Zemplén, 1900. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)

1900-12-09 / 49. szám

1900. december 8. II. Melléklet a „Zemplén“ 49. számához Irodalom. A felső-zempléni ev. ref. egyházmegye 1900. évi augusztus hó 23-án Migléczen tartott köz­gyűlésének Hutkíi József e. m. p. főjegyző szer­kesztette jegyzőkönyve nyomtatásban megjelen­vén, egy példánya szerkesztőségünkhöz is bekül­detett. Aj.-zőkönyv bevezető részében közli Ber- náth Elemérnek, e. in. gondnok megnyitó beszé­dét, továbbá a néhai Sárkány Imre ev. ref. esperes lelkészt elparentáló beszédeket t. i. Fejes Istvántól a halotti beszédet és Péter Mihálytól a sírnál elmondott beszédet. A jegyzőkönyv, továbbá, a 34—73 lapokon magában foglalja az e. m. hit­községeinek háztartásáról szóló Szabályrende-. letet s az ahhoz tartozó rovatos lapok formu- láréját is; azonkívül és 108 lapnyi, tehát vaskos fűzet terjedelemben hozza nyilvánosságra a köz­gyűlés napirendjén volt 77 tárgyat, függelékül a közig, bíróságnak végzéseit és a fegyelmi bíró­ság itéteteit. Á közgyűlés 53. pontjának ren­delkező része igy szól: Egyházmegyénk méltányolván Ehlert Gyula kiadó hézagpótló vállalatát; ismerve azon szükséget, melyen e b. folyóirat kíván segíteni, midőn a történeti adatok közlésével épen szeretett vármegyénk múltját akarja kellő világításba helyezni: az Adalékok Zemplén- vármegye Történetéhez c. folyóiratot a lelké­szek, tanítók, gondnokok pártoló figyelmébe ajánlja azzal, hogy lehetőleg saját és a lel­kész! és iskolai könyvtárak részére mint igen szükséges és hézagpótló müvet szerezzék meg. (Kellemes kötelésséget teljesítünk, midőn az erkölcsi támogatásért a ref. ft. egyházmegye közgyűlésének ezen az utón is hálás köszönetét mondunk. Szerk.) „Nehéz az élet“ cím alatt Ungváry Ede, m. kír. postamester és városi főbíró Sztropkón, öt külön álló elbeszélést szándékozik sajtó alá rendezni 4—5 Ívnyi tartalommal. Elbeszéléseinek tárgyát az életből merítette Müvének árát 1 koronára szabta, azt a részt pedig ami megmarad a nyomtatáson és kiadásain felül, jótékonycélra szánta. Az előfizetések dec. végéig Sztropkóra küldendők. Ungváry Ede nemcsak a szakiroda- lomban, mint kír. postamester, de mint iránycik­kelyek írója a „Zemplén“ hasábjaiban, úgyszintén mint történetiró, havi folyóiratunkban, az „Ada­lékok Zemplénvármegye Tötrénetéhez“ e füze­teinkben 'is ösmeretessé tette nevét. Azonkívül érdemes dolgozatai jelentek meg a fővárosi lapokban és a „Pallas Nagy Lexikonjában is. Mindezeknél személyét megkülöböztető okoknál fogva szívesen ajánljuk a „Nehéz az élet“ íróját t. olvasóink meleg rokonérzetébe és hathatós párt­fogásába. — Uj űalosköuyv. Fövenyessy Bertalan, ref. orgonista Abauj-Szátón, a községi énekkarok számára szerkesztett daloskönyvet ad ki. Dalos­könyve tartalmazni fog mintegy 40—45 műdalt, s mintegy 50—55 népdalt, melyek mint négyes férfikarra vannak Írva. A csinos, tiszta nyomású könyv legkésőbb a f. év december 31-éig meg­jelenik. xxra tartós fűzésben egy korona, erős vászonkötésben 1 kor. 80 fill.; a tulajdonos nevének rányomásával pedig 2 korona, Pierre Louys Idyllek. A ki ezt a tiszta, szinarany poézistől áradozó könyvet a kezóbe veszi, az ugyan nem ismer rá az .Aphrodite“ és 8Az asszony bolondja* szer zőjére I Mintha az örökre letűnt klasszikus világ újra meg­elevenednék szemeink előtt a maga földi szerelmek után járó isteneivel, csintalan faunjaival s meztelen fáival, de annyi és olyan egzotikus költészet mezében, hogy mezte­lenségüket épp úgy nem vesszük észre, akár a Vatikán szobraiét Több apróbb idíli novella van a kötetben; köz­tük szépségre és bizarr eredetiségre tán legkiválóbb az „Uj gyönyör" és a ,Nílus parti kunyhó.“ De a többi is mind pittoreszk olvasmány, melynek szépségét teljesen visszaadja a Rózsa Miklós gyönyörű, költői fordítása. A fényesen kiállított kötet Sachs és Pollák bpesti könyv­kiadóknál jelent meg. Bolti ára: 1 kor. A „Vasárnapi Újság“ decembor 2 iki száma Vörös- martyra vonatkozó harminc képet közöl: Vörösmarty fiatalkori arcképein kívül halála évében fölvett egyetlen fényképének hű másolatát és a Fojórvármegye részére Vastagh Györgytől festett arcképét; közli a nyéki szülő­ház és lakóház: a fejórvári szobor és emléktábla, a Kis- faludy-Társaságtól pesti lakására állított emléktábla s a kerepesi úti temetőben levő síremlékének rajzát; nejének Csajághy Laurának és gyermekeinek : Vörösmarty Bélának és Honának (Széli Kálmánnénak) arcképeit; jelenetes képe­ket c költő életéből; a mint a *Fóthi dal-U elszavalja ; Kisfaludy Károly halálos ágyánál: hasonmásokat Vörös­marty kéziratából (a .Szózat", a »A vén cigány“. »A meren- gőhöz“ kéziratait); müveihez készített illusztrációkat, stb- Cikkelyeket közül e szám Vörösmartyról, szüleiről, fele segéről. „Vörösmarty és a forradalom“ című taulmányt Baráth Ferenctől. (Vörösmarty születésének 100-ik óvfor. dulójára irt költeményeket Kozma Andortól és Varga Gyulától ; nagyobb közleményt Vörösmarty emlékkönyv- véből (Deák Ferencnek, Kossuthnak, Liszt Ferencnek, Vörösmartyhoz intézett, s Vörösmartynak nejéhez és Wes­selényi Miklóshoz intézett eddig kiadatlan leveleivel) ; tudósítást a Vörösmarty-ünnepségekről; adakozásokat Vörösmarty szobrára. A rendes heti rovatok: Irodalom és művészet, Közintézetek és Egyesületek, Sakkjátók. Kép- talány stb. és a „Regénytár“ cimű fél Íves heti melléklet egészítik ki a lap tartalmát. A .Vasárnapi Újság“ előfizetése évnegyedre 4 korona; egyes szám 40 fillár. — Egyesületi élet. A nagy- és kis-czigándi házi ipari tanfo­lyamok megnyitása. A vármegyei gazdasági egyesület akkor a mikor programmába a házi ipari tanfolyamok­nak felállítását bevette, már akhor tapasztalta, hogy a vármegye gazdaközönsége éber figyelem­mel kiséri a téren kifejtett munkálkodásait és lelkesedéssel pártfogolja ez irányú szerepléseit. A múlt vasárnap volt két házi ipari tanfolyam­nak, a nagy- és kis-czigándinak a megnyitása. Mindkét község lakossága, a mely már ős időktől fogva előszeretettel viseltetik a gyékény- fonás és kosárkötés mestersége iránt, szívesen fogadta az egyesület odaadó támogatását a miről meggyőződést szerezhettünk abból a körülmény­ből, hogy ott láttuk teljes számban mindkét község lakosságát lelkesedni megnyitó ünnep­ségünkön. Mindkét tanfolyam megnyitására az egye­sületi igazgató-választmány ’Sennyey Miklós br. urat kérte fel, azt a nemes szivü főurat, a kit ennek a két nagy községnek lakossága szívből szeret és tisztel. Ez volt éppen az, a mi az ün­nepségnek fényét emelte, mert láttuk, hogy ez a jóra való értelmes czigándi nép tudja azt, hogy a ki szereti őt, azt úgy tiszteli, a hogy csak tisztelheti. ’Sennyey Miklós br. gyönyörű megnyitó beszédében a többek között a következőket mon­dotta : Örömmel tesz eleget a gazdasági egye­sület megbízatásának, mivel ezen házi ipari tan­folyamoknak felállítását különösen a nép va­gy onosodására nagyon fontosnak tartja, mert azt tapasztalhatni, hogy ott, a hol a nép va­gyonosodig ott halad is a nép minden tekin­tetben és fejlődik a gazdasági ágaknak minden neme is. Például a házi ipar ágaknak a műve­lése téli estéken, akkor a mikor a családnak igen nagy része nem tud mivel foglalatoskodni, nagyfontosságu a czigándiakra nézve is; tudjuk ugyanis azt, hogy éppen az, a ki nem szereti idejét otthon hasznosan eltölteni, az szokott he- verése közben minden roszat kigondolni és korcs­mákban keres magának szórakozást. Rámutat arra, hogy ezen tanfolyamnak fentartása egye­dül a községi lakosságnak vagyoni helyzetét van hivatva fejleszteni és beláthatja mindenki, hogy ezen intézmény, mely ingyen áll a lakos­ság rendelkezésére, csakis az ő érdekükben ál­líttatott fel, miért is igyekezzenek az ottan lá­tottat megtanulni és versenykedve ezen tanfo­lyamok erkölcsi sikerét előmozdítani. A tanfo­lyamokat megyitottnak nyilvánítja. Az óriási tetszéssel és lelkesedéssel foga­dott megnyitó beszéd után ifj. Fedák István e. titkár az egyesület nevében és az elnökség meg­bízásából köszönetét mondott ’Sennyey Miklós br. és Páricsy József uraknak azon szívességük­ért, melyben részesítették az egyesületet e tan­folyamoknak felállítása alkalmából; majd ismer­teti a tanfolyamok rendszerét és tudatja, hogy úgy Nagy-, valamint Kis-Czigándon egy-egy munkavezető áll rendelkezésükre és hogy a tan- folyomokon készített tárgyak készpénzért meg­felelő értékben be fognak váltatni az egyesület által. Bemutat egy pár házi ipari tanfolyamon készült tárgyat serkentő például; végül kéri a támogatást a lakosság részéről. Beszéltek még Ahonyi Károly szaktanár és Söregi Márton ta­nító, mindketten köszönetét mondtak az egye­sületnek a tanfolyamok felállításáért. Végül, Sennyey Miklós br. ur indítványára Nagy- és Kis-Czigánd községek lakossága fel­iratban megköszönni kéri a gazdasági egyesület elnökének és Darányi Ignác földművelésügyi mi­nister urnák szives jóságát a tanfolyamok fel­állítása alkalmából, valamint örvendetesen vet­ték tudomásul Andrássy Sándor gróf e. elnök urnák távirati üdvözletét, melynek bevégeztével a megnyitás ünnepe befejeztetett. Referens. Nyilvános számadás és köszönet A „Carolineum“ fölállítandó könyvtárára felülfizettek : Windisch-Grátz hercegné és Wallis Gyuláné grófné 60—60 koronát. — ’Sennyey Mici bárónő 20 koronát — Ambrózy-család, Kincsessy Péter és neje, Láczay Elekné, Widder Gyula és Lővy Adolf 10—10 koronát. — Liszy Edéné 5 koronát. — Gruschka Lajos, Violet Gyula, őzv. Román Jánosné 3—3 koronát. — Eiszeit Vincéné, Móré Gézáné, Háber Gyuláné, Langermann Károlyné, Szilvássy Matild, Vass Amália, Köröskényi Ágostonná, özv. Szakátsy Józsefné, Schwartz Bernátné, Petsár Juliska, Weinberger Dávidné, Boros Antal, Hadady Géza, Karsay János, Hajós Ede, Füzesséry Lajos, Hor- nyay Béla dr, Miklóssy István, Landesmann Miksa, Pekáry Gyula, Limák István és Vass József 2—2 koronát. — Schweiger Hani, Glück Jakabné, Kasztner Jánosné, Horváth Sándor, Hám Sán­dor dr., Tóth Pál, Somogyi István, Szalay Ká­roly, Petsár Gyula, Tomesányi Kálmán és Rosen­berg Bertalan dr. 1—1 koronát. Egyesek, családok és cégek könyveket ajánlottak föl a könyvtár gyarapítására, mi is az évi Értesítőben lesz kimutatva. A szives közreműködésért meleg köszönetét mond. Az intézet főnöknöje. A tokaji izr. kitközsóg kebelében a szegénygyermekek felruházásával foglalkozó egyesület — Írja alkalmi tudósítónk — Engel Jakab köz- és váltóügyvédő elnöklete alatt ha­gyományos és nemes működését folytatva, a múlt héten 20 szegény gyermeket részesített a téli ruhakiosztás jótéteményében, éspedig 280 korona értékben. Üdvös volna — végzi tudósítónk — ha a felebaráti szeretet oltárára hozott áldozatok­ban minél több hitközség követné ezt az áldásos és nemes példát Köszönet a mezőlaborczi tüzkárosultak részére érkezett adományokért. (5. közlemény.) 1. Wollmann Gerardin őnagysága (kifi­zetve lovag Ahsbahs Tassiló cs. és kir. huszár- főhadnagy úr által) adományozott 59 koronát. — 2. Névtelen (Lchoczky István mezőlaborczi gyógy­szerész úr által kifizetve) 30 koronát. (Helyes­bítés, mert a „Zemplén“ 46. számában az ösz- szeg kiírva nem volt. — szerk). — Ezekért úgy a tüzkárosultak, mint a segélyosztó-bizottság hálás köszönetét nyilvánítja a nemesszlvü ada­kozóknak. Mező-Laborcz, 1900. december 6. • Hladonik János, körjegyző. TANÜGY. í Zemplénnármepi TaniMpit hivatalos rovata. — Rovatvezető: Molnár Gyula. — Kéziratok rovatvezetőhöz S.-A.-Ujhelybe küldendők. A természettudományi oktatás jelentősége. C. Baonitz dr. után irta : Hódinka Ágost. (Folytatás.) 1. Alaki cél. A nyelvtani és történeti ok­tatás kiválólag elvont gondolatanyagot dolgozik fel, a tanulók saját kutató szellémi tevékenysé­gének csak kevés tért enged és érzéki szemlé­letre csak kevéssé indít; ellerfében a természet- tudományi oktatás konkrét szemléleteivel, azaz a tényekkel és induktiv módszerével a kívána­tos és eléggé meg nem becsülhető ellensúlyt nyújtja, Cohn dr. (a deutsche Rundschau-ban) eze­ket írja: „Goethe nemzedékünknek egy uj vi­lágot tárt fel, mert ő elsőnek ismerte fel, hogy a humánus képzéshez — az irodalom és művé­szet, a történeiem és filozophia mellett — nél­külözhetetlen kiegészítőül a természet tanulmá­nyozása is tartozik.“^ A természettuddmányi oktatás anyagi és alaki tekintetben semmi más általános képző­eszköz által még a magasabb tanintézetekben sem pótolható, mert az embernek adományozott összes lelkierőknek lehetőleg harmonikns kép­zését teszi lehetővé, vagyis más szavakkal: be­folyását érvényesíti az érzékekre, az értelemre és a kedélyre. „A természettudományokban gyökerezik a valódi igazság, mely a pontosabb vizsgálat elől nem vonul vissza az elérhetetlen múltba, mint a történelem. Ezen kiválólag empirikus jelleg teszi a természettudományokat kitűnőkké és pótolhatlanokká, ha hiányzanak. Itt a iárgy minden költeménytől és nézettől különválik és a megfigyelő elmét mindig újonnan serkenti. Ez okból oly gátul szolgál az ábrándozás ellen, melynél jobbat a tudományok nem nyújthatnak. Felhív minden elméleti s egyúttal kisérleil ku­tatásra az ismeret bővítése, — úgy nemkülön­ben a szemlélődő kutatásra az ismeret melyebbé tétele céljából.“ (Hebart: Aphorismák). Az első alaki cél, melyre a természettudo­mányi oktatás törekszik, az érzékek kiképzését illeti, mert a teljes emberképzés ép úgy felöleli a testet, mint a.lelket. Lelki (szellemi) képzés az érzékek részvétele nélkül lehetetlenség. Minden gyermek már korán, egészen tu­datlanul és minden iskolai oktatás nélkül is tesz természettudományi megfigyeléseket. Álla­tokat. növényeket és élettelen (szervetlen) teste­ket, köveket, fémeket különböztet meg; ismeri az emlős állatokat, madarakat, halakat és róva-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents