Zemplén, 1900. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)

1900-10-28 / 43. szám

kir. kincstár, nagybányai m. kir. erdőhivatal Nagy­bánya 1500 kg. 70 f. Rönigsegg gróf erdőhivatala Pruszka 500 kg. 70 f., zsarnóczai m. kir. erdő­hivatal Zsarnócza 5000 kg. 80 f. Gölniczbánya r. t. város Gö'niczbánya 5000 hl. 1 K. — III. Erdei fenyő. Zay Miklós gróf erdőhivatala Zay- Ugrócz 200 kg. 6 K. 40 f. Königsegg gróf erdő­hivatala Pruszka 200 kg. 4 K. 30 f. Pálífy Mik­ies herceg malaczkai erdőhivatala Malaczka 80—100 kg. 5 K. 60 f. 5617/1. 900. sz. A varannai j. főszolgabirájától. Nyilvános köszönet. Nagys. Czibur Bertalan nagymihályi lakos, takarpkpénztári igazgató ur, Czibur Vilmos, ung vári lakos, kir. főmérnök ur, Czibur László, kas­sai lakos, m. kir. honvéd őrnagy ur, továbbá: Öméltósága Naményi Józsefné szül. Czibur Gizella úrnő, kir. kúriai biróné, budapesti lakos és őnagy- sága Hodóly Elekné dr. né szül. Czibur Emma úrnő budapesti lakos, testvérek 1000. koronás alapítványt tettek járásom Varannó városában köztisztelet és szeretetben élt s ugyanitt 1886 évi december 20 án, illetőleg 1896. évi november 11-én elhalt édes szülőik : tek. Czibur András ur és felesége szül. Saller Julia emlékére. Ezen alapítvány, melyet a tek. vármegyei törvényhatósági bizottság mély hálával e'fogadott s az arról szóló okiratot jóváhagyta, Varannó vá­ros szegénysorsu, becsületes polgárainak segélye­zésére tétetett. Mint a varannói járás főszolgabirája kedves kötelességemnek ősmerem, hogy a boldogemlékíi szülők emlékét ily képen megörökített úri család­nak kegyes jóságukért őszinte hálás köszönetemet nyilvánítsam s kívánjam, hogy azt a közszeretetét, becsülést, melyben néhai jó szülőik Varannó vá­ros polgársága előtt állottak s melyet ők maguk is gyermekkoruktól tapasztaltak, nagyon, nagyon sokáig élvezzék, Isten áldja a Czibur családot s jóságukat sokszorosan viszonozza ! Varannón, 1900. október 25. Diószeghy János, főszolgabíró. 3178/1. 900. sz. A szerencsi j főszolgabirájától. Pályázati hirdetmény. Szerencs nagyközségben az adóügyi jegyzői állás lemondás folytan megüresedvén, ezen állásra az 1886. évi XXII. t. c. 78 §-a alapján ezennel pályázatot hirdetek. Ezen állás javadalmazása: fizetés 1100 korona, lakbér 300 korona, anya­könyvvezetői tiszteletdij 200 korona és a sza- bályrendeletileg megállapított magán munkálati dijak. A választás határidejéül, 1900. évi novem­ber hó 13 (tizenhárom) napjának d. e. 10 órá­ját Szerencs nagyközség házához kitűzöm. Felhivatnak mindazok, a kik ezen állást el nyerni óhajtják, hogy életkorukat, erkölcsi ma- gaviseletüket, minősítésüket és előbbi alkalmaz­tatásukat igazoló, okmányokkal felszerelt pályázati kérvényeiket a választás napját megelőző nap d. u 5 órájáig hivatalomhoz annál is inkább nyújt­sák be, mert az elkésetten beérkezett pályázati kérvények figyelembe vétetni nem fognak. Szerencs, 1900. október 25. Pintér István, főszolgabíró. 103. X/900. SZ. A n.-mihályi j. főszolgabirájától. Pályázati hirdetmény. T. Zemplénvármegye közigazgatási bizott­ságának 998/1510. a számú határozata s a nagy- méltóságu belügyministérium 59498 számú ín- tézvénye folytán a sztárai anyakönyvvezető se­gédjegyzői állásnak, melyhez Oreszk-Izbugya és Krivostyán községek tartoznak, s mely 800. korona évi fizetés, 300 korona lakpénz és anya­könyvi iroda helyiség bérlete, 300 korona úti és 60 korona irodai átalánynyal, összesen 1460 ko­rona javadalommal van egybekötve, a pályázat elrendeltetvén a választás foganatosításául f. 1900. évi november 19-ik napjának d. e. 10 órája a a kör székhelyén, Sztárán, az iskola helyiségébe tűzetik ki. Felhivatnak pályázni szándékozók, hogy felszerelt kérvényeiket a nagymihályi járás szol- gabiróságához november hó 18-ik napjáig nyújt­sák be. Megjegyeztetik, hogy a választás érvénye csak a körjegyzői állás szervezéséig fog hatály- lyal bírni, a megválasztandó segéd jegyző ezen választás által semminemű jogot nem szerez, hanem ha netalán a nátafalvai körjegyzőség megosztása folytán szervezendő uj körjegyzői állásra nem ő lesz megválasztva, a segédjegy­zői javadalmazásra további igénye nem lesz s akkor a körjegyzői választás után megszűntnek fog tekintetni. Nagy-Mihály, 1900. október 5. 3—3 Füzesséry Tamás, főszolgabíró. 2693/rk. 900. S.-A.-Ujhely rendőrkapitányi hivatala Körözés. Gottesman Sender a sátoralja-újhelyi vasúti állomáson e hó 22-én este egy fekete táblás jegy­zőkönyvet, 1. 5 drb. 10 frtos bankjegy 2. egy 150 koronáról szóló Schreiner Mi­hály Mizsáloszky Antal Scbreiner Mihályné. to­vábbá egy drb. Freireich Leib es Freireich Mó­zes alairásával ellátott váltó. 3 Egy drb. 10,000. korona értékpapír át­vételről szóló nyugta, kiállítva a Sóvári erdőhi­vatal által (favásárlási biztosíték) 4. több Írott levél, számadás és zsidó irás tartalommal elvesztett. Körözése kéretik azzal, hogy a megtaláló vagy nyomra vezető illő jutalomban részesül. Sátoralja-Ujhely, 1900. okt. 24. Rendőrkapitányság. 929/III. 900. sz. A tokaji járás főszolgabirájától Másolat. T. Zemplén-vármegye alispánjától. 149/1900 kih. sz Tekintetes főszolgabíró ur! Szoffer Joak- him borkihágási ügyben folyó évi 999. szám alatt kelt belügyminiszteri intézvényt másolatban, további szabályszerű eljárás céljából, melléklet­ével együtt kiadom. Kelt Sátoralja-Ujhelyen, 1900. évi julius hó 8-án. Matolai Etele s. k. Másolat. Magyar királyi belügyminiszter 999./V.-d. kih. szám. Zemplén-vármegye közönségének Sátoralja-ujhelyen. A vármegye alispánjának 1899. évi junius hó 24 én 155. kih. szám alatt kelt másodfokú ítélete, mely szerint a tokaji járás fő szolgabirája által hozott első fokú itélett helyben­hagyásával: Szoffer Joakhim volt italmérő és bor­nagykereskedő, ezelőtt tolcsvai, jelenleg tisza füredi lakos, mesterséges bor készítése, forgalomba hozatala, törkölybor külön raktározásának el mulasztása és törkölyborok megfelelő jelzés nél­küli raktározása miatt, az 1893. évi XXIII. t.-c. 6 § a. 5 §-a. b. pontja és 5 §. d. alapján 2 hó napi elzárással, és 300 forint pénzbüntetésben, behajthatatlanság esetén még 30 napi elzárásban, 245 frt 30 kr. vegyvizsgálati, biztosítási s egyéb eljárási és felmerülhető tartási költség megfizeté­sében marasztaltatott el; a mesterségesnek ítélt II. minta szerinti 650 liter bor értékét, literenkint 50 krral számítva, 326 frtot V. számú minta sze­rinti 140 liter mesterséges bor értéke fejében pedig literenkint 15 krral számítva 21 frtot, vagyis öszesen : a hiányzó mesterséges borok ér­téke fejében 346 frtot Tolcsva község szegény alapja javára megfizetni köteleztetik Az ítélet jogerőre emelkedése után 8 napon belül egy ízben indokaival együtt vádolt költségén a »Bo­rászati Lapok,«a »Zemplén« és a »Budapesti Hír­lap« cimii lapokban közzététetni és a boritaladó kiszabása végett a sátoralja-ujhelyi királyi pénz- ügyigazgatóságnak megküldeni, végül a vád ott üzlettelepén: hátrahagyott ingóságaiból befolyt 357 frt 45 kr. összegből a felmaradt 295 fit 10 kr. levonása után fenmaradt összeg az eljárási költségek fedezésére hatóságilag zár alá vétetni rendeltetett, az elmarasztolt által közbetett feleb- bezés folytán felülvizsgáltatván indokainál fogva azon változtatással hagyatik az 1879. évi XL. t.-c. 29. $ b. pontja értelmében helyben, hogy vádlott büntetése mesterséges bor készítése miatt az idézett t.-c. 6 §-a alapján 2 hónapi elzárásban és 200 korona pénzbüntetésben, mesterséges bor forgalomba hozatala miatt az 5. §. b. és törköly- bor jelzésének hiánya miatt az 5. §. d. pontja alapján 200 - 200 korona pénzbüutetésben nem fizethctés esetén az eddig kiszabott pénzbünte tésekért 10, 10 és 10 napi elzárásban állapittattott meg, továbbá tekintettel arra, hogy azon pincét hol vádlott törkölyborát tartotta egyébb borok raktározására is használta és »törkölybor« fel­írással el nem látta, a végrehajtási rendelet 13 $-a a és c. pontjaiban is vétkesnek nyilvánit- tatik és ezekért 50 és 50 korona — az 1890 évi XVII t. c: 3 §-ában megjelölt célra fordit- audó pénzbüntetésben, nem fizethetés esetében 3 és 3 napi elzárásban elmaraszta'tatik. Erről a vármegye közönsége 1899 évi július hó 21 én 203. kih, szeptember hó 7 én 270. kih. számok alatt kelt jelentések csatolmányainak visszaküldése mellett további eljárás végett értesittetik. Buda­pesten, 1900. évi június hó 2-án A minister meg­hagyásából Dr. Sélley, ministeri tanácsos. 614/III. 900. sz. A tokaji járás főszolgabirájától. A másolat hiteléül. Tokaj, 1900. augusztus hó 1. Füzesséry Ödön főszolgabíró. A 397 III. 1899 számú I foki ítélet ind­okai : A megejtett vizsgálat adatai szerint vád­lott Szoffer Joakhim tolcsvai lakos, mint Grosz Vilmos regále csoport bérlő megbízottja 3 éven át italméréssel s önnálóan nagybani borkereske­déssel foglalkozván, e foglalkozása közben a bor hamisítást és mesterséges bőrgyártást bérelt lakásán különösen e célra épitett és berendezett titkos helyiségekben éveken át rendszeresen — mondhatni gyárilag űzte; ugyanis az elöljáró ha­tóság vádlott lakásán 1898. évi december hó 9 én, másod ízben 1899. évi április hó 14-én meg­ejtett helyszíni vizsgálat alkalmával megállapította, hogy vádlott Szoffer Joakhin az általa bérelt és Kohn Henrik tolcsvai Iákos tulajdonát képező 31 ö. i. számú épületben a háztulajdonos állítólagos tudta nélkül üzleti helyiségeit a müborgyártás céljaira oly titkos módon alakította át és rendezte be, miszerint azokban a mesterséges borok gyár­tása, készítése és elhelyezése akként vált lehe­tővé hogy erről bárki tüzetesebb vizsgálat nélkül tudomást nem szerezheted. Nevezetesen kiderítette a vizsgálat, hogy a szóban forgó lakóház mellék- épületeiben, melyet panaszlott italmérési helyül használt, a műbőr elhelyezésére 7—800 literes transport hordók földbe ásva elrejtve voltak; a főépület hátsó raktárhelyiségében pedig ugyan­csak több ily földbe rejtett transport hordók tálá tattak, melyeket a házdulajdonos Szoffer Jo­akhim elköltözéze után a lakás átvételekkor a földből részben vagy egészben kiásatta s a fel­színre hozta Az ezután folytatott ásatások még meglepőbb eredményt derítettek ki; ugyanis a most leirt raktár helyiség alatt mintegy 48—50 köbméter ürtartalmu s hidraulicus mésszel bélelt föle alatti medence, illetve üreg találtatott, — mely üregnek titkos nyilása el vöt földelve: ezen üreg fenekén a vizsgálatkor is mintegy 2 hektoliter menyiségü borszerü folyadék találtatott, mely kétségtelenné teszi azt, hogy ezen földa­latti üreg a műbőr előállítására használtatott. Meg- alapitatott végül az is, hogy a fentebb leirt földallatti üregbe, a mikor gyártáshoz szüksé­ges nagy mennyiségű vizet ezen házhoz tar­tozó kert végén elfolyó malomárok vize szol­gáltatta, melyből a viz földalatti vas csövön vezettetett be a leirt titkos helyiségbe. A fen­tebb leirt körülményeken kívül a melléképületek­ben talált különféle essentiák, a földaldallati tit­kos medencében, valamint egy nagy hordóban hátrahagyott nagymennyiségű mazsola szőllö-tör- köly, mely szerek a mesterséges borkészítéshez alkalmasak; továbbá a különféle folyadékok ke­verésére szolgáló külömböző szivattyúk, csavarral ellátott tömlők, s egy 38 hektoliter ürtartalmu nagyhordó s egyéb különtéle eszközök kétségte­lenné tették azt, miszerint vádlott Szoffer Joakhim a borhamisítást és legfurfankosabb módon rend­szeresen űzte s gyártmányait, mint iralmérő és borkereskedő hosszú időn át nagy mennyiségben forga'omba is hozta; mi által az 1893 évi XXIII. t.-c. 5 ik §. 6. pontjába, valamint a 6-ik §-ba ütköző kihágásokat oly súlyos mérvben követte el, hogy reá az idézett törvény szigorát teljes mértékben alkalmazni kellett. A panaszlott által gyártott bo­rok mesterséges voltát igazolja a budapesti állan­dó borvizsgáló bizottság szakvéleménye is, mely e II és V. számmal jelzett minták szerinti boro­kat megsemmisítendőnek, illetve denaturálandónak nyilvánítottá. Az idézett t. c. 5. § d. pontjába ütköző kihágásában panaszlott bűnössége azért volt kimondandó; mert panaszlott kimérő he­lyiségében talált egy hó^dó törkölybor minden jelzés nélkül volt elhelyezve; a Fuchs Herman féle pincéjében ló vő törkölyborai pedig szabály­szerű felirattal ellátva nem voltak, hanem azok csupán fehér krétával, jobbára olvashatatlan német nyelvű feliratokkal voltak jelezve, mely jelzések a németül nem tudó vevők megtévesztésére vagy felrevezetésére szolgálhattak ; végül mert utóbb jel­zett törkölyborok nem elkülönített vagy elrekesz- tett helyen, hanem a többi különféle fajtájú borok között egy pincében voltak raktározva. Súlyos­bító körülményül szolgál vádlott terhére még az is, hogy üzleti könyveket nem vezetett, ilyet fel­mutatni képes nem volt s igy a hatóság vádlott üzleti forgalmát, mesterséges borainak hova történt elszállítását meg nem állapíthatta; továbbá, hogy az előnyomozat megejtése után panaszlott összss borkészletén hamarosan túladva Tolcaváról min­den bejelentés nélkül titokban elköltözött, s ez által a kifogásolt borok zárlatát, valamint a to­vábbi vizsgálat foganatosítását meghiúsította. A felmerült eljárási, vegyvizsgálati és biztosítási költ­ségekben történt e’márasztalás a kiderített kihá­gásokban! vétkesség folyamánya. A pénzbüntetés­nek esetleg elzárásra való átváltoztatása az 1897. évi XV. t.-c, 22. $ ában leli magyarázatát. A mes­terségesnek minősített II. és V. számmal jelölt mintájú borok a zárlat alkalmával feltalálhatók nem lévén, azok szakértő bizottságilag megállapí­tott értékének Tolcsva község szegény alapja ja- t vára leendő megfizetésére vádlott az 53850—1897 t.-c. keresk. ügyi ministeri rendelet 28 §-a értel­mében volt kötelezendő, A jogerős Ítéletnek a jelzett három hírlapban vádlott költségén leendő egyszeri közzétételét a Tokaj-Hegyalja hírneves borvidék érdekei megóvása szempontjából és azért kellett elrendelni, hogy marasztalt vádlott bűnös üzelmei a nyilvánosság előtt lelepleztessenek, Vé­gül panaszlott Szoffer Joakhim által Tolcsván hát­ra hagyott s tulajdonul elismert ingóságokat, me­lyek jobbára őrizetlenül, elromlás és megsemmi­sülés veszélyének voltak kitéve, azért kellett az jelen ügy végleges eldöntéséig is lefoglalni és nyilvános árverés utján eladatni, a befolyt netaláni

Next

/
Thumbnails
Contents