Zemplén, 1900. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)
1900-10-21 / 42. szám
megjelenésökért. Tisztelettel köszöntőm a körünkbe megjelent vendégeket. Köszönetemet fejezem ki a helybeli tanítóságnak első sorban Vig Farkas szerencsi tanító kartársunknak továbbá a szerencsi áll. isk. tantestületének, [kik mai közgyűlésünk előkészítésén sikeresen buzgolkodtak. Végül szivem mélyéből üdvözlöm tanítóegyesületünk megjelent tagjait, s mai munkánkra Isten áldását kérve : közgyűlésünket megnyitódnak nyilvánítom. * Elnöki jelentés. Felolvasta Hodossy Béla, egyesületi elnök, f. hó 18-án Szerencsen tartott tanitóegyesüieti közgyűlésen. Mélyen tisztelt Közgyűlés ! Van szerencsém elnöki jelentésemet a mélyen tiszrelt közgyűlésnek a következőkben előterjeszteni : Mindenek előtt fájdalommal jelentem, hogy nagyságos Nemes Lajos, kir. tanácsos, vármegyénk nagyérdemű volt tanielügyelője a folyó éven állásától megvált, nyugalomba vonult Egyesületünk s megyénk tanítósága nevében, méltósá- gos Molnár István főispán, méltóságos Dókus Gyula cs. és kir. kamarás, vármegyei főjegyző, Nagyságos Matolai Etele alispán urak s megyénk társadalmának a felekezetek, iskolaszékek és gondnokságok kitűnő tagjainak hatalmas számú s fényes részvételével, julius hó 3-án búcsúztunk el az általános tisztelettel és közszeretettel övezett kivaló tanférfiutól. Nem szükséges hosszabban fejtegetnem ki volt Nemes Lajos megyénk tanügyére s tanítóira nézve. Egyszerűen indítványozom, hogy őszinte ragaszkodásunk s tiszteletünk kifejezéséül válasszuk őt meg egyesületünk tiszteletbeli tagjául. Az ő finom érzésű lelkét kíméltük azzal, hogy addig, mig főnökünk volt, meg nem választottuk; de midőn tőlünk elbúcsúzván nyugalomba vonult a mi tiszteletünk és nagyrabecsülésünk is minden félremagyarázások nélkül szabadon nyilvánulhat. Van szerencsém jelenteni, hogy Dezső Lajos, a kiváló pädagogus egyesületünk tiszteletbeli tagja, a folyó évben töltötte be tanitóképezdei igazgatói működésének 25-ik évfordulóját. Ebből az alkalomból a képezdei tanári kar a magas minisztérium, a vármegye, a királyi tanfelügyelőség, a jelenlegi és volt tanítványok és tisztelők ritka részvételével tartott szépsikerü ünnepélyt; majd pár héttel utóbb a volt tanítványok rendeztek hasonló lelkesedéstől áthatva a kiváló tanférfiu tiszteletere örömünnepélyt. De a felhangolt örömérzelmek még jóformán alig csillapultak, úgy tetszett a végzetnek, hogy a kitűnő nevű pädagogus szépreményekre jogosító fiát, az önállóság küszöbéről, a boldogság révpartjáról elszakítva, az élettől megfosztotta. Indítványozom, hogy Dezső Lajos, egyesületünk tiszteletbeli tagját, tanitóképezdei igazgatóságának 25-ik évfordulója alkalmából jegyzőkönyvileg üdvözöljük, valamint az őt és szeretett családját ért gyászesetből kifolyólag érzet részvétünket jegyzőkönyvünkbe foglaljuk. Jelentem továbbá, hogy Kárpáti Péter egyesületünk buzgó pénztárnoka, a folyó éven töltötte be tanítóságának 25-ik évét. Van szerencsém őt ez alkalomból üdvözölni, kívánva néki, hogy ismert buzgalmával a tanítói pályán és egyesületünkben meg sokáig szép sikerrel munkálkodhasson. Mélyen tisztelt Közgyűlés! Egyesületi életünk 1897-től 1900-ig terjedő időszaka a mai nappal véget ér. Bár az egyesületi élet nem érte el azt a magsslatot, mint a melyen látni többen óhajtanánk. Mindazonáltal bevallhatjuk önmagunk és a világ előtt, hogy nemcsak kötelességünket teljesítettük, de munkásságunkat jobb reményekre jogosító siker koronázta. A külső sikerhez számítom egyesületünk tagjainak a lefolyt cyclus alatt elért jelentékeny számát, mely a 200-at megközelítette. Még ha leszámítom is azokat kik egyesületünknek csak névleg voltak tagjai, vagy eltávoztak; a tagok száma nem sokkal marad másfélszázon alul. A tagok nagy száma biztosította gyűléseink látogatott voltát. A gyűléseink iránt tanusitott érdeklődést tartozó kötelességem kiemelni. Némi sikerre mutathatunk anyagi téren is, mikor a pénztárt átvettük, az egyesület központjának nem volt egyetlen krajcárja sem, sőt a múltból visszamaradt tartozások nevezetesen az 1896-ik 1897-ik évi meghívók s irodai szerek költségeinek viselésére, 100 korona kölcsönt kellett fölvennünk. Egyesületünk központi pénztárának 1897 óta összes bevétele 304 kor. 12 fillér; kiadása 203 kor. 4 fill. Megjegyzendő, hogy a 100 korona kölcsönt visszatérítettük és még a kiadásokból 30 korona pályadijakra fordittatott. A központi pénztár vagyona ez időszerint 101 kor. 8 fillér, mely összeg a tolcsvai takarékpénztár betéti könyvén van elhelyezve. Ezenkívül van még tagdijakból vagy 60—8Ö koronányi hátrálék. A felső kör vagyona: 407 kor. Az alsó kör vagyona pedig : 90 kor. És itt megjegyzem, hogy Kárpáti Péter pénztárnokunk a pénztárt lelkiismeretesen és pontosan vezeti sőt egyesületünk iránt I áldozatokat is hoz. 40 koronát adott az Árvay- emlékre, 20 korona adományából pedig a központi pénztárban Kárpáti-alapot létesített. Eme 60 koronányi öss2egnek Árvay-emléket illető része a sárospataki takarékpénztárban a jelzett célia gyüitött pénzzel együtt kamatozik; a Kárpáti-alap pedig a tolcsvai takerékpénztár betéti könyvén van elhelyezve. Azt hiszem, velem érez a közgyűlés minden tagja, midőn Kárpáti Péternek, buzgó pénztárnokunknak ezen adomáoyaiért köszönetét mondok. (Folyt, köv ) CSARNOK Egy távozó lánykához. Sorsod, kis lány, messze ragad el innen . . . Látlak-e még, tudja csak a jó Isten! S keblem mélyén olyan formát érezek, Mintha lelkem fele szállna el veled. Mondd: szivedben marad-e hely én nékem, Vagy kitörlöd onnan majd az emlékem? Mondd: gondolsz-e én reám is valaha, Kinek voltál boldogsága, vigasza? Oh! ha tudnám, hogy elfeledsz engemet, Hogy, ki téged úgy szeret, azt feleded : Nem kívánnék tovább élni percig sem, — Temetőbe, sírba vágynék a lelkem. Ne felejts el, gondolj reám, édesem ! Tedd boldoggá szomorú, bús életem’! S hozzád az én gondolatom gyakran száll, Az lesz: minden felhő, szellő, kis madár . . . (Eperjes). Kerekes Pál. Közgazdaság. Kopár és vízmosások befásitása Zemplén- vármegyében. Már az 1894 évi, a mezőgazdaság és mezőrendőrségről szóló XII. törvénycikk 13. szakaszában elrendeltetett, hogy a vízmosásos és vízmosás veszedelemnek kitett területeken a legel tetés egészben vagy részbon eltiltható, s ha azok mások birtokát is károsítanák, ezen területek be- fásitását a hatóság — pénzbírság terhe alatt — elrendelheti. Ez intézkedés azonban, 2-3 törvényhatóság kivételével, sehol sem hajtatott végre, a viz mosások tovább szaporodtak, az alant fekvő területeket, kavicscsal és fövcnynyel beiszapolták, mindig nagyobb és nagyobb területeket foglaltak el és tettek terméketlenné, szóval káros és veszedelmes hatásukat hova tovább jobban éreztették. Darányi töldmivelésügyi miniszter, ki tárcájának minden egyes ágazatát a legnagyobb bnzgalommal és minden részletre kiterjedő gondossággal vezeti, kinek éles esze és tevékenysége, hazánk mezőgazdasága terén, már annyi üdvösét teremtett, belátva a kopár és vízmosások megkötésének, befásitásának országos fontosságát, Horváth Sándor kir. főerdőtanácsossal, megalkották az 1898 évi XIX. törvénycikket, mely azok be- erdősitését most már gyorsabb menetben hajtatja végre. A befásitásokhoz szükséges csemetéket a miniszter, az állami csemete kertekből, e célra teljes dijjmentesen adatja ki és szállíttatja az egyes birtokosoknak nem csak, de a munkálatok sikeres teljesitése esetén, a szegény sorsú birtokosoknak évről évre, tetemes állami pénz segedelemben is részesíti, hogy a kitűzött cél elérése biztosítva legyen. Zemplén vármegyében a legveszedelmesebb vízmosások az Ondava és Tapoly folyók mentén és azok mellékvölgyeiben fordulnak elő; ezek megkötése vétetett tehát legelső sorban foganatosítás alá, s a varannai és sztropkai járások területén rövid 1 Va év alatt 120 K, holdat, a homonnai és sátoralja-ujhelyi kir. erdőgondnokságok kerületében 70- K. holdat akáccal és fekete fenyővel beültettek és pedig oly sikerei, hogy az 1—15 méter mélységű vízmosások ma már megkötvék, azok meredek oldalai szépen zöldéinek, s az egyszerű nép is, kit felvilágosítani, az állami erdőtiszteknek nagy fáradságába került, belátja annak áldásos voltát és az ültetéseket kedvvel teljesiti. A befásitás által a terméketlen, kopár terület, hasznothozó területté vállik; a talaj további pusz tulása megakadalyoztatik, az alant fekvő rétek és szántóföldek a beiszapolástól mególtalmaztat- nak, a vidék kopár, sivár és szomorú képe megváltozik, a rideg és borzalmas sárga szinü mély árkokat befedi a gyönyörű és üde lombozat áí- dólag hatva a vidék klimatikus viszonyára is. Felette fontos azonban, hogy ez alta' a nagy folyók beiszapolása is tetemesen mérsékeltetik. Évtizedek, sőt századok mulasztását pótoltatja Darányi, a vízmosások megkötéseivel, mert a folyamszabályozás nagy kérdése sikerrel csak úgy oldható meg, ha a bajok forrásait kutatva, azokat orvosoljuk, azaz a folyók beiszapolását lehetőképp mérsékeljük és akadályozzuk. Átmetszések, védőtöltések folytonos emelése, kotrási műveletek, s más egyébb folyamszabályozási munkálatok, csak akkor vezethetnek eredményre, ha az ország összes kopárai befásittatnak, megköttetnek; sőt ezek eredményteljes és még gyorsabb keresztülvitelére célszerű lenne bizonyos hányadot, a a folyamszabályozási költségekből kopárbefásitás okra forditani! Is. Városi és községi ügyek. * Legtöbb adót fizetők névsora. Sátoralja-Ujhely polgármestere az 1901. évre szóló legtöbb adót fizetők névsorát összeállittatván: a munkálat f. hó 25-éig közszemlére kitétetett. * A szinügyi bizottság f. hó 17-én tartott ülésén tárgyalás alá került a színház megnyitásának kérdése ; mivel több tag akadályozva volt a megjelenésben és e fontos kérdés bővebb megbeszélést igényel a kérdés újabb bizottsági ülésen fog eldőlni. Az általános óhaj az, hogy a megnyitást maga a város eszközölje bizonyos ünnepiességgel; szóval, ha kicsi is a pohara, de a maga poharából igyék »magnum áldomás^-t. —Ugyanakkor lelkesedéssel határozták el, hogy a megnyitó prológus megírására Fejes Istvánt, Sátor- alja-Ujhely költő papját kérik fel. * A Diána gőz- és kádfürdő építése, úgyszólván éjjel-napal tartott erős munka után, már annyira előrehaladt, hogy legkésőbb november elején rendeltetésének átadható lesz. A megnyitás alkalmának polgármesterünk ünnepies színezetet óhajt adni s arra — nagyon bölcsen — szándékozik meghívni az orvos-gyógyszerész-egye- sületet is. * Kövezés. A Zöldág-utca lakóinak örvendetes határozatot újságolunk. A polgármester meggyőződvén arról, hogy térdig érő sárban még sem való ott járni, elrendelte, hogy a Zöld- ág-uteza kikövezéséhez már a jövő héten hozzá fogjanak. * Jegyzői állás üresedése. Szerencs városban a második jegyzői állás Sebeczky Győző lemondása következtében megüresedett. * Felfüggesztés. A sátoralja-ujhelyi járás főszolgabirája a legenye-mihalyi körjegyző ellen fegyelmi eljárást indított és ez eljárás során az illetőt állásától felfüggesztette. * A legöregebbek. Most, hogy a »Zemplén« 1901. évi naptára elhagyta a sajtót és a naptárnak Hivatalos Részét — mely vármegyénk egész nagy családjának teljes névjegyzéke — lapozgatjuk, találkozunk a többek között azokkal a községi, illetve körjegyzőkkel és községi bírák- kai is, kik szolgálati éveik számait tekintve a legöregebbek. A huszonöt év határát túlhaladták a közszolgálat mezején Benyóvszky Ferenc, a jegyzői rend legidősbje, ki immár negyvennyolcadik éve, hogy Vécse községünkben percegteti nótári- usi pennáját — Harmincnégy éves jegyzők: Csuka Miklós Szerencsen, Horváth János Czékén, Tár- czay Ferenc Szentes községben. — Ütánok sorakozik és a harminchárom éves szolgálat kategóriájában egyedül áll Olchváry M'klós a.-bereczkii körjegyzőségben — Harminckét esztendős jegyzők lesznek: Marikóvszky Bertalan Girincs és Roz- gonyi Ferenc Rákócz községben. — A huszonnyolc éves szolgálat kategóriájában egyedül áll Korchma Menyhért, az agárdi kör jegyzője. — A huszonötödik szolgálati év határához érkezik Kommendovics László, a nagy-kemenczei kör jegyzője. — A községi bírák közül legrégebben, mert már 29 ik éve, szolgál Lebovics Bernát Szinna község birája; huszonhat éve tartja kezében a bírói pálcát Géczy György ős Zétény- ben, Hancsin János Isztáncs községben 25 év óta bíráskodik. — A legöregebb Zempléni jegyzőknek és bíráknak, velük egyetemben a többieknek isvalamennyiöknek, a kik vármegyeszerte most a népszámlálás igen terhes feladatának előmunkálataival foglalkoznak, kívánjuk, hogy érjenek el, te'jes szellemi és testi frisseségben még sok népszámlálást! * Állami anyakönyvi statisztika. A sátoralja-ujhelyi állami anyakönyvi hivatalnál 1900. okt. 13-tól 1900. okt. 20-ig a) házasságot kötött: 1 pár; b) kihirdettetett: 2 egyén; c) születési anyakönyvi bejegyzés volt: 9 esetben; d) elhalálozott: 7 egyén. Yármegyei Hivatalos Rész T. Zemplénvdrmcgye törvényhatósági bizottságától. 460/21712. kgy. sz. Olvastatott a belügyi m. kir. minister ő nagyméltóságának 82847. szám alatt a kézbesítő és gyüjtőjáratok intézménye felőli levélhordók tárgyában kelt leirata. Az intézmény a közönség tájékoztatása végett a „Zemplén“ hivatalos lapban leendő közzététel, s mihez tartás illetve megfelelő
