Zemplén, 1901. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1901-03-10 / 10. szám

darab rendezéséből annyi nembánomság látszott, hogy ezt már este megreperálni nem lehetett. Hétfőn, márc. 4-én, a „Próbaházasság“ ment félház előtt, gyenge előadásban. Kedden, márc. 5-én, a „Dolovai nábob leánya“, a Gabányi-fiuk jutalomjátékául került szinre. Az előadás jól gördült, ez frissítette fel némileg az üres háznak nyomottj hangulatát. — Gabányi István Tarján Gida egyéniségét a színpadon nem tudja elfogadhatóvá tenni, a szerephez szörnyen fiatal mint egyén és mint színész. — Gabányi László sikere annál nagyobb volt Bilitzky kedves és hálás szerepében. — Gyurmán (Jób Vilma) jól játszott, toalettjei ismét kiríttak a szerep keretéből. — Radnay Zsuzska Szentirmainét annyi invencióval, ter­mészetes egyszerűséggel és nobile temperantum- mal játszta, hogy nyílt színen is tapsot kapott — igazi, értékes tapsot. Gulyás Merlin-je tűnt még ki. Szerdán, márc. 6-án, „Virágfakadás“ mint lever de rideau előzte meg „Tündérlak Magyar­honban“ népszínművet. Szerdán népszínmű és népszínmű előtt lever de rideau : ezek után el­képzelhető az üres ház. Az előadás sem érde­melt jobbat. Csütörtökön, márc. 7-én, „Vigécek“ ment félhelyárakkal az előző ház előadásához mérten valamivel értékesebb színvonalon. Már a minőt a darab maga is igényelhet. Pénteken, márc. 8-án, jubiláris előadás volt. Latahárné a társulat komikája és egyik jeles és népszerű tagja szinészkedésének 25. éves for­dulóját ünnepelte az az intelligens közönség, a mely ez estén nagyrészt azért jött el a Görög- rabszolgá-hoz e szezonban harmadszor is, hogy Latabárnó mellett tüntessen és művészetét ho­norálja. Remek babérkoszorút nyújtottak fel az ünnepeltnek. Ez este nevezetessége egyébként eseményekben nagyon gazdag volt. Aspasiát, Szelestey Elza játszta nagy tetszéssel, táncait és énekszámait nem győzték eléggé ujrázni. — Nagy Margit Irise ma is kedves volt. — Rá- tonyi Tilla a szép Antonia hercegnő alig pár perccel még a közönséget hódította a megjele­nésével mindjárt tapsot aratva — nemsokára a színfalak mögött oly rosszul lett, hogy szerepét nem folytathatta. Helyette nyomban Radnay Zsuzska vállalta el a szerepét. Radnay kisasz- szonyt immár kinevezhetnék a társulat v. b. t. cs általános — beugrójának.—Műkedvelő is ját­szott ez estén, Friss Heimann énekelte Diomé- det szépen és melegen. Az előadás a színfalak közti nagy zűrzavarban össze-vissza ment. — A második felvonás végén Szelestey és Nagy Mar­git tánc fináléja előtt leszaladt a függöny, a ze­nekar sokszor mű botorkálást végzett. Furcsa, hogy egy idő óta az egyes erők bármennyire is igyekeznek, oly 4ensemble-ba jutnak, hogy a siker jó eleve — mondjuk — el van fojtva. Szombaton, március 9 én, »New-York szépe* ment nagy és zajos siker mellett. A cím­szerepet Rátonyi Tilla hirtelen közbejött beteg­sége miatt Szönyey Ilona, a kassai színház egyik elsőrendű énekesnője, játszta. Ma vasárnap is ő fogja játszani, mert a darabot nagy sikere után ma megismétlik. Zajos ovációval tüntettek Szelestey Elza (Fifi), Nagy Margit (Cora) Rad­nay Zsuzska (Cissie), Gulyás, Rédey, Jakab Szentiványi és Gabányi László sikere mellett. Színházi hírek. A jövő hét műsorában megismétlik a „Kis szökevényt“ Carmenita szerepében H. Ser- főzy Etellel. Ocskay brigadéros nagy előkészületek után lehet, hogy jövő hét szombatján kerül szinre. A karmester már tanítja a szebbnél-szebb kuruc dalokat, az első felvonás tárogató jelenetét tel­jesen a vigszinházi szerint rendezik. A szerep- osztás a következő : Ocskay brigadéros — Ha- lasy Béla, Tisza Ilona — Gyurmán Alice, Ozoróczy — Szentiványi, Pyber vikárius — Gulyás, Szörény — Gabányi László, Tisza Jutka — Nagy Margit, Dilli — Radnay Zsuzska, Ocskay Sándor — Krasznay, Tarics — Gabá­nyi István, Jávorka Adám — Kovács. * Jutalomjáték Gulyás Menyhért, társula­tunknak ösmert komikusa és rendezője, csütör­tökön, f. hó 14-én, tartja meg jutalomjátékát, mely alkalomból Guthi Soma és Hegedűs Gyula kacagtató bohózatát, a „Dr. Szeleburdi“-t adják elő. A darab, mely Ujhelyben még újdonság, a Vígszínháznak állandó kasszadarabja volt. Irodalom. Az „Adalékok Zemplénvármegye Tör­ténetéhez“ c. havi folyóiratunknak 1901. évi, egy­szersmind a VII. évfolyamnak márciusi füzete a következő tartalommal jelent meg: J. Őrlőkő-lelet a Retel-pataka mellett. Irta: Dongó Gy. Géza. — 2. Zemplén-vármegye történelmi földrajza (XXXI. közi.). Irta: Dongó Gy. Géza. — 3. Zemplén-vármegye politikai és helyrajzi ösmer- tetése. (62. folyt.) Latinból: Matolaí Etele. — 4. Történeti jegyzetek Zemplén-vármegyéről. (62. folyt.) Latinból: Dongó Gy. Géza. — 5. Babo- tsay Izsák naplója. (13. folyt.). Közli: Hubay Kálmán. — 6. Szirmay András naplója. (56. folyt.) Közli: Karsa Ferenc. — 7. Adatok Páczin és a páczini kastély történetéhez. (4. folyt, és vége) Közli: Lojda József. — 8. [Leveles­láda. A Bakőcs-kódexből, (I.) Közli: Dragoner Béla. --9. Bocskay-irományok. (III.) Közli: Don­gó Gy. Géza. — 10. Adatok B.-Keresztur hely­rajzához. Közli: Dongó Gy. Géza. —11. Rá- kóczy-adománylevél 1621-ből Közli: Dongó Gy. Géza. — 12. Recenziója a „Hegyaljai városok statutumai“-nak. Ujlaky Istvántól. — 13. Iro­dalom : Háromszék-vármegye Nemes Családai stb. 14. Tároa: Sváb telepesek a zempléni Krajnyán. Közli: Dongó Gy. Géza. — 15. Az 1831 iki parasztlázadás történetéhez. (4. folyt.). Közli: Dongó Gy. Géza. 16. Csarnok: Népszo­kások. Irta: B ihary Emil.—17. Rege az „Izra-tó“ ról. Irta: Marikovszky Pál. — 18. A szerkesztő postája. —Ahavonkint 2 ivén megjelenő „Ada­lékok“ előfizetése egész évre (12 füzetre) csak 4 kor. 80 fillér. — Melegen ajánljuk mindenkinek, a kit vármegyénk viszontagságos története ér­dekel; főképp pedig ajánljuk a vármegyebeli községek ügyeimébe, már csak azért is, mert ebben az évfolyamunkban folytatódik a köz­ségeknek külön-külön történeti és helyrajzi ösmertetése. — Az előző évfolyamokhoz dí­szes könyvtáblákkal folyton szolgálhatunk. Ára 1 kor. 80 fillér, postai küldéssel 1 kor. 90 fíUér. „Talpra magyar 1“ cim alatt még e héten hagyja el a sajtót egy .igen jeles szavalókönyv, melyet a .Szegedi Napló, ad ki. A tanítóknak, kik iskoláikban, március 15-iki, avagy október 6-iki ünnepségeket rendeznek nemkülönben az egyesületeg, melyek a nemzeti ünnepeket, valamint Kossuth, Petőfi és a honvédhösök emléknapjait szavalatok megtartásával ülték meg, gondot okozott a magyar költé­szetben, eme nagy halom nemzeti kincsben, az alkalmas köitemónyek keresése. Olykor egy csomó könyvet kellett drága pénzen vásárolni és azt átlapozni. Ezen a munkán könnyíteni óhajtott a »Szegedi Napló“ kiadója és a fönti cim alatt, az ilyen nemzeti ünnepekre alkalmas költemó nyék gyűjteményét adta ki, mely magában foglalja a magyar költészet remekeit. A könyv ára 2 korona bérmentve küldve, ha a pénzt előre beküldi a „Szegedi Napló“ kiadóhivata­lának. A Vadászat és Állatvilág ez évi első száma Parthay Géza szerkesztésében következő érdekes tartalommal je­lent meg: Hetvenyi Géza: Állatvilág a laboratorumban. Doming Henrik: A Csonttolu madár. Vlachovics Auxen- tius; Valami a füzikékről. Kardos Árpád : Egy egyszerű de jó aquarium; A hangyák és rabszolgáik- Fónagy József: Vadász calaflntaságok. Bársony István és ifj. Bartal Aurél: Még valami a nyulról. Born Frigyes báró; A kotorék ebek idomitásáról. Szálkásszörü foxterrier szuka. Balay Boldok : A damaszt és acél, mint fegyvercsöanyag. A kis vizcsbeii: Az országos ebtenyésztő egyesület felhívása. Az idei te- nyészvizsla, foxterrier és tacskó versenyek. A lap tiszte­letbeli főmunkatársa: Bársony István; az ebtenyésztési részt Buzzi Géza Félix vezeti. A „Vadászat és Állatvilág* évi előfizetése 8 kor. Mutatványszámot ingyen küld a lap kiadóhivatala (Budapest, VII., Rottenbiller-utca 30. sz.) Soprőciroktermelés. Irta; Sxalay János. A művet, melyet szerző az újabb tapasztalatokkal kibővített, dicsér­nünk fölösleges ; régi tanácsadója az minden cirokterme­lőnek. írója az országban iegrégebben foglalkozik a soprő- cirok termelésével és a ciroktermelós meghonosítása jó­formán a szóban levő mű első kiadásának következménye. A kis munka a Franklin-társulat kiadásában mint a „Falusi Könyvtár“ 53 kötete jelent mog Ára: 1 korona. gjgjF* Az „Adalékok“ 1900. évi februári füzetét becseréljük egy 1901. évi „Zemplén“ nap­tárral. A kiadóhivatal. Szénásy, IJoffmann és £ársa párisi és lyoni solyemgyári raktára Budapest, IV., Bécsi-utca 4. Tiszta selyem, sima liberty, minden szín­ben mtrje 90 kr. Lyoni foulard és nyoma­tott pongis 65 krtól följebb. Tiszta se­lyem nyomatott liberty 1-10 krtól följebb. Louisine, popeline-soleil egész ruhákra minden színben. Louisine-chiné, gazé chiné és soyeuse-chiné a legújabb kivitel­ben bíouzok és egész ruhákra. Minták vidékre kívá­natra pontosan kül­detnek. Egyesületi élet. A bodrogközi kaszinó rendes évi köz­gyűlését f. é. febr. hó 24-én tartotta meg ’Seny- nyey István báró elnöklete mellett, mely alka­lommal határozatba ment a kaszinó házi keze­lése. — Megvizsgáltatott a lefolyt évnek záró­számadása, mely 45 kor. felesleggel zárult. — Végül megejtették a tisztikar választását, éspedig megválasztották nagy lelkesedéssel elnökké: ’Sennyey István bárót, alelnökké: Bencsik Ist­vánt, igazgatóvá: Szkitsák Istvánt, titkárrá : I’sépy Zoltánt, háznaggyá : Egry Eleket, ügyész- szé : Fuchs Emil dr.-t, pénztárossá: Németi Já­nost, könyvtárossá: Stein féld Istvánt. A sátoralja újhelyi első betegsegitő- egyesület részére 1900. év folyamán adakoztak: 40—40 koronát: Takarékpénztár, Közp. Takarék- pénztár, — 30 koronát: Kereskedő ifjak, —• 20—20 koronát: Népbank, Polgári Takarékpénz­tár, Widder Gyula, — 10 koronát: Haas Fülöp- — 8 koronát: Zinner Adolf, — 4-4 koronát: Szűcs Jenő, Magasiner Emil, Herzog Leopold, Grünberger Adolf, Kellner Sámuel, — 3 kor. 60 fillért: Friedmann Lajos. — 3 koronát: Schwartz D. Ignác, — 2 kor. 88 fillért: Weise,Emil, — 2—2 koronát: Klein Pál, Reichard Ármin, — 44 fillért: Keller Mór. Fogadják a nemesszivü adakozók kegyes adományaikért az egyesület nevében leghálá- sabb köszönetünket. Sátoralja-Ujhely, 1901. márc. hó. Keleti Jenő Reichard Armin e. titkár. e. elnök. A közönség köréből. — Alak és tartalomért a beküldő felelős. — Istenben boldogult nővérem temetése alkalmával megnyilvánult nagy részvétért a leg- hálásabb köszönetem fejezem ki mindazoknak, akik a bekövetkezett rósz idő dacára is voltak szívesek feledhetetlen drága halottunk végző gyászszertartásán oly szép számmal megjelenni. Sztropkó, 1901. márc. 7. Csőke Gézáné, szül. Bartay Anna. TAN ÜGY. 1 Zemplén- vármegyei TaniMpsllet toatalos ront». — Rovatvezető: Molnár Gyula. — Kéziratok rovatvezetőhöz Sátoralja-Djhelybe küldendők. E hó 4-én kisértük ki örök nyugvó helyére Barthay Mária tanítónőt, kinek hervadhatatlan érdemei a sztropkai állami iskola megnyitásával kezdődtek és fenn­maradnak koporsója bezárta után is. Barthay Mária felette szerény, de buzgón tögekvő munkása volt annak a nagy horderejű intézetnek, melynek ma­gasztos célja a népnevelés. Hivatását lel­kiismeretes pontossággal betöltvén, nap­nap után oktatta az apró szivecskékbe a hazaszeretet magasztos eszméjét határszéli végvárunkban. Észrevétlenül surrantak el előttünk az évek számai a nélkül, hogy a szorgal­mas munkás megbecsülhetetlen munkáját kellő méltánylásban részesítettük volna. Most, a mikor tudjuk, hogy nincs többé közöttünk, vesszük észre csak, hogy mit veszítettünk el a boldogultban. Csak most vesszük észre a fáradtságot nem is­merő kertész odaadó munkásságának bő­ven termő gyümölcsét; most, a mikor há­lánkat vele szemben már le nem róhatjuk. Csak most látjuk, midőn a dúsan megkoszorúzott koporsó mellett hullatjuk a mély fájdalom könyüit, hogy a végtisz­teletére összejött halotti gyülekezet kö­zött mily tekintélyes számot képviselnek a megboldogult tanítványai, a kik idegen ajkuk dacára is immár az iskola falai kö­zött elsajátított magyar nyelvet kedvvel és szeretettel beszélik ! Ezek a hű tanítványok összerakták filléreiket és egy igen szép nefelejts ko­szorút helyeztek el feledhetlen tanítónőjük koporsójára, melynek kék moáré szalag­ján aranybetükkel e felirat volt olvas­ható: „Felejthetetlen tanítójuknak hálás tanítványai.“ A hálás tanítványok koszorúja mellett szerető kartársaiuak, rokonaina k és szá­mos tisztelőinek koszorúi, az igaz rész­vétnek eme önzetlen jelképei borították koporsóját. A temetést r. k. szertartás szerint Martényi Andor, bányavölgyi plébános a helybeli Szt. Fer.-rendiek segédletével vé­gezte, a gondnokság, a tantestület, az áll. isk. fekete zászló alatt kivonult növendé­kei és az intelligencia mély részvéte mel­lett. Künn a temetőben a szertartás vé­geztével Sváby István, igazgató-tanitó,

Next

/
Thumbnails
Contents