Zemplén, 1900. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)
1900-12-16 / 50. szám
Nyilvános számadás az 1900. nov. 24-ikén Varaimon tartott gyér- mekszinielőadás jövedelméről. Bevétel: Jegyekből és felülfizetésekből 179 kor. Kiadás: Terembér 30 kor., zene 20 kor., szinpadállitás és szétszedés 21 kor. 76 f'., szinlap 10 kor. 60 f., szinpadi felszerelés 9 kor. 25 f., próbák és előadás alatti világítás 8 kor. 28 f., két szinikönyvecske 3 kor. 70 f., borbély 6 kor., kisebb kiadások 8 kor. 32 f. — Összesen 117 kor. 92 f. — A kisdedóvó karácsonfá- jára maradt: 61 K. 08 fillér. Yarannó, 1900. dec. 12. Zseltvay Bogdán, rendező. TANÜGY. A Zemplén vármegyei Tanitú-Egyestlet hivatalos rovata — Rovatvezető: Molnár Gyula. — Kéziratok rovatvezetőhöz S.-A.-Ujhelybo küldendők. A természettudományi oktatás jelentősége. C. Baenitz dr. után irta : Hódinka Ágost. (Folytatás.) A fogalmak általános képzetek, melyek a dolgok és tünemények sokaságára vonatkoznak, A fogalom értelmezésének két lényeges mozzanatot kell felölelnie, melyek közül az egyik a fogalmat a mellérendelt fogalmaktól, azaz a rokonfajoktól különbözteti meg. a másik pedig a legközelebbi magsabb nem fogalmat foglalja magában. A fogalom meghatározásában bennfog- laltatik tehát a faji különbség (differentia spe- cifica) és a legközelebbi .magasabb nemfogalom (genus proximum). Ha pl. a vándorpatkány jön tárgyalás alá, mindenelőtt meg kell állapítani, hogy mily viszonyban van az állat farka a test hosszához A tanuló úgy látja, hogy a vándorpatkány farka rövidebb a testénél, hogy a házi patkány farka hosszabb, mint a teste és végül, hogy a házi egér farka csak olyan hosszú, mint a teste. A további leírás a fül hosszára nézve — viszonyítva a fej hosszához újabb különbséget állapit meg. Reflexió, azaz megfontolás és átgondolás által tehát a megkülönböztető ismérveket nyerjük ; abstractio, azaz a mellékes, vagy esetleges ismérvektől való eltekintés által — aminők a színezet, testnagyság sth. —- utóbbiakkt különválasztjuk. A pontos leírás eredménye azonban azon ismérvek is, melyek mind a három fajnál (vándorpatkány, házi patkány, házi egér) ismételve előfordulnak, t. i. a majdnem csupász fark, csupasz fülek és a pofazacskók hiánya. Ezen ismérveket tehát összefoglalni, kombinálni kell és a nem legközelebbi magasabb fogalmát foglalják magukban úgy, hogy azokból az egér-nem ismerhető fel. A fejtegetésekben: 1. A vándorpatkánynak nincsenek pofazacskói ; majdnem csupasz farka rövidebb mint a teste és fejéhez lapult fülei a szemekig nem érnek; 2. A házi patkánynak nincsenek pofazacskói; majdnem csupasz farka hosszabb a testénél és a fejéhez lapult fülei a szemeket fedik; 3. A házi egérnek nincsenek pofazacskói; majdnem csupasz farka oly hosszú, mint a teste ; fülei félakkora hosszúságának, mint a feje; — az ismétlődő kifejezésekben: „nincsenek pofa zacskói“ és „majdnem csupasz farka“, vagyis ezen közös, tehát lényeges ismérvekben a legközelebbi magasabb nemfogalom (genus proximum), és minden többi ismérvben, melyek által a három állat egymástól különbözik a fajfogalom (differentia specifica) mind három fajra nézve bennfoglaltatik. Hasonló módon tárgyaljuk pl. a nyulat és a mókust, t. i. a három nemnek (mókus, egér, nyúl) közös, tehát lényeges ismérvei (szemfogaik hiányzanak, de mindkét álhapocsban 2—2 vésőalaku, éles metszőfoguk van), és a három nemet megkülönböztető ismérvek (a mókusnak egyenlő hosszú lábai és sürü szőrrel, fedett farka és fülei, az egereknek egyenlő hosszú lábaik, majdnem csupasz farkuk és egészen csupasz füleik, végre a nyúlnak hosszabb hátulsó lábai) kiemelendők. A fejtegetések: 1. A mókusoknak nincsenek szemfogaik, hanem van 2—2 vésőalaku, éles metszőfoguk, egyenlő hosszú lábaik és sürü szőrrel benőtt farkuk és füleik ; 2. Az egereknek nincsenek szemfogaik, hanem van 2—2 vésőalaku, éles metszőfoguk, egyenlő hosszú lábaik és majdnem csupasz farkuk s egészen csupasz füleik; 3. A nyulaknak nincsenek szemfogaik, hanem van 2—2 vésőalaku, éles metszőfoguk, szőrrel benőtt farkuk és füleik; hátsó lábaik ellenben hosszabbak az elsőknél, ezen ismételten előforduló kifejezésben „nincsenek szemfogaik, hanem van 2—2 yéső- alaku, éles metszőfoguk“ a legközelebbi magasabb nemfogalmat (itt már rendfogalmat), a többi megkülönböztető ismérvek pedig a fajfogalmat (itt már nemfogalom) adják. Ezen eljárást a rendekre és osztályokra vonatkozólag folytatva, könnyen rávezethetjük a gyermekeket az állatország fogalmára. Hasonló módon tárgyalandó a természet- tanban a tünemény és a vegytanban az elem és a vegytünemény; a lényeges ismérveket tehát úgy kell kiemelni hogy a tanulók tiszta fogalmat nyerjenek a tüneményekről. Minden fogalom egy gondolategységet-, minden Ítélet pedig egy gondolatháromságot fejez ki. ítélet származik, ha legalább két képzet egy időben, de különválasztva van tudatunkban s ezenfölül, ha ezen képzeteknek egymáshoz való viszonyára gondolunk; az Ítélet lényege tehát a tudatunkban egymás mellett lévő képzeteknek egymásra való vonaikozása, egymással való összeköttetése, vagy egymástól való különválása ; ennélfogva az ítélet azon gondolatalak, melyben a képzetek, vagy fogalmak egymáshoz való viszonyát kifejezzük (Dittes). Ha a tanuló a vándorpatkány fajfogalmát és az egér nemfogalmát jól felfogta, úgy lelkében két képzet, vagyis fogalom jött létre egy- időben, de különválva; ha pedig a tanuló a két fogalom viszonyát átgondolja, vagy azokat egymástól elválasztja, akkor azt állítja, vagyis azt az ítéletet hozza, hogy : „a vándorpatkány egér.“ Az Ítélet tehát, amint azt Aristoteles és az újabb időben Beneke is teszi, egy fajfogalomnak kifejezett logicai alárendelése egy nemfogalom alá, vagy más szavakkal: az alany (vándorpatkány === a faj) az állítmánynak (egér = a nem) logicailag alá van rendelve. Ezen logicai alárendelést világítsa meg még a következő példa : „Az egérnem fajainak hosszúkás fejők, hegyes arcorruk és hosszú, majdnem csupasz farkuk van, de pofazacskóik niacsnek.“ Ez adja megközelítőleg az egér nemfogalmát. „A hörcsögnek hosszúkás feje, hegyes arcorra, rövid, szőrös farka és pofazacskói vannak.“ Ez a hörcsögre vonatkozó nemfogalom. A két nemnek közös, vagyis lényeges ismérveiben („hosszúkás fej és hegyes arcorr“) van tehát kifejezve a legközelebbi magasabb családfogalom az „egerek"-re nézve. Ha mindkét fogalom, azaz az egérre és hörcsögre vonatkozó két nemfogalom és az „egerek“ családfogalma a tanuló lelkében egyidőben, de különválva lépnek fel és az ezen képzetek (fogalmak) egymáshoz való vizzonyát megfontolja, a következő ítéletet fogja felállítani: „Az egér és a hörcsög az egerek családjához tartoznak,“ (melyek hosszúkás fej és megnyúlt arcorr által vannak jellemezve). A két alany (egér, hörcsög) a „család“-nak van tehát alárendelve. Ezen eljárás folytatásának eredménye lesz a rágcsálók családjainak logicai alárendelése a rágcsálók rendjének fogalma alá igy: „A mókusok, egerek, nyulak stb. a rágcsálók rendjét képezik.“ (Folyt, kőv.) rox7-a,txrez3tő póetája,. H. B Sárospatak. A betéti könyvet elküldtük ; a küldeményért köszönet, — még e hóban jönni fog. Rv. CSARNOK' Esküvőre. I. Fekete ruhában a te esküvődön Itt állok sötéten, csak nem veszed észre; A nászi sereggel én most mit törődöm, Meredten nézek a menyasszony szemébe. Nézem, az örömtől szól a csillogása, Szive a gyönyörtől már előre reszket, Nálam a bú addig sírját lassan ássa . . . Hordozom már érte a nehéz keresztet. Hófehér ruhában rádsimul a fátyol, Meglibben arcodon, a szövetje lenge . . . Meglátod egy percre, hogy nem vagyok távol, S felcsuklik a szivem kinja keseregve ? II. Virrad a nap esküvőre, Most szakadtam csak el tőle; Ráadja a pap az áldást, Elsápadok szemlátomást. Sorra, rendre csókolgatja Öregje és fiatalja . . . Most már asszonysorba hágott, Kívánnak sok boldogságot. Megcsókolja anyja, apja, A sok szivet mind megkapja . . . Hejh az enyém mindörökre Porban fetreng összetörve. m. Eljövök még egyszer érted, Mint az éj, setéten, Hogy a vesztett boldogságot Tőled visszakérjem. Eljövök még egyszer érted Gyászos feketébe, Majd mikor a hű szivemnek Kiapad a vére I (Ungvár.) Vidor Mór. Közgazdaság. A perbenyiki téli gazdasági tanfolyam. Most, midőn a külső mezőgazdasági munkák befejeződtek s a hosszú téli esték beállottak, időszerűnek látjuk a Perbenyik téli gazdasági és házi ipari tanfolyam programját, mely a „Zemplén“ f. évi 45-ik számában egész terjedelmében jelent meg, az alantiakkal kiegészíteni. A kir.-helmeczi szolgabirói hivatal minden hónap 4-ik csütörtökjén (tehát legközelebb december 27-ikén) a járás községi elöljáróinak előadást rendez a mezőgazdasági törvényekből. Az előadás a perbenyiki gazd. tanfolyam helyiségében a szolgabirói hivatal részéről külön kitűzendő órában tartatik meg. Ezen kívül a perbenyiki tanfolyam helyiségében december 15-ikétől kezdve egész a tanfolyam végéig minden héten a következő előa- adásokat tartják meg és pedig: • 1. Abonyi Károly tanár Sárospatakról minden szerdán és szombaton d. u. 4—6 az általános mezőgazdaság, növénytermelés, gazd. üzem köréből, valamint a kis gazdák érdekében létező intézményekről; 2. Fedák István gazd. e. titkár Sátoraljaújhelyből minden pénteken d. u. 4—6 óráig a szőlészet, borászat és gyümölcsészet köréből; 3. Pap Sándor m. kir. állatorvos Sátora'ja- Ujhelyről az állattenyésztés és állategészségügy köréből minden hétfőn d. u. 4—6-ig; 4. Tisztelendő Tomcsányi Kálmán Perbe- nyikről minden kedden d. u. 4—6-ig a szövetkezetekről és gazdakörökről. Városi és községi ügyek. * Közgyűlés. Ujhely város képviselőtestülete f. hó 15-én Székely Elek polgármester elnöklete alatt közgyűlést tartott. A napirend előtt a polgármester jelentette, hogy egy honvédezrednek Sátoralja-Ujhelybe leendő helyezése és a polgári leányiskola átvétele ügyében Budapestre küldött bizottság küldetésében eljárt éspedig minden irányban kedvező eredménynyel, mivel az ezredek létszámának közel jövőben tervbe vett szaporítása esetén Ujhely város minden bizonynyal fog egy honvéd gyalogezredet kapni. A polgári leányiskolát az állam a jövő szeptember havától fogja átvenni. A polgári leányiskola elhelyezésére szolgáló Mezőssy-féle lakóház és belhely megvételéről szóló szerződést az 1886. évi XXII. t. c. 110 §-a értelmében végleg elfogadták és jóváhagyás végett a vármegye törvényhatóságához felterjeszteni határozták. A polgármesternek a jővő évben teljesítendő kövezeti munkálatokra vonatkozó előterjesztését, mely szerint első sorban a Virág, Kis- barátszer, Zöldág-utca és a Zsólyomka városrész fognak köveztetni, elfogadták s a polgár- mestert a költségvetések elkészíttetésére és bemutatására utasították. A Chewra Kadischa ízr. temetkezési egyesület ajánlatát, melyben az Andrássy-utcán a polg. iskola mellett lévő belsőségét, a köztemetőből az egyesület céljaira szolgáló területért cserébe felajánlja, — véleményezés végett kiadták a gazdasági és pénzügyi bizottságnak. A város képviselőtestületének azon határozatát, mely szerint a város vadászati jogát házi kezelésbe veszi, a felsőbb forum a vadászati törvény alapján megsemmisítette és utasította a képviselőtestületet a vadászati jognak árverés utján való kiadására; mihez képest megbízták a polgármestert az árverés megtartására, úgy azonban hogy a vadászterületet képező lapály, valamint az erdő- és hegyrészek külön- külön adassanak ki. Ezután több tárgy nem lévén, a polgár- mester a képv, tagoknak boldog karácsom ünnepeket kívánt s a közgyűlést berekesztette. * Sátoralja-Ujhdly r. t, város közpénztárába a f. évi november hónapon át közadóba 42,286 kor. 24 fillér folyt be; ennek dacára, minthogy az egyenes adók befizetésében előző év tizenegy hónapi befizetéséhez mérten: azaz 1900. jan—nov. 100,000 K. visszaesés mutatkozott: a kir. pénzügyigazgató elrendelte a vizsgálatot Sátoralja-Ujhely közadók behajtása iránt.
