Zemplén, 1900. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)
1900-12-30 / 52. szám
1900. december 3o. I. Melléklet a „Zemplén“ 52. számához. szít,ette elő; de már csak utóda a Wekerle- kormány tudta törvénybe iktattatni. Erre az időre esett Kossuth Lajos halála. Honi földben, Budapesten a Kerepesi temetőben, történt el- takarittatását követte a nemzeti gyász. Deák Ferenc már előbb, 1876. jan. 26-án, Andrássy Gyula gróf pedig 1890. febr. 18-án elköltöztek az élők sorából. — Wekerle Sándor dr -t követte ministerelnöki széken Bánffy Dezső báró, ki a kötelező polgári házasság és állami anyakönyvezéshez még a zsidók recepciójáról és a vallás szabad gyakorlásának biztosításáról gondoskodó törvényeket csatolta. Ezidőszerint Magyarország hajójának kormányrudját Széli Kálmán főmi- Dister tartja kezében s ő van hivatva, hogy a XIX. század folyamáról szerencsésen beevezzen a XX. évszázad hullámaira. .. Gyógyíthatatlan sebet ütött jó királyunk szivén az az őrültségtől fogantatott gonpsz tett, mely alkotmányos újjászületésünk legfényesebb alakjának, imádásig szeretett ERZSÉBET királynőnknek, a „glóriás asszonyának életét Genben (1898 szept. 10-én) kioltotta. A leírhatatlan nagy fájdalom hordozásában a király s hű magyar nemzete szívben egygyé forradtak. * Magyarok istene, népünk édes atyja, halljad fohászunkat égi trónusodban ! Ne vond el a király, a nemzet feje fölől áldó kezedet! Irányozz, vezess, oltalmazz bennünket — hazánkat, szabadságunkat is — minden rosztól az előre láthatatlan jövendők utain! Vármegyei ügyek; Törvényhatósági bizottságunk f. hó 18-án, folytatva és befejezve 29-én tartotta évszázadzáró rendes közgyűlését Molnár István főispán elnöklete mellett és a bizottsági tagok vagy egy hatod számának jelenlétében. A közgyűlés d. e. 9 órakor kezdődött. A főispán megnyitó beszédében külön fejezetbe foglalta a helyi közigazgatás menetének ösmertetését. Azt mondotta, hogy bármilyen nagy bürokrata is örömét lelné benne ha látná, milyen jó rendben vannk mindenek; csak a számvevőségre tett megjegyzést, ott, úgymond, sok a restáncia. A közmivelődés ügyéről szólván, dicsérte a lelkészeket, különösen pedig a rk. és gk. papságot, mely a népnevelés előbbre vitele dolgában kiváló buzgalmat tanúsított. Végezetül kívánta, bogy a jövő heggessze be azokat a sebeket, miket ez a múló óv a gazdaközönség vagyoni állapotán ejtett Úgy a jelen volt, mint a távol maradott bizottsági tagoknak s kedves családjaiknak is boldog uj évet kivánt. Dókus Gyula főjegyző, hálás érzelemmel szólván a tisztikar fizetésének ebben az évben történt megjobbitásáért, úgy a tisztikar, mint a bizottság nevében visszakivánta főispánunknak, mint szerettjeinek a legjobbakat. Következett a sorozási költségek fedezetéül szükséges 0‘25%-es pótadó megszavazása. A jegyzői nyugdíjintézet vagyoni erejének gyarapítására kilátásba helyezett 0'5°/o-es pótadó — tekintettel a közgazdasági nyomasztó helyzetre — az állandó választmány javaslata értelmében ezidőszerint levétetett a Közgyűlés napi rendjéről. A közig, bizottságból törvény szerint kilépett Fejes István, Mailáth József gróf, Molnár Béla dr. és Nagy Barna titkos szavazással újra beválasztattak. A szavazás alkalmával beadatott összesen: 49 szavazat. — Az igazoló választmányba, lóavatóbizottságba stb. beválasztattak ismét azok, a ki onnan kiléptek, szolgálattételre a m. kir. állatorvosok beosztattak. A sztropkai j.-ban, a borellenőrző bizottságban megüresedett elnöki tisztet Unghváry Ede m. kír. postamesterre ruházta a Közgyűlés, az uj elnök helyére pedig tagul Haraszthy József b. tagot választotta meg. Az újhelyi bizottságba, a tagsági helyéről leköszönt Szerviczky Ödön helyére Kincsessy Péter b. tagot választották meg közfelkiáltással. Minthogy a sztropkai járásban az ínséges állapot tünetei már is mutatkoznak, a Meczner Béla, Katinszky Géza és Staut Józsefből álló vm.-i kp. ins. bizottságot permanenciába helyezték, az ínséges helyi bizottságok szervezésével pedig, ott és a mikor az ínség jelenkezik, az alispánt bízták meg. A Kossuth-szoborra, mely Sátoralja-Uj hely főterét fogja majdan ékesíteni, a közig, letétek kamataiból begyülendő 20,000 koronát szavaztak meg, egyben az időssbbik Meczner Gyula b. tag elnöklete alatt megalakították a vármegyei Kossuth-szobor-bizottságot, melynek tagjai: Bernáth Béla o. gy. képviselő, Fejes István, Hornyay Béla dr., Katinszky Geyza, Kovács Gábor dr., Láczay Sz. László dr., Meczner Béla, Miklósy István, Nagy Barna, Spillenberg József és Sulyóvszky István, — kinek hazafias, kegyeletes és szép hivatásuk lesz, hogy az emlékszobor létesítése körül társadalmi téren is agitáljanak. Az alispáni jelentés felolvasása után elhatározták, hogy 4 napdijasi állás szervezéséért feliratot intéznek a belügyministerhez. A törvényszék uj palotájának tervbe vett felépítéséhez — a tekintetből, hogy a vármegyeház második udvarából egy bizonyos fundusrósz örök jogon az igazságügyi kormányzatnak átadassák — nem járult hozzá a közgyűlés, sőt telkének tervezett megcsonkítását egyszer s mindenkorra határozottan megtagadta. A bizottság választott tagjainak 1901. évi névsora felolvastatván, tudomásul vétetett. — A tállyai vál. kerületben Zafifiry István leköszönése következtében uj választás lesz az 1901. jan. hó 14 én, mely alkalomra elnökül Kovács G. dr. b. tag küldetett ki. A sárospataki Bodrog-hid újjáépítésére feltételesen 20,000 K.-t szavaztak meg. Ezek során az első napi Közgyűlés a déli órákban véget ért s folytatása 29-éré elnapol- tatott. (Vége köv.) Értekezlet. Mint már jelentettük is: értekezlet volt a vármegye székházának nagytermében f. hó 22-én, mely értekezlet a közigazgatás egyszerűsítésének dolgában átnyúlt másnapra is. Annyi sok .toldozás-foldozás után most történt először — úgymond együk szaktekintélyünk - hogy a sok „hívatlan“ mellőzésével Széli Kálmán, a belügyi tárca vezetésével megbízott főminister, egyenesen a dologtevő szakmunkásokhoz fordul tanácsokért, hogy és mint lehetne megszabadítani döcögve haladó közigazgatásunk szekerét a bürokratizmus kerékkötőjétől ? A közigazgatás vezetői, mint másutt, nálunk Zemplénben is, köszönettel fogadták a belügy- ministertől jött ezt a megtiszteltetést s a menynyire az idő rövidsége és egyébirányú nagy el- foglaltatásuk engedte, írásban is, szóval is, megadták legjobb tndomásaik szerint feleleteiket a minister huszonnégy rendbeli kérdésére. — Főispánunk elnöklete mellett előadók voltak Dókus Gyula főjegyz, ki minden kérdés fölött egy-egy manorandumot, mely a tárgyat teljes egészében felöleli, dolgozott ki* és Staut József titkár, ki rövidre fogott javaslatokkal felelt a vonatkozó intézvénynek minden egyes kérdésére. Részt vettek az értekezleten: Matolai Etele alispán, továbbá Arnótfalvy Tivadar, vm. főpénztáros, Barthos József sátoralj a-új helyi j. főszolgabíró, Bajusz József árvasz. jegyző, Bencsik István bodrogközi j. főszolgabíró, (Írásban is beadta feleleteit,) Beregszászy István kir. h. tanfelügyelő (szakmájára vonatkozó írásbeli javaslatokat is adott), Bernáth Béla homomonnai j. szolgabiró, Dongó Gy. Géza vm.-i főszámvevő, Ferenczy Elek dr. kir. anyakönyvi felügyelő, Füzesséry Tamás n.-mihályi j. főszolgabíró, Fodor Jenő s.- pataki jegyző, a zempléni j.-egyesület elnöke (írásbeli javaslatokat is adott), Hönsch Dezső kir. főmérnök, Illésházy Endre, mádi jegyző (irásbei j.-t is adott), Kossuth Elek szinnai j. főszolgabíró, Löcherer Lőrinc dr. vm. t. főorvos, Mauks Endre kir. pénzügyigazgató-helyettes, Meczner Gyula Ujhely rt. város árv. sz. ülnöke, Mizsák István tiszti főügyész (Írásban is benyújtotta feleleteit), Molnár János Sárospatak főbírája, Nemes Sándor gálszécsi j. főszolgabíró, Schmidt Lajos Ujhely város rendőrkapitánya, Székely Elek polgármester és Talapjcovics László kir. pénzügyigazgató. — Személyesen nem vettek részt, de Írásbeli feleleteket küldöttek az értekezlet elé: Füzesséry Ödön, tokaji járási főszolgabíró, Haraszthy Miklós, ho- monnai j. főszolgabíró és Spillenberg Barna vm.-i árvaszéki ülnök. — Elejétől végig részt vett az értekezleten főispánunk és fáradhatatlanul vezetett, közben-közben metsző bírálatot gyakorolván úgy a bürokratikus túltengésnek egyes kinövéseire, mint az elágazott vélemények összeegyeztetésére. — Vajha segíthetne megvalósítani ez a mi értekezletünk is azt az eredményt, a mi eddig, a XIX. század véghatáráig, csak jámbor óhajtás maradt, t. i. a magyar közigazgatás menetének egyszerűsítését és gyorsítását I Eskütétel. Az újonnan kinevezett állami állatorvosok f. hó 28-án tették le hivatali esküjüket Molnár István főispán előtt. Pótlovazás. A m. kir. kassai 5-ik honvédhuszárezred pótlovazó bizottsága lapunk utján is tudatja, hogy az 1901. évi január hó 8-án, d. e. 8 órakor, Páczin községben, az uradalmi majorban, pótlovakat fog vásárolni készpénz fizetés mellett. A lovaknak tökéletesen egészségeseknek, jól tápláltaknak és teljesen hibátlanoknak kell lenniök; magasságuk: 156—106 cm. koruk betöltött 372—8 év között legyen, egy ló ára, alku szerint, 500—700 korona. . * A becses munkálatot, hogy a köznek hasznára fordítsuk, kiadjuk apránként, jövő számainkban. Szerk. Hírek a nagyvilágból. Kinábán az európai nagyhatalmasságok és Amerika képviselői, egész mostanáig tartott nyuzakodás után, megállapodtak a békekötés oontozataiban s átnyújtották hozzájárulás végett i kínai császár meghatalmazottjainak, Csing lercegnek és Gsáng. alkirálynak, kik már előre is biztosították Szű császár beleegyezését. Déláfrikából érkező újabb hírek is megerősítették a minapiakat, hogy t. i. a búrok jelentékeny hadi sikereket vívtak ki az ángol hadseregek felett. Szerbiában rémes állapotok lehetnek, mit bizonyít az is, hogy e napokban három szerb ezredes megszökött. Hírek az országból. Őfelsége a király „Zenta“ és „Mára- Terézia“ nevezetű hadi hajóink legénységének, mely most Kínában harcol, a hadi érmet adományozta. Fejérváry Géza br. honvédelmi minister, kit régi és súlyos vesebaja komolyabb fordulattal fenyegetett, jobban van. E napokban József fhg. tett a ministernél közel egy óra hosszáig tartott látogást. Á Vörösmarty-szobor alapjára gyülekező nemzeti adomáoy e'héten tuliéptea 67,000 koronát. Kohl Medárd dr., kit a hercegprímás Rómába küldött karácsoni követéül, a pápa akarata szerint püspökké szenteltetett. Máramarosból a szegény s magát elbo- londittatni engedő nép tömegesen vándorol ki — Braziliába, Amerikának ezzel az éhenhalással fenyegető államába. Felhívás előfizetésre, a .Zemplén“ 32-ik évfolyamára. Lapunk a XX, század küszöbén életpályájának harminckettedik évébe lép. Elfogultság nélkül mondhatjuk talán s bizony nem dicsekvés kedvéért, hogy küzdelemmel teljes harmincegy évi pályafutása alatt kétségtelen bizonyságát nyújtotta annak, hogy hivatott is, képes is az életviszonyokkal küzdeni és megküzdeni. Most tehát, midőn a harminckettedik év küszöbén állunk, hálánkat és köszönetün- ket fejezzük ki pártfogóink: a t. vármegye közönsége és olvasóközönségünk előtt mindig szives támogatásaikért. A tisztes múltból merített bizalommal tekintünk a jövő elé. Reméljük, hogy a nagy és díszes közönség az ő nagyrabecsült rokouszenvét — a mit kiérdemelni ezután is legfőbb kötelességünknek tartjuk — a jövőben sem fogja megvonni mitőlüuk. Lapunk, a „Zemplén“ iránya és törekvése ezután is az marad, a mi eddig volt: a a közérdekek szolgálta, — az ut is, melyen haladni fogunk, lesz, mint volt: a részrehajlatlan igazság útja. Figyelmünket ki fogjuk terjeszteni mindarra, a mi a jól megértett és felfogott közérdekkel összeköttetésben áll s nem fogunk visszariadni soha az igazság kutatásától és megmondásától; azonban óvakodni is fogunk, hogy az egyes érdekeket a köz érdekével össze ne zavarjuk és óvakodni fogunk, hogy az igazmondást a kicsinyes és visszatetsző személyeskedéssel ne azonosítsuk. Közérdekű dolgok és kérdések meg vitatásától, objektiv bírálatától, a mi lapunk soha nem fog elzárkózni. És bár mindenkor csakis legjobb meggyőződésünk szavát követjük: távol fogunk állani attól, hogy, ítéleteinket csa- latkozhatatlanoknak tartva, az elfogultság kínai falával vegyük körül magunkat. Bárkitől és bárhonnan jövő véleményt — ha közérdekű s tudjuk kitől ered — mindenkor készséggel közzéteszüuk, ha csak azt lapunk hasábjaira nem illő hangja ki nem zárja. Közérdekű és szakszerű cikkelyeken kívül a vármegyei és helyi érdekű ügyek fogják ezután is uralni lapunkat,