Zemplén, 1901. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1901-03-17 / 11. szám
Fog szerezni még ott néked, Mert a béka jó csalétek!! Á jövő elibe vágni, Vagy pediglen jósnak állni Nincs azonban szándékomba. Hiszen mindig közmondásos Volt s lesz az a reformátos Családbeli, papi gomba. Egyébbént a Szilva sarja Erősödjék, nőjjön nagyra, S ki megadta, a jó Isten, Lombjaira áldást hintsen 1 Tavasz éltén dús virágba Boruljon a koronája! Élte nyarán sok gyümölcscsel Bakja meg ágát az Isten! Villámival meg ne intse, Vihar során ki ne döntse 1 Ne pusztítsák hernyó, féreg. S ha jó későn ki lesz vágva, Akkor se hossza, se száma Ne legyen évgyűrűjének, Hanem mint ép, hibátlan fát Kiválasztva vévén számba, Dolgozzák fel műszerszámnak Odafenn a menyországba! Tégedet meg, hogy a gólya Olyan sűrűn ne keressen, A bizalom Ecsed mellől Ültessen át gyökeresen! (Kovácsvágása.) Janka Károly. Múlt, jelen, jövő* Ha néha-néha elgondolkodom Pihenésem között a múltamon, Bus emlékére szememben köny terem S fájó szívvel sírok keservesen ... Ha néha azután végigtekintek Jelen idején árva életemnek, Szememben ismét csak könyü terem S fájó szívvel sírok keservesen . . . Ha néha végre a jövőmbe nézek S but látok ott is, but csupán s kétséget, Szememben újra csak könyü terem S fájó szívvel sírok keservesen . ,. (Eperjes.) Kerekes Pál. Közgazdaság. Néhány szó a Tokaj-Hegy alján létesítendő borértékesitö vállalat kérdéséhez. Irta: ívva Ödön, V. A 3 tagú borbiráló bizottságokat, melyek — tekintettel a szövetkezet nagy kiterjedésű mii- ködéskörére — községenként vagy körönként működnének az igazgatóság oly megbízható szövetkezeti tagokból választaná, kik saját működéskörletükben a helyi viszonyokkal, t. i. a szőlők iekvésével, a mivelés módjával s a szőlőfajokkal ismerősek; mert kevésbé értékes az olyan szőlő mustja, mely rósz fekvésű dűlőben, sűrű sorok ban ültettetett. szőlője nem hegyaljai fajtából vagy nagyon vegyesből áll, magas metszésű tőkéről való s peronoszporától talán kevésbé jól védelmezett stb. A bortermelő szövetkezeti tagok várandó bortermésükkel s előleg iránt támasztott esetleges igényeikkel egyidejűleg előre bejelentvén az igazgatóság részéről megállapított határidőn belül teljesíthető szüretjük idejétét — erre az illetékes borvizsgáló bizottság megkezdi működését a maga járása, vagy körlete területén, s a muscu- kortartalmáról és egyébb tudnivalókról feljegyzést tévén, a leglelkiismeretesebb eljárással meghatározza a bírálat alá vett bornak — az igazgatóság részéről megállapított 5 vagy 6 minőségi árosztályba való tartozan dóságát. Tekintettel pedig arra, hogy a becslésnek, mint a mustvásárlás, átvétel s beszállításnak s nemkülönben az igényelt és megadható előlegek kiosztásának haladék nélkül és gyors egymásutánban kell történni: szükséges, hogy az ezen borbiráló, bizottság részéről a lehető legnagyobb körültekintéssel, Igazságos pedantériával és önzetlenséggel eszközölt becslés a bortermelőkre nézve kötelező legyen és csak is igen kivételesen — és szembeszökő sérelem esetében — adassék hely az igazgatósághoz intézendő s a becslés ellen irányuló felszó'alásnak, Miután pedig a borbiráló bizottságok részéről eszközölt eme klasszifikációk lennének irányadók a későbbi bevásárlásnál is : ezen bor-, illetve mustminősitő táblázatok az összes szövetkezeti tagok mustjáról két példányban készülvén, egyik példány az igazgatóságnál a másik példány a működött borbiráló bizottság elnökénél őriztetnek meg. 3. Ha már mostan megállapittatott, hogy a pinceszövetkezet szüretkor 3000 hordóig tehet bevásárlásokat — s ezen mennyiség felöleli az 1-től 10, 20, vagy mondjuk a 30 hordó terméssel biró szövetkezeti tagok mustmennyiségét — a pinceszövetkezet az ily vételek utján birtokába vett, borokat melyeknek a tulajdonosok pincéjében és ily kis mennyiség mellett szétszórtan való kezelése külánben sem volna célirányos — a saját helyiségében és pincéiben kezeli és iskolázza s természetesen, mint sajátjával az alapszabályok szigorú betartása mellett s az igazság határozatai szerint — szabadon gazdálkodik. Ezenkívül vásárolhat a szövetkezet szükség esetén ó borokat is, azonban csakis teljesen meg bizható szövetkezeti tagoktól, fentartván a jogot, hogy az ilyen borokat esetleg előzetesen vegy- vizsgáltatja is. A mennyiben tehát a szövetkezet valameny- nyi tagjának borát egy időben össze nem vásárolhatja: eljut a szövetkezet az egymással szoros kapcsolatban levő 2-ik és 3-ik igen fontos főfel- adatának teljesítéséhez, t. i a közvetítéshez és előlegek nyújtásához. Azoknak a szövetkezeti tagoknak a borai ugyanis, kik a fentebb jelzetteken felüli mennyiségű terméssel rendelkeznek, egyelőre, mig t. i a szövetkezet újabb bevásárlásokat tehet, a tagok tulajdonát képező s a szövetkezet részéről ellenzár alá vett pincében hagyatván, ott a pinceszö vetkezet felügyeletre és ellenőrzése mellett terjesztve, a szövetkezet részéről (szavatosságot vállalván ezen borok eredeti tisztaságáért) bizonyos díjért eladásra való közvetítésbe vétetnek s azokra a megszorult gazdáknak, a borbiráló bizottság közben jöttével megszabott arányokban, előlegek adatnak. Természetes azonban, hogy azért ezeket a borokat a termelő a szövetkezet közvetítése nélkül is eladhatja. Továbbá a bortermelő tag a saját mustterméséből tetszés szerinti mennyiséget bocsáthat a szövetkezet tulajdonába vagy felügyelete alá s tetszés szerinti mennyiséget és minőséget tarthat meg a saját számára, azonban mástól vásárolt szőlőből készült mustot, vagy másnak borát sajátjaként beszolgáltatni, vagy felügyelet alá bo- csájtani tilos. Tekintettel pedig arra, hogy borfaktoraink a mai időben az eladások után a termelőtől már 5% et is elkívánnak: teljesen indokolt, hogy a szövetkezetnek, mely egyébbként is fontos szolgálatot és missiót teljesít, az érvényesült közvetítés után legalább is 3°/o et s a szövetkezet részéről megvásárolt és felügyelet, illetve ellenőrzés alá yett boraink után pedig kezelési költség címen legalább is 2°/°-ct fizessünk 1 Nem gondolnám ugyan, hogy akadna bortermelő, ki ezt az aránylag csekélyke jutalékot ne szívesen nyújtaná az érdekében működő szövetkezetnek ; de mégis helyénvalónak tartom megemliteni, hogy ha csak felét veszem is fel egy évi forgalom gyanánt az eddig alapul 4vett számításnak: a szövetkezet kezelési költségeinek oroszlánrésze fedezetre találhatna az e címen nyert jövedelemből 1 A szövetkezet 4 ik feladatának, azaz a személyi hitel nyújtásának módozatait az alapszabályok teljes részletességgel állapítván meg, ezek bővebb tárgyalást e helyen nem igényelnek ; a miért is áttérek már most a borértékesítés igen fontos kérdésére. Városi és községi ügyek. * Sátoralja-Ujhely városi tisztviselő segéd-és kezelő személyzetének fízetésrende- zése tárgyában hozott v. képviselőtestületi, illetve vármegyei közgyűlési határozatoktól a bel- ügyminister a jóváhagyást megtagadván, erről a vármegye közönségét értesítette márc. hó 4-én kelt leiratában. * Képviseleti ülés. Sátoralja-Ujhely képviselőtestülete legközelebb f. hó 22-én, délután 2 órakor, rendkívüli közgyűlést tart. Nevezetesebb tárgyak : Az utcák számözása tárgyában beadott polgármesteri előterjesztés és a Kossuth-szobor felállítása tárgyában hozott vármegyei határozatra adott tanácsi javaslat. * Községi szegények háza. Az O.-Liszka községben levő szegények házának (ispotálynak) községi jellege elösmertetvén, a t. vármegye főszámvevőjének előterjesztése és a vármegye közönségének közbenjárása révén 6048 K. 92 f.- nyi pénzalapját a szegények házának a kassai rk. püspöki káptalan átutalta a t. vármegyéhez. Ezt a pénzösszeget, mely időközben a t. vármegyénél 6630 K. 04 f. sommára szaporodott, rendeltetésszerű további kezelés végett és a t. vármegye közönségének ez évi febr. 22-én tartott közgyűléséből kelt ide vonatkozó határozata értelmében, az alispán most kiutalványozta O.- Liszka község elöljáróságának; mit nyilvános ságra hoztunk, azért is, mert a majd negyedszázadon át tartott enyém-tied kérdése ekkén végmegoldást nyert, mégpedig a község javára* Polgári leányiskola. Az özv. Mezőssy- nétől vásárolt polgári leányiskola épületénél a munkálatokat nagy erővel megkezdettek, úgy hogy mind a három osztály már a f. évi ápril 1-én elhagyhatja a bérházakat és végképp bevonulhat uj otthonába. * Kivételes nősülés megengedeseért folyamodtak Simkó János morvái, Prohcza Va- szily makóczi, Petkó András baskóczi, Iván János nagy csebbi, Mikita András lasztóczi lakosok és hadköteles egyének. Folyamadásaikat f. hó 11-én tartott üléséből pártoló véleménynyel terjesztette fel a honv. kir. ministerhez közig, bizottságunk. * Állami anyakönyvi statisztika. A sátoralj a-ujhelyi állami anyakönyvi hivatalnál 1901. márc. 9-től 1901. márc. 16-ig a) házasságot kötött: pár; b) kihirdettetett: 1 egyén; c) születési anyakönyvi bejegyzés volt: 8 esetben; d) elhalálozott: 10 egyén. Vármegyei Hivatalos Rész T Zemplén-vármegye törvényhatósági bizottságának Sátor alj a-Ujhelyben 1901 évi február hó 22-én tartott közgyűléséből. 53/2763. Olvastatott a vármegye közigazgatási bizottságának a törvényhatósági bizottsághoz intézett abbeli kérelme, hogy a velejte — nagy-toronyai mezei dűlőút a vármegye vicinális közutainak hálózatába vétessék fel s ugyancsak olvastatott az állandó választmánynak ugyan e tárgyban lelt határozati javaslata, melynek elfogatásával : A vármegye törvényhatósági bizottsága tekintetbe véve a közigazgatási bozottság határozatának azon indokát, hogy ä szóban forgó dülőút a nagy-toronyai fürdőnek s egy üzemben levő kőbányának, — melyből egy egész nagyvidék szállítja az építéshez megkivántató kő anyagot, — egyedüli közlekedési u'ját képezi — a velejte — nagy-torouyai mezei dülőutat a vármegye vicinális közútjai közzé fe'veszi s utasítja alispánját, hogy jelen határozat jogerőre emelkedése után az 1890 évi I. t. c 36 és következő §§. értelmében járjon el. Jelen közérdekű határazata »Zemplén« hivatalos lap utján 30 napig meghirdettetlk. Á járások főszolgabirói és Sátoralja-Ujhelj' rendezett tanácsú város polgármestere utasittatnak, hogy a meghirdetést igazoló bizonylatokat a netalán beadott felebbezésekkel vagy nemleges jelentésükkel 35 nap alatt a vármegye alispánjához mutassák be. Kmf. Jegyzetté: Kiadta: Bernátli Aladár Thuránszky László IV. aljogyző. főjegyző. T. Zemplén-v ár megye törvényhatósági bizottságának Sátoralja-Ujhelyben 1901 évi február hó 22-én tartott közgyűléséből. 55/1863. Olvastatott az alispánnak előterjesztése a házi pénztár által az 1898 évben a tartalék alapból költsön vett 3000 korona tartozás visszatérítése iránti előterjesztése s ugyancsak olvastatott az állandó választmánynak e tárgyban öozott határozati javaslata melynek elfogadásával. miután a 3000 korona költsön visszatérítését a belügyi m. kir. minister őnagyméltósága elrendelte s a vármegye letéti kamatain kívül más rendelkezésre álló alapja nincsen, a költsön visz- szateritését a letétek fél évi kamataiból elrendeli még pedig akként, hogy első sorban az 1900 évi 236/9702 és a 414/18126 számú határozatokkal ezen alapterhére utalt költsön tartozások-lesznek kiegyenlitendők. Ezen közérdekű határozat a »Zemplén« hivatalos lap utján 30 napig meghirdettetik, — a járások főszolgabirái és Sátoralja-Ujhely r. t. város polgármestere pedig utasittatnak, hogy a meghirdetést igazoló községi bizonylatokat a netalán beadott felebbezésekkel vagy nemleges jelentésekkel 35 nap alatt a vármegye alispánjához terjesszék be, a vármegye alispánja viszont utasitta- tik, hogy a beérkező bizonylatokat átvizsgálva, jelen határozatot a netaláni felebbezésekkel vagy nemleges jelentésével jóváhagyás végett a belügyi m. kir. minister őnagyméltoságához terjessze fej, jóváhagyás után pedig a határozatot foganatosítsa. Kmf, Jegyzeite: Kiadta: Bernáth Aladár Thuránszky László IV. aljogyző főjegyző. T. Zemplén-v ármegye törvényhatósági bizottr ságának Sátoralja-Ujhelyben 1901. évi február hó 22-én tartott közgyűléséből. 27/18941. Olvastatott a földmiveFsügyi minister őnágyméltóságának múlt évi 96657 szám alatt kelt körrendeleté, melyben felkéri a törvény- hatóságot, hogy a gazdasági munkás és cseléd- segélyzőpénztárba alapitó tagként lépjen be
