Zemplén, 1900. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)

1900-12-23 / 51. szám

1900. december 23. II. szolgabirónak hozzá intézett szép beszédét. Az öreg Szicsák, átvévén az oklevelet és a pénz­beli jutalmat, rövid szavakkal szépen megkö­szönte a nagy kitüntetést. Most Haidinger Ottó, urad. felügy., mondott szép szavakban köszönetét és éltette a távolból Darányi minister őexciáját és Molnár főispán Öméltóságát, úgyszintén Kos­suth Elek főszolgabírót. Kossuth főszolgabíró Lobkovitz hercegért, ki a szegény nép jóllétét szivén viseli, mondott nagyhatású pohárköszön­tőt. — Minden név említésénél felhangzott magyarul a szívből kélt éljen kiáltása. — Az ünnepies hatósági ténykedés záradékául lako­mát adatott az uradalom a nép részére a korcs­mában. — Az intelligencia a zboji erdész vendégszerető házánál gyűlt össze .... Tu­dósítónk kiment a nép közzé megtudni a han­gulatot, mit az ünnepies dolog idézett elő s örömmel tapasztalta, hogy a nép arról beszél­getett: mi szép dóig is az uraktól, hogy meg nem feledkeznek a szegény emberről. Az egyik azon bizonyozott, hogy a pénzt az adóból ad­ták, — de a másik kézzelfoghatóan bizonyította az ellenkezőt, mondván: „ . . . hát nem láttad, hogy a főszolgabíró ur csupa egy forintosokat adott át ? Ez is azt bizonyítja, hogy azt a sok pénzt az urak rakták össze a becsületes embe­reknek “ Ebben aztán mindnyájan megnyugod­tak. — Istentisztelet. Tisztelettel jelentem, miszerint f. hó 30-án, vasárnap d. e. 10 órakor, a varannó-vidéki protestánsok számára, a va- rannai állami elemi iskola nagytermében, úrva­csora-osztással egybekötött istentiszteletet tar­tok. Mely alkalommal esetleg más hitfelekezet- beli érdeklődők is igen szívesen fogadtatnak. Mernyík, 1900. dec. 20-án. Lőrincz János, ág. hitv. ev. lelkész. — „Garamvár ura.“ Bemutató színi elő­adás volt Varannón f. hó 16-án: a „Garamvár urá“-t adták. „Garamvár ura“ ilthelyi szerzőnek, Guzeó Ferenc kir. adótisztnek — kinek neve a „Zemplén“ nagyközönsége előtt sem ismeretlen — a szép műve. Színmű, 3 felvonásban, két változás­sal. Meséje ez : Garami gazdag földbirtokos, ki­nek egyetlen lánya van csak. : Ilma. A földbir­tokos azonban elpocsékolja a vagyonát színész­nőkre és más úri kedvtelésekre. Tönkre jutván, úgy akar segíteni magán, hogy lányát a gazdag Kolozsi báróhoz nőül szeretné adni. A báró meg­kéri a lányt, kivel szintén ő is csak pénzre vágy szert tenni, de az utolsó percben fülébe jut Ga­raminak zilált vr gyoni állása s a faképnél hagyja a hozzá úgyis csak áldozatból menő leányt. A falu birájának, vagyonos földbirtokos fia, ki külföl­dön mint mérnök nagy vagyonra tett szert, rég­óta vágyakozott a kisasszony kezére, s éppen abban az időpontban jő haza, mikor a garami birtoka dobra került. 0 tehát megveszi a birto­kot titkon, álnév alatt, s mikor a kisasszony hajlandóságét megnyeri, elveszi feleségül. Garami kártyaadósság miatt főbelövi magát még a meg­kérés előtt. Ez a rövid foglalatja a színműnek, mely telt házat és szép jövedelmet hozott Nagy igazgatónak. De remekelt is a társulat a darab szinrehozatalánál. A pompás mű egészen kidom­borodott ügyes játékuk mellett, t úgy a hatáso­sabb drámai, mint a humoros jelenetek sok tap­sot arattak. A szerző Guzeó Ferencet háromszor hívták ki a lámpák elé és frenetikus tapssal bá­torították további ilynemű munkálkodásra.* — Virág, Nagy, Kőrössy és Szilágyiné kitűnő alakí­tást mutattak be az eredeti színmű szerepeiben. Guzeónak, amint ebből Ítélni lehet, kiváló talen- toma van e téren, s remélhető, hogy nem fog megállani e darabnál és a vele aratott sikernél, de tovább képezi és gyakorolja magát, hogy a nagyvilágot jelentő deszkákon több darabja is talátkozzék hasonló elismeréssel. r. 7. — Műkedvelők. Varannóról írják lapunk­nak: A karácsoni ünnepek alatt műkedvelőink az itt játszó Nagy és Szilágyi színtársulata javára színi előadást rendeznek. Az előadás sike­rén Füzesséry Pál teljes odaadással fáradozik, rl. — Jótékony célú gyermekelőadás. Per- benyiken, az ottani kisdedovó intézet javára, a községi iskola termében, f. hó 25-én és 26-án (kedden és szerdán) színre kerül: „A kis Jézuska él 1“ karácsonesti életkép 3 felvonásban. Irta Bodnár Gáspár. Belépődíj: tetszés szerint, Kezdete d. u. 3 órakor. Felvonásközökben a perbenyiki vegyes énekkar alkalmi éneket ad elő. — Miért nem laknak emberek a holdban? Eredeti .módon felelt meg erre a kérdésre a Ceylon szigetére internált búr har­cosok egyike. Az öreg szabadságharcos, a ki az ütközetekből egy csomó sebet hozott magával emlékül, ez idő szerint a kórházban fekszik, hol a többi beteggel együtt egy fiatal angol orvos kezelése alatt áll. Az orvos, ki elég vigkedélyü ur, egy napon tréfálózó hangon azt mondja az öreg búrnak, hogy hallotta e, hogy a holdban • Bravó — éljeni Szert, Melléklet a „Zemplén1* 51. számához. emberek laknak?. Nem lehet az uram, felelt az öreg harcos. — És miért nem lehetne ? — Mert ha a holdban csakugyan laknának emberek, az ángolok már régen megpróbálták volna, hogy őket is kizavarják a birtokukból. Erre az érvre az orvos adós maradt a felelettel. — Elveszett. Egy 98 koronáról kiállított, Kováts József és Tóth Rozália aláírásával ellá­tott váltó, mely 10 filléres levélben Ujhelyből Tolcsvára volt címezve — elveszett. Megtaláló­ját kéri a váltó tulajdonosa, hogy hozzá (Sá- toralja-Ujhelybe) elküldeni szíveskedjék. — Gondolatolvasás. Odrap Cumberland körútja hazánkban megint a gondolatolvasók felé tereli figyelmünket, ama vándormüvészek felé, akik rendszerint kettesével lépnek föl és mig a férfi a közönség közt járkál, egész halkan mindenfélét kérdezve, addig a hölgy a színpadon ül bekötött szemmel és pontosan válaszol min­den kérdésre, így olvasva mindenkinek gondola­tait, már t. i. akinél van mit olvasni. A mutat­ványok megkezdése előtt többnyire ők maguk jelentik ki, hogy nekik a szuggesztióhoz, spiri- tizmushoz, stb. semmi közük, mert az ő produk­ciójuk tisztán a betanulásén és fejszámoláson alapszik. A könnyebb dolgok egyikét, egy sze­mély életkorának kitalálását, itt mutatjuk be, hogy az olvasó akár mindjárt föl is léphessen gondolatolvasónak. A társaság egyik tagja elé a következő táblázatot teszszük: 1 2 4 8 16 32 3 3 5 9 17 33 5 6 6 10 18 34 7 7 7 11 19 35 9 10 12 12 20 36 11 11 13 13 21 37 13 14 14 14 22 38 15 15 15 15 23 39 17 18 20 24 24 40 19 19 21 25 25 41 21 22 22 26 26 42 23 23 23 27 27 43 25 26 28 28 28 44 27 27 29 29 29 45 29 30 30 30 30 46 31 . 31 31 31 31 47 33 34 36 40 48 48 35 35 37 41 49 49 37 38 38 42 50 50 39 39 39 43 51 51 4L 42 44 , 44 52 52 43 43 45 45 53 53 45 46 46 46 54 54 47 47 47 47 55 55 49 50 52 56 56 56 51 51 53 57 57 57 53 54 54 58 58 58 55 55 55 59 59 59 57 58 60 60 60 60 5 i 59 61 61 61 61 61 62 62 62 62 62 63 63 63 63 63 63 Tegyük föl, hogy az illető személy hölgy. Az igaz, hogy nem nagyon udvarias dolog egy hölgy korát kérdezni, eltekintve attól, hogy a hölgyek e tekintetben gyakran tévedni szoktak, ami aztán a gondol atol vasóra nézve felsüléssel is járhat. De mondjuk, pl. hogy a hölgy 47 esz­tendős. Élébe teszszük a fönti táblázatot azzal a kéréssel, hogy csak azt mondja meg, mely szám­oszlopokban fordul elő az ő évszáma. A hölgy pl. az első négy és az utolsó sort fogja megjelölni, mint a melyekben a 47 tényleg elő is fordul. Most csak a megnevezett sorok legfelsőbb jegyeit kell összeadnunk és megvan a megoldás, amit a példa is mutat: Az 1. sor legfelsőbb száma: 1 A 2. „ „ „ 2 A 3. „ „ „ 4 A4.,, „ „ 8 A 6. „ „ „ 32 _____ 47 év. Amint látható: csak az oszlopok első szá­mait kell fejben tartanunk és rögtön kitaláljuk bármely hölgy életkorát, de lehetően olyanhoz forduljunk, akiről egészen biztosan föltételezhet­jük, hogy nincs több, mint — 63 éves . . . Selyem báli ruha O írt 30 krtól feljebb — 14 méter! postabér és vám­mentesen szállítva! mintákat pedig postafordul­tával küldenek : valamint fekete, fehér és színes Henne- berg-selyem 45 krtöl 14 frt 65 krig méterenként, Ilenneberg d (cs. és k. udvari szállít*) Sei jeni- gyárai Zürichben, — Magyar levelezés Svájczba kétszeres levélbélyeg ragasz­tandó. — Irodalom. Az .Adalékok Zemplén-vármegye Történetéhez“ c. havi folyóiratunk decemberi fü­zete tartalmazza a YI. évfolyam (1—11. füzet) név- és tárgymutatóját A—Zs. Ebből a muta­tóból látható, hogy mily rengeteg nagy és hogy mily tanulságos az a történeti anyag, melyet szerény törekvésű folyóiratunk ebben az évfo­lyamán is felölelt. — A pontos név- és tárgy­mutató szerfelett megkönnyíti a rátalálást és eligazodást. így, hogy csak egy érdeket említ­sünk, látjuk a mutatóból, hogy mely községeink (az Árpád korban egytől-egyig tősgyökeres ma­gyar telepedésüek voltak!) sülyedtek idők fo­lyásán át a szlávság tengerébe s még tősgyö­keres magyar elnevezésüket is elvesztették 1 Ez a füzet közli betűrendes névsorát azoknak a munkatársaknak is, a kik dolgozatokat adtak az „Akk“ YI. évfolyamába. — Ki vannak igazítva ebben a füzetben mindazok a sajtó-, vagy érte­lemzavaró hibák is, melyek az 1—11 füzetben bentmaradtak, vagy azokba betévedtek. — Fel vannak sorolva (A—B—C) sorrendben) azok a kútfők is, melyekből az „Akk“-nak ez az év­folyama rengeteg anyagát merítette. — A köz­lemények sorát az „Akk“ előfizetőinek díszes és érdemes névsora rekeszti be. — Az „Akk“ VII évfolyamának 1. tüzete, melyhez a szer­kesztő irt Előszó-i, már szedésben van és az 1901. évi jan. hó 1-én jelenik meg. — Előfizetéseket (csak 4 K. 80 f. az ára a 384 lapra terjedő könyvnek) az uj évfolyamra elfogad: ki adóhiva­talunk. ..Boldogság útja.“ Violet Gyula, Sátor- alja-Ujhelyben rk. k'iplán, könyvet irt a boldog­ságról — szivéből a sziveknek. Utat rajzolt benne, a melyen járva — mennyire itt a földön lehet­séges — kiki megtalálja, ami után szive eped: a megelégedést. Úgy fájt neki, hogy látta a sok könyes szemet, úgy fájt hallania a sok zok­szót, panasz fölsirásátl Könyvének lapjain vi­gasztalást akart nyújtani a könyezőnek, bátor­ságot a csüggedőnek-------A „Boldogság Út­já“-nak főbb fejezetei: Boldogság — Szív — Házas élet — Szüzesség — Mennynek előize — Eleven hit karján — Mikor a szív beszél — Át­ragyog a könyön, Mennyország stb. stb. Kará­csoni, uj évszázadi ajándékul igen megfelelő ízléses kiállításáért is, a mi a „Zemplén“ könyvnyomtató müintézetét dicséri. Az egyházi főhatóság engedelmével megjelent könyv ára — a szerzőnél megrendelve — egész vászon, gaz­dagon aranyozott, díszes kötésben: 2 korona 50 fillér. Bolti ára 3 korona. A tiszta jövede­lem 10%-át az igenis szűknek bizonyult sátor- alja-újhelyi rk.templom kibővítésére szánta az iró Violet Gyula, kinél a „Mindszenty Gedeon élete és költészete“ (ára: 2 korona), „A szeretet könyve“ (ára 1 koron) c. kiadványai is megren­delhetők. „Állami tisztviselők helyzete.“ Ez a cime annak a 39. lapra terjedő füzetkének, me­lyet Gál Lajos, a sátoralja-ujhelyi kir. törvény­szék albirája irt, mint pályamunkát a „Pesti Napló“ felszólítására. A füzetke a pályázaton dicséretet nyert, a mi méltán meg is illette, mert az Állami tisztviselők javadalmazása — nyug­díja, — minősítése, — kedvezményei és terhei, -- társadalmi helyzete, — és Szolgálati prag­matika cimü hat fejezetében alapos emlékirattal gazdagította a tárgyalt kérdés szakirodalmát. A füzetke epilógusa igy szól: „Égető szükség“ — t. i. az állami tisztviselők anyagi helyzetének javítása — „nemcsak a tisztviselői kar érdeké­ben, de államiságunk kulturális kiépítése szem­pontjából is; mert minél elégedettebb, rendezet­tebb s képzettebb valamely ország tisztviselői kara : annál erősebb és hatalmasabb maga az állam is.“ A füzetke ára: 1 korona. Farkas Andor „Szabadság Szerelem.“ Költemények. — Fiatal poéta-barátunknak első kötete. Nagyobbára szerelmes versek. Itt-ott akad köztük hazafias is. De mégis azok a leg­szebb dalai, melyeket a szerelem érzelme szó­laltat meg. Ebben különösen ügyes és kedves. A finom árnyalatok iránt nagyon fogékony. Ér­zékenységével, a legfinomabb árnyalatok iránt való fogékonyságával szükségszerűen függ össze kedélyének melankóliára való hajlama is. — Hogy mennyire igaz és komoly melankólia az, mely költészetéből árad: mutatja, az a változa­tosság, melylyel az őszről ir. „Őszi hangok“, „A rózsa halála“, „Ősz lesz . . .“, „Egy őszi nap . . .“ Egyik szebb, hangulatosabb a másik­nál. A legszebb mégis „A rózsa halála“ cimü — Lantját megszóltatja ünnepi alkalmakkor is. igy: „Március Iduszán“ — „Tizenhárom“ — „Vörösmarty emlékezete“ stb. — Az érdeklődők­nek szives figyelmét fölhívjuk e könyvre. Meg­jelent Sárospatakén. Ara fűzve 2 kor., diszkö- tésben 4 korona, (dm.) Szemelvények c alatt gyűjtötte egybe és adja közre enderszegi Ber'senyi Jolán úrnő (Bende Andorne Miskolczon) húsz év óta csen­\

Next

/
Thumbnails
Contents