Zemplén, 1901. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1901-03-24 / 12. szám

lakos bérelte és ennek meghagyandó volt — a bérlét leteltéig! — Azonban ezt a bérletet is Ő tőle már a községek bírják és pedig akké- pen „legelőnek“, hogy minden nagy marha után 2 koronát fizetnek egész évre! Z.-Dricsnát, melynek urasági része osztá­lyozott holdakba 3 hold belső 48-as szántó-, 180 rét,- 73 hold legelő- és 1047 erdőt, tehát összesen 1360 ossz kát, holdat teszen, a község­nek kínáltam 250 ft. illetve 500 koronáért bérbe, de ki nem vette. Az erdei gazdaságot illetőleg rendszeresen vezetjük, a kopár területeket és a vágásokat fényű csemetékkel ültetjük be és igy 3 év alatt már 750.000 csemetét ültettünk Ilavaj és Sz.- Polena határában, a mi 160 kát. holdnak felel meg. Továbbá évente 150—200 vaggon szenet szállítunk Coburg herceg vasgyárainak és ez által jó keresetet nyújtunk a népnek, ha dol­gozni akar, kereshet fejenként 2 koronát, szén­égető 4 koronát, szónfuváros 5 koronát! Ha a nép bármelyike ez uradalomkoz for­dul kérelemmel soha senkit sem utasítanak vissza, előleget 1—200 koronáig mindig kapnak, lóra, igavonó marhára stb. és az ilyen előleget úgy fizeti vissza, amint neki legkényelmesebb. Ha valamely belsőségre, vagy más föl- decskére vágyik, azt az uradalom a földműve­seknek szívesen eladja, a hogy már úgy a sztropkai- mint a homonnai járásban tényleg meg is történt több ízben. Hogy az uradalom havonta 2000—3000 koronát fizet munka fejében, erről könyveink tanúskodnak s igy nem áll az, hogy olyan holt birtokot képez és még kevésbbé, hogy a nép­nek ezekből nincsen haszna és ha hasznát látja, ez olyan uzsorakamat féle volna 1 Ellenkező­leg, ha mindenki úgy tenne mint mi teszünk, azt hiszem még azok a panaszok is elnémulná­nak, a melyek jelenleg is csak igen megros­tálva figyelemre méltatandók. Az uradalom minden tekintetben kuláns a a terhei lerovásában és ebbe annyira megy, hogy pd. 1900. év febr. havában a havaji kör­jegyző felszólítására 40 koronát fizetett valami tűzifecskendőre, melyet 8—10 év előtt vett és mely összegnek, felfogásom szerint, már régen elszámolva kellene lenni. Különben a községi állapotokról és sok másról fentartom magamnak más alkalommal nyilatkozni* mégpedig nem gyarló információk, hanem tényleges adatok alapján. Kérem a t. szerkesztő urat, méltóztassék ezen soraimat az igazság érdekében becses lap­jában közlésre méltatni. Kiváló tisztelettel lévén lyEacliovis Ferenc, Reusz herceg urad. tisztje. Vármegyei ügyek. „Kétszer ad, ki gyorsan ad.“ A sztropkai járásban a kedvezőtlen gazda­sági viszonyok folytán beköszöntött nagy sze­génység, éhínséggé minősítve képzeletünk vi­lágában, immár szörnyű rémképeket festett elénk. Már már láttuk lelki szemeink előtt, mint szedi áldozatait a rut halál az éhezők tanyáin, midőn egy varázsütésre álomlátásunkból kibon­takozva, éppen a legválságosabb pillanatban öröinittasan látjuk magunk előtt a nyomorral küzdők védőangyalát, amint vasmarokkal rántja vissza a tátongó örvény széléről a szerencsétlen áldozatokat. Hála neked gondviselés, hogy oly kegyes voltál hozzánk, hogy e szegény népnek egy oly védőangyalt küldtél, a ki nélkül népünk nyo­masztó helyzete a legválságosabbá válhatott volna. Az a védőangyal, a ki gyors és hathatós intézkedéseivel megmenté népünket a végpusz­tulástól, ki lenne más, mint nemes cselekede­teiről széles körben ismert, szeretve tisztelt fő­ispánunk Öméltósága, kinek szive érettünk lüktet, kinek minden gondolata a mienk, a ki a baj komoly voltát megértve, gyors intézkedései­vel ezer métermázsa burgonyát és száz méter­mázsa kukoricát juttatott járásunk főszolgabírójá­hoz, a szükölködők között leendő kiosztás végett. Bár e szép cselekedetet maga a tény is eléggé megdicséri, mindazonáltal a megnyilvá­nult közóhaj hatása alatt vétket, bűnt vélnék elkövetni akkor, ha e nép azon hő óhaját nem tolmácsolnám, mely abban nyilvánul, hogy vár­megyénk nemes szivü főkormányzójának, meg­köszönve az adományt, egy szívvel lélekkel kí­vánunk örömteljes hosseu életet. Sztropkó, 1901. márc. 20. Unghvárj Ede. Nyugtató — az ínségesek nevében. A varannai járás főszolgabirája, Diószeghy Já­* Kérjük. Az ellenvetésekre majd a Jelentés iróia felel. — Szeri*. nos barátom és tiszttársam, a sztropkai járás szegényei részére 148 koronát küldött. Midőn ezen lelkes, jószivü buzgóságot — hirlapilag is — hálás szívvel köszönöm és nyugtatványozom: ez alkalommal, mindazon jószivü hatóságokat, egyeseket ezennel tiszteletteljesen felkérem, hogy netalán gyűjtött adományaikat — lehetőleg pénzbeli adományaikat, mert a terményeknek ide szállittatása a vasútnak nagy távolsága miatt sok költségbe kerülne — kezemhez és számadá­somra eljuttatni kegyeskedjenek. Sztropkó, 1901. márc. 17-én. Bárczy Benedek főszolgabíró. Féláru vasúti igazolványok. A m. á. v. üzletvezetőség közli a következőket: A féláru vasúti jegy váltására jogosító egyszeri utazásra szóló igazolványok az arra jogosultak­nak a postán eddig egyszerű levélben küldetvén meg, ennek elvesztése esetén ily igazolványok jogosulatlan kezekben juthattak. Ennek mellő­zése végett ezentúl a megküldés ajánlott levél­ben fog történni. E végből mindazon igény jo­gosult személyek, kik igazolványért folyamod­nak, a helybeliek 16 a vidékiek pedig 35 fillér értékű levélbélyeget folyamodványaikhoz akkor is mellékelni tartoznak, ha azokat nem maguk küldik be, hanem a hivatal cége alatt való be­küldés végett hivatali főnökeinek adják át. A szükséges levélbélyeg beküldésének elmulásztása esetén a kérelmezett igazolványok megküldetni nem fognak. Vásáráthelyezések. A kereskedelmi mi­niszter megengedte, hogy Tállya községben a f. évi április 4-ére eső országos vásár ebben az év­ben kivételesen április 2 án (másodikán), az ok­tóber 19-iki orsz. vásár pedig ugyancsak ott ez évi október 15-én (tizenötödikén) tartassák meg. — Hasonlóképp megengedte a kereskedelmi minister Király-Helmecz község kérelmére, hogy ott a f. évi április 4-ikére eső országos vásár eb­ben az évben kivételesen már a folyó márc. hó 28-án (huszonnyolcadikán) megtartathassák. Versenytárgyalás lesz Kassán a kir. áll. épitészéti hivatalnál f. hó 28-án (huszon­nyolcadikán) d. e 10 órakor a kassai m kir. honvédsátorban végrehajtandó zsindelyezés dol­gában. Költségvétésbeli összeg: 6500 korona. ÜXsT A községek népszámlálásáról szóló részletes statisztika közlésének megkezdé­sét, egyéb halasztást nem tűrő közlendőink miatt, jövő számunkra hagytuk. Hírek a nagyvilágból. Oroszországban az egyetemi tanulóifjak soraiban, a hajdani nihilista merényletek szö­vésére emlékeztető titkos társulatokat fedezett fel az állami rendőrség. Az összeesküvő egye­temi ifjak a cári családot, mindenek előtt pedig a cárt és a cárnót akarták nihilista módon ki­végezni. Az összeesküvésről az a merénylet rán­totta le a leplet, hogy egy kicsapott egyetemi hallgató Bogoljepov orosz közoktatásügyi mi- nistert az utcáú agyonlőtte. Dél-Áfrikában a pestis rémitő módon ter­jed s pusztít kivált az ángol hadsereg soraiban. Talán ez a körülmény is ösztönözte Bothé fő­vezért, hogy búr részről a fegyverletétel iránt folytatott tárgyalásokot megszakítsa és a véde­lem köréből ismét a támadás terére lépjen a környező ángol haderőkkel szemben. Kitchner ángol fővezér újabb segítő csapatokat kért az anyaállamtól. Kínában oroszok és ángolok között a fe­szültség nőttön nő s minden múló nap avval fe­nyeget, hogy kitör a háború, japán úgy látszik az ángolokkal szövetkezett s nyakra-főre mozgó­sítja tengeri haderejét az oroszok ellen. Walder- see gróf német főhadvezér minden igyekezetével azon munkál, hogy a háború kitörését oroszok, ángolok és japánok közt megakadályozza. Hírek az országból. Az 1901. évi állami költségvetés a fő­rendiház részéről is letárgyaltatván, ma-holnap a királyi szentesítés után kész törvénynyé válik. Az uj ágyú. Bécsből jelentik, hogy az új ágyú behozataláról irányadó körökben már ha­tároztak és az osztrák-magyar közös hadsereg tüzérségét a mostani Uchatzius-ágjuk helyett a Dűrends- és Erhardt-féle uj ágyukkal fogják ellátni. Mindössze 2000 új ágyút fognak besze­rezni, a mi 140 millió korona új kiadást ró a közös hadügyi költségvetésre. Magyarország népessége a legutóbb végrehajtott népszámlálás szerint 19,203.531, s igy a szaporodás tiz év folyásán: 1,739.322 lélek, vagyis 10.03°/o. Fodor József dr , a közegészségtan egye­temi tanára, influenza következtében elhunyt. Az európai hirü magyar tudós halála nem jött váratlanul. Előbb hogy életét megmenthessék, jobb lábát amputálták. Már késő volt. Szivszél- ütés ölte meg. Áldás emlékére 1 A budapesti egyetemen a „kereszt“ ki­tűzése vagy ki nem tűzése miatt^azűfjuság kö­rében sajnálatos torzsalkodás támadt, a mi miatt, mig az ifjúság pártoskodása lecsendesedik, az egyetemnek összes termeit bezártak és szünetel az előadás. A Vörösmarty-szobor-alapra tegnap­előtt estig a „Budapesti hírlap“ szerkesztőségé­nél begyült nemzeti közadakozás összege meg­haladta a 138.000 koronát. A. szegi gőzmalom rész tény társaságnak 1901-ik évi április hó I4-én H-A.-Uj- Iielybcn tartandó rendes évi közgyűlé­sén az 1!HM>-Ilt évről beterjesztendő üz­leti jelentések. I. Igazgatósági jelentés. Tisztelt közgyűlés! A lefolyt évben 64020 mmázsa életnemü őröl tetett mümalmunkban és daczára az általá­nos üzleti viszonyok középszerűségének, válla­latunk működésének eredménye eléggé kielégí­tőnek mondható, a mennyiben az értékcsökkenési alapra fordított 7566 korona 39 fillérnek — to­vábbá nyeremény rész illetékek fejében 1264 korona 40 fillérnek — végül a tisztviselők és munkások közt kiosztandó szokásos jutalomdi­jak fejében 800 koronának levonása után a tiszta üzleti nyereség 19824 korona 36 fillérre rúg. Mindazonáltal nem ingott meg azon meg­győződésünk, hogy gyári telepünk állandó jö- vedelmezése csakis az őrlési képesség lényeges fokozása és a lisztszedési százalék emelése által lett volna biztosítható, és tekintettel arra, hogy körülményeinknél fogva ezt saját erőnkből nem eszközölhettük, az 1900. évi április hó 8-án tar­tott közgyűlés megbízásához képest és az 1900. évi november hó 25-én tartott rendkívüli köz­gyűlés jóváhagyó határozatánál fogva malom­telepünk a Borsod-Miskolczi Gőzmalom Rész­vénytársaságnak eladatott és immár ezen adás­vételi ügylet le is bonyolittatott. Szives tudomásukra hozzuk egyúttal, hogy a gyári teleptől külön fekvő roskadt kis házat a hozzátartozó nehány hold földdel együtt szint­úgy eladás utján értékesítettük. Az eladott ingatlanok és a malomtelephez tartozó szorosabb értelemben vett gyári ingósá­gok könyvbeli értéke és az eladási árak közötti külömbözet 175162 K. 54 fillérre rúg. — Ezen külömbözet részben való kiegyenlítésére a múlt évi november hó 25-én tartott rendkívüli köz­gyűlés határozatához képest első sorban az el- használási százalékokból létesült értékcsökkenési tartalékalapot — 322 K. 93 fillér kivételével — fordítottuk, mely alap tulajdonképen a gyári értékcsökkenések ellenszámláját képezi és mely­nek létoka a malom eladása által megszűnt, másodsorban az 1094 K. 80 fillért tevő fedezeti alapot használtuk fel, mely alapszabályaink szerint egy rendelkezési összeget képez. Az ekként történt kiegyenlitések után fel­maradt 48882 K. 74 f. külömbözet a gyári vál­lalat eladásából eredő veszteséget képezi; de a mennyiben alapszabályaink értelmében a tartalék- alap a mérleg összeállítása alkalmával a terhek közé sorozandó, ezen alap a veszteség leírására nem volt igénybe vehető s ebből magyarázható meg az, hogy daczára a fent megjelölt üzleti nyereségnek a beterjesztett zárszámadások 29058 korona 38 fillér veszteséget tüntetnek fel. Ezek után indítványozzuk, miszerint mél­tóztassék az iránt határozatot hozni, hogy a feltüntetett 29058 K. 38 f. veszteség a közön­séges tartalékalapból fedeztessék, illetve leíras­sák és tekintettel arra, hogy az alapsaabályok 67. §-ának g) pontja szerint az osztalék tarta­lékalap oly czélból alapittatott, hogy ebből köz­gyűlési határozat alapján osztalékot fizethessünk javaslatunk oda is irányul, miszerint méltóztas­sék határozatot hozni az iránt is, hogy a 9066 korona 44 fillért tevő osztalék — tartalékalap­ból részvényenkint 18 koronájával számítva, összesen tehát; 9000 korona a 25-ik számú szelvény bevál­tására fordittassék. Javasoljuk egyszersmind, hogy az osztalék a közgyűlést követő naptól kezdve kifizettessék. Kérjük végül a tisztelt közgyűlést, hogy a felügyelő bizottság jelentésének meghallgatása után saját jelentésűnket tudomásul venni, az előterjesztett 1900. évi mérleget megállapítani, illetve jóváhagyni, indítványainkat elfogadni és az osztalék kifizetését javaslatunk értelmében elrendelni és nekünk, úgyszintén a felügyelő bi­zottságnak is a felmentvónyt megadni szíves­kedjék. Miután a malomtelep a társulat feloszlatá­sának czélzatával adatott el, indítványozzuk végül, hogy méltóztassék a részvénytársaság fel­Folytatás a II. mellékleten.

Next

/
Thumbnails
Contents