Zemplén, 1900. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)
1900-11-18 / 46. szám
1900. november 18. II. Melléklet a „Zemplén“ 46. számához. Az újhelyi iparosok érdekében. A sátoralja-ujhelyi általános ipartestület, mint iparhatóság elnöksége az I. és III. ozztályú kereseti adó kivetését a testület tagjaira sérelmesnek vélvén, a következő folyamodást intézte Lukács László dr. kir. pénzügyministerhez. Nagyméltóságu Pénzügy minister Ur! Kegyelmes Urunk ! A sátoralja-ujhelyi ált. ipartestület kötelességének tartja a most történt I. és III. osztályú kereseti adó kivetés ellen feljajdult tagjainak, a sátoralja-ujhelyi összes képesitéshez kötött iparosoknak érdekében, Nagyméltóságodhoz folyamodni. A tönk szélén álló kisiparosok zöme fordnl Nagyméltóságod igazságszeretetéhez és nem kér elnézést, nem kér még méltányosságot sem, csak a törvényt kéri a pénzügyi közegekkel tiszteletben tartatni. Kegyelmes Urunk! A törvényt mindnyájan kötelesek vagyunk megtartani, — esedezünk, kegyeskedjék az adótörvényt is megtartatni. Mi jól tudjuk, hogy az állam fenntartásához hazafiul kötelességünk hozzájárulni. — Szívesen tesszük azt, de csak a törvény korlátain belül. — Ha a törvény sokszoros megterhelteté- sünket fogja elrendelni, meghajlunk előtte. — de egyes pénzügyi közegek, bizottságok önkényes eljárása ellen hangosan tiltakozunk. Városunkban az adókivető bizottság előtt személyesen jelentek meg a kisiparosok és helyzetük, anyagi viszonyaik megfontolás tárgyává tétetvén, az adóalapul elfogadható jövedelem után lettek III. osztályú kereseti adóval megróva. — Ezen kivetésbe látszólag a pénzügyi előadó ur is megnyugodott, majd felebbezéssel élt, s ennek folytán az adófelszólamlási bizottság meghallgatásunk és vagyoni viszonyaink mérlegelése nélkül, s az 1875. évi XXIX. t. e.-ben. és minis- téri rendeletekben adott kedvezményeket mellőzve, megrótta az iparosokat oly magas adóval, hogy mig egyesek a múlt 1899. évben 7 frt. (14 korona) egyenes állami adott fizettek, a folyó évre 50—60 korona adóval rovattak meg! Iparosaink kézhez vevén az adófelszólamlási bizottság végzését, tájékozatlanságukbau azt sem tudták mit tegyenek vele és csendes békességgel várták a következendőket, s csak akkor, a panasz beadására adott 15 nap eltelte után, ébredtek öntudatra, a mikor fel lettek világosítva nagy megterheltetésükről. És ez kényszerít minket arra, hogy Nagyméltóságodhoz forduljunk, s alábbi indokaink felsorolása mellett revisióért esedezünk. Mindennek előtt az I oszt. kereseti adó kivetésére vagyunk bátrak Nagyméltóságod nagybecsű figyelmét tiszteletteljesen felhívni. Tudvalevő, hogy ily kissebb városban, mint Sátoralja-Ujhely, alig akad iparos, a kinek állandó segédje van. A 8850/894. számú pénzügy- miniszteri rendelet pedig félreérthetetlenül intézkedik, hogy azoknak a segédeknek és segédmunkásoknak adója, ki állandóan alkalmazva nincsenek, közvetlenül az adóköteles féltöl szedendő be. Ezen világos rendelet dacára, a sátoralja- ujhelyi iparosok, tetszés szerinti számban felvett segédek után lettek megadóztatva és az adó tőlük szodetik be, sőt olyan eset is van, hogy külön az az iparos es külön a segéd is megrovatott I. oszt. kereseti adóval. Ez tehát nem törvényes, s erre nézve mély alázattal kérjük Nagy méltóságod kegyes intézkedését. A Ill-ad. oszt. kereseti adó kivetésénél, az adófelszóllamlási bizottság, a magas kincstár érdekében méltányosságra hivatkozik és ugyanekkor mellőzi az iparosok részéré adott törvényes kedvezményeket. Az iparosok nem a méltányosságot, hanem a törvényt és a törvényes alapon nyugvó rendeleteket kérik respektálni. Az adó felszóllamlási bizottság nem vette tekintetbe az „üzlet tőke adósságainak kamatait és az adókötelezett fél vesztességeit, melyet iparánál szenvedett, pedig ez elő van Írva és köztudomású, hogy a kisipar általában pang és veszteséggel dolgozik. Önkényesen járt el a bizottság az 1875. évi XXIX. t.-c. 19. §. 5 pontjának alkalmazásánál is, s a tiszta kereseti nyeremény minimumának vett lakbér 11/2—21/2 szeres összeget tetszés szerint alkalmazta, kisebb és nagyobb összegben, — s a mikor a törvény sulytó rendelkezését alkalmazza, nem oeszi tekintetbe ezen törvény ugyancsak 19 §-nak kedvezményét, mely- szerint az adóköteles minden kiskorú gyermekér, a lakbérnek 10 °/o-a levonandó, — s igy a sok gyermekkel megáldott és a mindennapi kenyerükért is nagy küzdelemmel és fáradsággal kereső iparosok, a törvény ezen humánusan, gondoskodó intézkedésének kedvezményében nem részesülhet. Kegyelmes Urunk 1 Mély tisztelettel járulunk Nagyméltóságod elé : kegyeskedjék az adókivető — adófelszóllamlási-bizottság s általában az összes adóügykezelők munkálatát felülvizsgálni, s ennek eredményeként az I. oszt. kereseti adó kivetése és beszedése tekintetében az erre kivatott közegeket törvényes eljárásra utasítani, a III. oszt. kereseti adó kivetését pedig újból foganosittatni. Ezen alázatos kérelmünk támogatásául bátrak vagyunk még azt is felhozni, hogy S.- A.-Ujhely város csak most lett nagyközségből rendezett tanácsú várossá, s ezzel járó adó teher viselés következményeiről és körülményeiről iparosaink még kelíően felvilágosítva nem lévén, jogaik gyakorlásáról — úgy szólván — megfosztatták. Méltóztassék tekintetbe venni, hogy a számtalan címen megadóztatott kis-iparos ma már nem képes családját fentartani és ha időszakonként tart is segédet, azt kényszerűségből teszi, hogy a segédnek adott munkabér előleget ledolgoztathassa, nem pedig hogy abból talán nyeressége, adó alapul szolgáló jövedelme lenne. A kis-iparosnak pár hét csak, a mikor munkája akad, s a mikor segédre van szüksége, a kit csak előleggel szerez, s abból, hogy a segéd az előleget sem képes ledolgozni — látszik, hogy nincs munkája, s az iparosnak nincs jövedelme. Mindezek tekintetbe vételéért esedezve, alázatos kérésünk megújítása mellett, a legmélyebb tisztelettel vegyünk S.- A-Ujhely 1900 évi november hó 10-én alázatos szolgái: a s.-a.-ujhelyi ált. ipartest, elöljárósága nevében Gáthy Géza, Bánóczy Kálmán, titkár. elnök. Nyilvános számadás a „sátoralja-ujhelyi könyvnyomdászok segélyző egyesület“-ének f. évi november hó 11-én a vár- megyeháza termében rendezett „Gutenberg-em- lékünnepe“ alkalmából. Bevétel volt összesen : 370 K. 34 f. Kiadás „ „ 281 28 „ Tiszta jövedelem : 89 K. 06 f. mely összegből 20 koronát a „Kossuth-szobor“ alapja javára az illető helyre eljuttattunk. Felűlfizetni szívesek voltak : Éhlert Gyula 14 kor., — Dongó Gy. Géza és Landesmann Miksa 10—10 kor., — Molnár István főispán 7 kor., — Katinszky Geyza és Alexander Vilmos 5—5 kor., — Szánky Nándorné 4 kor., — Lö- cherer Lőrinc dr., Schön Vilmos dr. é§ Fedák István 3—3 kor., — Biró Pál, Jurcsó Ágoston, Ócskay László és Breiner Herman 2—2 kor., — Vass József, Kótits István, Schön Andor, Landesmann Sámuel és Zinner Vilmos 1—1 kor. Fogadják a nemesszivű adakozók szíves adományaikért, — úgy a hangversenyen közreműködők és egyáltalán mindazok, a kik ünneplésünk sikerét előmozdítani szívesek voltak, e helyen is leghálásabb köszönetünk nyilvánítását. Sátoralja-Ujhely, 1900. nov. 16. Uhrinyi Imre Werner Miksa • e. titkár. e. elnök. Weinstein Tóbi e. pénztáros. Nyilvános nyugtató. A „sátoralja-ujhelyi könyvnyomdászok segélyző egyesülete“ által f. hó 11-én rendezett Gutenberg-ünnepély bevételéből 20 korona adományoztatok a „Kossuth-szobor-alap“-ra. A magasztos célra jutatott összegért a szobor bizottság nevében hálás köszönetünket nyilvánítjuk. Sátoralja-Ujhely, 1900. november 17. Widder Oyula, Hornyay Béla dr., b. pénztáros. b. elnök. Nyilvános nyugtató. Breiner Hermanné, Reichard Gyuláné és Schveiger Ignácnó a sátoralja-ujhelyi izr. népkonyha-egyesület egy ebédjének fedezésére 10—10 koronát adományoztak. Fogadják a nemesszivű adakozó úrnők az egyesület nevében hálás köszönetünket. Sátoralja-Ujhely, 1900. november 17. Widder Oyula, Haas Adolf, e. titkár. e. pénztáros. Köszönet. a mező-laborczí tüzkárosultak részére érkezett adományokért. (4 közlemény.) 1. Andrássy Sándor gróf ő méltósága adományozott 200 koronát, (nagyságos Haraszthy Miklós főszolgabíró úr a Ferenc-József-rend. lovagkeresztese által kifizetve). — 2. XXII- Beüss uralkodó herceg (Horok Olga úrnő által kifizetve) 100 kor. 26 fillért. — 3. Névtelen (Lehóczky István m.-laborczi gyógyszerész úr által kifizetve*) Ezekért úgy a tüzkárosultak, mint a segélyosztó bizottság hálás köszönetét nyilvánítja a nemes szivü adakozóknak. Mező-Laborczon, 1900. november 14-én. Hladonik János, körjegyző. A közönség köréből. — Alak és tartalomért a beküldő felelős. — Nyilvános köszönet. A dávidvágási gör. kát. felekezeti uj iskola- épület f. hó 4-én rendeltetésének átadatván, nem mulaszthatom el, hogy a nyilvánosság terén is forró köszönetemet és hálámat ne nyilvánítsam első sorban méltóságos Hadik-Barkóczy Endre gróf urnák, a ki hitközségemmel szemben több ízben tanúsított főúri bőkezűségét növelte újabban azzal, hogy az iskolatetőhöz szükségelt 600 K. értékű épületfát teljesen ingyen volt kegyes adományozni. Hasonlóan segítségünkre siettek még a munkácsi gkat. egyh. megyei alapok részéről, ahonnan 100 koronát kaptunk és T. Zemplén- vármegye közművelődési alapja részéről segély címén megszavaztatott 300 K. Az igás- és kézi szolgálmányokon kívül 6400 koronába került és a kor igényeinek minden tekintetben megfelelő iskolának falait a Benzur-Testvérek mogyoróskai cementgyára állíttatta fel a legkényesebb igényeknek is megfelelően. Amidőn a fentieket jól eső örömmel és mély hálával jelezni szerencsém van, a nemeslelkü jótevőknek hitközségem nevében is mély köszönetemet .nyilvánítom. Dávidvágás, 1900. nov. 10. Seregéllv Sándor, gk. lelkész, isk. sz. elnök. TAN ÜGY. II Zemplén-vármegyei Tanitó-EpÉt hivatalos rovata. — Rovatvezető: Molnár Gyula. — Kéziratok rovatvezetőhöz S.-A.-Ujhelybe küldendők. Az „irvaolvasási“ és >phonomimikai< “ módszer. II. rósz. 2. a) Ismereteinknek jó részét, az érzékszervek közvetítése folytán érzetek, észrevételek és szemléletek utján szerezzük. Okos és értelmes szemléletek nem tűnnek el lelkűnkből nyomtalanul, hanem nyomokat hagynak maguk után az agy sejtjeiben, melyeket alkalmas időben újra felújíthatunk. Lelkűnknek azon tulajdonságát, melylyel az egyes tárgyakról szerzett szemléleteket megtudjuk őrizni emlékezetnek; azon tulajdonságát pedig, melylyel a szemlélt tárgyat annak jelenléte nélkül is magnnk elé tudjuk állítani, vissza tudjuk idézni, visszaemlékezésnek hívjuk. Az emlékezet által megőrzött s a visszaemlékezés által felújítható szemléletet képzet-nek nevezzük. Az egyes tárgyakról szerzett képzet a szerint, a mint a szemlélet körültekintő, alapos, vagy felületes volt, különböző lehet úgy, hogy mondhatjuk, olyan a képzet, a milyen volt a szemlélet; mindenesetre az egyéni tulajdonoktól is függ a képzetek kialakulása a szerint, a mint valakinek emlékezete tartós és visszaemlékezése élénk; de viszont hiába van bármily tartós emlékezete s élénk visszaemlékezése valakinek, ha az észrevételek és szemléletek nem voltak értelmesek, körültekintők, alaposak, a képzetek sem lehetnek körülményesek s a tárgyaknak megfelelően igazak. A szerzett képzetek a szerint, a mint azok hasonlók egymáshoz s a mint egy helyen és egy időben származtak, sőt ha még ellentétesek is, egymást felköltik, egymással társulnak. Lelkűnknek azon tulajdonságát, melylyel a különböző képzeteket társítani képes, képzettársításnak nevezzük. Lelkűnkben a külvilág tárgyairól keletkezett képzetek nem maradnak meg a maguk frisseségében, mert a többfelől jövő különféle benyomások által elhomályosittatnak, eltakartalak úgy, hogy a különböző képzetek örökös küzdelemben vannak egymással, az erősebb a gyengébbet elnyomja. Hogy az egy tárgyról szerzett képzetek maradandók legyenek, azokat szóval jelöljük meg, ezzel biztosítjuk, állandóvá tesszük szerzett képzeteinket. Úgy de a lélek a rokon tárgyakat, a beszéd segélyével egy-egy csoportba igyekszik foglalni, igy jő létre a fogalom, melylyel karöltve jár az ítélet és következtetés. * Az összeg kiírva nem volt. Szerk.
