Zemplén, 1901. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1901-03-10 / 10. szám

csak Sárospatak intelligens és parasztgazda-kö­zönsége, hanem a környékről is számosán jelen­tek meg a gyakorlati alapon álló előadásokon, melyet Szilassy Zoltán, o. m. gazd. egyesületi titkára nyitott meg a jelenkezőket üdvözlő beszé dében tárgyalván az ilyen irányú előadásoknak a gazdaközönségre nagy haszonnal járó voltát. Ezután Kovács Béla, a kassai m. kir. gaz­dasági tanintézet igazgatója, tartott előadást a a szarvasmarha betegségek legveszedelmesebbjéről: a tuberkulózisról. Előadása keretében ismertette magát a betegséget, annak nemesak a szarvas- marhára, de inficiálás következtében magára az emberre és a tejhulladékkal táplálkozó állatokra is veszedelmes voltát, egyszersmind szólott a ra­gadós nyavalya terjedésének megakadályozásáról. Majd Varga Kálmán, kassai m. kir. gazd. intézeti tanár, a cukorrépa termeléséről tartott igen érdekes előadást,— mely még a cukorrépa ter­meléssel nem foglalkozó gazdákra nézve is felette tanúlságös volt, mivelhogy a talajmivelésnek, mit gazdáink nagyon is elhanyagolnak, részletes elő­adása volt, — szakmabeli nagy tudással. Utána ismét Kovácsy Béla szólt Magyar- ország sertéstenyésztésének jövőjéről, kimutatván, hogy ma már csakis az idegen — a Bergszier és York szierfajokkal való keresztezés utján szaporít­hatjuk sertéstenyésztésünk jövedelmét. A biztositó szövetkezeteket ajánlotta ezután Szilassy Zoltán a gazdák ügyeimébe, megcáfol­hatatlan adatokkal bizonyítván ennek előnyeit a részvénytársaságok felett. Hisszük, hogy városunk­ban, hol a szövetkezeti eszme már is erősen tért hódított magának, ez előadás után a biztositó szövetkezet megalakításának mi sem áll útjában. A délutáni előadást Gerlóczy Károly tanár kezdvén meg, behatóan foglalkozott a különböző gazdasági üzemrendszerekkel. — Előadása nem fog eredmény nélkül maradni gazdaközönségünknél. Az állatok, különösebben pedig a szarvas- marha átörökítő képességeiről szólott ezután Ko vácsy Béla igazgató, Ez az előadás is a gazda­közönség állattenyésztésének hasznosítására, jöve­delmezőbbé tételére célzott s mint a többi mind termékeny talajra esett gazdasági különösen az állattenyésztést terén — ne szégyeneljük megvallani — nem egészen jártas gazdáinknál. Március 2 én U Luílher, kassai főkertész, kezdette meg a napi előadást a kerti veteményes a bab , borsó- és lencsetermclésről tartott értekezé­séve', mely minden tekintetben alapvetője volt városunk közönségénél az eddigelé e'hanyagalt keni vetemények természetesének. Büdaházy Imre dr. tanár a gazdasági nö­vények. különösebben a hucerna és lóher ellen­ségéről, az arankáról, annak termesztéséről s irtás módjáról tartott előadásában oktatta ki alapos tap tsztalatokat nyújtó tudásával közönségünket ; s dacára annak, hogy az érdekes, de az előadókra fárasztó előadás már majdnem fárasztóan hatott kölcsönösen, igen sok hasznot meritett a jelen­levő közönség Varga Kálmánnak a műtrágyák ról s azok használatáról és Ko vácsy Bélának az állatok takarmányozásairól tartott értekezése. Mint mindenütt szokás, úgy itt is megvolt a nagyszabású és az előadó tanárok tiszteletére ren­dezett banket, hol is az első toaszt Molnár János főbírótól jött, éltetvén Darányi Ignác dr. földm. minisztert és Dessewííy Aurélt; — utána Ballagi Géza dr. a kassai gazd. tanintézet tanárait, — Szilassy a pataki gazdákat, — Kun Dániel utai: a vadcsapások. Csak rá kell néznünk, hogy megtudjuk melyiken milyen vad forog. A nyir­kos talajba vágódott csülök-lenyomatok, a kö­zeli fák, cserjék sérülései, mind biztos ismertető jelek. Egy ilyen csapásból oldalt vágva fris csa­pás nyomai láthatók. A letördelt faágak, az erő­szakosan széjjelszaggatott futónövények ron­csai eláruljáK a nagy vadat, mig az egyes he­lyeken található nagyobb vérnyomok bizonyít­ják, hogy a halálra sebzett állat csak a legna­gyobb erőfeszítéssel volt képes lépésről-lépésre utat törni magának. Nyomról-nyomra haladva, egy füvei buján benőtt apró tisztáson végre rá­találunk a vadra is. Egy gyönyörű tizennégyes szarvasbikára. Még él ugyan, de a sok vérvesz­téstől teljesen el van gyengülve. Aggancsko- ronás feje hosszan el van nyújtva, szemei meg­történ csillannak elő, mig a fájdalomtól szagga­tott ütemekben szedett lélekzet nyomán vérrel keveredett tajték bugygyan elő fújtató orrlikai- ból. Néha összeszedi magát. Nagy erőlködéssel nyugvó helyzetbe emelkedik és, mig erővel győzi, körül nyalogatja a lapocka táján látszó lőtt sebet. Aztán megint el vágódik a vérrel ita­tott földön.. Lassú haldoklásában egyszer csak .neszelni kezd. Orrával magasan szaglálva emeli fel gyö­nyörű fejét. Lapátos füleit idegesen mozgatja előre-hátra Végre megtalálja az irányt a hon­nan a kellemetlen hangok törnek fel hozzá. Kiállhatatlan koncert az. Nyomoznak ! Egyszer a hegyoldalon, másszor a völgy­ben, aztán megint a rengetegben barsan fel az éles kopócsaholás. Olyan gyorsütemü jajgató Szilassyt — Veres Ferenc a gazdasági egyesület titkárát, Fedákot, — Kovácsy Béla a főbírót és Sárospatak pazdáit — Makláry Pap Miklós a kassai gazd. tanintézet tanárait köszöntötték fel. Hálátlan volna a tudósítás, ha nem emlé keznén k meg Fedák I. titkárnak az ebédlő kö­zönség mulattatására szolgált kitűnő ének-és ze­netehetségéről. Istentől nagy adagban osztott ál­dásai sokasodjanak meg ő rajta ! Az 1901. március 1 és 2 ilyképp örökre emlékezetes nap lesz Sárospatak város életében ! 3^—n.. Vármegyei ügyek. A szegényalapra ügyelő választmány f. hó 6-ik napján d. u. ülést tartott az alispán el­nöklete mellett s az alap kamatjövedelméből kiutalványozta azokat az összegeket, melyek a folyamodott községeknek fognak kifizettetni a szegényeik ellátására fordított kiadások részben való megtérítéséül. Vetőmagkiosztás. A gazdasági egyesü­let f. évi programjába a len- és kenderterrae- lési kísérleteknek keresztülvitelét is felvette, mivel a földmivelésügyi kormány kiküldött szak­közege vármegyénknek különösen azon részeit, a hol a lakosság lent és kendert amúgy is kedv­vel termel, alkalmasaknak mondta ki len- és kcndertermelési kísérletek eszközlésére. Ezért a gazdasági egyesület felirt a földmivelési kor­mányhoz legjobb minőségű kedvezményes áru len- és kedermagnak adományozása céljából. A földmivelési kormány 50 mm. len- és 25 mm kendermagot adott az egyesületnek, a lenmag mm.-ját 15 kor., a kendermagot 10 koronájával. Ebből a vetőmagból minden gazda fenti árban, egv-egy magféleségből legfeljebb 100—100 kilót kaphat, melynek árát a f. év őszéig tartozik az egyesületnek megtéríteni. Vetőmag kiosztásra jelentkezéseket elfogad az egyesület titkári hi­vatala. (Sátoralja-(Jjhely, vármegyeháza.) Kisegítő tanfelügyelő. A vall. és köz- okt. minister, Beregszászy István kir. s.-tanfel ügyelő betegségének idejére és a kir. tanfel­ügyelői hivatal összes ügyelnek vezetésére, Ada­movich Pál székesfővárosi kir. segédtanfelügyelőt rendelte ki Sátoralja-Ujhelybe. Vásáráthelyezés. A kereskedelemügyi kir. minister megengedte, hogy Gesztely köz­ségben a f. évi április 9 éré eső országos vásár ebben az évben kivételesen március hó 28-án (huszonnyolcadikén) tartassák meg. Gazdasági előadások, Abonyi Károly, gazd. szaktanár, ez évi március folyamán a kö­vetkező helyeken tart gazdasági előadásokat a gazdasági egyesület felkérésére, u. m. március 9 én és 10-én d. u. 4—5 T.-Szadán, — 14-én és 16-án d. u. 4—5 T.-Harkányban, — 17-én d. u. 3—4 H.-Németiben, — 18-án d. u. 3—4 Gesztelyben, — 21-én d. u. 4—5 L.-Bényén,— 23-án d. u. 3—4 M.-Zomboron, — 24-én d. u. 3—4 Monokon, — végre 25 én, d. u. 3—4 Be­kecsen. Szabolcsvármegye a vasárnapi hivatali szünetet szabályrendeletébe beillesztette. zokogás, a melyet néha egy kis időre, mikor a nyomozó kutyák szimatot vesztve egy-egy pil­lanatra tétovázva állanak meg, olyan basszusba vágó böffentések váltanak fel. Aztán megint átcsap abba a siró szakadozott ugatásba, a mely­nek lázas harsogása és sebes közeledése bizo­nyítják, hogy a kereső kutyák, a sebzett vad nyomán vannak. A pokoli hangzavar közeledtére a királyi vad elkezd remegni. Inai mint a hidegrázósé, reszketni kezdenek és féloldalra emelkedve, ál- lával a földnek feszül. Majd minden erejét ösz- szedi és neki rugaszkodik. Egy pillanatra vissza­kapja délceg tartását, egy futó pillanatra felvil­lan gyönyörű izmainak acélos ruganyossága, de a másik pillanatban már fáradtan rogyik térdeire. Aztán már minden kísérlete meghiúsul. Hörögni kezd, orrával a földet túrja, szemei mindjobban elhomályosodnak, térdei kicsuklanak alóla, fél­oldalt dől, vonaglani kezd, az átlőtt tüdőn ke­resztül, orrán száján ömlik a vér és haláltusájá­ban rángatózó csülkeivel, koronás fejdiszével po­rosra szántja maga körül a bársonyos gyepet. A nyomozó vadász már csak holttestre talál. S mig tarkó késével a koponya fürészeléséhez lát, a patakon túl fekvő bércről búgva harsan át az elhullott vad versenytársának bőgése. Szerel­mes nyihogással szökdösi körül az árván maradt, könnyen vigasztalódó teheneket és szerelmi lázá­ban mindenről megfeledkezve, forró vére felpezs- dülésének a féltékenység kínzó gyönyörétől resz­kető, búgó bőgésben ad kifejezést.. Hírek a nagyvilágból. II. Vilmos német császár ellen Brémában, f. hó 6-án, egy Weiland Detrik nevezetű suhanc merényletet követett el. Valami rozsdás vasda­rabot dobott a császár felé és arcán a szeme alatt súlyosan megsebesítette. A merénylőt nyomban elfogták. Luitpold hg., Bajorország kormányzója, f. hó 12-én lesz 80 esztendős és igy az európai uralkodóknak most ő a legidősbje. Az évfordulót Münhenben és egész Bajorországban nagy ün­nepiességgel ülik meg. Ferdinánd bolgár fejedelem trónbeszédé- ben kiemelte, hogy országának kormánya min­dent megtesz, hogy megszilárdítsa azokat a kö­telékeket, melyek Bulgáriát Oroszországgal egybe fűzik. Mac Kinley elnököt, kit újra megválasz­tottak az amerikai Egyesült Államok elnökévé, f hó 4-én iktatták be ünnepiesen hivatalába. Kínából hire érkezett, hogy az alatt az idő alatt, mig Pekingben a kínai császár követei és az európai nagy hatalmasságok a békekötésről ta­nácskoztak, erős csapatosztályokat szerveztek a kínaiak. Ez a körülmény tette szükségessé, hogy ’ a német császár most újabb haderőket indított útnak Kina irányába. Dél-Áfrikából az a legújabb hir, hogy a búrok fegyverszünetet kértek és kaptak az ángoloktól, mi közben a békekötés feltételeiről fognak tárgyalni. Hírek az országból. Fejérváry Géza br. honvédelemügyi kir. minister teljesen kiépülvén súlyos betegségéből, elhagyta a szanatóriomot s délvidékre ment üdülni. Az országgyűlés képviselőháza, befejez­vén a honvédelemügyi tárca 1901. évi tárgya­lását, hozzáfogott a pénzügyministari költség- vetés megvitatásához. — Itt említjük föl, hogy az országnak 1901. évre szóló költségvetése szerint az évi összes bevétel: 1057 millió 82 ezer 297 korona, az évi összes kiadás: 1057 millió 46 ezer 417 korona és igy a több bevétel: 35,880 korona. Thaly Kálmán dr.-t. Debreczen sz. kir. város országos képviselőjét, a II. Rákóczi Ferenc fejedelem korabeli kuruc-labanc világ kitűnő történetíróját, a Szent-István jeles rend kereszt­jének adományozásával tüntette ki őfelsége a király. Csernátony Lajos, Kossuth Lajosnak 1848/49-ben volt titkára, később a kiegyezés hive, országos képviselő, Tisza Kálmánnak bi­zalmas embere és jó barátja, a magyar hírlap­írók legidősbje, Fiume díszpolgára, Budapesten f. hó 3 án, nyolcvankét éves korában elhunyt. Béke emlékének 1 Áradás. A gyors olvadás következtében az ország hegyes vidékeiről majd mindenünnen vizáradás hire érkezett e héten. A Vörösmarty-szoboralap nyüjtése teg­nap túlhaladta a 130,000 koronát. Magyar Filozófiai Társaság van ala­kulóban Budapesten. Célja a társulatnak : az el­méket foglalkoztatni soha meg nem szűnő nagy elvi kérdéseket nyilvános ülésein felolvasásokkal megvilágositani, ekként a magyar közéletet tar­talmassá, a művelődést egyetemessé tenni. Az elő­készítő-bizottság lapunk utján is felkéri Zemplén vármegye müveit nagyközönségét, hogy lépjenek be a Társaságba. A Társaság tagjai: tisztelet­beliek, alapítók és rendesek. Az alapítók egy- szersmindenkorra 200 koronát, a rendes tagok évenkint 6 koronát fizetnek a Társaság pénztá­rába, mely szolgáltatásért, a társulati jogok gya­korlása mellett, ingyen kapják a Társaság folyó­iratát, egyéb kiadványait pedik mérsékelt áron. — A tagsági bejelentések Bokor József dr tud. egyet. m. tanárhoz (Budapest, IX. kér. Ferenc- körut 1. sz.) intézendők. Különfélék. — Királyi adományok. Őfelsége a király, kabinetirodája utján és főispánunk közbenjárá­sával, Kaskovics Antal lomnai plébánosnak és özv. Durkoth Jánosné g kát. kántor özvegyének 35—35 korona legkegyesebb adományt küldött. — Személyi hír. Mizsák István, várme­gyénk tiszti főügyésze, tisztelt barátunk, megron­gált egészségének helyreállítása céljából Abbá­ziába utazott. — Március 15. Jövő pénteken lesz ,,Már­cius Idus“-a, vagyis 53-ik évfordulója ama dicső napnak, a melyet Klió arany betűkkel vé­sett a történelem érclapjára. Arról, hogyUjhelyben az évfordulót, mint minden évben ez idén is, meg fogják-e ünnepelni, sajnos, eddigfnem érte­sültünk. Reméljük, hogy a városi kaszinó, hon­nan eddig is eredt a mozgalom, e héten helyre­Folytatáa a II. mellekUten,

Next

/
Thumbnails
Contents