Zemplén, 1900. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)
1900-07-08 / 27. szám
1900. július 8. I. Melléklet a „Zemplén'* 27. számához fel, melyek mind érdemesek a megszivlelésre: de egyszerre sokat, mindent akarni, egyenlő a semmit akarással, mert az akaratnak mindig az erővel, a tehetséggel kell arányban lenni. A gazd. egyesületnek jól felfogott érdeke s kötelessége tehát az, hogy mindenek felett akarjon annyit, a mennyit megbirni reménye van. S tűzze ki megvalósításra most azt, a mi a népnek anyagi érdekeit egyetemlegesen érinti; s aztán lassankint készítse elő azokat, a melyek már a fejlődő vagyonosodásnak eszközei s végül vegye fel munkprogramjába annak az alapnak a munkálását is, mely minden irányú kultúrának egyedüli alapja. E három irányú munkakört szándékozom én e cikkelyem keretében kifejteni. I. A szóban levő 20-iki értekezleten — mint említettem is már előbb — sok gyakorlati és üdvösnek kínálkozó eszme vettetett fel. Legfontosabbaknak és mindenesetre mentői gyorsabban megvalósitandónak a következőket tartom : a) a minta parasztgazdaságok felállítását; b) hegyvidékünknek tény ész apaállatokkal való ellátását; c) a népnek művelésre alkalmas földterületekhez való hozzájuttatá- sát, hogy ez által a nép terjeszkedési vágya is kielégittessék ; d) a hadászati fontosságú törvényhatósági útvonalok állami kezelésbe való átvételének sürgetését, keresztülvitelét. Ezeket tartanám oly intézkedéseknek, melyek hegyvidékünk népének anyagi érdekeit egyetemlegesen érdeklik, mert a nép vagyono- sodásának alap- és hőforrásai ezek s közvetlen vágyai kielégítéseiül is tekinthetők. De ezeket tekintem én a gazd. egyesület oly céljaiul is, a melyeknek munkába vételét egy pillanatig sem szabad halogatnia, ha igazi rendeltetésének meg akar felelni. Nem késem kijelenteni — hogy nagyobb súlyt adjak e kívánságoknak — hogy nem tisztán ón gondolkozom igy. Hiszen az ér tekezleten ezeknek több oldalról adatott kifejezés. Haraszthy Miklós, a homonnai járás érde- demes főszolgabirája, kinek van érzéke is, tapasztalaton alapuló tudása is, akarata is e hegyvidéki nép anyagi helyzetén segíteni, — Bihari Emil g. kát. lelkész, ki e hegyvidéken él, ki érzi maga is, látja népén is, a kedvezőtlen viszonyok eredményét, ki az értekezleten, mondhatni tanulmányának, bőséges tapasztalatainak adta tanujelét: mindketten a fentebb jelzett négy kívánságnak mentői előbbi megvalósítását sürgették. De lássuk csak: mik is azok, mik e négy intézkedéstől függnek. a) Ha valaki megfordul e mi hegyvidékünkön, feltétlenül tapasztalni fogja, hogy századokkal ezelőtti állapotok uralkodnak gazdasági tekintetben itt népünknél. A fiú, a mint apjától tanult, igy gazdálkodik. A régi kerékvágást elhagyni nem tudja. Pedig nagyot fordult a világ. A megnagyobbodott egyéni és állami igények, a közgazdasági európai színvonal sok mindent, igy a mezőgazdálkodást is másképp kívánja ma végezni, mint csak V2 századdal is ez előtt. A ki a régi nyomokon halad, az adóját se’ képes — úti figura docet — a különben is sovány föld terméséből fedezni. Ha tehát a kor igényeket támasztott a nép lelkében és ha ez a kor az állam igényeit is megnövesztette, mely állami igények tulajdonképpen az állampolgárok vállaira rakja a terhet : meg kell az állampolgárokat is tanítani arra, hogy ez igényeket milyen forrásokból, milyen eszközökkel elégítheti ki. Nem elég a szülőnek gyermekétől eredményt kívánni: az is kötelessége a szülőnek, hogy megtanítsa, vagy megtanittassa azokra a módozatokra, a melyeknek segélyével kellő eredményt értek el. Amerika szolgáltat nekünk élő és megcáfolhatatlan bizonyságot arra nézve, hogy a mi népünk tanul s a megtanultakat — ha alkalma van — szívesen érvényesíti is. Egyszóval, a mi népünkben is meg van a haladásra, a fejlődésre a vágy és törekvés. Én el tudom képzelni, hogy mily nagy lendületnek indulna e vidéken a mezőgazdaság, ha alkalmas helyeken minta-parasztgazdaságok renneztetnének be, hol a nép a valóságban látná a munka berendezését, eszközeit és folytatását. Még az is kedvet nyerne az okszerű és eredményt biztositó gazdálkodáshoz, kinek földje ma, mondhatni parlagon áll, mert a régi szisztéma szerinti gazdálkodás mellett — úgy szólván — semmit sem jövedelmnz már. Kívánatos, sőt hallaszthatatlanul szükséges a minta-parasztgazdaságok felállítása. b) Aki csak egy kis mértékben is ösmeri a mezőgazdasági viszonyokat, tudja azt, hogy a mezőgazdaságnak egyik mellőzhetetlen és legjövedelmezőbb ága az állattenyésztés. A gazda sok olyan munkaerejét és idejét, sok olyan földterületét értékesíti ennek segélyével, a mely más- külömben kihasználatlanul veszne el. De ettől M eltekintve, különösen a kis és legkisebb gazdák csaknem egyedül ebből látnak készpénzt. S igy van ez a jó szántófölddel biró alvidéken is. A mi hegyvidékünkön pedig az állattenyésztés kívánatos volta oly viszonyban van a mező- gazdaság többi ágához, mint a 3 a 4-hez. Ez a fő jövedelmi forrás, a melyet az anyagi helyzet javítására való törekvés közben számításból sem szabad kihagyni. A homonnai járáson Haraszthy Miklós főszolgabíró eddig ez irányban való munkálkodása már is meglátszik. Hogy áronban hegyvidékünk népének igénye ez irányban kielégíthető legyen, illetve hogy a mi hegyvidékünk nyújtotta természeti adomány kellőképen felhasználtathassék, a népnek munkaereje és ideje igénybe vétethessék, s mindez a munkára érdemes eredményt biztosítson : szükséges, hogy hegyvidékünk tenyész-apa- állatokkal láttassák el. Mert ám ezekben nagyon szűkölködik e vidék. Sok egymás mellett fekvő község van, melyekben sem szarvasmarha-, sem sertés-, sem ló tenyész-apaállat nincs. És nem elég az, a mi ez irányban eddig tétetett. Mert ma pl. szarvasmarha-apaállatra akar valamelyik község szert tenni és kér a kormánytól, illetve annak megbízottjától, oly magas áron kínálják, hogy akár a község, akár az egyén annál olcsóbb áron szerezheti be privát egyéntől. Sertésapaállatról pedig egyáltalában nincs gondoskodva. Pedig a sertéstenyésztés nagyon fontos egy jövedelmi forrás. A lótenyésztés is lehető legalacsonyabb fokon áll. Ez is a kormány hibája. A hol politikai érdek nem kívánja, ott semmit sem áldoz. Felmaradt méneket küldöz e vidékre s a fedeztetési árakat magasra szabja S minthogy igy nincs, de nem is lehet a gazdának kedve a lótenyésztéshez, még onuan is megvonja a méneket, a hol egyszer megpróbálta. Pld. a szinnai és sztropkai járásokban egyetlen mén sincs ez idő szerint. Hogy a homonnaiban még van, egyedül a Haraszthy Miklós főszolgabíró nagy utánjárásának és Homonna város áldozat- készségének köszönhető. Ilyen tekintetben az államnak nem szabad nyerészkedni, sem pedig a szegény községek és városok áldozatkészségére támaszkodni. Kívánatos tehát, hogy tény ész-apaállatokkal láttassák el a hegyvidék. Még pedig első sorban szarvasmarha tenyész-apaállatokkal. Még pedig úgy, hogy a nagyobb községek 5O0J0 engedménynyel kapják az államtól, a kis községek pedig ingyen. Az áliam a kis községekkel szemben kikötheti magának azt, hogy az állat használhatatlanság esetén az ő tulajdona. Ez esetben, lehet mondani, az állam semmit nem vészit; sőt nyer, mert a polgárok anyagi jólétének emelése az államnak nyeresége. c) Általános, országos oka az elégedetlenségnek, hogy népünk nem tud terjeszkedni. Kevés a nép kezén levő földbirtok. Éz az állapot igy van a mi hegyvidékünkön is. Szokták ugyan mondogatni, hogy van itt a „parasztnak“ elég földje. Igen, ha a teljesen hasznavehetetlen területeket is az ő javára tudjuk be, — akkor van: de bizony csak a valamennyire is használható földterület, mely a nép kezén van, ugyan kevés. Egyik főkivánság tehát: hogy hasson a kormány oda, hogy hegyvidékünk népe terjeszkedési vágya kielégittessék. A szaporodás, területszaporodást is kíván. Ez által a nép jövedelemforrása is szaporodik s gátat vet ez egymaga nagy mértékben a kivándorlásnak. Ügy vélnők ezt megvalósíthatónak, hogy a kormány maga vegye ki a nagybirtokokat bérbe s adja a kisebb gazdáknak kis részletekben albérletbe. A nagybirtokosok ma is adnak földterületeket bérbe: de — a mennyire jellemző, éppen annyira sajnálatra méltó — a föld népének, a kiadandó birtokot élvezni, munkálni hivatott falu népének, nem aaják nagyobb garancia és több bérösszeg mellett sem. De azért panaszkodnak éppen nagy uraink az amerikai kivándorlás ellen! — Denique: elégittessék ki a nép terjeszkedési vágya: nyittassanak bérletek. d) Végeredményében nagyeredményü intézkedés lenne : a hadászati fontosságú törvény- hatósági útvonalak állami kezelésbe való átvétele. Ma — lehet mondani — a hegyvidéki nép kimeríti ilyen irányú munkaerejét a törvényhatósági útvonalakra. Ez rá nézve kettős veszteség. Először: pénzt nem keres ; másodszor : a községi, vicinális utakra nem jut erő s azok az útak jarhatatlanok. Pedig lényeges dolog ám az, hogy azok az útak járhatók-e vagy sem! Mert azok az útak az erdőkhöz, a hegyvidék egyik nagy jövedelmi forrásához vezetnek. Ha a hadászati fontosságú törvényhatósági útvonalakat az állam átvenné, a községek ezen útvonalak fentartásánál pénzt fognának keresni; és e mellett: az eddig erre az útvonalakra fordított munkaerőt a vicinális közutakra fordíthatná és azokat tenné járhatókká és ezzel megnyílnék egy bő jövedelmi forrás. Mert ha az erdők hozzáférhetők, — úti figura docat — jönnek pénzes emberek, kik munkatelepeket nyitnak. De egy rövid cikk keretében elő sem sorolhatók azok az előnyök, mik az útvonalaknak az állam által való átvételéből származnának. Vicinális közútaink ma járhatatlanok, a mi nagy hátránya, sőt egyedüli akadálya a faiparnak, az erdő- és mezőgazdaságnak. A Gazdasági Egyesület hasson tehát oda, hogy a hadászati fontosságú törvényhatósági útvonalak vétessenek állami kezelésbe, hogy ez által a munkaerő a vicinális közutakra legyen fordítható. (Vége köv.) Réz László. Vármegyei ügyek. A jegyzői képesítők és a közigazgatási tanfolyamok. Széli Kálmán ministerel- nök, mint belügyminister, körrendeletben tudatta a törvényhatóságokkal, hogy azok, kik a jegyzői vizsgálatra már jelentkeztek, vagy valamely rendkívüli ok miatt vizsgálati engedélyért folyamodnak, még a régi rendszer szerint tehetnek vizsgálatot, de csak szeptemberig, mikor az uj közigazgatási tanfolyamok felállit- tatnak. A belügyminister ezzel alkalmat akar adni azoknak, a kik kisebb kvalifikációval bírnak, de már a jegyzői pályára készültek, az érvényesülésre, még pedig a nehezebb képesítés életbeléptetése előtt. Közigazgatási szakoktatás. A közigazgatással foglalkozó községi közegek szakszerű kiképzésére a belügyi kir. minister rendelkezése alapján tanfolyamok lesznek; ugyanis : Budapest, Debreczen, Kassa, Kolozsvár, M.-Sziget, Marosvásárhely, Nagy-Becskerek, Pécs, Pozsony és Szombathely az a tiz kiválasztott város az országban, hol a f. évi szept. hó I- én egy- egy évig tartó tanfolyamokat tartanak. A vármegyei székhelyeken működő jegyzővizsgáló bizottságok aug. hó 31-éig funkcionálnak. A homonnai második szolgabirói szék betöltése ügyében a következő sorokat vettük: Kedves barátom ! A nagyméltságu belügyminister ur 74 községből álló járásomba második szolgabirói állást volt kegyes rendszeresíteni. Ez azonban rám nézve csak akkor lesz előnyös és célra vezető, ha hivatalomhoz oly egyén vá- lasztatik meg, ki bírja az itteni nép nyelvét, ismeri a helyi viszonyokat és szokásokat. — Miután jelenlegi gyakornokom, Durcsinszky Gyula, már három óv óta működik oldalam mellett s teljesen jártas az ügyek kezelésében, saját neveltem, értelmes, szorgalmas, megbízható egyén: ennélfogva őt ajánlom ezen állásra és szives támogatását kérem. — Homonnán, 1900 július 6. — Haraszthy Miklós, főszolgabíró. Szolgabiró-jelöltek. Bernáth Béla végzett jogász, Bernáth Aladár vármegyei aljegyzőnek édes öcscse, f. évi jún. 30-iki kelettel a következő körlevelet küldötte vármegyénk bizottsági tagjaihoz: „A nagyméltóságu belügyi kir. mi- nístérium által engedélyezett uj, úgyszintén a varannai állás betöltése folytán valószínűleg megüresedő szolgabirói állások egyikét elnyerni óhajtván: tisztelettel kérem a t. Bizottsági tag urat, hogy megválasztásomhoz becses szavazatával hozzájárulni szíveskedjék. Alázatos szolgája : Bernáth Béla.“ — Legújabban, mint értesültünk, Gortvay Aladár és Bencsik Béla államvizsgálatot tett jogászok is beléptek a szolgabirói állásokért pályázók sorába. Versenytárgyalások. A III. kerületbeli honvédcsapatok 1900—1901. évi széna, szalma, tűzifa és kőszén, illetve zabszükségletei beszerzésének biztosítása céljából Kassán a f. évi aug. hó 2-án és Miskolczon aug. hó 6-án verseny- tárgyalás lesz. A vonatkozó hirdetmény és a szállítási feltételek füzete naponta d. e. 8 órától II- ig a s -a.-ujhelyi honvéd-zászlóalj kezelő-tiszti irodájában megtekinthető. — A görgői templom és papiak helyreállítása 1432 k. 61 f. kölcséggel megengedtetvén, Kassán a f. évi jul. hó 11-én d. e 10 órakor a kir. áll. ép. hivatalnál verseny- tárgyalás lesz a helyreállítás dolgában. Hírek a nagyvilágból. Fereno Ferdinánd fhg., az osztrák és magyar koronák várományos örökösének esküvője Chotek Zsófia cseh grófkisasszonynyal, most már Hohenberg hercegnővel, Reichstadt városban ma egy hete, egész csendben és a legnagyobb egyszerűséggel végbe ment. Esküvő után az uj pár több heti tartózkodásra a ko- nopisti kastélyba utazott. Ferdinánd, bolgár fejedelem, Párisba utazott a világkiállítás megszemlélésére.
