Zemplén, 1900. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)

1900-11-18 / 46. szám

Egyszerre az asszony rémes sikoltással hirtelen fölriad. — Mi bajod Annám, édes szivem — kérdi a párja. — Ott... ott. . . nem látod ... az uram, az Andris . . . halovány arccal . . . fehér ruhában . . . esküre emelt kezekkel . . . Mihály . . . Iste­nem segits . , . meg akar fojtani . . . Kikelt arccal, kidüllesztett, bamba szemek­kel, rémült sikongással, haját tépve rohant ki a házból . . . V. Megbünhödött! . . . megőrült! Közgazdaság. Gyümölcstenyésztésünk fejlesztése. Irta: Szmik Gábor. II. Vármegyénk talaj és éghajlati viszonyai mel­lett különös figyelemre érdemes a beszterczei szilva, mely az agyagos talajjal biró, völgyes és részben védett helyeken nagyobb területeken is megérdemli a tenyésztést. Ez a szilva, íz és aszalvány gyanánt könnyen eltartható, jó áron értékesíthető, szállítása nehézségbe nem ütkö­zik és mint világkereskedelmi cikk állandó ke­resletnek örvend. A beszterczei szilva szeszfő­zésre is legalkalmasabb. Helyes aszalási mód mellett ennek a szilvának termesztése, a többi gyümölcsfajok között, a leg­több tiszta jövedelmet képes biztosítani, mert gyöksarjakról, minden nemesítés nélkül könnyen szaporítható; mert gondozása, hernyóktól való tisz­togatása, körülkapálása nagyobb fáradságot és költséget nem igényel; továbbá mert a szilvás alja a \ legjobb szénatermőhely, s végűi mert középtermés mellett kát. holdanként 5 méter­mázsa aszalt szilva termelhető, melynek értéke 180—200 korona. A gyümölcstenyésztés fejlesztésére legna­gyobb befolyást gyakorolna a nemes oltványok­nak a kisebb birtokosok részére leendő, telje­sen dijj mentes kiosztása. Darányi Ignác földmi- velésügyi m. kir. ministerünk őnagyméltósága pedig ez irányban is a legélénkebb érdeklődést tanúsítja. Már az év elején tervbe vette, a s.-a.-uj- helyi m. kir. állami erdőhivatal vezetése mel­lett, itt helyben, egy nagyobb szabású állami, nemesített oltványok termelését célzó faiskola létesítését, a honnan nemcsak a Hegyalja, de felső Zemplén szegény sorsú és támogatásra szorult népe is ingyen oltványokat nyerne. Gazdasági egyesületünk választmánya f. hó 12-én tartott ülésében szintén foglalkozott ezzel az ügy gyei s a tervezett faiskola mielőbbi létesítése érdekében felsőbb helyen megteszi a szükséges lépéseket. Javaslatom ez irányban az, hogy itt, a vármegye székhelyén, 25 kát. hold területen — a mely legcélszerűbben gróf Wallisné Öméltósá­gának az állomás melletti birtokából lenne 12 évre kibérelhető, — telepítessék a faiskola, a melyen 40—45.000 db. nemes oltvány lenne felállítható. Hogy mily vagyongyarapodást okozna ez évente, különösen a szegényebb osz­tálynál, azt bővebben ismertetni felesleges. Zem- plén-vármegye 451 községe átlag és évenként 100—100 db. nemes oltvány dijjmentes adomá­nyozásban részesülne és 10 év alatt a gyümölcs­fatenyésztés egy tekintélyes jövedelmi ággá fej­lődhetne. Hogy a vármegye különböző részeiben mily gyümölcsnemek tenyészthetők legsikeresebben, arra nézve ösmerkedjünk meg a vármegye talaj és fekvésviszonyaival. A vármegye területén: 1., agyag és agyagos. 2., meszes. 3., homokos talajnemek fordulnak elő. 1. Az agyag talajtulajdonságai. Száraz ál­lapotában kőkemény, nedvesen ragadós, gyúr­ható. A nedvességet mohón, de nehezen szívja magába, s ha tiszta kovasavas timföldből áll, kötött vagy hideg agyagtalajnak nevezzük. A fák gyökerei csak nehezen hatnak át azon, a levegő nehezen járja át, a vizet erősen vissza­tartja, mélyebben kiszárad mint a homoktalaj, e közben erősen összehúzódik, miért is tartós szárazságnál kevés, de igen nagy repedéseket kap. Ilyenkor a gyökereket megrongálja, meg­dolgozása felette nehéz, abszorbeálló képessége a táplálóanyagokra nagy. Ez a talaj nem a leg­rosszabbak közé tartozik, de hátrányos tulaj­donságait mérsékli a száraz és meleg kiima, mig a magas és északi fekvés teknős felület emeli azt! Ha az agyagtalajban 50°/o homok van, úgy annak kedvezőtlen tulajdonságai tete­mesen mérsékelteinek, meut porhanyóbbá és szeli- debbé válik. A kötött agyag szelidebbé tételét mesterségesen is eszközölhetjük, ha abba homo­kot keverünk a mi a gyümölcsfák tenyésztésé­nél jó eredményre vezet. (Folytatjuk.) A községek és gazdaközönség figyel­mébe. A zemplénvármegyei gazdasági egye­sület elnöksége lapunk utján is felkéri a tokaj- hegyaljai községi elöljáróságokat, hogy az idei szüret eredményéről tanúskodó, de még be nem küldött kérdő íveket legkésőbb f. hó végéig beküldeni szíveskedjenek, mivel a kérdőív sta­tisztikai adataira az egész tokaj-hegyaljai bor­nyilvántartásról szóló füzet szerkesztésénél szük­ség lesz. — Egyszersmind figyelmezteti a községe­ket és a gazdaközönséget, hogy azok, a kik­nek a jövő év tavaszára gyümölcsfaoltvá­nyokra szükségük lesz, ez iránt való kérvé­nyüket f. év december hó 15 éig a gazdasági egyesület titkári hivatalához annál is inkább nyújtsák be, mert elkésve érkezett kérvények figyelembe nem vétetnek. A kérvények a föld- mivelésügyi m. kir. nagyméltóságu minister úr­hoz cimzendők. — Végre pedig a gazdasági egye­sület elnöksége tudatja a szőlőbirtokos közön­séggel, hogy mindazok a kik tavaszszal akar­nak szénkénegezni, a szükséges szénkéneg mennyiségét a f. évi december hó 1-ig jegyez­tessék elő az egyesület titkári hivatalában (Vármegyeháza.) Városi és községi ügyek. * A szinügyi bizottság f. hó 14-iki ülé­sén szóba került, egyebek közt, a szinházépités csigalassúsága is. Mihezképest a polgármester már intézkedett hogy színházunk — legkésőbb dec. hó 15-ig — „Zack und Pack“ legyen. Különben pedig, mint arról tüzetes vizsgálódás után a helyszínén meggyőződtünk, a szinház­épités e hó folyamán nagyot közeledett a be­fejezéshez. A kőmives- és az ácsmunkával tel­jesen készen vannak, pedig ezek, kivált a kő- mivesek, óriási nagy munkát végeztek öt emelet magasságáig ; hát még a légfűtéssel, melynek tervét négyszer is módosították a tervezők, mig most ötödszörre, úgy a hogy van, helybenhagy­ták. A munkapadok és szerelőhidak, a zsinór­padlás csiga- és kötéllabirintuszai alatt: szintén hatalmas ácsolmányok. A mellékhelyiségek t. i. az öltözők, raktárak stb. szintén készen van­nak. Érthetetlen dolog, hogy a piktor még mire sem haladt a mennyezet festésével, pedig azóta, hogy állványait alája alkalmazták, máig láblógázva befejezhette volna. A díszítéssel is el vannak késve. A nézőtér hatalmas gerendái alá Bpestről várják, de hiába várják, a csavar­gépezeteket. Hát a beton-mesterek ? Ezek is csak most fogtak a dologhoz, pedig már hetekkel ez­előtt letudhatták volna. Különben az a baj, hogy nem voltak és nincsenek végképp jóváhagyott tervek. Több a kapkodás, mint a maradandó- ság. Ma igy, holnap úgy. A színpad, méret és felszerelés tekintetében a nagy városok színpad­jaival vetekedik. A zsinórpadlás csigáinak és kötélhálózatainak segítségével — ha ugyan nem fognak majd makacskodni munka közben — a szin pár rövid perc alatt idő helyzet és han­gulat szerint átváltozható. A légfűtést már most nagyon jónak modják — de persze magától nem füt, sőt, ha sajnálják tőle a város erde­jét, nem is szárit, a mi pedig mindeneknél előbbre való. Legyen tehát mindenekelőtt erre is gondja a t. polgármester urnák, ha ugyan a dologban velünk egyet ért! * Gőzfürdő megnyitás. Az újhelyi újon­nan felépített s a legkényesebb igényeket is minden kielégítő Diána gőz- és kádfürdőnek ma délelőtt 11 órakor van az ünnepies megnyi­tása- A fürdőt már délutántól átadják a köz- használatnak. * Hegyközség. Az egységes hegyközség szabályrendeletét a vármegye közgyűlése jóvá­hagyván, Székely Elek polgármester f. hó 12-ére tűzte ki az alakulást, mely napon a szőlőbirto­kosok a városháza nagytermében szép számmal jelentek meg. Polgármester a gyűlést megnyitván, a továbbintézkedés jogát az érdekeltségnek adta át. Korelnöknek Schön Vilmos dr.-t választván — megalakultak. Elnökké Kincsessy Pétert, al- elnökkó Székely Imrét, hegybiztossá Jíatterny Józsefet választották közfelkiáltással. A 30 tag­ból álló választmány tagjai lettek, titkos szavazás után, Miklóssy István, Schön Vilmos dr., Csákó Imre, Rooz Adolf, Matternyi József, Valkovszky Elek, Langermann Károly, Szent-Györgyi Vilmos, Osváth Ferenc, Reichard Mór, Dókus Gyula, Róth Bernát, Jelenek Adám, Meczner Gyula id., Schön Hugó dr., Rosenthál Sándor dr., Kellner Soma dr., Grosse Gyula, Schön Sándor, Nyomár- kay Ödön dr., Szöllősy Artúr, Vadászy Antal, Ewa Ödön, Schveiger Ignác, Hornyay Béla dr., Rakmányi János, Páles Károly és Hönsch Dezső. — Az intézménynek is, az intézőknek is gratu­lálunk ! * Sátoralja Ujhely közigazgatási bi­zottsága e hó 16-iki ülésében tárgyalás alá vette a szinügyi bizottság és színigazgató között alakuló viszony szabályozása dolgában alkotott szabályrendeletet s némi modósitással a terveze­tet elfogadásra ajánlotta a képviselőtestületnek, * Uj jegyző. Szerencsen, a lemondás foly­tán megüresedett adóügyi jegyzői állásra a f. hó 13-án általános szótöbbséggel Nagy Lajos oki. jegyzőt választották meg. * Népkönyvtár. A földmivelésügyi kir. minister, főispánunk előterjesztésére, Bánócz községnek, a Franklin-Társulat utján, az I. számú minta szerint egybeállitott népkönyvtárat ado­mányozott, egyszersmind egy könyvszekrény beszerzésére 20 koronát adományozott. * Dadák. Rendezett tanácsú városunk kisdedóvó bizottsága f. hó 15-én tartott ülésében özv. Vébernét és Bónis Bertát választotta meg a pályázók közül városi dádákká. * Állami anyakönyvi statisztika. A sá­toralj a-újhelyi állami anyakönyvi hivatalnál 1900. nov. 10-től 1900. nov. 17-ig a) házasságot kötött: 2 pár; b) kihirdettetett: 2 egyén; c) születési anyakönyvi bejegyzés volt: 14 eset­ben ; d) elhalálozott; 10 egyén. Vármegyei Hivatalos Rész 3367/1. 900. sz. A szerencsi j. főszolgabírójától. Körözvények. I. Négyesi Ferencné szül. Igó Zsuzsánna gesztelyi lakosnő f. évi november hó 6-án éjjel férje lakásáról — 40 korona készpénzzel és sa­ját ruhaneműjével — ismeretlen helyre megszö­kött. Személyleirása: Termete alacsony, arca gömbölyű pirosas, szeme fekete, haja koromfe­kete, orra-szája rendes, fogai hiányosak, külö­nös ismertető jelei: arc jobboldalán fekete sze­mölcs van. Vallása ev. ref. életkora 39 év. Be­szól magyarul. Ruházata: barna szövet ruha, fején barna kendő, lábán cipő. stb. Felkéretnek a hatóságok, hogy nevezett körözött nőt feltalálása esetén hivatalomhoz elővezettetni szíveskedjenek. 3415/1. 900. sz. II. Bulyovszkyné Szabó Irén miskolezi lakos tulajdonát képező egy drb. tehén f. hó 12-én a Gesztely községi temetőnél elszabadult s azóta feltalálható nem volt. — Körözését elrendelem azzal, hogy feltalálása esetén hivatalomhoz be­jelentés teendő. Szerencs, 1900. november 13. Pintér, főszolgabíró. 379/IV. A gdlszéesi jdrás főszolgdbirájdtól. Körözvények. I. Ősze János kis-azari lakos tulajdonát ké­pező fehér szőrű ökör (az egyik fennálló szarvú a másik vsstag leálló szarvú) f. évi nov. hó 10-én d. u. 2 óra tájban a kis-azari erdőből elszökött s azóta feltalálható nem volt. — Körözésüket elrendelem azzal, hogy feltalálás esetén hivata­lomba jelentés teendő. 381/IV. 900. II. Folyó évi okt. hó 23-án 1 drb. veres szőrű kis tehén találtatott Szécs-Polyánka községben bitangságban és a községi biró által vétetett gondozásba. Igazolt tulajdonosa felhivatik, hogy ezen körözvény megjelenésétől számított 15 nap alatt a község bírójánál annál is inkább jelent­kezzék, mert ellenesetben a tehén mint gazdát­lan jószág, az 1894. évi XII. t.-c. 105. §-a ér­telmében el fog árvereztetni. Gálszécs, 1900. november 14. br. Fischer, tb. főszolgabíró. Sátoralja-Ujhelyváros polgármesterétől. 12105/1. 900. sz. Hivatalos hirdetmény. Melynél fogva értesittetnek tőlem a város területére vadászati engedélyt nyert érdekeltek, hogy a művelés alatt álló szőlők vadász terüle­tet nem képeznek, ily helyeken vadászók ellen az 1884. évi XII. t.-cikk rendelkezéseit a leg­szigorúbban fogom alkalmazni. Sátoralj a-Ujhely, 1900. nov. 10. Székely, polgármester. 3417/1 900. sz. A szerencsi j. főszolgabirdjdtól. Pályázati hirdetmény. Tállya nagyközségben T. Zemplén-várme- gye törvényhatósági Bizottságának 443/21137 kgy. 1900 évi számú határozatával újonnan rendszeresített „adóűgyi_jegyzői állásira az 1886. évi XXII. t.-c. 78. § a alapján ezennel pályázatot hirdetek. Ezen állás javadalmazása: fizetés 800 ko­rona, lakbér 200 korona és a szabályrendeletben megállapított magánmunkálatok dijak. A választás határidejéül 1900. évi decem­ber hó 7 (hegedik) napjának d. e. 10 óráját Tállya nagyközség házához kitűzőm.

Next

/
Thumbnails
Contents