Zemplén, 1900. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)

1900-07-15 / 28. szám

Melléklet a „Zemplén1* 28. számához.

— A nagymihályi választó-kerületből.

Egy helyi lap nem régiben azt a hírt közölte, hogy Andrássy Géza gf. a legközelebbi országos

n.-mihályi képviselő-választás alkalmával mandátumot a kerületben nem vállal. E hírrel szemben a F. Z. f. hó 12-én megjelent számában leghatározottabban kijelenti, miszerint ez idő szerint sem vissza-, sem fellépésről egyáltalán szó sem volt és az irányadó körök arról mit sem tudnak.

— Hibaigazítás. A „Zemplén“ ma egy hetes számában „A magyar kultúra“ egyik sorát hibásan szedték. Helyesen igy hangzik : „J/eg- ifjodt szellemem sasként már fönt szárnyal“ (16. versszak, 4. sor.)

— Huszonöt éves jubileom. Őrmezőről

írja alkalmi tudósítónk : Folyó hó 8-án ünnepelte meg Joós János, özv. Széchenyi Im- réné grófné, szül. Sztáray-Szirmay Alexandra grófnő őnagyméltósága őrmezei uradalmának intéző-tisztje, működésének 25 éves fordulóját, rokonai, tiszttársai, jó borátai s tisztelői körében. Az ünnepelt férfiú reászolgált a tisztelet, az elismerés s a szeretet nyilvánításaira, a melyek őt, úgy az uraság, miként tisztelőinek részéről is, e napon érték. Működését, melyből az uradalom sopromvármegyei horpácsi birtokán 18 évet töltött, Őrmező községben pedig most már a 8-ikat tölti, a fáradhatatlan tevékenység mellett, különösen az a bölcs tapintat jellemzi, a melylyel az uradalom érdekeit a közérdekkel, alkalmazottainak, a cselédségnek s a munkás népnek igényeivel mindenha oly szép összhangzásba tudja hozni. Munkásnépünk minden körülményei iránt a legmelegebben érdeklődik, s ha baj, betegség éri egyik másikát, benne s s általa az uraságban gondoskodó atyára, biztos gyámolitóra talál. Ennek tulajdonítható, hogy bár az agrár-szocializmus a közelmúltban vármegyénkben is nagy, s mondhatjuk hogy szennyes hullámokat vetett: itt még csak árnyéka sem mutatkozott annak. Az ő érdeméül tudandó be, továbbá, az is, hogy bár vármegyénknek e részén az Amerikába való kivándorlás felette nagy arányokat öltött: az őrmezei uradalom mindemellett a munkás kéz hiányát nem érzi.. Melegen érdeklődik az ünnepelt az uradalom, mint kegyuraság területén lévő kulturális intézmények: a templomok s iskolák iránt; rokonérzéssel van a nép vezetői és tanítói iránt, jól tudván azt, hogy az embert csakis a tanítás s nevelés teszi emberré, s hogy e nélkül a társadalomban rend nem képzelhető. Szóval, az ünnepelt röviden érintett tevékeny működésén beigazolva látjuk Jókai Mór eme szavait: „Minden egyes életpálya,, melyet észszel, erővel, szorgalommal valaki magának kivívott, egy épületkő hazánk nagyságához.“ Az ünneplésen elhangzott jókivánatokat ez utón is megismételjük, kívánva az ünnepeltnek: érje el működésének 50 éves évfordulóját is, eddigi tevékenységben, erőben és egészségben. (Éljen — szerk.) Egy jelen volt.

— Nagy jégzivatar. Jul. 7-iki kelettel jelentik nekünk Varannóról: Ma nagy jégzivatar dühöngött itten d. u. félhat körül.*) Galambtojás nagyságú jegek estek és a földet egészen betakarta a jég. Felhőszakadásszerü zápor két ízben is ömlött. A gabonanemüekben nagy a kár, nemkülönben a kapásnövényokben is.

rl.

— Részeg embert az isten is őrzi!

Hogy mégis csak van igazság ebben a közmondásban, bebizonyosodott a múlt héten, a mikor Ujhely és Mihályi között a robogó vonat egyik harmadosztályú kocsijából a tökrészeg Vaszi- lecskó János sztrppkó-olykai tót legény kibukott. Az istenadta tótjának mi baja sem esett és fütyö- részve gyalogolt be Ujhelybe.

— Öngyilkosság. Farkas Mihály valaha jobb napokat élt alsó regmeczi gazda, a korhelységre adta árva fejét, úgy hogy a miatt aztán teljesen elzüllött sehonnai csavargó lett belőle s jól ismert alakja volt a rendőrségek tolonc- házainak. Utóvégre aztán beleunt a nagy nyomorúságba és O.-Liszkán nehány pakli gyújtónak a fejét megitta. Úgy hozták betegen az újhelyi közkórházba, a hol harmadnapra meghalt.

— A sárospataki ref. főiskola jövőjére nagy fontosságú egy indítványt tett a főiskolai Igazgató-tanács legutóbb tartott ülésén Főjes István egyházi algondnok. Kiindulva abból a tényből, hegy a sárospataki ref főiskolában — úgy az akadémiában, mint a gimnáziom- ban — ez idő szerint oly csekélyek a tanári fizetések, hogy, a hasonlórangu állami tanintézetekről nem is szólva, már a legtöbb felekezeti iskola is túlszárnyalta főiskolánkat tanári fizetések tekintetében, minek következménye a

*] Ugyanaz nap, d. u. 2—3 óra közt, Ujhely felett is tornyosodul kezdettek a jeges fellegek, hanem a viharágyuk bömbölése végre is elkergette innen Hanem az orkán erejével fújt szél, a mi ellen eddig nincs védekezésmód, igen nagy károkat, nem egy helyütt pusztulást is pkózott szőlőhegyeinken. Szerk.

főiskola magas szellemi színvonalának átszállásában s más kisebb tanintézetek részéről való túlszárnyalásában rövid idő múlva okvetetlenül érezhető lesz; s kiindulva abból a tényből, hogy a konvent már fel is szólította főiskolánk elöljáróságát a tanári fizetések rendezésére, valamint a május 16 án Miskolczon tartott egyházkerületi közgyűlés és utasította az igazgató- tanácsot arra, hogy az akadémiai tanárok törvényszerű fizetését illeszsze be a jövő évi költségvetésbe : mindezek alapján azt az indítványt terjesztette az Igazgató-tanács elé, hogy a tanári fizetések korszerű reformálását haladéktalanul munkába kell venni s erre nézve a tanári kartól javaslatot kérni. Az Igazgató-tanács Fejes István indítványát elfogadta s kimondotta, hogy a tanári kar készítsen szept. 1-ére javaslatot arra nézve, hogy — tekintettel az állami s a legkiválóbb felekezeti (pl. debreczeni, nagy- enyedi) tanintézetekre — mi módon s mily elvek szerint lennének rendezendők a tanári fizetések a főiskola mindkét szakában ? E határozat s annak keresztülvitele — kapcsolatban más, szükséges belső reformokkal — újra vissza fogja adni e főiskolának régi hírnevét, verseny- képességét, újra kívánatossá fogja tenni minden ambiciósus fiatal emberre a főiskola körében való működését, s útját fogja állani annak, hogy a főiskola legkitűnőbb erői, a fizetések elégtelensége miatt, innen más, jobb helyekre eltávozzanak, a mi a legközelebbi múltban, sajnos, többször meggyöngitette főiskolánkat. Ha a múlt dicső hagyományai, szent emlékei, a hagyományokban, példákban rejlő erők egyesülni fognak a modern kor kifejlett eszközeivel, a jelen kor előhaladótt igényeit kielégítő tényezőkkel : akkor e főiskola egy újabb, dicső vi- rulásnak néz elébe, s elmúlt századaihoz újabb, fényes századok fognak csatlakozni!

— Nyilvános köszönet. Abodrog-olaszi- tüzkárosultak részére méltóságos LónyayJ Elemér gróf cs. és kir. kamarás ur 1000 kor.-t és fenséges neje, Stefánia kir. hercegnő 500 kor.-t összesen" 1500 K. azaz ezerötszáz koronát voltak kegyesek adományozni. — Fogadják a legnemesebb szivü adakozók úgy a tüzkárosultak, valamint a község lakossíga részéről is leghá- lásabb köszönetünk nyilvánítását. Bodrog-Olaszi, 1900. július 12. A községi elöljáróság.

— Ebmarás halottja. A gálszécsi plébános veszett kutyájától a múltkor megmart két fiú közül az egyik, dacára hogy a Ilőgyes-féle intézetben beoltatott, gyanús tünetek közt meghalt. r. 1.

— Szomorú aratás Gálszécsen és vidékén — írja levelezőnk — szomorú aratás van, sőt némely helyen egyáltalán nincs is aratás, mert a jég, a zivatarok és rossz időjárás tönkre tettek mindent. Valóságos Ítéletidők voltak azok, melyeket legközelebb átéltünk. A rossz időjárás a múlt heti kánikulai hőség után csütörtökről péntekre való éjjel kezdődött, mikor is oly borzasztó dörgés, villámlás, sőt villámcsapás volt, hogy az emberek ijedtökben kiugráltak ágyaikból. Péntekről szombatra való éjjel ismét oly zivatar volt, mely fákat tört ki s felforgatott minden növényzetet. Gyümölcs alig maradt a fákon. Szombaton d. u. diónagyságu jég s felhőszakadásszerű többszöri zápor volt, melyek Gálszées, Bixcskó, Kohány, Gerenda, Vis- nyó, Polyánka stb. határait teljesen tönkre tették. Azóta is folytonosan szakad az eső, fű a szél. mezei munkához fogni nem lehet; tehát a mi még megmaradt, a szalma, azt sem lehet fölszedni, s mivel a földön fekszik, tehát meg fog rothadni. Egyszóval: nagy nyomorúságnak s drágaságnak nézünk elébe, mert nemcsak az aratás rossz, de a kapásnövények is tönkre vannak téve.

— Megkerült tolvaj. Még január havában történt, hogy Waldman Izidor órásnak, a Széchenyi téri Ivorinkó-íéle emeletes ház kapuja mellé kifüggesztett kirakatos szekrényét, a melyben hét ezüst óra és vagy harminc arany gyűrű volt, ellopták. A rendőrség akkoriban a tettest nem tudta kézrekeriteni és az ellopott tárgyakat körözte minden felé. A múlt héten végre a tettest a nyíregyházi rendőrség elfogta, épp akkor a mikor egy korcsmában órát és gyűrűt árul- gatott. A tolvaj Recsák László, a ki Kossuth János dr. nál mint vincellér állott szolgálatban s lopásért már büntetve volt Az ékszerek nagyobb részét megtalálták nála. Nyíregyházáról az ügyészséghez kisérték s most a börtönben várja további sorsát.

— Kóbor cigányok garázdálkodása.

A minap az újhelyi csendőrség három kóbor cigányt kísért a rendőrségre, a hol éjjelre egy zárkába helyezték el őket. Éjnek idején, a mikor a kulcsár elaludt, a pries egyik kitört lábával kifeszitették az ablak vasrácsát és szekerüket hátrahagyva megszöktek. És hogy gaz munkájukat tetőzzék, még azon éjjel feltörték a „Gyilkos“ korcsma ajtaját és a söntés fiókjából a mi pénzt ott találtak, lehetett vagy 30 korona,

ellopták. Innen a némahegyi korcsma felé mentek, egy hol a pincét törtek fel, a melyből 15—20 üveg sört és pálinkát loptak. A zsiványok munkájának kedvezett a viharos sötét éjjel. Kézre- keritésük iránt a lehető intézkedéseket megtették. Értesülésünk szerint a megszökött cigányokat az üldöző csendőrség Kenézlőn elfogta. Tokár Czene Peti, Tokár Káli és Tokár Hus- tállónak nevezik magukat. Tokár Hustálló O.- Liszkán a csendőrök elől megszökött, Káló cigány is tett szökési kísérletet, ezt azonban az egyik csendőr tomporán megszurta. Ma már ez a kettő Ujhelyben s folyik ellenük a nyomozás, a megszököttnek pedig nyomán vannak.

— A „Zemplén“ 1901. évi naptára

már szedés alatt van s legkésőbb a f. évi. szept. hó 1-ére megjelenik, a mit naptár-vevőinknek, úgyszintén hirdettető feleinknek is szives figyelmébe ajánlunk. A kiadóhivatal.

— Az öt forintos államjegyek bevonása. A pénzügyminister elrendelte, hogy az állami pénztárakba kerülő öt forintos bankjegyeket többé forgalomba ne bocsássák, hanem azokat öt koronás ezüst érmekkel helyettesítsék. Kívánatos lenne, hogy a bevont papírpénzek helyett a koronás államjegyeket is mielőbb forgalomba hozzák, mert a nagy és nehéz öt koronás ezüst érmek kezelése terhes dolog.

— Meteorológia A viharágyuk el lehetnek készülve arra — Írja egy hazai meteorológus — hogy a napfoltok elváltozásából és e változások gyöngébb-erősebb hullámzásából úgynevezett „kritikus napok“ lesznek még e hó folyamán 15—19, úgyszintén 26 és 31-ike között. Azért a gazdák jól teszik, ha legalább egy tábori messzelátó segítségével megfigyelik a napfoltok viselkedését. Ha azt látják, hogy a foltok nyugtalanok, vagyis hogy összébb jönnek, vagy széjjelebb válnak, ha feketességük szürke lesz, elhomályosulnak, ha közülök egyik-másik eltűnik vagy újak keletkeznek : akkor 24-48 óra múlva erős zivataros idő fog bekövetkezni az ország egy vagy több helyén. Nagy változások esetén felhőszakadás is várható és igy jól teszik, ha idejében intézkedést tesznek. A nagyfoltoknak e változásai biztosan hoznak kritikus időt, csak az nem határozható még meg, hogy mely helyen, a mi azonban szintén csak időkérdése, s a megfigyelések kellő száma ezt is meg fogja fejteni. A napfoltoknak messzelátó segítségével való megfigyelésénél, természetesen, annak szemlencséje elé olyan sötét üveg alkalmazandó, hogy a nap fénye szemünket ne sértse. A fentebb megjelöltük csomópontok (dátumok) körül különösen szorgalmasan vizsgálandó a Nap képe, mivel ekkor lesznek a foltok legnyughatatlanabbak.

— Ki tud róla többet ? Szirmay Ba- lamér Bpestről kérdezi a „Zemplén“ t. olvasó- közönségétől: „ Szirmay János született 1760— 1780 közt. Szülei voltak: Szirmay Sándor és Ottlyk Krisztina, kik Cziróka-Hosszumező községben éltek. Szirmay Jánosnak fiai voltak, Szirmay Miklós született 1800. és idősbb. Szirmay Pál 1804-ben, Szirmay Miklós és Oszkár szintén Cziróka-Hosszumezőn laktak.“ (Addig is, mig közelebbi útbaigazítást nyer, értesítjük a t. tudakozót, hogy a Szirmay-család nemzedék- rendje, melyet Antal, a történetiró állított egybe, megvan Kassán s az ifj. Kemény Lajos városi levéltáros ur birtokában. Szerk.)

— Iglófüreden, Szepes vármegyében, a hol 126 kényelmes szoba várja a vendégeket, a f. évi máj. 15-tői júl. 4-ig, 137 volt-a vendégek száma. Zempléni jó ösmerőseink közül ott van a vendégek névsorában Stépán Lajosné kir. jbiró neje Helmeczről, Nádas Árpád kir. jbiró és családja Iglóróf, Koch Jolán Gálszécsből, Szabó Endre szerkesztő és családja Bpestről saját villájában és Bernáth Aladárné S.-A.-Uj- helyből.

— Uj politikai napilap. Folyó hó 1-ével Budapesten „Magyarság“ címmel uj napilap indult meg; a lapnak Bartók Lajos a főszerkesztője és Fényes Lajos oki. gyógyszerész ös- mert nevű publicista a felelős szerkesztője.

— Jégverés. Szacsur községből, a va- rannai járásból, Írja tudósítónk. F. évi július

8-án d. u. 4 órakor határunknak egy részét a jégvihar teljesen tönkretette. A vetés aratása, különösen a határ éjszaki részén elmarad, mert csnpán egyes szalmaszálak látszanak a termésből. Különösen súlyos kárt szenvedtek a róm. és a gör. kát. tanító. Mindkettőnek amúgy is csekély földilletménye határunk éjszaki részén lévén, a tyúktojás nagyságú jég földig verte le termésüket. Hogy miből fog megélni a két családos tanító, az valóban reájuk nézve a kétségbeeséssel határos állapot. Ha rendkívüli sogedelmet nem kapnak a mindennapi kenyeret is nélkülözniük kell!

— Gombamérgezés. Varannóról Írja levelezőnk júl. 12-ikí kelettel: Ma reggel itt kiszenvedett egy 7 éves kis leányka, ki családjával együtt egy nappal ez előtt mérges gom-