Zemplén, 1900. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)

1900-08-12 / 32. szám

A persa sah Bécsből ellátogat a magyar székesfővárosba. Á perzsa uralkodót ünnepiesen fogadja a kormány s kedvtelésére ünnepségeket rendez. így tervbe van véve, hogy a sah és nagy kísérete kirándul a Hortobágy-ra is, Darányi Ignác dr. minister vezetése mellett. Galíciában az idén nagyarányú hadgya­korlatok lesznek. Részt vesz azokon a manő­vereken a mi honvéd-ezredünk is. Süveges apát. A jászóvári prépost-pre- látust, Takács dr.-t, Kassán ma reggel 8 óra­kor avatta süveges apáttá Bubics kassai püspök. Különfélék. — Személyi hir. A piarista-rend kormá­nya Kovács Endre piarista-tanár t. barátunkat a s.-a.-ujhelyi rk. főgimnáziom igazgatójává ne­vezte ki. A két századra szóló 1900—1. iskolai év tehát új igazgatói éra kezdete, mondhatnék, hogy az intézet életében a második Kovács-éra megnyitója; mert hiszen a Kovács ev. János, je­lenben szegedi piarista-tanár igazgatóságára, mely az intézet szellemi színvonalát, az igazgatóhoz méltó szakerők alkalmazásával, oly magasra emelte, még mindannyian szeretettel emlékezünk vissza. Nem kételkedünk abban, hogy a II. Kovács igazgatósága méltó lesz az I Kovács direktorsága emlékéhez, s hogy az is lehessen: igazgatói kiválóságához kívánunk a II. Kovács igazgatónak is melléje illő, ő hozzá és az inté­zet múltjához méltó tanárerőket. Különben pedig t. barátunknak, az uj igazgatónak, előkelő és jó megérdemelt tisztségéhez őszintén gratulá­lunk. Excelsior! — Személyi változások. A kegyes ta- nitórendben az iskolai uj év előtt szokásos vál­tozások, piarista-nyelven az u. n. mutációk iránt való rendkormányi intézkedések megtörténtek. A s.-a.-ujhelyi rendházat és főgimnáziumot ér­deklő dispozíció Bpestől ma egy hete érkezett le ft. Horváth Sándorhoz, mint az újhelyi társháznak ez idő szerint való fejéhez. E szerint Hám Sándor dr. t. barátunk és munkatársunk, legőszintébb sajnálatunkra, de a piarista tanügy érdekében M.-Szigetre, Saláta Károly Privigyére, Bog­nár János Kis-Szebenbe helyeztettek át; taná­rokul jönnek helyeikre: Karsav János Trencsén- ből, Dékay Lajos Nyitráról, Szukup János Kolozsvárról és Hajós Ede Selmeczányáról. — Gaál Ferenc világi r. tanárt, mint már je­lentettük is a „Zemplén“ t. közönségének, a vallás és közoktatásügyi minister a szegzárdi állami gimnáziomhoz nevezte ki; Steidl József vil. tanár pedig, ki a múlt évben mint helyettes, a szülők legteljesebb megelégedésére műkö­dött ' főgimnáziomunkan, a kegyes tanitórend szolgálati kötelékéből kilépett. A távozókat isten áldja, az érkezőket isten hozta! — A csendőrség köréből. Őfelsége a király Somlyói Szilágyi Bertalan alezredes föl- dinket, a IV. számú csendőrkerület parancsnokát Kassán, ki egészségi okokból szabadságolva van, szolgálati alkalmazása alól fölmentette és a lét­számon felül való vezetését elrendelte. Helyébe a király Hausenblasz Károly alezredest, a II. számú csendőrkerület parancsnok-helyettesét nevezte ki a IV. számú csendőrkerület parancs­nokává. — István-napja. Közvetetlen forrásból értesültünk, hogy főispánunk István-napját az idén, családi körülmények miatt, nem fogja meg­tartani. — Boruth Andor újabb diadala. A párisi világkiállítás zsűrije részéről kitüntetett magyar festők közt, örömmel vettük észre, ott van a Boruth Andor kedves földink, barátunk és munkatársunknak a neve is. A kitüntető elis­meréshez gratulálunk! — Nyugalmaztatás. Kucsera Antal, a s.-a.-ujhelyi m. kir. dohánygyár igazgatója, 43 évi hű szolgálat után búcsút vesz a kir do­hányjövedék és az újhelyi szívargyár igazgatá­sától. Utódjává a szomolnoki dohánygyártól Neuwirt György neveztetett ki az újhelyi gyár­hoz. Kucsera ny. igazgató öt évvel ezelőtt ál­lott a mi szivargyárunk élére, nehéz közgazda- sági viszonyok közt 283 munkásnővel és a szi­vargyárat most felvirágoztatott állapotban 800 munkásnővel adja át hivatali utódának. A jól megérdemelt nyugalomba távozó férfiút, a hűen teljesített kötelesség boldogító érzetén kívül, közszeretet és tisztelet követi. A derék urnák távozása alkalmából kívánjuk, hogy „procul negotiis“ szellemi és testi frisseségében még sok örömnek, boldogságnak legyen részese és osztályosa kedves családja körében. — Gyémántmise. A kassai egyházmegye nesztora ft. és ngs. Szent-Léleky Géza cim. kanonok, nagymihályi rk. plébános f. hó 6-án ünnepelte áldozó pappá szenteltetésének 60. és születésének 83. évfordulóját. Az aggastyán plébáuos lábainak gyengesége miatt már két év óta a szobát őrzi, s a midőn őt ezen a kevesek­nek megadott napon tolókocsin a templomba hozták, a jó öreg, hogy az istenházát újból meg­látta, hangos zokogás között fohászkodott az ég urához a jótéteményért, hogy ő neki ezt a nevé- zetes napot elérni engedte. A jubiláris misét Kapossy Menyhért esperes, aranymisés, Blázsek Géza vinnai, Gerich Gyula butkai, Derfínyák Béla parnói plébánosok és Csintalan Mihály nagymihályi rk. káplán segédkezése mellett végez te. Mise végével az általánosan szeretett „Géza bácsi“ megáldotta az elébe járult papságot úgy­szintén N -Mihály és környéke intelligenciáját, élén a nagymihályi uradalom köztiszteletü pat- rónájával, özv. Sztáray Antalné grófnővel, nem­különben a nagyszámú rokonokat. Szent-Léleky 1873 óta plébánosa a n.-mihályi róm. kát. egy­háznak, hívei rajongó szeretettel csüggnek lelki- pásztorukon, ki a társadalom szeret étét és tisz­teletét osztatlanul bírja. Ad multos annos! . L. — „Antallak“-on. Sebeők Antal dr. m. kir. honvédtörzsorvos igen tisztelt barátunknak úri tkényelemmel épült nyaralója, Antaliak, melynek homlokzatán ez a felírás van : „In parva domo magna quies“ ^Gs házban nagy csendes­ség) tegnapelőtt este késő éjjelig ugyancsak hangos volt, mert népes csapata a jóbarátoknak cáfolgatta ott szóban és dalban a felírásnak azt a részét, hogy „magna quies.“ Abból az alkalomból keresték fel a legszívesebb házi gazdát, hogy szabadsága leteltével ma már be kellettvén vonul­nia katonáékhoz Nyitrára, tehát búcsúzni vol­tak. Lukullusi vacsora után, úgy éjfél tájban, került csak a sor bucsuzásra a szárhegyi Tuskulá- num legszeretetreméltóbb gazdájától és kedves családjától, mely részről a királyi operához ké­szülő Sebeők Sárika k. a. az ő isteni szép, drámai szopránjával a jelenvolt úri társaságot ismételve és ismételve elbájolta, a szónak legperfektebb értelmében. — Az „öregek“ asztalánál a pompás jókedv és barátságos kötekedés tenorját, a házi­gazdán kívül, az öregek legfiatalabbja „Lajos- bácsi“ vitte. Elbucsuzás után a „fiatalok“ asz­talának egy fáradhatatlan csapata útközben még stációt tartott Szent-Györgyi D. barátunknál s „ad normám : Antaliak“ ráinditványozta, erre a kedves bergbergre a „Dezsőlak“ nevet. Áldás reájok és lakóikra! — Esküvő, Somogyi Gyula vármegyei árvaszéki irattáros folyó hó 7-én esküdött örök hűséget Jassik Ida urhölgynek, a s.-a.-ujhelyi áll. ell. iskola jeles képzettségű és kiválóan ked­velt tanítónőjének. Mindvégig háborittatlan bol­dogság legyen osztályrészük a házas élet utain ! —- A kánikula, vagyis az esztendőnek legmelegebb időszaka, mely a „Nagy kutya“ épen nem égi stilü csillagzata alatt Magdolna napjától (júl. 22.) Bertalan napjáig (aug. 24.) tart, az idén jól kiérdemelte magyar nevezetét, a „kutya meleg“-et. Szinte jótétemény hát a nagy melegtől petyüdt emberi szervezetre, ha olykor-olykor, mint tegnapra viradva is történt, sürü fátyolt vonnak a felegek fejünk felett a napisten őfelségének arculata elé, melybe „sze­münk bele nem tekinthet“. Újságszámba megy, hogy tegnapra viradva igen erős harmatképző­dés volt. — Végtisztesség. Sztropkóról írja levele­zőnk : F. hó 2-án kisértük el utolsó útjára Lantos János itteni szolgabiró nejét. Lantos-pár minta­szerű házas életet élt 19 év időhosszán,a mi eléggé megmagyarázza azt a mélységes mély fájdalmat, a mit az áldott jószivü anya és hőn szeretett nő halála a családban támasztott A koszorúkkal felékesitett koporsót a sztropkai intelligencia és polgárság részéről párosával felváltva vitték a te­metőig. A halotti gyülekezetnek beláthatatlan nagy sokasága igazolta azt az igaz részvétet, a mit a jobb létre költözött úrnő még halóporában is kiérdemelt. A temetés szertartását Réz László, a homonnai ev. ref. egyháznak ékes szavú lel­késze végezte, magas szárnyulásu és mélyen megható beszédet mondván a koporsó felett. A legjobb családanyát bánatos férjéu kívül két kis fia siratja. Legyen áldott emléke közöttünk! — Kitüntetés. Reichard Ármin városunk szülöttének és jelenleg péczeli mehanikai vat­tagyárosnak, a f. évi május hóban Budapesten tartott fonó, szövő ruházati- és bőrdiszmü-ipari kiállításon való sikeres részvételéért a kereske­delemügyi m. kir. minister elismerését nyilvá­nította. Btt. — Fiát követte a halálba. S -A.-Ujhely legöregebb embere bizonyára az öreg Mendik Já­nos volt, a kinek 60 éves fiát, Mendik József ko­vácsmestert a múlt héten temették el. Azóta a kilencvenhét éves aggastyán régi otthonában többé megnyugvásra nem lelt, elkeseredett s ily állapotában gyujtóoldatot ivott s nehány napi gyötrő kínlódás után, a lánya házánál meghalt. A különben egészséges s korához mérten erő­teljes,oly magas életkort ért aggastyánnak megha­tóan szomorú vége város szerte igaz sajnálko­zást keltett. — Házasság. Fodor Jenő, Sárospatak vá­ros főjegyzője, a „Zemplén-vármegyei községi és körjegyzők egyesületéinek d^ák elnöke, ma egy hete Budapesten nőül vette Egter Gézának, az Államvasutak gépgyári főraktárosának, kedves leányát— Vilmát. Gratulálunk! — Vak tűzilárma. A tűzjelző toronyban őrtálló tűzoltó a minap, este 8 óra tájban, váro­sunknak barátszeresi részében magas lángokat látott felcsapódni, mire „tűzre fújt.“ Mihamar nagy riadalom támadt, a harangokat is félrever­ték, a tűzoltók is kivonultak, azonban a tűznek a jelzett városrészben hire-hamva sem volt. Valószínű, hogy az egész hirtelenében fellobbant kéménytüz volt. — Táncmulatság. Az újhelyi általános ipartestület a f. hó 19-én a „Vadász-kürt“ kerti helyiségében táncmulatságot fog tartani, melyre a meghívókat közelébb fogják széjjel küldeni. A mulatság tiszta jövedelméből a testületnek temetkező alapját fogják gyarapítani. — Kézre került tolvaj. A múlt hetek­ben történt, hogy Novotni János surányi szár­mazású 21 éves cirkuszbeli lámpagyujtó egy Simko György nevű kocsist leitatott, aztán 30 korona pénzéből kifosztotta s azzal megszökött. A rendőrség körözése után Beregszászon elfog­ták s ide kisérték, a hol még két óralopást bizonyítottak rá, mire a javíthatatlant, mert a tolvaj csak tavaly jöttki az aszódi javítóintézetből, átkisértették a bírósághoz, a hol tettéért három hónapi fogházra Ítélték. — Elgázolás. E hó 6-án a Rákóczi-utcán özv. Ardó Jánosné nagy-bárii napszámos asszonyt a Gáspár István fuvaros szekere elütötte, úgy hogy az asozóny könnyű tesit sérülést szenvedett. A reedőrség a vigyázatlan fuvaros ellen az eljárást megindította. — Időjárás. A Sajó-Tisza mellékéről írja levelezőnk: Az aratás szerencsésen beyégezte- tett, de a betakarításra a legalkalmatlanabb idő­járás van. Elkerülték ugyan vidékünket a viha­rok, de folyton meg-megujuló esőzések elrod- hasztják mezeinken a keresztekben szépén mu­tatkozott terményeket. Már eddig is nagy károk vannak a kicsiráit keresztekben. — Dohánygyáristák mulatsága. A s.-a.-ujhelyi kir dohánygyári munkásnőknek a „Nyúl“ kertben rendezett ma egy hetes mulat­sága kitünően sikerült, mert szerfölött népes volt, a négyeseket közel száz pár táncolta s a mi fő, a jövedelem hallomásunk szerint 1000 azaz ezer korona körül jár, mit is a szegény munkásnők gyermekeinek felruházására terem­tett alaphoz csatoltak. — Rablógyilkosság. F. hó 8-án — írja gálszécsi levolezőnk — a délelőtti órákban egy bacskói parasztlány, midőn Gálszécsre igyekezett, a gálszécsi határban a kőbánya közelében egy férfihullára bukkant. Ijedten szaladt azután Gál­szécsre és az esetet elbeszélvén, a hatóságok és a csendőrség azonnal kimentek a helyszínére, hol a ruházat után megáilapitották, hogy a halott vagy Sáros-, vagy Abauj-vármegyéből való lehet és hogy rablógyilkosság esete forog fenn. A vizsgálat azonnal megindult, a hulla más nap felbontatott és eddig a következőket sikerült megállapítani: A rablógyilkosság áldo­zata, Gdovin János, az Abauj-vármegyei Zsir községbe való, foglalkozására nézve kisbirtokos és fuvaros. Ez az ember, mint máskor, úgy f. hó 6-án is kavicsot szállított az olcsvári állami útra. Yisszajövet a „Koplaló“ nevű csárda mel­leti kovácsmühelyben, midőn lovait vasaltatta, egy idegen iparos forma ember vetődött oda s azt mondta: hagyja csak, majd megvasalom én a lovait, jól értek én ahhoz, mert kovács va­gyok s mikor huszár voltam, sok lovat vasal­tam. Az ajánlatot úgy a koplalói kovács, mint a paraszt elfogadták s mind a ketten meggyő­ződtek róla, hogy az idegen csakugyan jól érti ezt a mesterséget. Gdovin aztán a szívességet azzal viszonozta, hogy az idegent egy kis pá­linkával megvendégelte s azután haza felé in­dult. Másnap, aug. 9-én, Gdovin ismét kavicsot szállított Olcsvárra és midőn már visszafelé ha­ladt, egy kis erdőcskében ugyan azzal az ide­gennel találkozott, a ki az előtt való nap a lo­vait vasalta. Beszédbe ereszkedtek, majd pedig a paraszt fölvette őt a szekérre s megalkudtak, hogy 5 forintért elviszi Gálszécsre. Csak­ugyan ide is jöttek, de hogyan kerültek a bacs­kói útra, a hol a gyilkosság történt, eddig nem sikerült megállapitni. Valószínű azonban, hogy a fuvaros még hosszabb útra is vállalkozott és mi­kor már jó messze elhaladtak a várostól, az idegen hátulról a fuvaros embert saját kapájával leütötte és midőn ütés közben a kapa nyele eltört késsel folytatta és végezte be gyilkos munkáját. Az áldozatot aztán a szekérről lelökvén, az úttól kissé tovább vitte és egy zsákkal letakarta, maga pedig a fuvaros lovával és szekerével tovább vágta­tott Bacskó, Sztankócz felé. A gyilkosság d. u. 5 óra tájban történhetett, mert akkor tájban a gyil­kosság helyén messziről többen látták a szekeret, ilyen dologra azonban senki sem gondolt. Azt is látták, hogy a rablógyilkos a bacskói patakban a falu alatt megitatta a lovakat, megmosta a véres szekeret s csak azután ment tovább Sztankóczra, hol egy asszony csűréből, az asszony szeme lát­Folytatá* a XI. mellékleten,

Next

/
Thumbnails
Contents