Zemplén, 1901. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1901-03-10 / 10. szám

darab rendezéséből annyi nembánomság látszott, hogy ezt már este megreperálni nem lehetett.

Hétfőn, márc. 4-én, a „Próbaházasság“ ment félház előtt, gyenge előadásban.

Kedden, márc. 5-én, a „Dolovai nábob leánya“, a Gabányi-fiuk jutalomjátékául került szinre. Az előadás jól gördült, ez frissítette fel némileg az üres háznak nyomottj hangulatát.

— Gabányi István Tarján Gida egyéniségét a színpadon nem tudja elfogadhatóvá tenni, a szerephez szörnyen fiatal mint egyén és mint színész. — Gabányi László sikere annál nagyobb volt Bilitzky kedves és hálás szerepében. — Gyurmán (Jób Vilma) jól játszott, toalettjei ismét kiríttak a szerep keretéből. — Radnay Zsuzska Szentirmainét annyi invencióval, természetes egyszerűséggel és nobile temperantum- mal játszta, hogy nyílt színen is tapsot kapott

— igazi, értékes tapsot. Gulyás Merlin-je tűnt még ki.

Szerdán, márc. 6-án, „Virágfakadás“ mint lever de rideau előzte meg „Tündérlak Magyarhonban“ népszínművet. Szerdán népszínmű és népszínmű előtt lever de rideau : ezek után elképzelhető az üres ház. Az előadás sem érdemelt jobbat.

Csütörtökön, márc. 7-én, „Vigécek“ ment félhelyárakkal az előző ház előadásához mérten valamivel értékesebb színvonalon. Már a minőt a darab maga is igényelhet.

Pénteken, márc. 8-án, jubiláris előadás volt. Latahárné a társulat komikája és egyik jeles és népszerű tagja szinészkedésének 25. éves fordulóját ünnepelte az az intelligens közönség, a mely ez estén nagyrészt azért jött el a Görög- rabszolgá-hoz e szezonban harmadszor is, hogy Latabárnó mellett tüntessen és művészetét honorálja. Remek babérkoszorút nyújtottak fel az ünnepeltnek. Ez este nevezetessége egyébként eseményekben nagyon gazdag volt. Aspasiát, Szelestey Elza játszta nagy tetszéssel, táncait és énekszámait nem győzték eléggé ujrázni. — Nagy Margit Irise ma is kedves volt. — Rá- tonyi Tilla a szép Antonia hercegnő alig pár perccel még a közönséget hódította a megjelenésével mindjárt tapsot aratva — nemsokára a színfalak mögött oly rosszul lett, hogy szerepét nem folytathatta. Helyette nyomban Radnay Zsuzska vállalta el a szerepét. Radnay kisasz- szonyt immár kinevezhetnék a társulat v. b. t. cs általános — beugrójának.—Műkedvelő is játszott ez estén, Friss Heimann énekelte Diomé- det szépen és melegen. Az előadás a színfalak közti nagy zűrzavarban össze-vissza ment. — A második felvonás végén Szelestey és Nagy Margit tánc fináléja előtt leszaladt a függöny, a zenekar sokszor mű botorkálást végzett. Furcsa, hogy egy idő óta az egyes erők bármennyire is igyekeznek, oly 4ensemble-ba jutnak, hogy a siker jó eleve — mondjuk — el van fojtva.

Szombaton, március 9 én, »New-York szépe* ment nagy és zajos siker mellett. A címszerepet Rátonyi Tilla hirtelen közbejött betegsége miatt Szönyey Ilona, a kassai színház egyik elsőrendű énekesnője, játszta. Ma vasárnap is ő fogja játszani, mert a darabot nagy sikere után ma megismétlik. Zajos ovációval tüntettek Szelestey Elza (Fifi), Nagy Margit (Cora) Radnay Zsuzska (Cissie), Gulyás, Rédey, Jakab Szentiványi és Gabányi László sikere mellett.

Színházi hírek.

A jövő hét műsorában megismétlik a „Kis szökevényt“ Carmenita szerepében H. Ser- főzy Etellel.

Ocskay brigadéros nagy előkészületek után lehet, hogy jövő hét szombatján kerül szinre. A karmester már tanítja a szebbnél-szebb kuruc dalokat, az első felvonás tárogató jelenetét teljesen a vigszinházi szerint rendezik. A szerep- osztás a következő : Ocskay brigadéros — Ha- lasy Béla, Tisza Ilona — Gyurmán Alice, Ozoróczy — Szentiványi, Pyber vikárius — Gulyás, Szörény — Gabányi László, Tisza Jutka — Nagy Margit, Dilli — Radnay Zsuzska, Ocskay Sándor — Krasznay, Tarics — Gabányi István, Jávorka Adám — Kovács.

*

Jutalomjáték Gulyás Menyhért, társulatunknak ösmert komikusa és rendezője, csütörtökön, f. hó 14-én, tartja meg jutalomjátékát, mely alkalomból Guthi Soma és Hegedűs Gyula kacagtató bohózatát, a „Dr. Szeleburdi“-t adják elő. A darab, mely Ujhelyben még újdonság, a Vígszínháznak állandó kasszadarabja volt.

Irodalom.

Az „Adalékok Zemplénvármegye Történetéhez“ c. havi folyóiratunknak 1901. évi, egyszersmind a VII. évfolyamnak márciusi füzete a következő tartalommal jelent meg: J. Őrlőkő-lelet a Retel-pataka mellett. Irta: Dongó Gy. Géza. — 2. Zemplén-vármegye történelmi földrajza

(XXXI. közi.). Irta: Dongó Gy. Géza. — 3. Zemplén-vármegye politikai és helyrajzi ösmer- tetése. (62. folyt.) Latinból: Matolaí Etele. —

4. Történeti jegyzetek Zemplén-vármegyéről. (62. folyt.) Latinból: Dongó Gy. Géza. — 5. Babo- tsay Izsák naplója. (13. folyt.). Közli: Hubay Kálmán. — 6. Szirmay András naplója. (56. folyt.) Közli: Karsa Ferenc. — 7. Adatok Páczin és a páczini kastély történetéhez. (4. folyt, és vége) Közli: Lojda József. — 8. [Levelesláda. A Bakőcs-kódexből, (I.) Közli: Dragoner Béla. --9. Bocskay-irományok. (III.) Közli: Dongó Gy. Géza. — 10. Adatok B.-Keresztur helyrajzához. Közli: Dongó Gy. Géza. —11. Rá- kóczy-adománylevél 1621-ből Közli: Dongó Gy. Géza. — 12. Recenziója a „Hegyaljai városok statutumai“-nak. Ujlaky Istvántól. — 13. Irodalom : Háromszék-vármegye Nemes Családai stb. 14. Tároa: Sváb telepesek a zempléni Krajnyán. Közli: Dongó Gy. Géza. — 15. Az 1831 iki parasztlázadás történetéhez. (4. folyt.). Közli: Dongó Gy. Géza. 16. Csarnok: Népszokások. Irta: B ihary Emil.—17. Rege az „Izra-tó“ ról. Irta: Marikovszky Pál. — 18. A szerkesztő postája. —Ahavonkint 2 ivén megjelenő „Adalékok“ előfizetése egész évre (12 füzetre) csak 4 kor. 80 fillér. — Melegen ajánljuk mindenkinek, a kit vármegyénk viszontagságos története érdekel; főképp pedig ajánljuk a vármegyebeli községek ügyeimébe, már csak azért is, mert ebben az évfolyamunkban folytatódik a községeknek külön-külön történeti és helyrajzi ösmertetése. — Az előző évfolyamokhoz díszes könyvtáblákkal folyton szolgálhatunk. Ára 1 kor. 80 fillér, postai küldéssel 1 kor. 90 fíUér.

„Talpra magyar 1“ cim alatt még e héten hagyja el a sajtót egy .igen jeles szavalókönyv, melyet a .Szegedi Napló, ad ki. A tanítóknak, kik iskoláikban, március 15-iki, avagy október 6-iki ünnepségeket rendeznek nemkülönben az egyesületeg, melyek a nemzeti ünnepeket, valamint Kossuth, Petőfi és a honvédhösök emléknapjait szavalatok megtartásával ülték meg, gondot okozott a magyar költészetben, eme nagy halom nemzeti kincsben, az alkalmas köitemónyek keresése. Olykor egy csomó könyvet kellett drága pénzen vásárolni és azt átlapozni. Ezen a munkán könnyíteni óhajtott a »Szegedi Napló“ kiadója és a fönti cim alatt, az ilyen nemzeti ünnepekre alkalmas költemó nyék gyűjteményét adta ki, mely magában foglalja a magyar költészet remekeit. A könyv ára 2 korona bérmentve küldve, ha a pénzt előre beküldi a „Szegedi Napló“ kiadóhivatalának.

A Vadászat és Állatvilág ez évi első száma Parthay Géza szerkesztésében következő érdekes tartalommal jelent meg: Hetvenyi Géza: Állatvilág a laboratorumban. Doming Henrik: A Csonttolu madár. Vlachovics Auxen- tius; Valami a füzikékről. Kardos Árpád : Egy egyszerű de jó aquarium; A hangyák és rabszolgáik- Fónagy József: Vadász calaflntaságok. Bársony István és ifj. Bartal Aurél: Még valami a nyulról. Born Frigyes báró; A kotorék ebek idomitásáról. Szálkásszörü foxterrier szuka. Balay Boldok : A damaszt és acél, mint fegyvercsöanyag. A kis vizcsbeii: Az országos ebtenyésztő egyesület felhívása. Az idei te- nyészvizsla, foxterrier és tacskó versenyek. A lap tiszteletbeli főmunkatársa: Bársony István; az ebtenyésztési részt Buzzi Géza Félix vezeti. A „Vadászat és Állatvilág* évi előfizetése 8 kor. Mutatványszámot ingyen küld a lap kiadóhivatala (Budapest, VII., Rottenbiller-utca 30. sz.)

Soprőciroktermelés. Irta; Sxalay János. A művet, melyet szerző az újabb tapasztalatokkal kibővített, dicsérnünk fölösleges ; régi tanácsadója az minden ciroktermelőnek. írója az országban iegrégebben foglalkozik a soprő- cirok termelésével és a ciroktermelós meghonosítása jóformán a szóban levő mű első kiadásának következménye. A kis munka a Franklin-társulat kiadásában mint a „Falusi Könyvtár“ 53 kötete jelent mog Ára: 1 korona.

gjgjF* Az „Adalékok“ 1900. évi februári füzetét becseréljük egy 1901. évi „Zemplén“ naptárral. A kiadóhivatal.

Szénásy, IJoffmann és £ársa

párisi és lyoni solyemgyári raktára

Budapest, IV., Bécsi-utca 4.

Tiszta selyem, sima liberty, minden színben mtrje 90 kr. Lyoni foulard és nyomatott pongis 65 krtól följebb. Tiszta selyem nyomatott liberty 1-10 krtól följebb.

Louisine, popeline-soleil egész ruhákra minden színben. Louisine-chiné, gazé chiné és soyeuse-chiné a legújabb kivitelben bíouzok és egész ruhákra.

Minták vidékre kívánatra pontosan küldetnek.

Egyesületi élet.

A bodrogközi kaszinó rendes évi közgyűlését f. é. febr. hó 24-én tartotta meg ’Seny- nyey István báró elnöklete mellett, mely alkalommal határozatba ment a kaszinó házi kezelése. — Megvizsgáltatott a lefolyt évnek zárószámadása, mely 45 kor. felesleggel zárult. — Végül megejtették a tisztikar választását, éspedig megválasztották nagy lelkesedéssel elnökké: ’Sennyey István bárót, alelnökké: Bencsik Istvánt, igazgatóvá: Szkitsák Istvánt, titkárrá : I’sépy Zoltánt, háznaggyá : Egry Eleket, ügyész- szé : Fuchs Emil dr.-t, pénztárossá: Németi Jánost, könyvtárossá: Stein féld Istvánt.

A sátoralja újhelyi első betegsegitő- egyesület részére 1900. év folyamán adakoztak: 40—40 koronát: Takarékpénztár, Közp. Takarék- pénztár, — 30 koronát: Kereskedő ifjak, —• 20—20 koronát: Népbank, Polgári Takarékpénztár, Widder Gyula, — 10 koronát: Haas Fülöp- — 8 koronát: Zinner Adolf, — 4-4 koronát: Szűcs Jenő, Magasiner Emil, Herzog Leopold, Grünberger Adolf, Kellner Sámuel, — 3 kor. 60 fillért: Friedmann Lajos. — 3 koronát: Schwartz D. Ignác, — 2 kor. 88 fillért: Weise,Emil, — 2—2 koronát: Klein Pál, Reichard Ármin, — 44 fillért: Keller Mór.

Fogadják a nemesszivü adakozók kegyes adományaikért az egyesület nevében leghálá- sabb köszönetünket.

Sátoralja-Ujhely, 1901. márc. hó.

Keleti Jenő Reichard Armin

e. titkár. e. elnök.

A közönség köréből.

— Alak és tartalomért a beküldő felelős. —

Istenben boldogult nővérem temetése alkalmával megnyilvánult nagy részvétért a leg- hálásabb köszönetem fejezem ki mindazoknak, akik a bekövetkezett rósz idő dacára is voltak szívesek feledhetetlen drága halottunk végző gyászszertartásán oly szép számmal megjelenni.

Sztropkó, 1901. márc. 7.

Csőke Gézáné, szül.

Bartay Anna.

TAN ÜGY.

1 Zemplén- vármegyei TaniMpsllet toatalos ront».

— Rovatvezető: Molnár Gyula. —

Kéziratok rovatvezetőhöz Sátoralja-Djhelybe küldendők.

E hó 4-én kisértük ki örök nyugvó helyére Barthay Mária tanítónőt, kinek hervadhatatlan érdemei a sztropkai állami iskola megnyitásával kezdődtek és fennmaradnak koporsója bezárta után is.

Barthay Mária felette szerény, de buzgón tögekvő munkása volt annak a nagy horderejű intézetnek, melynek magasztos célja a népnevelés. Hivatását lelkiismeretes pontossággal betöltvén, napnap után oktatta az apró szivecskékbe a hazaszeretet magasztos eszméjét határszéli végvárunkban.

Észrevétlenül surrantak el előttünk az évek számai a nélkül, hogy a szorgalmas munkás megbecsülhetetlen munkáját kellő méltánylásban részesítettük volna.

Most, a mikor tudjuk, hogy nincs többé közöttünk, vesszük észre csak, hogy mit veszítettünk el a boldogultban. Csak most vesszük észre a fáradtságot nem ismerő kertész odaadó munkásságának bőven termő gyümölcsét; most, a mikor hálánkat vele szemben már le nem róhatjuk.

Csak most látjuk, midőn a dúsan megkoszorúzott koporsó mellett hullatjuk a mély fájdalom könyüit, hogy a végtiszteletére összejött halotti gyülekezet között mily tekintélyes számot képviselnek a megboldogult tanítványai, a kik idegen ajkuk dacára is immár az iskola falai között elsajátított magyar nyelvet kedvvel és szeretettel beszélik !

Ezek a hű tanítványok összerakták filléreiket és egy igen szép nefelejts koszorút helyeztek el feledhetlen tanítónőjük koporsójára, melynek kék moáré szalagján aranybetükkel e felirat volt olvasható: „Felejthetetlen tanítójuknak hálás tanítványai.“

A hálás tanítványok koszorúja mellett szerető kartársaiuak, rokonaina k és számos tisztelőinek koszorúi, az igaz részvétnek eme önzetlen jelképei borították koporsóját.

A temetést r. k. szertartás szerint Martényi Andor, bányavölgyi plébános a helybeli Szt. Fer.-rendiek segédletével végezte, a gondnokság, a tantestület, az áll. isk. fekete zászló alatt kivonult növendékei és az intelligencia mély részvéte mellett.

Künn a temetőben a szertartás végeztével Sváby István, igazgató-tanitó,