Zemplén, 1900. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)
1900-07-15 / 28. szám
tési felügyelő úrral (Szegszárd) azonnal lépjenek érintkezésbe, hogy járásuk, mely községeiben tenyésztendő az eper, illetve e részben neki indokolt részletes előterjesztést tegyenek. Utasítom a járási főszolgabirákat hogy az egyes faiskolák részletes üzemtervét a községek képviselőtestületeivel készíttessék el (3. §.) s azt jóváhagyás végett a járási mezőgazdasági bizottsághoz b mutatván, a minden egyes község által véglegesen megállapított faiskolai üzemtervet járásonként összegyűjtve 1901. január hó 1-jéig mutassák be. S.-Á.-Ujhely pnlgármesterét pedig utasítom, hogy a város faiskolai üzemtervét elkészítve jóváhagyás végett a mondott időig szintén terjessze be. A községi faiskolák üzemtervének megállapításánál a szabályrendelet 18. $ ára is figyelem fordítandó. Figyelmeztetem az I. fokú hatóságokat, hogy a 4. §-ban foglaltak alapján gondoskodásuk tárgyát képezze, hogy a faiskolákban alkalmazandó állandó munkás félfogadásához szükséges összeg minden egyes község 1901. évi költség- vetésébe már felvétessék, s a mennyiben ezt egyes községek elmulasztanák, az illető községek elől- járását vonja felelősségre. A vármegye főszámvevőjét pedig utasítom, hogy a községi költségvetések átvizsgálásánál figyelemmel legyen an a, hogy a szabályrendelet ezen intézkedései megtartattak-é s a mennyiben az ellenkezőről győződnék meg, a szükséges költségeket a törvényhatósági jóváhagyás előtt az egyes községek költségvetésébe illessze be. Utasítom az I. fokú hatóságokat, hogy 1901. évi január hó 1-jéig járá-uk minden egyes községére nézve jelentsék be, kit bízott meg a község a faiskola kezelésével s gondoskodott-é a képviselő testület megbízottjának méltányos javadalma zásáról. (7. §.) A mennyiben a faiskola kezdője néptanító lenne, s a szabályrendelet 8. §-ában előírtakat meg nem tartaná, felhívom az I. fokú hatóságokat, hogy neveiket a fegyelmi e'járás megindit- hatása végett esetről-esetre jelentsék be. Évről-évre bejelentendő, hogy a faiskolákban az üzemtervben meghatározott számon túl terheltjcsenieték eladási árából volt-é esetleg feles leg, s ha igen a képviselőtestület a törvény 44. $. értelmében meghafározott díjazáson felül ré- szesitette-e a faiskola kezelőt e feleslegből (9. §.} Miután a szabályrendelet által a vármegye területén átvonuló állami közutak befásitása kötelezővé tétetett (10. §), felhívom az államépi- tészeti I. hivatalt, hogy a szóban forgó állami közutak befásitása iránt a kereskedelmi minister 0 nagyméltóságának előterjesztést tegyen olyképpen, hogy az utak befásitása a jövő év tavaszán megkezdhető legyen. Egyebekben utalok a szabályrendelet ide vonatkozó szakaszaira. A törőényhatósági utak befásitására nézve (14. §.) pedig felhívom az államépitészeti I. hivatalt, hogy ez utak befásitására vonatkozólag egy részletes tervet s költségvetést legkésőbb 1901-ig mutasson be, mely annak idején jóváhagyás végett a törvényhatósági bizottság elé fog terjesztetni. (E tervben az is feltüntetendő, hogy az egyes útvonalokon körülbelül hány drb. fára lesz szükség. (18. §.) Miután az 1900. évi I. t.-c. 1 §. 3. 4. 5. 6. pontjában említett közutak az utfentartók által fásitandók be, felhívom az I fokú hatóságokat, hogy ez útvonalakat összeírás s a befásitásra vonatkozólag az érdeke t utfentartókat meghallgatván (15. §.) a befásitás módozatai és határideje tekintetében 1901. március hó 1-jéig véleményes előterjesztést tegyenek. Felhívom az államépitészeti I. hivatal figyelmét arra, hogy minden egyes község ha'áraban a közutak oly fanemekkel ültetendők be, melyek az illető község faiskolájyban tenyésztetnek (19 § ) Miután a törvényhatósági utak befásitását, valamint az ezen ültetvények gondozási költségeit a törvényhatósági úti alap viseli (20. §.), felhívom az államépitészeti I. hivatal főnökét, hogy a hivatal az általa javaslandó fásítási tervnek megfelelő költségeket a közúti költségvetés 1901. évi előirányzatába vegye fel. Úgyszintén arányiagosan felveendők a községi közutak befásitására vonatkozó költségek az egyes községek 1901. évi költségelőirányzatába, melynek megtartására a főszolgabirákat szigorúan utasítom. Miután a járási faiskola felügyelőket minél- előbb ki akarom nevezni, (mely kinevezéssel együtt a jelenben működő összes faiskola felügyelőket viselt tisztségüktől lel fogom menteni) felhívom az illetékes főszolgabirákat, hogy járásuk összes községeit a viszonyoknak megfelelőig egy vagy több fsiskolai körökbe beosztván (s.-a -újhelyi főszolgabíró által adandó javas'atba S.-A.-Ujhely rendezett tanácsú város is felveendő) 30 nap alatt konkrét javaslatot tegyenek, s minden egyes létesítendő körbe a fásítások felügyeletére szakképzett egyéneket, első sorban gyü- mölcsészeti tanfolyamot végzett, illetve a fatenyésztéshez értő néptanítókat hozzanak javaslatba. (21 §-) Egyebekben utalok a szabályrendelet nagyon is világos rendelkezéseire. Végül felhívom a járások főszolgabiráit, utasítsák az egyes községek elöljáróit, hogy jelen körrendeletemet s a faiskolákról és fásításról alkotott vármegyei szabályrendeletet, mit a »Zemplén» hivatalos lapba ismét közzé tétetve annak utján minden egyes küzségi elöljáró egész terjedelmében kezei közé kap, őrizzék meg s annak minden egyes pontjában foglaltakat szigorúan tartsák meg. Elvárom, hogy úgy a faiskolákról és íási tásról alkotott vármegyei szabályrendeletben, mint jelen körrendeletemben foglaltaknak minden egyes alantos hatóság a legnagyobb igyekezettel meg fog felelni, s az abban foglalt határidőket meg fogja tartani. S.-A -Ujhely, 1900. július 2. Matolai Etele, alispán. 480/24390. sz. Szabályrendelet. A faiskolákról és fásításokról. I. A községi faiskolákról. 1. §. A mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894 XI. t.-c. 43. §-a értelmében minden nagy község és rendezett tanácsú város köteles a jelen szabályrendelet hatályba léptét követő egy év alatt legalább (1200-1600) Q öl, minden kis község a melynek lakossága 300 at — meg nem halad, legalább 400 □ ö), — eg> éhként pedig legalább 800 Q öl területen az alábbi határozmányok szerint berendezendő és fentar- tandó faiskolát létesíteni. A mennyiben, a tagosítás alkalmával kihasított községi faiskolai terű etek nagysága a fenti határozmányoknak talajuk, fekvésük a fáiskola céljainak meg nem felelő volna, a kö.ségek kötelesek megfelelő területek megszerzéséről a jelen szabályrendelet hatályba léptétől számított egy év alatt gondoskodni. A faiskola létesítése és fenntartása alól az 1894. XII. t.-c. 43. $*a értelmében felmentetnek a következő községek : A tokaji járásban : Bodrog-Sára, a nag;y- mihályi járásban'. Kácsánd, Lask, Füzessér, Nézpest, a gálszécsi Járásban : Bosnyicza, Szilvás-Újfalu, Kozma, Tarnóka( Dargó, Kis Rus?ka, Kis-Azar, Egies, Kereplye. Techna, a bodrogközi járásban: Kis-Ujlak, B. Vécs, Rád, Szt.- Mária Pálfölde, Alsó-Bereczki, Felső-Bereczki, B.-Szög, Leányvár. A s.-a.-ujhelyi járásban : Csarnahó, Kis- Bári, Nagy Bári, Csörgő, Kis Toronya Borsi, Makkos-Hotyka Széphalom. Mátyásháza, Szőlőske, továbbá az egész szinnai járás községei, miután éghajlati viszonyai sziklástalaja a fatenyésztésre alkalmatlan, a varannói homonnai, sztropkói járás összes községei a nép szegény voltára való tekintettel egyelőre szintén felmentettnek, az esetleges változó any gi viszonyok esetén azonban ezen járások községei a faiskola tartására később kötelezendők lesznek. Ugyancsak ?z idézett törvényszakasz értelmében megpngedtelik, hogy a faiskola létesítése és fenntartása tekintetében. A nagy-mihályi járásban : Málcza község Márk községgel. A gálszécsi járásban : Hoór község Tussá és Újfalu községgel, Vécse község Gerenda községgel, Gálszécs község Kohány és Zebegnyő községgel. A bodrogközi járásban : Szinyér község Zétény községgel, Boly község Véke közzséggel. A szerencsi járásban: Szerencs község Ond kézséggel, Tállya község RáAa és Golop községgel, Bekecs község L.-Bénye községgel, Sóstófalva község Csanálos községgel, Kis-C<écs község Girincs községgel Berzék község Hidvég községgel szövetkeztessék. 2. §. Az 1894 XII. t.-c. 46 § a értelmében a községi faiskolákban tenyésztendő gyümölcs fajtákul a következők állapíttatnak meg. A szinnai homonnai, sziropkói járásokban kizárólagosan csontárok, a többi járásban vegyes gyümölcs tenyésztendő. A szinnai, homonnai, sztropkói járásokban levő faiskolákban területük 1/a adán gyümölcs, 2/s adán pedig a közutak befásitására a többi járásban levő faiskolákban V2 gyümölcs V2 peeig közutak befásitására, vízmosások, futó-homok területek megkötésére alkalmas fák tenyésztendők. A selyem tenyésztési felügyelőség által meg- je’ölendő községekben a faiskola 2/s részében mindaddig a míg a selyemtenyésztés céljaira elegendő szederfa nincs kizárólag szederfa tenyésztendő. A bodrogközi, s.-a.-ujhelyi, tokaji és szerencsi járásokban a faisko'a befásitásra meghatá rozott hányadányak 1U része kosárfüz tenyésztésre használandó fel. 3 § A faiskolák részletes űzemtervét a 2, §-ban foglalt határozmányok valamint az 1894. XII. t-c. 47. §-ának sze mm eltartásával, minden kis és nagy községi elöljáróság köteles a jelen szabályrendelet hatályba léptét követő egy év alatt elkészíteni s ötvizsgálás végett a járási főszolgabíró utján a járási mezőgazdasági bizottság elé terjeszteni. A járási mezőgazdasági bizottság az üzemterveket a jelen szabályrendelet határozmányai, valamint a gazdasági célszerűség szempontjából átvizsgálván, a megfelelőket jóváhagyja, a meg nem felelőket pedig intézkedés végett a járási főszolgabírónak adja át. A járási főszolgabíró intézkedései ellen az 1894. XII. t -c. 102. § ában említett hatóságokhoz fellebbezésnek van helye. S.-A.-Ujhely rendezett tanácsú városban a faiskola üzemtervét a városi mezőgazdasági bízott ság állapítja meg s a vármegye alispánja, a vármegyei mezőgazdasági bizottság meghallgatásával hagyja jóvá. A üzemtervek készítésénél érvényesítendő általános szakszerű útmutatásokat az orsz gyü- mölcsészeti biztos, és a hol szederfa tenyésztés is van, az orsz selyemtenyésztési felügyelőség adja meg. 4 §. A községi képviselő testületek felelősek azért, hogy a megfelelő faiskolák berendezésére és kezelésére, a faiskolákban szükséges munkaiatok rendes végzése céljából egy állandó munkás alkalmazására szükséges kö’tségek a jelen szabályrendelet hatályba léptét követő évre szóló községi költségvetésben előirányoztassanak. A mely község ezt elmulasztaná, a szükséges költségeket az 1886 XXII, t -c. 126 *j-a értelmében költségvetésébe a thatóság állítja be. 5. § A községi faiskoláknak a jelen szabályrendelet határozmányai szerint való berendezése, fentartása és kezelésért az 1894. XII. t.-c. 48 §-a értelmében, a községi elöljáróság felelős. 6. § A faiskola 160 centiméter magas deszka, lécz, sövény vagy egyéb, a nyulak ellen védelmet nyújtó kerítéssel veendő körül. Ha a faiskolák közelében öntözésre szükséges viz a kellő mennyiségben nem volna: az illető községek kútak vagy víztartó medencék létesítéséről kötelesek gondoskodni (Folyt, köv.). Í0948. sz. Zemplén-vdrmcgye alispánjától. Hirdetmény. Miután a Bodrog és Laborcz folyókon az 1888. évi XIX t.-c. 14. $-a rendelkezéséhez képest a halászati társulat megalakítása, az érdekeltek többségének a társu'at megalakítása ellen tett nyilatkozata következtében meghiúsult, a törvény 47 §-a intézkedéséhez képest a fentebb említett vizterületeken a halászati jog a földmi- velésiigyi m, kir. minister őnagyméltóságának rendeleté alapján a hatóság által 6 évre bérbe fog adatni. Tekintettel S.-A-Ujhelyben 1900. évi február hó 9 én és folytatólagosan tartott érdekeltségi közgyűlésen az érdekeltek által előterjesztett azon kérelemre, hogy miután a gyűlésen jelenlevők nagyobbrészt, mint megbizottak a vizitörvénynek a 47. § értelmében leendő bérbe adása és az üzemterv megállapitása tekintetében megbízójuk áltál a kellő utasítással el nem láta'tak, a végrehajtási rendelet 60. §-ban elősorolt feltételeknek bejelentése végett egy újabb határidőre kitűzendő közgyűlésre hivatnának össze. A végrehajtási rendelet 60. §. alapján a Bodrog és Laborcz folyókon a halászati jognak 6 évre leendő bérbeadása, az üzemterv megállapítása, a bérleti területek nagyságának megalapítása, és az érdekelteknek esetleg az ahhoz kötendő külön feltételek iránti meghallgatása céljából újabb batáridőül — miu'án a f. évi március 20-ra e tárgyban már kitűzött közgyűlés közbejött akadályok miatt megtartható nem volt, — f. évi augusztus hó 10 napjának d. e. 9 órájára a vármegye székházában saját elnökletem alatt, akadályoztatásom esetén Thuránszky László tb, főjegyző, mint a halászati ügyek előadójának elnöklete alatt tartandó közgyűlésre az érdekelteket azzal hívom meg, hogy azon saját érdekűkben jelenjenek, meg, vagy magukat megbízottjaik által képviseltessék. Jegyzőkönyvvezetőül pedig Bajusz Zoltán köz. gyakornokot ezennel kirendelem. S.-A.-Ujhely, 1900. július 9. Matolai Etele, alispán. 2517. sz. T. Zemplcn-vdrmegye tanfclügyclőscgotöl. A t. Községi Elöljáróságok, áll. és közs. iskolaszékek és t. Tanító Urakhoz. A nagymélt. m. kir. belügyminister urnák f. évi március 6-án 23005. IV/a. sz. a. kelt rendeletével a községek figyelmébe ajánlott „Köz- igazgatási Könyvtár“ cimü vállalat f. évi V. számát, melynek címe „A községek és az elemi népoktatás“ irta Halmágyi Ferenc kir. tanfelügyelő, s mely a községeknek és hitfelekezetek. nek az elemi népoktatás körüli jogait és kötelességeit világosan, röviden és könnyen áttekinthető módon tárgyalja, — a községi elöljáróknak, áll. és községi iskolák könyvtárai részére megvétel végett melegen ajánlom. S.-A.-Ujhely, 1900. julius 11. Beregszászy István, kir. s. tanfelügyelő.
