Zemplén, 1901. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1901-03-24 / 12. szám
lakos bérelte és ennek meghagyandó volt — a bérlét leteltéig! — Azonban ezt a bérletet is Ő tőle már a községek bírják és pedig akké- pen „legelőnek“, hogy minden nagy marha után 2 koronát fizetnek egész évre! Z.-Dricsnát, melynek urasági része osztályozott holdakba 3 hold belső 48-as szántó-, 180 rét,- 73 hold legelő- és 1047 erdőt, tehát összesen 1360 ossz kát, holdat teszen, a községnek kínáltam 250 ft. illetve 500 koronáért bérbe, de ki nem vette. Az erdei gazdaságot illetőleg rendszeresen vezetjük, a kopár területeket és a vágásokat fényű csemetékkel ültetjük be és igy 3 év alatt már 750.000 csemetét ültettünk Ilavaj és Sz.- Polena határában, a mi 160 kát. holdnak felel meg. Továbbá évente 150—200 vaggon szenet szállítunk Coburg herceg vasgyárainak és ez által jó keresetet nyújtunk a népnek, ha dolgozni akar, kereshet fejenként 2 koronát, szénégető 4 koronát, szónfuváros 5 koronát! Ha a nép bármelyike ez uradalomkoz fordul kérelemmel soha senkit sem utasítanak vissza, előleget 1—200 koronáig mindig kapnak, lóra, igavonó marhára stb. és az ilyen előleget úgy fizeti vissza, amint neki legkényelmesebb. Ha valamely belsőségre, vagy más föl- decskére vágyik, azt az uradalom a földműveseknek szívesen eladja, a hogy már úgy a sztropkai- mint a homonnai járásban tényleg meg is történt több ízben. Hogy az uradalom havonta 2000—3000 koronát fizet munka fejében, erről könyveink tanúskodnak s igy nem áll az, hogy olyan holt birtokot képez és még kevésbbé, hogy a népnek ezekből nincsen haszna és ha hasznát látja, ez olyan uzsorakamat féle volna 1 Ellenkezőleg, ha mindenki úgy tenne mint mi teszünk, azt hiszem még azok a panaszok is elnémulnának, a melyek jelenleg is csak igen megrostálva figyelemre méltatandók. Az uradalom minden tekintetben kuláns a a terhei lerovásában és ebbe annyira megy, hogy pd. 1900. év febr. havában a havaji körjegyző felszólítására 40 koronát fizetett valami tűzifecskendőre, melyet 8—10 év előtt vett és mely összegnek, felfogásom szerint, már régen elszámolva kellene lenni. Különben a községi állapotokról és sok másról fentartom magamnak más alkalommal nyilatkozni* mégpedig nem gyarló információk, hanem tényleges adatok alapján. Kérem a t. szerkesztő urat, méltóztassék ezen soraimat az igazság érdekében becses lapjában közlésre méltatni. Kiváló tisztelettel lévén lyEacliovis Ferenc, Reusz herceg urad. tisztje. Vármegyei ügyek. „Kétszer ad, ki gyorsan ad.“ A sztropkai járásban a kedvezőtlen gazdasági viszonyok folytán beköszöntött nagy szegénység, éhínséggé minősítve képzeletünk világában, immár szörnyű rémképeket festett elénk. Már már láttuk lelki szemeink előtt, mint szedi áldozatait a rut halál az éhezők tanyáin, midőn egy varázsütésre álomlátásunkból kibontakozva, éppen a legválságosabb pillanatban öröinittasan látjuk magunk előtt a nyomorral küzdők védőangyalát, amint vasmarokkal rántja vissza a tátongó örvény széléről a szerencsétlen áldozatokat. Hála neked gondviselés, hogy oly kegyes voltál hozzánk, hogy e szegény népnek egy oly védőangyalt küldtél, a ki nélkül népünk nyomasztó helyzete a legválságosabbá válhatott volna. Az a védőangyal, a ki gyors és hathatós intézkedéseivel megmenté népünket a végpusztulástól, ki lenne más, mint nemes cselekedeteiről széles körben ismert, szeretve tisztelt főispánunk Öméltósága, kinek szive érettünk lüktet, kinek minden gondolata a mienk, a ki a baj komoly voltát megértve, gyors intézkedéseivel ezer métermázsa burgonyát és száz métermázsa kukoricát juttatott járásunk főszolgabírójához, a szükölködők között leendő kiosztás végett. Bár e szép cselekedetet maga a tény is eléggé megdicséri, mindazonáltal a megnyilvánult közóhaj hatása alatt vétket, bűnt vélnék elkövetni akkor, ha e nép azon hő óhaját nem tolmácsolnám, mely abban nyilvánul, hogy vármegyénk nemes szivü főkormányzójának, megköszönve az adományt, egy szívvel lélekkel kívánunk örömteljes hosseu életet. Sztropkó, 1901. márc. 20. Unghvárj Ede. Nyugtató — az ínségesek nevében. A varannai járás főszolgabirája, Diószeghy Já* Kérjük. Az ellenvetésekre majd a Jelentés iróia felel. — Szeri*. nos barátom és tiszttársam, a sztropkai járás szegényei részére 148 koronát küldött. Midőn ezen lelkes, jószivü buzgóságot — hirlapilag is — hálás szívvel köszönöm és nyugtatványozom: ez alkalommal, mindazon jószivü hatóságokat, egyeseket ezennel tiszteletteljesen felkérem, hogy netalán gyűjtött adományaikat — lehetőleg pénzbeli adományaikat, mert a terményeknek ide szállittatása a vasútnak nagy távolsága miatt sok költségbe kerülne — kezemhez és számadásomra eljuttatni kegyeskedjenek. Sztropkó, 1901. márc. 17-én. Bárczy Benedek főszolgabíró. Féláru vasúti igazolványok. A m. á. v. üzletvezetőség közli a következőket: A féláru vasúti jegy váltására jogosító egyszeri utazásra szóló igazolványok az arra jogosultaknak a postán eddig egyszerű levélben küldetvén meg, ennek elvesztése esetén ily igazolványok jogosulatlan kezekben juthattak. Ennek mellőzése végett ezentúl a megküldés ajánlott levélben fog történni. E végből mindazon igény jogosult személyek, kik igazolványért folyamodnak, a helybeliek 16 a vidékiek pedig 35 fillér értékű levélbélyeget folyamodványaikhoz akkor is mellékelni tartoznak, ha azokat nem maguk küldik be, hanem a hivatal cége alatt való beküldés végett hivatali főnökeinek adják át. A szükséges levélbélyeg beküldésének elmulásztása esetén a kérelmezett igazolványok megküldetni nem fognak. Vásáráthelyezések. A kereskedelmi miniszter megengedte, hogy Tállya községben a f. évi április 4-ére eső országos vásár ebben az évben kivételesen április 2 án (másodikán), az október 19-iki orsz. vásár pedig ugyancsak ott ez évi október 15-én (tizenötödikén) tartassák meg. — Hasonlóképp megengedte a kereskedelmi minister Király-Helmecz község kérelmére, hogy ott a f. évi április 4-ikére eső országos vásár ebben az évben kivételesen már a folyó márc. hó 28-án (huszonnyolcadikán) megtartathassák. Versenytárgyalás lesz Kassán a kir. áll. épitészéti hivatalnál f. hó 28-án (huszonnyolcadikán) d. e 10 órakor a kassai m kir. honvédsátorban végrehajtandó zsindelyezés dolgában. Költségvétésbeli összeg: 6500 korona. ÜXsT A községek népszámlálásáról szóló részletes statisztika közlésének megkezdését, egyéb halasztást nem tűrő közlendőink miatt, jövő számunkra hagytuk. Hírek a nagyvilágból. Oroszországban az egyetemi tanulóifjak soraiban, a hajdani nihilista merényletek szövésére emlékeztető titkos társulatokat fedezett fel az állami rendőrség. Az összeesküvő egyetemi ifjak a cári családot, mindenek előtt pedig a cárt és a cárnót akarták nihilista módon kivégezni. Az összeesküvésről az a merénylet rántotta le a leplet, hogy egy kicsapott egyetemi hallgató Bogoljepov orosz közoktatásügyi mi- nistert az utcáú agyonlőtte. Dél-Áfrikában a pestis rémitő módon terjed s pusztít kivált az ángol hadsereg soraiban. Talán ez a körülmény is ösztönözte Bothé fővezért, hogy búr részről a fegyverletétel iránt folytatott tárgyalásokot megszakítsa és a védelem köréből ismét a támadás terére lépjen a környező ángol haderőkkel szemben. Kitchner ángol fővezér újabb segítő csapatokat kért az anyaállamtól. Kínában oroszok és ángolok között a feszültség nőttön nő s minden múló nap avval fenyeget, hogy kitör a háború, japán úgy látszik az ángolokkal szövetkezett s nyakra-főre mozgósítja tengeri haderejét az oroszok ellen. Walder- see gróf német főhadvezér minden igyekezetével azon munkál, hogy a háború kitörését oroszok, ángolok és japánok közt megakadályozza. Hírek az országból. Az 1901. évi állami költségvetés a főrendiház részéről is letárgyaltatván, ma-holnap a királyi szentesítés után kész törvénynyé válik. Az uj ágyú. Bécsből jelentik, hogy az új ágyú behozataláról irányadó körökben már határoztak és az osztrák-magyar közös hadsereg tüzérségét a mostani Uchatzius-ágjuk helyett a Dűrends- és Erhardt-féle uj ágyukkal fogják ellátni. Mindössze 2000 új ágyút fognak beszerezni, a mi 140 millió korona új kiadást ró a közös hadügyi költségvetésre. Magyarország népessége a legutóbb végrehajtott népszámlálás szerint 19,203.531, s igy a szaporodás tiz év folyásán: 1,739.322 lélek, vagyis 10.03°/o. Fodor József dr , a közegészségtan egyetemi tanára, influenza következtében elhunyt. Az európai hirü magyar tudós halála nem jött váratlanul. Előbb hogy életét megmenthessék, jobb lábát amputálták. Már késő volt. Szivszél- ütés ölte meg. Áldás emlékére 1 A budapesti egyetemen a „kereszt“ kitűzése vagy ki nem tűzése miatt^azűfjuság körében sajnálatos torzsalkodás támadt, a mi miatt, mig az ifjúság pártoskodása lecsendesedik, az egyetemnek összes termeit bezártak és szünetel az előadás. A Vörösmarty-szobor-alapra tegnapelőtt estig a „Budapesti hírlap“ szerkesztőségénél begyült nemzeti közadakozás összege meghaladta a 138.000 koronát. A. szegi gőzmalom rész tény társaságnak 1901-ik évi április hó I4-én H-A.-Uj- Iielybcn tartandó rendes évi közgyűlésén az 1!HM>-Ilt évről beterjesztendő üzleti jelentések. I. Igazgatósági jelentés. Tisztelt közgyűlés! A lefolyt évben 64020 mmázsa életnemü őröl tetett mümalmunkban és daczára az általános üzleti viszonyok középszerűségének, vállalatunk működésének eredménye eléggé kielégítőnek mondható, a mennyiben az értékcsökkenési alapra fordított 7566 korona 39 fillérnek — továbbá nyeremény rész illetékek fejében 1264 korona 40 fillérnek — végül a tisztviselők és munkások közt kiosztandó szokásos jutalomdijak fejében 800 koronának levonása után a tiszta üzleti nyereség 19824 korona 36 fillérre rúg. Mindazonáltal nem ingott meg azon meggyőződésünk, hogy gyári telepünk állandó jö- vedelmezése csakis az őrlési képesség lényeges fokozása és a lisztszedési százalék emelése által lett volna biztosítható, és tekintettel arra, hogy körülményeinknél fogva ezt saját erőnkből nem eszközölhettük, az 1900. évi április hó 8-án tartott közgyűlés megbízásához képest és az 1900. évi november hó 25-én tartott rendkívüli közgyűlés jóváhagyó határozatánál fogva malomtelepünk a Borsod-Miskolczi Gőzmalom Részvénytársaságnak eladatott és immár ezen adásvételi ügylet le is bonyolittatott. Szives tudomásukra hozzuk egyúttal, hogy a gyári teleptől külön fekvő roskadt kis házat a hozzátartozó nehány hold földdel együtt szintúgy eladás utján értékesítettük. Az eladott ingatlanok és a malomtelephez tartozó szorosabb értelemben vett gyári ingóságok könyvbeli értéke és az eladási árak közötti külömbözet 175162 K. 54 fillérre rúg. — Ezen külömbözet részben való kiegyenlítésére a múlt évi november hó 25-én tartott rendkívüli közgyűlés határozatához képest első sorban az el- használási százalékokból létesült értékcsökkenési tartalékalapot — 322 K. 93 fillér kivételével — fordítottuk, mely alap tulajdonképen a gyári értékcsökkenések ellenszámláját képezi és melynek létoka a malom eladása által megszűnt, másodsorban az 1094 K. 80 fillért tevő fedezeti alapot használtuk fel, mely alapszabályaink szerint egy rendelkezési összeget képez. Az ekként történt kiegyenlitések után felmaradt 48882 K. 74 f. külömbözet a gyári vállalat eladásából eredő veszteséget képezi; de a mennyiben alapszabályaink értelmében a tartalék- alap a mérleg összeállítása alkalmával a terhek közé sorozandó, ezen alap a veszteség leírására nem volt igénybe vehető s ebből magyarázható meg az, hogy daczára a fent megjelölt üzleti nyereségnek a beterjesztett zárszámadások 29058 korona 38 fillér veszteséget tüntetnek fel. Ezek után indítványozzuk, miszerint méltóztassék az iránt határozatot hozni, hogy a feltüntetett 29058 K. 38 f. veszteség a közönséges tartalékalapból fedeztessék, illetve leírassák és tekintettel arra, hogy az alapsaabályok 67. §-ának g) pontja szerint az osztalék tartalékalap oly czélból alapittatott, hogy ebből közgyűlési határozat alapján osztalékot fizethessünk javaslatunk oda is irányul, miszerint méltóztassék határozatot hozni az iránt is, hogy a 9066 korona 44 fillért tevő osztalék — tartalékalapból részvényenkint 18 koronájával számítva, összesen tehát; 9000 korona a 25-ik számú szelvény beváltására fordittassék. Javasoljuk egyszersmind, hogy az osztalék a közgyűlést követő naptól kezdve kifizettessék. Kérjük végül a tisztelt közgyűlést, hogy a felügyelő bizottság jelentésének meghallgatása után saját jelentésűnket tudomásul venni, az előterjesztett 1900. évi mérleget megállapítani, illetve jóváhagyni, indítványainkat elfogadni és az osztalék kifizetését javaslatunk értelmében elrendelni és nekünk, úgyszintén a felügyelő bizottságnak is a felmentvónyt megadni szíveskedjék. Miután a malomtelep a társulat feloszlatásának czélzatával adatott el, indítványozzuk végül, hogy méltóztassék a részvénytársaság felFolytatás a II. mellékleten.