végezte. Az egyetemről kikerülvén, hadkötelezettségének tett eleget. A tiszti vizsgálatot is oly kitűnő sikerrel tette le, hogy már nehány hónap múlva a 16. számú közös huszárezredben hadnagygyá neveztetett ki. A következő éveken át a gyakorlati politika szakismereteinek megszerzése végett részint Budapesten tartózkodott, hol úgy a politika és tudomány, mint a művészet elsőrangú művelőivel állandó érintkezést tartott fönn; részint pedig külföldi utazásokat tett, a melyeket ismereteinek folytonos gyarapítására használt föl. Kiváló tehetség, megalkuvást nem ismerő szabadelvű gondolkozás, nagy akaraterő, férfias kitartás és embertársai iránt nemesen érző szív képezik egyéniségének főbb jellemvonásait. * Politikai magatartás és elhatározás dolgában — irja új főispánunkról a „Zemplén“- nek egy előkelő barátja — mint eddig volt, ezután is a legtisztább hazafiság és szabadelvű meggyőződés lesz az ő pártokon felül emelkedő tetteinek rugója; szűkebbkörü hazájára, vármegyéjére, annak minden lakosára nézve pedig társadalmi vallomása, hogy a fő- ispánság nem öncél; nem az öndicsőités alkalmainak felhajszolása; de igenis közcél: minden egyes szükségleti érdekkörben jót és hasznosat cselekedni. Isten hozta ! _é TAHCA. Árva volt. . . .* Árva volt a szivem mindég, De lelkemnek volt egy társa, Amióta eltemették: Árva lettem, nagyon árva! . .. Hej, tudom, hogy megérezi Oda lent is árvaságom, Azért ragyog az ő sírján Annyi harmat a virágon. . . . (M.-8ziget.) Krüzselyi Erzsiké. * „Ocskay brigadéros.“ A sátoralja-ujhelyi városi színházban az 1901. jön. hó 15-ón és 16-án tartott műkedvelői előadás a Kossuth-szobor javára. — A »Zemplén« eredeti tárcája. — „Ércből szobrot emelni Kossuth Lajosnak- nagyjaink legnagyobbikának, a szabadság láng- szavu apostolának, szülővármegyéje székvárosában !« E lelkes szózat foglalkoztatja most vármegyénk társadalmát, ennek minden rétegét. E nemes és fenséges cél vezérelte derék műkedve, lőinket is akkor, a mikor id. Meczner Gyula, mint a Kossuth-szobor-bizottság elnökének fel* Egy gyöngyszem a mi kedves poétánknak sajtó alatt évő ,Újabb Versek« cimü könyvéből. íszerk. A futaki Hadik-család grófi ága.* * A Hadik-család eredete a legrégibb történeti időkre vihető vissza. — A Zichy grófok ős nem7.etségének ős Lebediában lakozott egy ága, mely a honfoglaló magyarságtól elszakadt és a IX. század lolyamán, a helyett hogy Nyugatnak vette volna útját a mai hazába, Keletnek tartott. Ez a Zichy-ág — mint a fáma mondja, — ma is virágzik az eloroszosodott Kaukáziában. Épp így egy Hadik-ág is. Legalább a XVIII. század végén még élt ott egy Hadik, sőt akkoriban köszöntést is küldött a magyarországi Hadikoknak. A család régi nemességét igazolja a címer közép paizsának rajza. Ez egy ágaskodó oroszlán, szájában vérző török fejet tart, első jobb lábának karmai közt pedig véres kardot. A monda és hagyomány szerint ez a cimer-rajz szemlélteti hős tettét annak a Hadiknak — nevét nem tudjuk, mert a családnak nagy beeső okiratai mind elégtek — ki a Száva folyón úszva menekülni akaró törökbasát hajszolván utolérte, vakmerőén megragadta, a basa fejét levágta, hajánál fogta és ezzel a szokatlan diadaljellel szerencsésen visszauszott csapatához a Száva folyó bal partjára. III. Károly magyar király 1720-ban a család régi nemességét megújította Hadik István a II. Rákóczi Ferenc fejedelem vezérelte szabadságharcban vitéz kuruc kapitány volt és ez előtt 200 esztendővel, a Nagy- Tapolcsán alatt vívott véres csatában (1701- ben) halt hősi halált a közszabadságért. Ettől fogva a Hadik fiuk, — mint ha nevök volt volna »nomen et omen« régi hagyományukhoz és hírnevűkhez híven katonák lettek. A XVIII. század folyamán európai hírnevet vívott ki magának a fráncia- és poroszverő András lovas generális, 1758-ban a Zweibrücki herceg mellett az egész osztrák hadseregnek dia- dalkoszorus íőparancsnoka, kit — már előző alkalmakból aratott fényes diadalaiért is és példátlan huszár-bravurjaiért—• Mária-Terézia királyasszony 1763-ban grófi rangra emelt, majd budai főparancsnokká nevezett ki és a futaki és cer- novici uradalmakkal ajándékozott meg. András tábornagy az 1789. évi török háború kitörésekor, egy nagyobb ütközet alkalmával, lábán megsebesült és igy alkalmatlanná válván arra, hogy tovább katonáskodjék: a trón és haza érdekében oly fényesen betöltött katonai szolgálatát a polgári élet nyugalmával cserélte fel. Ennek a futaki Hadik András grófnak felesége Lichnovszky Franciska hercegasszony volt, kivel megelégedett, boldog és három (János, Károly és András nevű) fiúgyermekkel megáldott házas életet élt. Meghalt 1790. márc. 12-én. — A legfőbb hadúrnak 1888. máj. 13-án kelt hadsereg-parancsa szerint a 3-ik huszárezred örök időkig a hős tábornagynak, Hadik András grófnak, a nevét viseli. Fiai közül a második és harmadik: Károly és András. Erről az Andrásról olvassuk a »Corpus Juris*-ban, hogy »Sua Majestas Sacratissima pro Cis-Tibiscano Districtualem Generalem re- solvere dignata est« vagyis hogy az 1808. II. t. * A Lehmann Ferenc szerkesztette »Pantheon,* vagyis »A magyar nemesség ezer éves történetéből« c. folyóirat és a Doby féle nemzedékrendi Táblázatok nyomán. kérésére elhatározták, hogy ők is sorompóba lépnek és a szobor javára két estén át előadják Herczegh Ferenc nagyhatású történelmi színmüvét, az „Ocskay brigadéros“-t. Ez eszme megvalósítását lehetővé tette Szendrey Mihály, a kassai nemzeti színház igazgatója, ki az első felkérésre a legnagyobb készséggel és teljesen díjtalanul felajánlotta összes e darabra készített díszleteit és jelmezeit, Ez Ígéret birtokában még a múlt hó folyamán megalakult id. Meczner Gyula elnöklete alatt a színi előadást — és a szerfelett sok teendőre való tekintettel, ettől különválasztva, a második előadást követő táncmulatságot rendező bizottság. Az előbbiben Bajusz Andor, Biró Pál és Gnädig Lipót buzgólkodtak a siker érdekében, mig az utóbbiban ifj. Meczner Gyula és Staut József követtek el mindent, hogy egy élvezetes estén kívül, a jótékony cél anyagi sikerét is előmozdítsák. A szerepek csakhamar kiosztattak. Hiszen a legkisebb is megtiszteltetésnek vette, hogy szerepet kapott. A próbák megkezdődtek és sok fáradság után június hó 15-én a darab teljesen készen várta előadását. Szóljunk hát az előadásról. * * * ,.Ráismersz-e vitéz ősödre az ágáló komédiásban ? Elhiszed-e, hogy támadó brigádák vágtatnak a festett vászonmezőn ? Be tud-e telni szived az élni vágyó és kriptába falazott szabadság szörnyű keservével?“ . . . Á gyönyörűen megirt * prológusban e hármas kérdést intézi Jávorka Ádám a nézőközönséghez, vagy mint ő nevezi: ,,az ezerszemü és ezerszívű Cézárhoz.“ Nos: az ezerszemü és ezerszivü Cézár megfelelt a hármas kérdésre még az előadások folyac, 20. §-a szerint a Tiszáninneni kerületbe a nemesi leikelés számára tábornokká neveztetett ki. — Ennek az Andrásnak volt a fia (1801—73) Gusztáv 1848—49 évbeli szabadságharcunkban az a honvéd-tábornok, a ki, mikor elhangzott a szózat, hogy »Talpra magyar — hi’ a haza!« hires kiáltványában azt mondotta a külföldi fürdőkön hűsölő fiatalságnak: jöjjön haza, mert nincs jobb és egészségesebb gyógyitóhely a csatatérnél. — Károly és András grófok utódok nélkül haltak cl s igy a család csak a János gróf utódaiban maradt fel. Ötőle szál mázott gyermekeiben él és virágzik máig is a Hadik főnemesi család fája. Futaki Hadik János gróf 1755-ben született. Neje volt Breuner Franciska grófnő. E házasságból származott József-Ádám gróf (1784—1822) a kinek neje van Dernath Johanna grófnő volt. E házasságból született 1822. szept. 27-én Béla gróf, cs. és kir. kamarás, valóságos belső titkos tanácsos, máltai lovag és ellentengernagy, a Vaskorona-rend nagyvitéze, királyunk őfelsége öcscsének, Miksa mexikói császárnak, egyik legbizalmasabb és legkedveltebb hive, most kinevezett főispánunknak, Béla (János, Antal) gróínak, édes atyja. Az ellentengernagy grófnak neje volt szálai Barkóczy Ilona grófnő, Barkóczy János grófval. belső titk. tanácsosnak és főudvarmesternek tolnai Fesztetich Antónia cs. és kir. palotahölgytől született fiusitott leánya (Hadik-Barkóczy Ilona grófnő, a »férfias gondolkozásu és fenkölt szellemű nő«) kivel Hadik gróf I860, febr. 14-én lépett házassági frigyre. Boldog házas életüket hét élő gyermekkel áldotta meg az ég, a kik: 1. Endre (János, Ferenc) születettl862-ben ; mint elsőszülött a 3,240,000 korona értékre becsült családi hitbizomány haszonélvezője, 1887- ben kelt királyi engeJelem alapján a Hadik- Barkóczy gróf kettős nevet viseli, a futaki és szalaí egyesitett családi predikátumokkal. — Neje: Zichy Klára grófnő. 2. János (Kelemen, Béla ) Szül. 1863-ban. — Neje: Zichy Alexa grófnő. 3. Sándor (János, Antal.) Szül. 1865-ben. 4. Amália (Mária, Leopoldina.) Szül. 1866. ban, a Sztáray Vilmos gr. özvegye. 5. Miksa (János, Béla.) Szül, 1868-ban. 6. Béla (János, Antal.) Szül. 1870 május 13-án. Zemplén vármegyének 1901. jún. hó 16-ik napján kinevezett főispánja. 7. Karolina (Franciska, Mária, Antónia.) Szül. 1873-ban. Édes atyjok, Béla gróf ellentengernagy, született Homonnán, 1822. szept. 27-én, elhalt Kassán 1885. ápr. 19-én ; édes anyjok, szalai Barkóczy Ilona gróínő pedig elhalt az 1887. évi jan. hó 24-én. Örök pihenő helyeik ott vannak Zemp- lénvármegyében, a viharos múlt súlyától roskadozó »Csicsva várá«-nak festői szép platóján ásott közös sírban. »Rá visszasüt a nap« a völgyben alant szemközt fekvő tavarnai ősi kastély felől. . . . * Zemplénvármegye uj főispánja, futaki Hadik Béla gróf, anyai ágon ha csak a XVII. századig néz is vissza, ott látja szalai Barkóczy Ferencet (III.) a ki 1686-ban zempléni főispán, egy év múlva gróf, 1704-ben a »felkeléskor« II. Rákóczi mán, a mikor tetszésének és elismerésének folyton meg-megujuló őszinte tapsokkal adott kifejezést; és én ma már csak gyenge viszhangja lehetek Cézár véleményének, a mikor mind a három kérdésre azt felelem, hogy „igen.“ Valóban meglepő volt az, a mit műkedvelőink e darab színre hozásával produkáltak ; s a ki az előző számos sikerek alapján sokat is várt az előadástól, még az is kénytelen volt beismerni, hogy az a mit látott és hallott, legmesszebb menő várakozását is felülmúlta. Nem műkedvelői előadással állottunk többé szemközt, hanem, egész bátran kimondjuk, hogy igazi művészi értékig emelkedő alakításokat láttunk, s olyan játékban és rendezésben gyönyörködtünk, mely a darab minden jelenését és a költő minden intencióját érvényre juttatta. S mert oly műélvezetben volt részünk, a minőt egyhamar megismételni nem lesz alkalmunk, már e helyütt hangsúlyozom, hogy mindenki, a ki az előadáson ott lenni elmulasztotta, ezt őszintén sajnálhatja, mert sokat, nagyon sokat vesztett. Fényes és korhű díszruhákba öltözött daliás műkedvelőink szemeink elé varázsolták a Rákóczi-kor vitéz kurucságát és Ocskay hires huszárságát; a budapesti Vígszínházzal is versenyző fényes díszletek, párosulva a pontos és avatott kézre valló rendezéssel, támadó brigádá- kat varázsoltak elénk és a remek előadás folyamán szivünk betelt az élni vágyó szabadság fenséges küzdelmével, megnyilatkozásával és keservével. Igazi műélvezetben részesültünk és lelkesülve a gyönyörűen megirt darab hatásosan előadott lelkesítő részein, arra kérjük derék műkedvelőinket :, „divatos mez'* helyett öltsenek Folytatta m I. mellékleten
