Zemplén, 1901. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1901-01-13 / 2. szám

sokban a főispán elnöklete alatt a törvényhatósági bizottság tagjai közül választott 4 tagú kihágási fellebbviteli választmány.

III. fokon A földmivelési és kereskedelemügyi minisztériumokban alakítandó kihágási bizottság, mindenik a saját hatáskörébe tartozó ügyekben.

Azáltal, hogy harmad fokban az illető minisztériumok kebelében alakított bizottságok lennének hivatottak a közgazdaság elleni kihágási ügyekben való eljárásra, megszűnnék az a mostan követett nehézkes eljárás, hogy mielőtt a kihágási ügyekben a belügyminiszter döntene, kénytelen előbb a szakminiszter véleményét meghallgatni. A borhamisításból származó kihágási ügyek péld. megjárják előbb a föld- mivelésügyi, kereskedelemügyi, sőt még a pénzügyi minisztériumokat is, mielőtt a belügyminiszter harmadfokú határozatot hozna.

A közgazdaság elleni kihágások közé javaslom sorozni a következő törvényekkel minősített kihágásokat :

1874. VIII. te. A métermérték behozataláról.

1876. XIII. te. A cseléd és gazda között viszony szabályozásáról.

1879. XXVI. te. Az erdőtörvény.

1881. XXXIII. te. A kivándorlási ügynökségekről.

1881. XIII. te. Az áruforgalmi statisztikáról és azt kiegészítő 1895. XVIII.

1882. XVIII. te. Az ásványolaj vám felemeléséről és az ásvány-olaj adóról.

1888. XVII. te. A phylloxera-vastatrix terjedése elleni óvintézkedésekről.

1883. XX. te. A vadászatról.

1884. XIV. te. Az iparról.

1885. XXIII. te. A vizjogról.

1885. XXIV. te. A selyemtenyésztés védelméről.

1888. VII. te. Az állategészségügy rendezéséről.

1888. XIX. te. A halászatról.

1890. I. te. A közutakról és vámokról.

1890. II. te. A védjegyek oltalmáról.

1891. XIII. te. Az ipari muukák vasárnapi szüneteléséről.

1891. XIV. te. Az ipari és gyári alkalmazottaknak betegség esetén való segélyezéséről.

1893. XXIII. te. A mesterséges borok készitéséuek és azok forgalomba hozatalának tilalmazásáról.

1693. XXVIII. te. \z ipari éz gyári alkalmazottak baleset elleni védelméről és az ipari felügyelőkről.

1893. XXXIV. te. A csomagokban árult cikkek mennyiségtartalmának helyes megjelöléséről.

1894. XII. ic. A mezőgazdaságról és mezőrendőrségről.

1895. XLVI. te. A mezőgazdasági termények, termékek és cikkek hamisításának tilalmazásáról.

1898. II. te. A munkaadók és mező- gazdasági munkások közötti jogviszony szabályozásáról.

1899 XLi. te. A gazdasági munka- vállalkozásokról és segédmunkásokról.

Továbbá a következő ministeri rendeletekben meghatározott kihágásokat:

1852. Nyílt parancs. A házaló heres- kedési engedély megszegéséről.

1869. 2362. sz. K. K. A kajózás körül követendő szabályok tárgyában.

1870. 2970. sz. B. Az ásványolajok szállítása körül követendő szab. tárgy.

1875. 27040. sz. F. I. A métermérték ellen elkövetett és a törvéuy keretén kívül eső kihágások tárgyában.

1876. 25743, sz. P. I. Hitelesítetlen hordók használatának betiltása tárgyában.

1879. 58053. sz. B. Borfestékkel üzérkedők irányában foganatosítandó reudsz.

1880. 40000. sz. P. I. Pertótlenités elmulasztása a vendéglők istállóinál, stb.

1885, 39507. sz. K. K, A vontató

utak és a szabad kikötés tárgyában.

1885. 66655. sz. F. H. A vizeuzzasztó müvek tárgyában.

1895. 48689. sz. P. 1. A vízjogi törvény iránti általános rendelet kiadása tárgy.

1886. 17094. sz. P. I. a selyemtenyésztés biztosítása iránti te. végrehajtása.

1887. 51201. sz. K. K. Az uj kazánügyi kormányreueelet tárgyában.

1887. 8644. sz. K. K. A töltések közti előtéren alkalmazandó mivelési módok.

1888. 70000. sz. B- Áruknak a közforgalomban hiányos mennyiséében való kiszolgáltatása tárgyában.

1888. 33477. sz. K. K. A hajómalmokra vonatkozó szabályok megszegése tárgyában.

1888. 46916. sz. P. 1. Budapesten a tejárusitásra szolgáló palackok megjelölése.

1888. 40000. sz. P. I. Az állategész- zégügy rendezéséről szóló te végrehajtása.

1889. 23122. sz. K. A sertéstrágya vasúton való szállításának szabályozása.

1889. 32292. sz. K, A hajózási szabályok tárgyában.

1890. 48404. sz. K. A Ferencz-csa- torna hajózási és kikötési rendje tárgyában.

1890. 18314. sz. P, A marhalevél űrlapok kitöltése tárgyában.

1890. 22414. sz. P. A sáskairtás céljából tett intézkedések meghiúsítása.

1891. 11538. sz. K. A m. kir. zálogházak közvetítési szolgálatának szabályozása,

1881. 27490. sz. P. Az állatok levágásánál ragadós betegségek megállapítása és bejelentése tárgyában.

1891. 63832. sz P. A bivalyvész esetén alkalmazandó intézkedések tárgyában.

1891. 10666. sz. P. A friss állati bőrök szállítására szolgáló eszközök fertőtlenítése tárgyában.

1892. 31060. sz. P, A forgalomba hozott kisebb élő állatokkal való bánásmód szabályozása tárgyában.

1893. 1618. sz. P. A marhalevelek be nem mutatása által elk. mulasztások

1893. 8000. sz. P. A ragadós tüdőlob kiiztásáról szóló te. végrehajtása.

1884. 26. sz, A. és K. Az á. n. erősítő esseeciák külföldről va'ó behozatalának tilalmazása tárgyában.

1894. 9679, sz. P. B vértetü irtásának elmulasztása tárgyában.

1894. 18781. sz. P. A lépfene, ser- cegő üszög, sertésorb8nc elleni védőoltások szabályozása tárgyában.

1894. 37340. sz. P. A baromfiak fertőző betegségei ellen való védekezés tárgyában.

1894. 61170. sz. P. A marhalevél kiállító közegek kötelességei tárgyában.

1894. 78948. sz. P. A marhalevelek visszaadásának elmulasztása tárgyában.

1895. 54352. sz. B. Az utazási ügy. nökségek ellenőrzése tárgyában,

1695. 96982. sz. B. Budapesten a csonttal és rongygyal való kereskedés be tiltása tárgyában.

1895. 13886. sz. F. A állatorvosok oklevelézek kihirdetése tárgyában.

1895. 59963. sz. K. A gépereiü hajók megóizsgálása és nyilvántartása tárgyában.

1896. 106248. sz. B. A diftéria-elle- nes vérsavó forgalomba hozatala tárgy.

1896. 46522. sz. K. A fővárosi Duna- szakaszou a hajók ereszkedésének eltil.

1896. 52884. sz. P. Az állati betegségek elleni uj gyógymód engedély nélküli alkalmazása tárgyácan1897. 55850. sz. K. A mesterséges borok készítéséről és forgalomba hozataláról szóló te. végrehajtása tárgyában.

1887 41750. sz. P. A köztenyésztésre szolgáló mének megvissgálása körüli eljárás tárgyában.

1897. 62821. sz. P. A sertésherélés körüli rendszabályok tárgyában.

1898 24929. sz. B. A gyufagyári munkások egészségének megóvása tárgyában.

1898. 28928. sz. B. Az italmérési he- lóiségeknek munkások bérfizetésére való átengedése tárgyában.

1898. 9300. sz. P. A sertéskolera elleni védekezés szabályozás tárgyában.

1898. 37382. sz. B. Az ipari vállalatoknál történt balesetek bejelentése tárgyában.

1898. 4840. sz. B. A mesterséges borok készítésének és forgalomba hozatalának tilalmazásáról szóló te. végrehajtása tárgyában.

1898. 64528. sz. B. A massage gyakorlásának korlátozása tárgyában.

1889. 430. sz. B. A mesterséges borokkal elkövetett kihágások tárgyában.

1899. 230. sz. B. A folyó-, csatorna- és tó-hajózás terén felmerülő kihágások körüli eljárás tárgyában.

1898. 86913. sz. P. A halállomány törvényes védelme tárgyában.

1899. 9679. sz. F. A vértetü kötelező irtása tárgyában.

1899. 15611. sz. K. A hajózási kihágások elbírálása körüli eljárás tárgyában.

1899. 77866. sz. K. Az ipari és gyári balesetek bejelentése tárgyában.

II. A rendészet elleni kihágásokban eljárjanak.

1. fokon 1. Vármegyékben a főszolgabíró vagy a törvényhatóság által erre felhatalmazot szolgabiró ;

2. Városokban a kapitány vagy a tanács egyik felhatalmazott tagja;

3. Budapest fő- és szék-városban a kerületi kapitányok.

II. fokon. 1. Vármegyékben az alispán.

2. Törvényhatósági joggal felruházott városokban a tanács.

3 Budapest fő- és szék-városban a főkapitány.

Ili. fokon a belügyminiszter.

Azon kihágási ügyekben, melyekben a kiszabott pénzbüntetés 5 koronát meg nem halad, másodfokú jogorvoslattal, azon kihágási ügyekben amelyekben^ kiszabott büntetés 10 koronát, vagy 2 napi szabadságvesztést, esetleg mind a kettőt együtt alkalmazva meg nem halad, vala- raiut azon két egybehangzó határozat ellen, amely 100 korona pénzbüntetést vagy 5 napi szabadságvesztést, esetleg mind a kettőt együtt alkalmazva meg nem halad, harmadfokú jogorvoslattal élni ne lehessen.

A n. m belügyminisztérium 1900. évi julius hó 28-án 2608. sz. alatt kiadott iu- tézvéuyében kimondotta, hogy az I. fokú hatóságok által hozott azon határozatok ellen, a melyekben a kiszabott pénzbüntetés 2 frtot meg nem halad, felebbezésnek helye nincsen. Ez az intézkedés teljesen bevált és megkevesbitette másodfokon a kihágási ügyeket. A fentebb javasolt jogorvoslati korlátozás tulajdonképen csak ezen intézkedésnek kiterjesztése, melynek az ügyek intézésére való kedvező hatása el nem maradhat, az egyéni szabadságnak pedig nem oly mérvű korlátozása, hogy az ellen bárki is észrevételt tehetne, mert azon esetek, melyekben a fent részletezett maximális büntetések lesznek megállapítva, tulajdonképen rendőri kihágások, melyekben a jogorvoslatot minden jogállam kizárta és mert a két hatóság egyenlő elbírálásában meg van a jogszolgáltatás biztosítéka.

A rendészet elleni kihágások közé javaslom sorozni a következő törvényekkel minősített kihágásokat:

1848. XVIII. te. A sájtótörvény.

1868. XXXVIII. te. A népiskolai ok-^ tatósról.

1874. XXXIII. te A képviselőválasztásról.

1876. XIV. te. A közegészségügy rendezéséről és az ezt módosító 1887. XXII.

Folytatás a. )J. Belltblete