Zemplén, 1901. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1901-05-05 / 18. szám
gát kitenni a zöldoltást érhető kalamitásoknak (milyen a nyári jégverés, a korai fagy következtében beálló éretlenség, a téli fagy káros hatása a rügyre stb.) vesz fásoltást és azzal telepit és igy szőlője, dacára a nagy költségnek a mibe a fásoltás került, nem elégíti ki, mert sok tőke pusztul el és igy sok a pótlás. Ezek a körülmények idézték elő azután azt, hogy gazdáink bizalmatlanok lettek a iá- soltások iránt és vagy áttértek a zöldoltásra, vagy egyáltalában nem is telepítenek. Mindez azonban nem bizonyíték arra, hogy a szőlőtelepítés nem fizeti ki magát, mit legjobban igazol maga az a tapasztalat, hogy az előbb említettekkel szemben sokkal többen vannak, azok, a kik a szőlejüket mint nagy jövedelmet adó gazdasági ágat tekinték, mi nekik kiadásaiknak 10—15, sőt jó években 30—40 °/o-át is behozza. De ha ezt elakarjuk érni akkor nem elég csak telepíteni bármivel és bárhogy, hanem mielőtt hozzá fognánk a telepítéshez vagy gondoskodjunk egy ahhoz értő emberről, vagy magunk iparkodjunk elsajátítani mindazt, a mit egy szőlésznek tudnia kell — és'azután vessünk számot magunkkal, hogy a betelepítésre váró földünk termővé tételéig mennyibe kerül, róla mit várhatunk és csak ha már mindennel tisztába vagyunk akkor kezdjük meg a telepítést. Hogy mivel telepítsünk, az mindig a terület talajától függ. Lazább messzes talajon szén- kéneggel történendő gyérítés alá hazaival; kötött mészmentes talajon oltványnyal. Az oltvány lehet akár zöld, akár fás, mindkettő egyfprma jó, ha az oltás helyén a legparányibb nyílás sincs, ha a forradás tökéletes. — A zöld oltásoknál a forradásnak eredmény-százalék fölötte áll a fásoltásoknak ; ez tény, de kivitelük megkívánja a jó oltót, a megfelelő kiimát — a mi a Hegyalján csaknem mindenütt megvan — és főképp a jó őszt, hogy a vessző tökéletesen beérjen, mert különben a lehomlitott oltvány rövidesen elpusztul. Ez a körülmény és az, hogy ha zöld- olvány alá akarunk telepíteni szőlőnk később jön termésbe, visz sokakat a fásoltás táborába, mert ennél kész beérett oltványt kapunk és ezen az utón gyorsabban is jutunk terméshez, mintha előbb gyökeresiripáriát ültetünk, azt két év,mul- tán beoltjuk és a jövő tavaszon lehomlitjuk. Sajnos, hogy a fásoltásoknál — tekintettel az előállítás nagy költségére — több hibását kap a megrendelő, ha nem megbízható cégnél teszi a megrendelést de hihető, hogy rövidesen elhárul a szőlősgazdák útjából ez az utolsó akadály, is és hogy elérjük az ideált, melyért gazdáink oly sokat, oly kitartással fáradoztak, t. i. a tökéletes fásoltást nagy százalékban előállítani 1 Tavaly már tettünk kísérleteket a fásoltásoknak egy új mód szerint való készítésével a csálai állami szőlőoltvány telepen. Ez a kísérlet, röviden elmondva, abból áll, hogy az ángol nyelves párosítással kötözés és sározás nélkül készült oltványok mohával bélelt ládába helyeztetnek három héten át egy helyiségben melegittetnek és csak ezután ültettetnek ki, a melyek tökéletesen összeforradtak.- (Bővebb leírását lásd a „Borászati Lapok“ f. évi 1. számában) Az említettem melegítésnek az a eélj a, hogy a mit nálunk a természet nem bir megadni annak a kora tavaszszal készült és kiültetett fásoltásnak, azt mesterséges úton pótoljuk. Az igy ládába rakott és melegítésnek kitett oltványok 2—3 hét alatt teljesen összeforrnak és már mint tökéletesen kész oltványok kerülnek ültetés alá. Ha tekintetbe vesszük hogy ezeknek az oltványoknak a készítése módja könnyebb és kevesebb munkába kerül — mert a kötözés és sározás mehanizmusa elmarad — az ültetés előtt pedig átválogattalak és csak'a jól összeforrot- tak ültettetnek ki: látjuk, hogy előállításuk is olcsóbb, a minőség is jobb, mert itt csak a jól forradt oltványt ültetjük ki, a melynek forradása többé nem függ sem a talaj, sem a levegő hőmérsékletétől és nyirkossági állapotától, ha- nem a még benne lévő tartalék táplálóanyagot, később, a gyökér képződés után, pedig az egész nyarat tisztán a gyökér és hajtás képzésére fordíthatja. Látni való tehát, hogy a fásoltásnak ez a készitésmódja nemcsak hogy olcsóbbi de természetesebb és jobb isi Mert az az oltvány, melynek kiültetése után csak- arra kell törekednie, hogy jó és szép hajtást hozzon, a melynek nem kell arra várni, hogy a talaj fölmelegedése után előbb a sebet behegeszsze, nem kell tartalék táplálóanyagát megosztani a kallusz, hajtás és gyökér képzésére, hanem a melegítésnél még benmaradt tartalék táplálóanyagot és a már növekedésnek indult gyökerek segítségével a talajból fölvett és a rügyhöz szállított táplálóanyagokat kora tavasztól kezdve tisztán a hajtás képzésére fordíthatja: az az oltvány csak jó leheti És csakugyan hogy a hajtásai mily erősek, egészségesek és kifejlettek: azt tavaly a csálai telepen ilymódon készült 100,000 drbnál volt alkalmam látni, mit sok szőlőbirtokos két évesnek minősített. Erős a hitem, hogy az ily oltványokkal a régi oltvány-szőlőkben a pótlás is könyebb lesz, mert a hajtás tővében levő rügyek igen szépen kifejlettek ! Az említett tavalyi kísérlet jó eredménye következtében a földmivelésügyi kir. minister elrendelte, hogy a folyó évben már nagyobb mennyiségben készítsék ezt a mohás-oltást az állami olványtelepeken és igy az idén már nálunk is készítenek a sárospataki állami oltványtelepen (Halászhomok) 300,000 drbot, mely készletből 100,000 drb már is kész, sőt már ki is van ültetve; 100-000 drb most van a melegítőben, mi május 9—11-ike között kerül, kellő átválogatás után, kiültetésre és ugyanekkor kerül a kiültetett oltás he’yébe a harmadik 100,000 drb. Hogy az eredmény mennyire kielégítő, hogy a mód mily közel visz bennünket a végcélhoz : azt nem leírni, hanem látni kell. Kint a telepen szívesen látok bárkit is, ki az emlitett időben jön, hogy ne csak a már kiültetett és hajtásban levő, de az ültetés és készítés alatt álló oltványokat is lássa és meggyőződjék róla, hogy az ily növekedéssel az ily forradással biró fásoltványokkal telepítendő szőlők csak jók lehetnek ! Kovács Kálmán. szőlészeti és borászati felügyelő. Városi és községi ügyek. * Kövezés. A Zöldág-utca kikövezését Ujhelyben most már, hogy a tanácsi határozat jogerőre emelkedett, legrövidebb ‘idő múltán megkezdik. * Háromszögelés. A telekönyvi betétek szerkesztéshez szükséges uj katasztert és háromszögelés Ujhelyben f. hó 2-án megkezdetett, három-négy nap alatt az előmunkálatokat befejezik. A felmerésnek és rendezésnek az lesz egyik] közérdekű eredménye, hogy városunk uj és a jelen állapotoknak mindenben megfelelő térképet kap. * Uj piaci rend. Ujhely r. t. város a jövő héttől lépteti életbe az országos és hetivásárok megtartás módjára vonatkozó, kormányhatósági jóváhagyással biró szabályrendeletét. A statútum életbeléptetésének és a rendőrség részérő.l leendő szigorú végrehajtásának, előre látjuk, legjobban fognak örülni asszonyaink, a kik jövőben nem lesznek kitéve annak, hogy előlök az élelmes kofák a vásár kezdete előtt, vagy még a városon kívül, az utón ^összevásárolják a csirkét, a tojást, vajat stb. hogy aztán kevés idővel később nekünk jóval drágábban eladják. A szabályrendelet lényegesebb s a nagyközönséget közelebbről érdeklő §§-ai a következők: 6. §. Á vásár április hó 1-től szeptember hó végéig reggeli 6 órakor, egyéb hónapokban pedig reggeli 7 órakor veszi kezdetét, a mi minden vásártéren kitűzendő táblával jelez- tetik. 7. §. A vásárba jövőket útközben megállítani s velők alkuba bocsájtkozni tilos. Tilos a rendőrség által kijelölt helyen kivűl máshol árusítani. 8. §. Az egyes cikkek csak tiszta és hami- sittatlan minőségben hozhatók a vásárba. 9. §. A gabonanemüek, továbbá a mezei termékek közül a kukorica, lencse, bab, borsó, burgonya, répa és káposzta a piacon csak hiteles súly, illetve ármértékek használata mellett adhatók el. 11. §. A piacra hozott gyümölcsnek, a befőzéshez szántnak kivételével, élvezhetőén érettnek kell lennie. A befőzéshez való még nem teljesen érett gyümölcsöt a többitől elkülönítve kell árulni; az egészségre ártalmas gyümölcs pedig a büntetésen felül elkobozandó és megsemmisítendő. 12. Az élelmezésre szolgáló szárnyas állatokat összekötött lábakkal a piacra hozni tilos. Ilyeneket csak ketreces, vagy fonott kocsikon, ketrecekben, kalitkákban vagy kosarakban kell vinni, illetőleg lábon hajtani. A ketreceknek, kalitkáknak úgy kell készítve lenniük, hogy a bennök lévő állatok kívülről is jól láthatók és megkülömböztethetők legyenek Az állatoknak kellő etetéséről és itatásáról az eladó köteles gondoskodni. 14. §. A helypénzt szedő visszaélése, valamint az ezen szabályrendelet intézkedései ellen cselekvők kihágást követnek el, s a mennyiben cselekményük nem az 1876. XIV. t.-c. 7. §-a és az 1879. XL. t.-c. 86. §-a vagy az 1888. évi VII. t.-c. szerint lenne büntetendő, akkor ezen szabályrendelet megszegéséért 1 koronától 40 ko rónáig terjedhető s a városi szegényalap javára eső pénzbüntetéssel, behajthatatlanság esetén 3 órától 2 napig terjedhető elzárással büntettetnek. * Állami anyakönyvi statisztika. A sátoralja-ujhelyi állami anyakönyvi hivatalnál 1901. ápr. 27-től 1901. máj. 4-ig a) házasságot kötött: 1 pár ; b) kihirdettetett: 6 egyén; c) születési anyakönyvi bejegyzés volt: 14 esetben; d) elhalálozott: 11 egyén. Vármegyei Hivatalos Rész 7- Zemplén vármegye alispánjától. 99. ein. szám. Elnöki körlevél. A tekintetes törvényhatóság tisztelt bizottsági tagait Sátoralja-Ujhelyben, az 1901. évi május hó 14-én d. e. 10 órakor kezdetét veendő törvényhatósági rendes közgyűlésre van szerencsém meghívni. A közgyűlés nevezetesebb tárgyai: 1. Az alispán időszaki jelentése. 2. A vármegye közigazgatási, árva- és gyámhatósági 1900. évi zárszámadása tárgyában beadott állandó választmányi javaslat. 3. A Nmgu belügyi ministeriumnak az országgyűlési képviselő-választók névsorának másolási költségei tárgyában. 4. A Nmgu belügyi ministerium intéz- vénye a vármegye által kezelt alapok külön betéti könyvekben leendő elhelyezése tárgyában. 5. A Nmgu földmivelésügyi ministerium intézvénye az erdő-munkásokról szóló törvény életbeléptetése tárgyában. 6. A Nmgu földmivelésügyi ministerium intézvénye a birtokos és gazdatiszt közötti jogviszony szabályozásáról alkotott törvény életbe léptetéséről. 7. A Nmgu belügyi ministerium intézvénye Sátoralja-Ujhely rendezett tanácsú város alkalmazottai fizetésének felemelése tárgyában. 8. Bars-vármegye átirata a budapesti gabonatőzsdén folytatott üzérkedés tárgyában. 9. Ung-vármegye átirata egy északkeleti magyar közmivelődési egyesület alak- tása tárgyában. 10. A sátoralja újhelyi törvényhatósági közkórház épitését tárgyaló vegyes bizottság jelentése. 11. A nagy-mihályi közkórház kölcsön iránti kérelme. 12. A vármegyei betegápolási pénztár 1900. évi zárszámadása. 13. A Sáros-Patakon felállítani kért szolgabirói hivatal tárgyában beadott kül- döttségi jelentés. 14. A községek zárszámadásai és költségelőirányzatai. 15. A már beérkezett és még beérkezendő törvényhatósági tárgyalás alá tartozó ügyek. Az állandó választmány tisztelt tagjait felkérem, hogy az ezennel május hó 13-ának d. e. 9 órájára a vármegyeháza kisebbik tanácstermében kitűzött ülésen megjelenni szíveskedjenek. Sátoralja-Ujhely, 1901. április hó 29-én. Ma'olai (gtele alispán. 5645/901 sz. T. Zemplén-vármegye alispánjától. A 10 főszolgabírónak és Sátoralja-Ujhely r. t. város polgármesterének.' A cs. és kir. közös hadseregbeli hadapródiskolákba az 1901/1902 tanévre való felvétel tárgyában kiadott s a „Budapesti Közlönyében is közzétett pályázati hirdetményt* oly felhívással adom ki, hogy annak hatósága területén és minél szélesebb körben leendő közhírré tétele iránt intézkedjék.** Sátoralja-Uihely, 1901. március hó 21. alispán h. Dókus Gyula, főjegyző. 5230/1901. sz. T. Zemplén vármegye alispánjától. Tekintetes szerkesztőség! Az 1897 évi XXIII. t. c. értelmében szervezett m. kir. honvéd főreáliskolában és honvéd Ludovica Akadémiában az 1901/1902 tanév kezdetén betöltendő helyekre vonatkozó és a Budapesti Közlönyben is megjelenő* pályázati hirdetményt oly felhívással adom ki, hogy ezen hirdetménynek sajáthatósága területén és min* Szerkesztőségünknél is áttanulmányozható. •* Folyamodások legkésőbb a f. évi aug. 15-óig adandók be. Sserk.
