Zemplén, 1901. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1901-03-24 / 12. szám
* Szölőojtvány. Sátoralj a-Ujhely város polgármesterének előterjesztésére a földművelés ügyi minister a szegényebb sorsú birtokosok részére 3000 (háromezer) drb. zöldojtványt adományozott. * Kilenc község tiz év előtt és most. Nyomárkay Géza, a tavarnai körnek derék jegyzője, ki azonkívül, hogy községeit mintaszerűen adminisztrálja, talál magának időt a közdolgokkal való irodalmi foglalkozásra is, a legutóbb befejezett országos népszámlálás alkalmából körjegyzőségének 9 községéről a következő statisztikai táblázatot állította össze és küldötte be szerkesztőségünkhöz: Község : Az 1891. évi Az 1901. évi Távol, tehát Amerikában van:-4-a o ra o S-. népszámlálás eredménye : Q« 03 N GO Ta várnán 538 624 102 86 V.-Hosszumezőn 483 588 48 104 Majoróczka 193 202 18 9 Szedliszkén Csics- vaalja pusztával 552 703 61 151 T.-Polyánkán 117 168 23 51 Matyasóczon 411 529 93 118 Benkóczon 412 522 135 110 O.-Kázmérban 159 194 32 35 Stefanóczon 163 219 28 56 Összesen: 3029 | 3749 | 540 720 E statisztikához irt hosszabb kommentárt is, melynek közreadásánál térszüke miatt a következőkre szorítkozunk: Ez a statisztikai táblázat mig egyrészt világos képét nyújtja annak, bogy a népesség 720 lélekszámmal növekedett az utóbbi 10 év alatt, addig másrészt ama szomorú tényt, tárja szemünk elé, hogy 540 egyén, tehát 15°/o ! föltétlenül élete delén, a legnagyobb munkabíró korban lévő munkás a messze távol Amerikában van! A munkáskéz igen nagy hiányát körjegyzőségemben illusztrálja az egyik uradalom helyzete, a hol most a téli hónapokban cselédekül alkalmazott 14—16 éves suhan- coknak havi 24—30 kor fizetést adnak. Egy női belső cselédnek, szolgálóleánynek évi bére ezelőtt 30—40 kor. volt, ma 120 K.-án alul szóba sem áll 1 Pénz nemcsak bőviben van köröm községeiben a pórnépnél, de határozottan sok van. És ennek káros következményeit, e b. lapban a szacsuri gk. esperes lelkész ur már jelezvén: nem eélom itt ismételten az erkölcsi mizériákat szellőztetni. Rámutatok inkább arra, a mi az állam kincstárra hárít t. i. az adóalap nagy csökkenésére. Tessék pl. Benkócz községet nézni, hol „minimális számítás szerint“ 135 munkabíró egyén lévén Amerikában, ezek itt adóval egyáltalában meg nem róhatok s igy hát mind a 135 távollevőt hacsak családtagnak tekintjük is: nem kevesebb, mint 270 kor, évi keresetadó kára van az államkincstárnak, minek természetes folyománya, hogy állami adóalapcsökkenés következtében a községi közterhek súlya, vagyis a községi adó százaléka, érzékenyen fokozódik ! Fenti táblázat szerint pedig az 540 távollévő család után évente nem kevesebb, mint 1080 korona kára van az államkincstárnak csak ebben az egy körjegyzőségben. Hát még az egész vármegyében?* * A kivándorlás egyre tart. A legutolsó pór, kinek összes vagyona nem ér meg 10 koronát, kap 300 K. útiköltséget a másiktól és igy a legszegényebb ember is, ha akar, képes kimenni. Útlevél ?! Az néki csak cifraság. Épp legközelebb győződtem meg arról, hogy egy hadkötelest kétszer visszatérítettek ; elment harmadszor is útlevél nélkül és most célt érve Amerikában van. Addig is, mig az Amerikába való kiözön- lés — népünknek e valóban mániává fajult betegsége ellen országos törvényhozásunk megtalálja és alkalmazza a kellő gyógyitószereket, lehetne e betegség lázát csökkenteni a vármegye törvényével, vagyis egy olyan szabályrendelettel, mely föltétlenül megkívánná, hogy minden útlevelet kérő folyamodáshoz a születésnek anyakönyvi kivonata csatoltassék, mely is, mint rendőri ügy, bélyegilleték alá nem esvén, a hadköteleseket némiképp ellenőrizné. És kormány- rendelettel intézkedések tétethetnének, hogy már jóval a határszéli vasúti állomások előtt, de főképp ezeken, minden utasnak honnan történt utazása iránt kellő tájékozás szeíeztessék ? E végből a határszélekre megfelelő számú állami rendőrség lenne állítandó, mert ma az útlevél nélkül távozóknak lCPIo-jét sem fogják el 1 * Állami anyakönyvi statisztika. A sátoralja-ujhelyi állami anyakönyvi hivatalnál 1901. márc. 16-tól 1901. márc. 23-ig a) házasságot kötött: 1 pár; b) kihirdettetett: egyén; c) születési anyakönyvi bejegyzés volt: 15 esetben; d) elhalálozott: 8 egyén. • Statisztikai adatunk van rá, hogy az egész vármegyében az itt szóba hozott kincstári érdek csonkulása évente nem kevesebb, mint kerek számban 65,000 korona 1 Szerk. Közgazdaság. Gazdasági előadás. Nagy hálára vannak kötelezve a kisgazdák a földmivelésügyi ministernek azért az intézkedéséért, hogy csaknem minden községben gazdasági előadást tartatott. Ilyen nagy szerencsében részesült f. hó 21-én Legyes-Bénye község gazdaközönsége is. Abonyi Károly gazdasági szaktanár előadásából sok jót és hasznosat tanultunk; megnyerő modorával, ékesen szóló beszédével mindenikiink- nek lebilincselte a figyelmét. Beszédében fölhívta a gazdaközönséget a gazdakör megalakítására, a szövetkezetre s végül a gazda- s cselédsegitő egyesületet ismertette. Reméljük, hogy folytatása következni fog. rl. Vasúti menetrend. — Érvényes 1900. éri okt. 1-től. — Indul Ujhelyből: Budapest felé Reggel gyors v. 7 óra 28 perc. Délután személy v. 12 óra 13 perc. Délután gyors v. 4 óra 02 perc. Este vegyes v. 9 óra 10 perc. Kassa felé Reggel személy v. 7 óra 06 perc. Délután személy v. 1 óra 15 perc. Este személy v. 8 óra 32 perc. Mező-Laborcz felé Reggel vegyes v. 7 óra 06 perc. Délután személy v. 1 óra 35 perc. Este személy v. 8 óra 32 perc, Csap felé. Reggel vegyes v. 7 óra 39 perc. Délután gyors v. 1 óra 10 perc. Délután személy v. 5 óra 06 pere. Este gyors v. 8 óra 46 perc. Érkezik Ujhelybe: Budapest felől Reggel vegyes vonat 6 óra 33 perc. Délután gyors v. 12 óra 55 perc. Délután személy v. 4 óra 39 perc. Este gyors v. 8 óra 14 perc. Kassa felől Reggel személy v. 7 óra 13 perc Délután személy v, 2 óra 52 perc. Este vegyes v. 8 óra 31 perc. Mező-Laborcz felől Reggel személy v. 7 óra 13 perc. Délután személy v. 3 óra 30 perc. Este vegyes v. 8 óra 31 perc. Csap felől. Reggel gyors v. 6 óra 54 perc. Délelőtt személy v. 11 óra 53 perc. Délután gyors v. 3 óra 41 perc. Este vegyes v. 7 óra 56 perc. Vármegyei Hivatalos Rész 4596/901. sz. T. Zemplén-vármegye alispánjától. A 10 főszolgabírónak és Sátor alj a-Ujhely r. t. város polgármesterének. A közös hadsereg katonai nevelő és képzőintézetében, valamint a katona tiszti leányok nevelő intézeteiben az 1901/1902 tanév kezdetén betöltendő kincstári (a közös hadügyi tárcából javadalmazott) egész és féldijmentes illetői eg alapítványi és fizetéses helyekre vonatkozó pályázati hirdetményt * a Honvédelmi miniszter őnagymél- tósága rendeletéből oly felhívással adom ki, hogy ezen a „Budapesti Közlöny« hivatalos részében s megjelenendő pályázati hirdetménynek minél szélesebb körben, nevezetesen a városi elemi továbbá a f lső nép és polgári iskolákban is köztudomásra juttatása iránt azonnal intézkedjék. Sátoralja-Ujhely. 1901. március 6-án Matolai Etele, alispán. 4597 sz. T. Zemplén-vármegye alispánjátólA 10 főszolgabírónak és Sátoralja-Ujhely r. t. város polgármesterének. A fiumei hadtengerészeti akadémiában az 1901/1902 iskolai év kezdetén betöltendő egész ingyenes és féldijmentes valamint fizetéses és alapítványi helyek betöltésére vonatkozólag kibocsátott, a Budapesti Közlöny «-ben is megjelenendő pályázati hirdetményt** oly felhívással adom ki, hogy annak hatósága területén minél szélesebb körben leendő közzététele iránt azonnal és kellőleg intézkedjék. Sátoralja-Ujhely, 190l. március hó 6. Matolai Etele, alispán, * A nagy terjedelmű hirdetmény a t. vármegye irattárában, a szolgabirói hivatalokban, a polgármesternél végül lapunk szerkesztőségénél is áttanulmányozható. • A nagy terjedelmű hirdetmény a t. vármegye irattárában, a szolgabirói hivatalokban, a polgármesternél, végül lapunk szerkesztőségénél is áttanulmányozható. T. Zemplén-vármegye törvényhatósági bizottságának Sátor alj a-Ujhelyben 1901. évi február hó 22-én tartott közgyűléséből. 54/3422. Olvastatott a vármegyei szabályrendeleteket készítő bizottságnak a kiskorúak és gondnokoltak árvatárilag kezelt tőkepénzei utáni kamatok szedésére vonatkozó vármegyei szabály- rendelet 55,63, 90 és 135 szakaszainak módosítása tárgyában megalkotott pótszabályrendelet tervezete, s ugyancsak olvastatott az állandó választmánynak ugyan e tárgyban kelt határozati javaslata, — melynek elfogadásával: a vármegye törvényhatósági bizotrsága tekintettel arra, hogy azon kamat összeg nagyságú mely a vármegye árva és gyámhatósági szabályrendelet 5552.) pontjában foglalt rendelkezéseknek megfelelne meg nem állapítható, mert az év végével a befolyandó kamatok ugyanazon év végéig be nem fizettetnek s a később befizetendő kamat összeg mennyiségéről a pénztár előre nem birhatván tudomással, következtetés képen a kamat kezelés sem állapítható meg, melynek alapján a gyámoltak és gondnokoltak gyámpénztárilag kezelt tőke pénzei kamatoznak, miután a mi a pénztárba később bizonytalan időben folyik be, előbb fel nem osztható, tekintettel továbbá, hogy azon árvák, kik az év folyamán veszik fel tőkéiket nem részesíthetők, még az végével ki nem számítható, aránykamatból, a bemutatott pótszabályrendelet tervezetet, — miután azt a gyamoltak és gondnokoltak érdekében levőnek találja elfogadja s azt a vármegye hivatalos lapjában közzé téve 30 napig meghirdetni rendeli, utasítván a főszolgabirákat és sá- toralja-Ujhely r. t. város polgármesterét a meghirdetést igazoló bizonylatoknak és netaláni feleb- bezéseknek további 5 nap alatti beterjesztésére; az alispánt pedig felhívja, hogy a jelentések beérkezése után a szabályrendeletet 4 példányban a netaláni íelebbezésekkel vagy nemleges és a meghirdetést igazoló jelentésének kíséretében a nagyméltóságú belügyi m. kir. minister úrhoz jóváhagyás végett terjessze fel. Kmf. Jegyzetté: Kiadta: Bernáth Aladár Thuránszky László IV. aljegyző. főjegyző. Fótszabályrendelet. az árva és gyámhatósági ügykezelésről az 1891 évi 82/5004 számú közgyűlési határozattal megállapított és a belügyi m. kir. ministerium 1891 évi 10519 számú leiratával jóváhagyott szabály- rendelet némely szakaszainak módosításáról. 1. § Az árva és gyámhatósági ügykezelésről alkotott szabályrendelet 55. § a hatályon kívül helyeztetik s helyébe következők állapíttatnak meg. A gyámoltakat és gondnokoltakat illető kamatok minden év február és augusztus 1-én képviselőiknek gyámhatósági utalványra a pénztárból kiszolgáltatandók. A gyámoltak vagy gondnokoltak részére a a gyámpénztárban kezelt s egyeseknél 5%-tóli (46. $.) pénzintézeteknél pedig 5°/o tólinál kevesebb kamat mellett elhelyezett tőkepénzek után, kü- lömböző kamatláb szerint járó kamatokból az illető árvák és gondnokoltak félévenként június és december hó végével 4% ot kapnak tőkéik után, mely javukra előiratván, nekik a gyámpénztár által félévenként február hó 1-én és augusztus hó 1-én (1877 évi XX. t. c. 29U. §) kifizettetik, vagy ha a kamat kiutalványozva nem lett, vagy fel nem vétetik, az illető gyámolt vagy gondnokolt javára tőkésittetik. 2. §. Az árva és gyámhatósági ügykezelésről alkotott szabályrendelet 63 §-a hatályon kívül helyeztetik és helyébe következők állapíttatnak meg. A tartalékalap áll; a) a gyámság és gondnokság alatt levők tőkepénzei után befolyt kamatokból a nekik kifizetett 4°/o után fenmaradó kamatfeleslegből. b) az őrzési dijakból. c) magán adományokból. 3. §. Az árva és gyámhatósági ügykezelésről alkotott szabályrendelet 90 § a hatályon kívül helyeztetik és helyébe a következők állapíttatnak meg. A folyószámlakönyv a kiskorúak vagy gondnokoltak, valamint az adósok követeléseit és tartozásait egyénenként mutatja ki. — A folyó számlakönyv bekötve, lapozva és az árvaszék pecsétjével és hitelesítésével látandó el. A folyószámla-könyvek évenként egyszer december hó 31-én lezárandók. 4. §. Az árva és gyámhatósági ügykezelésről alkotott szabályrendelet 135. § a egészben töröltetik. Kelt T. Zemplén-vármegye törvényhatósági
