Zemplén, 1900. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)

1900-12-16 / 50. szám

dig még az idő vasfogának idöelőtt hatalma van. Kell is ezeket folyton toldozni-foldozni. S még is sokszor megtörténik, hogy „tilos az átmenet“ rajtuk.

Az uj kor szelleme azonban megmozdult e tekintetben a mi vármegyénkben is már 1 A járó-kelők kényelmét nem fogják már folyóvizeink és dusabb vizű ereink rakoncátlankodásaikkal megzavarni. „Vígan“ fogunk a legkritikusabb olvadáskor is folyóinkon átkelhetni.

A modern teknika tervezte és épitette vashidak korszaka beköszöntött vármegyénkbe is. Hála érette a vármegye bölcseségének I

A törvényhatósági közúti első vashid vármegyénkben í hó 5-én adátott át a közforgalomnak. A modern teknika egyik legremekebb alkotása e két nyílású vasalkotmány. A zem- plénvármegyei államépitészeti hivatal tervezte és épitette Petz József min tanácsos felügyelete mellett e hidat Homonnán, a Laborcz folyó felett. Fontos helyen épült e hid. A velünk szomszédos egész szinnai járást köti össze Homcrnnával és a vármegyével. Eltekintve tehát attól, hogy Homonnának magának is díszére és hasznára szolgál: egy járás közönségének szolgálja anyagi és kényelmi érdekeit.

Indokolt volt tehát az az öröm és lelkesedés, mely f. hó 5-én, mikor ezt a vashidat a közforgalomnak átadták, megnyilatkozott. Igen: Homonna intelligens társadalmának legnagyobb része megjelent, — a beállott téli zimankó dacára is — az uj hídon, f. hó 5-én d. e. 10 órára, a mikorra jelezve volt a „hidmegnyitás.“

Ott láttuk a hivatalosok részéről: Matolai Etele alispánt, Lehóczky Endre közig. biz. tagot, mint a vármegye képviselőit, Hönsch Dezső kir. főmérnököt, az államépitészeti hivatal fejét, mint a kinek felügyelete alatt épült a hid, Czakó Ignác kir. mérnököt, Homonna város szülöttjét, mint a ki tervezte a hidat s vezette az építést. Ott volt Buday Béla kir. főmérnök, a keresk. minister megbízottja, mint a ki felülvizsgálta a kész hidat. A vállalkozó Schlick-gyárat egy kiküldött mérnöke képviselte. Ott volt Haraszthy Miklós járási főszolgabíró, Szokolay Emil a folyammérnöki hivatal feje. A nagy közönség részéről pedig jelen voltak: Mándy István tb. főszolgabíró, Bernáth Béla szolgabiró, Erdei M., Yadnai J-, Lukovics O. mérnökök, Homonna város elöljárósága, Matolay K. Grünvald I., Szeke- rák J., Ligeti J. orvos-doktorok, Réz László ev. ref. lelkész, Szántó Miklós főerdész, Kováts József polg. és felső keresk. isk. igazgató és a tanárok, Jakubovits, Moskovits dr. ügyvédők, Persenszky Lajos tiszttartó, Polányi D. gyógyszerész, az izr. el. iskola tantestülete Lengyel igazgatóval stb. stb.

Úgy Va 11 óra lehetett, mikor a bizottság a jegyzőkönyv felvételével elkészült a „vámházban.“ Éljen hangzott fel a hídon didergők ajkáról, mikor feltűnt alispánunk alakja a vámház ajtajában. „Kezdődik már az ünnepies aktus“ — mondták egyszerre többen.

A bizottság csakugyan megállóit a hid előtt. Elsőnek a kereskedelemügyi m. kir. minister megbízottja, Buday Béla főmérnök szólt, kijelentvén, hogy a hid műszaki tekintetben a lehető legtökéletesebb : a közforgalomnak tehát a legkisebb aggodalom nélkül átadható, kérte a műre Istennek áldását. Utána Haraszthy Miklós főszolgabíró szólt. Történeti visszapillantás vetett csak az 50 évvel ez előtti állapotokra, mikor még nem a’ hogy vashid nem volt a Laborczon, de közutakul is a folyók és patakok medrei szolgáltak; amikor ha valaki pl. Szinnáról Ho- monnára akart lejönni, éjfél után 1—2 órakor el kellett indulnia, hogy legalább délére valahogy bevergődjék Homonnára, amely utat pedig ma 2 óra alatt meg lehet tennil E visszapillantással indokolta mintegy azt az örömet, melyet e vashid megnyitása két járásnak szerez. Végül a hídnak megnyitására és a közforgalomnak való átadására felkérte a vármegye alispánját.

Az ősz alispán, „a nagy idők tanúja“ még mindig — hála ezért a Gondviselésnek — daliás testtartásával, érces hangon mondott beszédben jelentette ki, hogy a hid átadatik a közforgalomnak s az ősz férfiú leemelt kalappal kérte az Isten áldását a hidat használó városra és járásra, azután pedig Zemplén-vármegyénkre, magyar hazánkra és nemzetünkre.

Ezek után a bizottság kocsikra ült s végig hajtatott az uj hídon, kifejezéséül annak, hogy a homonnai Laborcz hídja a közforgalomnak immár átadatott.

Nem is volnánk méltók vendégszerető őseleinkhez, ha akkor, mikor nagy dolgot végeztünk, megelégednénk a hivatalos eljárás örömeivel. A magyar ember ha öröm, ha bánat, ha áldás, ha csapás éri; ha nyer, ha veszt, születéskor, és kimúláskor egyaránt: áldomásozik.

Áldomásra gyűltünk össze tehát mi is majd mindnyájan, kik a hídon jelen valánk, a „Nagy- Vendéglő-“ben, hol a homonnai járás mint házi gazda képviseletében V2I órakor 30 teritékü banketet rendezett Haraszthy Miklós főszolgabíró. Természetes, hogy pohárköszöntőkben sem volt hiányosság. Pezsgőbontáskor elsőnek Réz László

homonnai ref. lelkész állott fel s Homonna város nevében köszönetének adott kifejezést a kereskedelemügyi kormánynyal, Zemplén-vár- megyével és annak egyik szakközegével, az államépitészeti hivatallal szemben, mely hatóságok érdeme főképp, hogy a ma megnyitott remek vashid áll; éltette e hatóságok jelenlevő képviselőit: Buday Béla kir. főmőrnököt, Matolai Etele alispánt és Hönsch Dezső kir. főmérnököt. — Ézután Matolai Etele Hegedűs Sándor keresk.-ügyi miniszterért ürített áldomás pohárt. — Majd Buday Béla, a minister megbízottja. mondott pohárköszöntőt Zemplén-vármegye Homonna város felvirágzására. Réz László másodízben Haraszthy főszolgabírót éltette, mint nemcsak a saját járása, de az egész „tótság“ boldogságáért buzgó jeles főszolgabírót. — Haraszthy azért az egyetértésért és összetartó barátságért áldomásozott, mely eddig is sok üdvösét és szépet hozott létre e városban és a járásban. Majd másodízben Lehóczky Endrét, a népnnk jó barátját, a közművelődés tevékeny munkását, a szeretett esperes-plepánost éltette, ki végül Czakó Ignác kir. mérnököt köszöntötte fel, ki a ma megnyitott hidat tervezte és építését nagy ambicióval vezette

Már homályosodott, midőn a vidám társaság oszladozni kezdett.

Álljon soká az ünnepien megnyitott hid, s legyen hídja Homonna boldogságának és fel- virágozásának! R.

Vármegyei ügyek,.

Az esküdtbiróságokról szóló 1897. évi XXXIII. t -c. 14. §-a értelmében bizalmi férfiakul, kik az esküdtek névlajstromának egybe állítására és a netalán beadandó felszólalások elbírálására hivatvák, a f. hó 14-én tartott vm.-i rendkívüli közgyűlésén megválasztattak: Csőke József dr., Bujanovics Béla, Ganzaugh Miklós, Mauks Árpád, Vladár Emil és Zékány József az eperjesi kir. törvényszékhez; Meczner Béla, Meczner Gyula, Szent Györgyi Vilmos, Ka- tinszky Geyza, Miklósy István, Thuránszky Zoltán dr., Ballagi Géza dr., Fejes István, Szer- viczky Ödön, Kincsesy Péter, Rosenthal Sándor dr. és Kun Frigyes az újhelyi kir. törvényszékhez.

Az állatorvosi közszolgálat államosításáról szóló törvényre most jelent meg a vonatkozó végrehajtási rendelet, mely 193 §-ban szabályozza az uj rendet. A törvény és rendelet 1901 január 1-én lép életbe s addig a kinevezések az egész vonalon megtörténnek. Az uj beosztás szerint vármegyénkben 12 állami állat orvos lesz, vagyis egy törvényhatósági m. kir. állatorvos Sátoralja-Ujhely székhelylyel, kinek működése kiterjed az egész vármegy érő — és lesz minden járásban egy-egy, azonkívül Sárospatak kap külön állatorvost és pedig főispánunk személyes közbenjárása révén. A törvény- hatósági m kir. állatorvos az alispán oldala mellé osztatott be szakelőadóul s hivatalos helyisége is a vármegye székházában lesz.

Amerika. Vármegyénk területéről a múlt hó folyamán kivándorolt Amerikába 157 egyén visszajött 75.

Galiczia. A homonnai és a szinnai járásokba Galicziából foglalkozás nélkül beözönlött izraelitákat a csendőrség visszautasította.

Uzsora. A homonnai járás területén elharapódzott uzsora konkrét eseteinek lehető kinyomozására közig, bizottságunk kiküldötte a főszolgabírót

A közegészségi állapot vármegyénk területén az elmúlt hónapban nem javult. Vör- henybetegedés 66, diftéria 11 esetben jelentetett.

Rablétszám. A sátoralja-ujhelyi kir. törvényszéki fogházban a nov. havi rablétszám 307 volt; ebben elitéit: 290.

Közmivelődés. A magyar nyelvet és nép • nevelést Zemplén-vármegyében terjesztő egyesület 1901. évi programjának megvalósítására 8940 K.-t szavazott meg a közig, bizottság.

Árvaszékek havi tevékenysége. A

vármegyei árvaszéknél nov. hó 1—30-ig elintéz- tetett 2372 ügydarab ; hátrálékban maradt: 392. — Sátoralja Új hely árvaszékénél elintézett novemberben az előadó 124 db. ot, hátrálóka: 22.

Közadók. Az egyenes adók befolyása az elmúlt hónapban ugyan kedvezőtlen volt, mert az ez évi novemberi 566,002 K. 01 f. befizetés 21,046 K. 23 f-el kevesebb a múlt évi novemberi eredménynél; azonban az év folyamán most jan—nov. 43,570 K. 41 f-el több befizetés volt

most, mint volt a múlt évi 11 hó folyásán begyült 2,238,197 K. 64 f. — A hátrálék most dec. 1-én: 708,124 K. 99 f, tehát kevesebb, mint volt egy évvel ezelőtt, 10 964 K. 94 f-el.

Versenytáryalás. Az Abauj-Tornavármegye területén lévő törvényhatóságii közutakra az

1901—904. évek folyásán szállítandó fedőanyag zárt ajánlati versenytárgyalása Kassán a f. évi dec. hó 20-án (húszadikán) d. e. 10 órakor lesz a vármegyeházánál.

Hírek a nagyvilgból.

Dél-Afrikában az ángol fegyvereket nagy vereség érte. Sok ángol tiszt elesett, a csapatok egy része a búrok fogságba került.

Bulgáriában Radoszlavov belügyminister, a kit pedig a szobranje nagytöbbsége támogatott, megbukott. Az uj kabinetet Ivancsov tábornok alakította meg, ki a szobranjét feloszlatván, uj választást rendelt el.

Kínában a béke érdekéből felajánlotta a császár, hogy birodalma 20 millió font sterling (1021 millió korona) hadi kárpótlást fizet és hogy ezután minden egyes idegen követség 2000 főnyi védőőrséget tarthat Pekingben.

Hírek az országból.

Tisza Kálmán, a legnagyobb magyar élő államférfiú, a mai napon tölti be életkorának 70. évét. Adja Isten, hogy a jelenlegihez hasonló szellemi és testi frisseségóben még sokáig tehessen hasznos szolgálatokat hazájának.

Uj főispánok. Lázár István gróf, Kolozs- vármegye alispánja,- Brassó-vármegye főispánjává, Béldy László dr. volt országos képviselő pedig Nagyküküllő vármegye főispánjává neveztetett ki.

A Vörösmarty-szobor emelésére eddig közel 54,000 korona gyűlt be a nemzet adakozásából a „Budapesti Hírlap“ szerkesztőségénél.

Az aggteleki „Baradla“ barlangot 1881, évtől 1900. évig 10,533 vendég látogatta, ezek közöit 504 külföldi, Amerikából 30.

Színház.

Halasy Béla színigazgató már plakátok utján jelenti, hogy színtársulatával a jövő év január hó 2-án jön Ujhelybe, hogy itten az újonnan átalakított színház megnyitása után a három hónapra terjedő első téli évadot megkezdje.

A múltkor igyekeztünk a nagyközönség előtt feltüntetni, mely nevezetes lépés előtt áll úgy kulturális, mint általános társadalmi élete városunknak. Az unalmas és rendesen szellemi meddőségben eltöltött téli esték életébe uj lüktetést kölcsönöz majd a színpadról elhangzó magyar civilizáció. A magyar szellemi termékek, a modern haladást hirdető idegen színmüvek, a zene és a költészet kiválóbb termékei, amelyek -- mint az első két hót műsorából, meg a nagy jelentés programjából is kitetszik — pompás elrendezésben kerülnek színre: azt a reményt keltik bennünk, hogy Sátoralja-Ujhely kulturális haladása az újjáalakított színház felépítésével, az első téli évad megteremtésével valóban hatalmas tempóban halad előre.

Hogy ezzel szemben is akadékoskodókat látunk, kik személyes intenciókból nehézségeket igyekeznek gördíteni a kulturális haladás útjába : azok éppenséggel nem riasztanak el bennünket attól, hogy velük szemben helyesen és jóhiszeműséggel informáljuk a közönséget.

A megnyitás után meg fog győződni mindenki arról, hogy a rendelkezésünkre álló ösz- szegből jobb és szebb színházat — igaz ugyan, hogy nem a város külső, de igenis belső értékének szépítésére — nem emelhettünk volna, mint az a díszes és a helyi viszonyokhoz mérten a tüzbiztosság szempontjából is megfelelő Múzsacsarnok, a melyben jót és szépet, zenei és irodalmi műveltséget akarunk fejleszteni, társadalmi életet istápolni, nem pedig gyűlöletet és rosszakaratot.

Mikör oly fontos lépés előtt áll egy város; mikor nem uj, hanem az újjáalakított színház létesítése körül, minden törvényes forma betartásával, eljutottunk a megnyitás ünnepségéhez : akkor az igaz intenció nem keres a kákán is csomót csak azért, hogy gyűlölködés vegyüljön egy kulturális esemény fénye és nagyszerűsége közé.

A nagyközönség — hisz ebben minden reményünk — tudjuk felülemelkedik minden kicsinyeskedésen; örömmel észleljük, hogy mohó várakozással néz kulturális és társadalmi életének uj érája elé.

Mi teljes objektivitással, fáradságot nem ismerő buzgalommal sietünk a nagyközönség pártolására,.híreinkkel mindenről pontosan fog- Folytatá» a II. mellékleten.