Zemplén, 1900. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)
1900-10-14 / 41. szám
1900. október 14. II. Melléklet a „Zemplén“ 41. számához. — Kiválóság elismerést nyer. A párisi világkiállitáson lefolyt verseny bebizonyította, hogy mily óriási haladást tett az utolsó években a varrógép-ipar és hogy ép a Singer Co. mennyire értette megtartani azt a tiszteletet gerjesztő positiót, melyet ezen iparágban annak létesítése óta elfoglal. így a párisi világkiállitáson most ismét a legmagasabb kitüntetésben részesült. A nemzetközi jury, a kiállított eredeti Singer varrógépeket, a melyek nemcsak házi használatra szolgálnak, hanem a kézmü és ipar minden terén kitűnő segédeszköznek bizonyultak, 3 érmen kívül, a kiállítás legmagasabb dijával, a „Grand Prix“-val tüntette ki, kitűnő szerkezet, kivitel és munkaszolgáltatás, valamint a gépek fölszerelése és használhatóságáért mindennemű házi és ipari varrási munkákhoz. — Humor és vigsis/.tuliis. Rógi hires magyarázata a főnyereménynek az, hogy olyan nyeremény, a melyet mindig más üt meg. Van ebben a definiczióban lemondás is, de több benne a humor. Különben is sokat foglalkozik a humor a főnyereménynyel. Hiszen nem is kerülhette ki. Annak a nagy epekedósnek nyomában, a mely a főnyereményt várja, okvetetlenül megkollett jelennie a maga vigasztaló tréfájával. Hiszen nem mindenki üti meg a főnyereményt, mint a hogy nem is ütheti meg. Vannak melléknyeremények is, azoknak is kell, hogy gazdájuk akadjon Sőt vannak olyan sorsjegyok is a melyekre egyszer-máskor nem jutott nyeremény Hiszen azért a valószínűségnek üzlete a sorsolás és nem a bizonyosságé Nos, azoknak a megvigasztalására, a kik ugyancsak remélték a főnyereményt, de nem ütötték meg, siet a tréfálkozó humor. Áz, a mely mosolyogva mókázik a csaló dáson és nem temeti el a reménységet. Ennek a sorsolási humornak eiébb idézett mondása, az t i, hogy a főnyeremény olyan nyeremény, a melyet mindig más üt meg, újabban valamelyes módosulásra szolgált rá. Azóta t. i., a mióta az emberek már nem a teljesen vak kis lottón, és nem is a szeszélyes igérvónynyel keresik a szerencsét, hanem az észszerűbb, kiszámítható osztálysorsjegyre várják a maguk főnyereményt, de igen gyakran csak olyankor, ha ez a más türelmes ember, Mert a türelem már nemcsak rózsakertósz, hanem a szerencse kovácsa is Akárhány olyan ember van, a ki újjal mutathat arra a „mására, a ki az ő főnyereményét megütötte Igenis az övét és nem a sorsolásban résztvevő többi százezerét is. Mert a főnyeremény az ő sorsjegyére jutott, csakhogy a sors- jogy — már akker nem az övé volt. Visszaküldte, a miért a megelőző sorsjátékban még nem nyert rajta Éppen akkor lökte el magától a nyereményt, a mikor és várakozott reá. A sorsjegy tehát más kézbe került, odakerül az a vagyon is, a mely már a küszöbünket súrolta. Mi csaptuk be előtte az ajtót. — Hát igenis, olyan nyereményt volt a főnyeremény, a melyet más nyert mpg. Nem a főnyeremény áltálában volt ilyen, hanem a direkte nekünk szánt főnyeremény Vájjon van-ó az ilyen speczlális esetben is vigasztaló hatása a tréfának, a sorsolással mókázó humornak ? Vájjon fogadja e azokat a viczczeket is, a melyek a valamennyink reménysóges főnyereményét tréfálják, az az ember, a kit nem ilyen ködös, messzeségben járó főnyeremény kerülgetett, hanem az igazi, a kézzel fogható ? Ha igazán rózsát terem a türelem, micsoda kegyetlen tövist termőit neki az a türelmetlenség! Olyant, a melynek a sebeire nem termett gyógyitgato humor. Quirinus — S/.erenose a PxerencsétlenHégben. Az életben már közmondássá vált, hogy ahol legnagyobb a veszély, ott Isten keze legközelebb- Egy szerencsétlen kereskedő ugyanis jószívűsége alapján annyira lekötötte jótállásokkal a nevét, hogy rokonainak adott szívességi váltók lejárván, azokat kénytelen volt beváltani s mivel a mostani rossz üzletviszonyok meiiett üzleti hitelét megvonták, megakadt; egy szóval tönkrement. És pedig annyi ra, hogy csődöt kértek ellene hitelezői, sőt még vizsgálati fogságba is helyezték. A vizsgálat kiderítette, hogy a va gyonbukott kereskedő ártatlan s a sokat zaklatott ember alig várta, hogy a fogházból kiszabaduljon, aznap, midőn kiszabadult volna, meglátógatta felesége, aki összekupor- gatott pénzén Török A. és Tsa bankházában vásárolt egy osztálysorsjegyet s szerencséjére egy nagy nyereményt ütött meg. A szegény, mások hibája folytán tönkrement családapa, visszanyerte becsületét, vagyonáf, nevét és Török bankházának köszönhette mindezt. Ezen bankház, melynek V.- Váczi-körüt 4-ik sz alatt fóüz ete és IV., Muzeum-körüt 11, továbbá VI, Erzsébet-körüt 54-ik sz alatt fióküzletei vannak, amúgy is ismoretes szerencséjéről, figyelmességéről és pontosságáról vevőivol szemben. E cég mai mellékletére felhívjuk a ügyeimét. Jijjgr' Lapunk mai száma 12 oldalra terjed. Selyem-Blousok 2 frt 40 krtól feljebb — 4 méter ! póstabér és vámmentesen szállítva! Minták pó^tafordultával küldetnek; nemkülönben fekete, feh r és színes Hennetoerg-selyem 45 krtól 14 frt 65 krig méterenkint. Ilonneherg (í sclyom^yiirai, (cs és k. udvari szállító) Zürichben. 6 Irodalom. Az „Adalékok Zemplén-vármegye Történetéhez“ c. havi folyóiratunknak 1900. évi, egyszersmind a VI. évfolyamnak októberi ,füzete a következő tartalommal jelent meg: 1. Árpádkori sírleletek Zemplén-vármegyében. (3. folyt.). Irta: Dókus Gyula. — 2. Üs ember-nyomok a kis-azari hegyek lábainál. Irta: Berecz Károly ifj. — 3. Zemplén-vármegye történelmi földrajza (XXVII. közi.) Irta: Dongó Gy. Géza. —4. Zemplén-vármegye politikai és helyrajzi ösmertetése. (58. folyt.) Latinból: Dongó Gy. Géza. — 5. Történeti jegyzetek Zemplén-vármegyéről. (58. folyt.) Latinból: Dongó Gy. Géza. — 6. Babotsay Izsák naplója (9. folyt.) Közli: Huhay Kálmán. — 7. Szirmay András naplója. (52. folyt.) Közli: Kársa Ferenc. — 8. Adatok a sárospataki ref. kollégiom történetéhez. (V.) Közli: Lojda József. — 9. Levelesláda: Egy határjáró osztály-levél 1337-ből (I.) Közli: Dongó Gy. Géza. — 10. Zemplén Rendei Mészáros br. generális ellen. Közli: Dongó Gy. Géza. — 11. Tárca: Az 1831 iki parasztlázadás történetéhez. (A mer- nyiki vérengzés.) Közli: Dongó Gy. Géza. — 12. Zemplén a forradalom után. (Vadnay György naplójából. Közli: Dongó Gy. Géza. — 13. Ä „bodrogközi püspök.“ (Vadnay György naplójából.) Közli; Dongó Gy. Géza. — 14. A szerkesztő postája. — 15. Felhívás előfizetésre. — — A havonkint 2—2 ivén megjelenő „Adalékok“ előfizetése egész évre (12 füzetre) csak 4 korona 80 fillér. — Melegen ajánljuk mindenkinek, a kit vármegyénk viszontagságos története érdekel; főképp pedig ajánljuk a vármegyebeli községek ügyeimébe, már csak azért is, mert ebben az évfolyamunkban folytatódik községeinknek külön-kúlön történeti és helyrajzi ösmertetése. — Az előző évfolyamokhoz díszes könyvtáblákkal folyton szolgálhatunk. Cimbalmozók figyelmébe. A „Cimba- lom-Szalon‘- II. évfolyamának 11 és 12-ik füzete ismét szép és szórakoztató füzetet nyújt előfizetőinek, s annak előfizetését őszintén ajánlhatjuk minden cimbalmozónak. A 11-ik füzet tartalma. 1. Fényes csillag, 2. A ki a babáját igazán szereti, 3. Durbincs sógor nótája, 4. Nem vagyok szép csak a szemem fekete, 5. Nincsen annyi tenger csillag, 6. A faluban a legárvább én vagyok, 7. Sólyom Peti hegedűje. Á 12-ik füzet tartalma: 1. Csaplárosné adjon bort, 2. Már uj kecskén, 3. Korhely nóta, 4. Kerek ez a zsemlye, 5. Húzd rá te cigány, 6. Szomszédunkba van egy kislány és 7. Te kedves szem te szép csillag. A „Cimbalom-Szalon ‘ előfizetése negyedévenként 3 korona egyes szám ára 1 korona 20 fillér. Előfizetni lehet legcélszerűbben postautalványon a „Cimbalom-Szalon“ kiadóhivatalában Budapest Károly-körut 8. sz. Magyar Lányok. Fontos hivatása van a Magyar Lányok cimü, fiatal leányoknak való képes hetilapnak úgy nemzeti, mint kulturális szempontból. Mind a kettőt a le- ánynevelós terén teljesiti, olyan olvasmányt nyújtva fiatal olvasóinak, mely a hazafias szellemet beléjük oltja, jó Ízlésüket fejleszti és a mellett érdekes, változatos és mulattató, szóval eszményi olvasmány serdülő leányoknak De nemcsak a szórakoztatásban találja ez a lap hivatását, hanem abban is, hogy oktasson, a gyakorlati élotre előkészítsen és minden háztartási teendőben útmutatást adjon. A lap ára negyedévenként csak 3 korona és elő lehet űzetni a Magyar Lányok kiadóhivatalában: Budapesten, VI-, Andrássy-út 10. szám. lij Idők. Herczeg Ferenc szépirodalmi lapja, az Új Idők most lép a hatodik évfolyam utolsó negyedébe. Ma- gyár szépirodalmi újságnak még nem volt ekkora sikere ; mert ameddig a magyar szó terjed, mindenütt akad számtalan hive, aki gyönyörűségét leli a gazdag tartalomban és a díszes kiállításban, melyhez úgy a művészi alkotásu eredeti rajzok, mint az aktuális eseményeket illusztráló képek hozzájárulnak. A lapnak kiválóan érdekes specialitása Horkaynó kinek szellemes csevegéseiben minden politikai, művészi és társadalmi esemény tréfás illusztráció- ra talál. Nagy gondot fordít a szerkesztőség a szépirodalmi tartalomra és ebben segítségére van a kiváló Írók gárdája, melynek zászlója alá minden neves magyar iró sorakozik. Januárban pompás, nagyméretű keretbe való színes képet ad teljesen díjtalanul előfizetőinek. A magyar háznak magyar művészi dísze lesz ez a gyönyörű reprodukció, mely Valentiny Ábránd cimü nagy festményének legtökéletesebb színezett sokszorosítása. A lap kiadói szívesen nyújtanak módot mindenkinek, hogy megismerkedjen az Új Idők irányával és szellemével. A ki mutatvány- számot óhajt, kérjen levelező lapon a kiadóhivataltól (Budapesten, VI., Andrássy-út 10.) Az Uj Idők előfizetése félévre 8 korona, negyedévre 4 korona. Az Én Újságom. Pósa Lajos gyermeklapja immár közeledik, tizenkettedik évfolyamához. Diadalmenethez hasonlított eddigi útja is, mert teljességgel meghódította magának a magyar gyermekv iágot pompás meséivel, kedves költeményeivel, érdekes hazafias elbeszéléseivel és csinos épeivel. Az Én Újságom a legolcsóbb gyermeklap, mert előfizetési ára 2 korona negyedévre. Elő lehet űzetni Az Én Újságom címén Budapesten, VI., Andrássy- út 10. szám alatt. ,A Kaméleon Leány.“ Kedves, bájos, de mindenek- fölött órdekfeszitó mindaz, a mit ebben a könyvben elmond Bársony István Minden müve a nagy novellistákat jellemző messzeszövésnek a bélyegét hordja magán. Olyan a .Kaméleon leány“ kötete is, a mely a könyv cimót viselő hosszabb elbeszélésen kívül még valami tíz kisebb- nagyobb novellát is tutalmaz. Mind kedves, mind érdekes és igaz történet. A szép piros vászonkötósü könyv Singer és Wolíner kiadó cégnél jelent meg (Budapesten, And- rássy-ut 10.) Ára t korona. Világhírű munka magyar nyelven. Brehra Alfréd nek az állatvilág ritka tehetségű megfigyelőinek és kiváló zoológiái írónak „Tierlepon* cimü tiz kötetes munkája legközelebb magyar nyelvű kiadást ér. A világhírű mű, moly gyors egymásutánban angol, francia és ola>tz átdolgozásban látott napivilágot, a Lógrády Testvérek kiadásában, az eredetivel azonos terjedelemben s ugyanolyan díszes kiállításban fog megjelenni A kiadó cég a műnek átülte tésóre egyik legjobb szakerönket, Móhely Lajos tanárt és akadémikust nyerte meg s a hazai olvasö közönség bizonyára örömmel vesz tudomást a nagy nomzeti vállalko zásról Északi Fény Ily c. alatt foglalta vaskos egy kötetbe és adta ki Máthé Miklós, Lasztomér községünknek költői lélekkel megáldott gk. papja, oroszból fordított költeményeinek gyűjteményét melyből annak idején mi is közöltünk szebbnél szebb mutatványokat. A verses kötet Függelékének cime ez: Kazár Lant. Ráadásul: Vegyes Költemények. A 244 oldalra terjedő mű ára: 2 korona. Megrendelhető a költőnél (Laszto- mérba. u. p. Nagy-Mihály). Egyesületi élet. A Zemplén vármegyei agarász társulat elegy-agárversenyét f. hó 29-én és következő napjain Gálszécsen tartja. Oszszejö- vetel október hó 28-án. Közgyűlés ugyanezen napon esteli 8 órakor Gálszécsen, a nagy vendéglőben. Miután a versenyek nyilvánosak, külön-külön meghívók ki nem adatnak. Elnökválasztás. Az újhelyi „dalárda“ a Spillenberg Barna leköszönése után megüresedett elnöki tisztséget f. hó 9-én tartott közgyűlésen töltötte be éspedig, a mi eddig példátlan nemcsak a dalosegyesület, hanem más erkölcsi testületek történetében is, pártoskodás és szavazás utján. Szótöbbséggel választották meg Székely Elek polgármestert. Szabad hinnünk, hogy a mikor a dalosok körében ily visszavonás dúl, az elnöki mandátumot a megválasztott el nem fogadja Jegyzőkönyv. Felvétetett Sátoralja-Ujhelyben 1900. okt. 6 án, a vármegyeháza nagytermében, a Zemplén- vármegyei ügy védői kar által tartott értekezlet tárgyában. Bajusz József, korelnök, üdvözli a megjelenteket és megnyitja az ülést. Jelenti, hogy a tárgysorozat 1-ső pontja szerint elnök és jegyző- választás következik. Egyhangálag megválasztattak elnöknek: Ambrózy Nándor, alelnöknek: Bajusz József, jegyűnek : Székely Albert dr. I’sépy István a tárgysorozat 2-ik pontja értelmében referál az ügyvédőgyüléseken eddig történtekről s felveti azt a kérdést, hogy miután az igazságügyministerhez felterjesztett memorandumra választ oddiggelé nem kaptunk, tegyünk-e valamit e tárgyban ? Elnök felkéri Fried Lajost, hogy a memorandum nála lévő másolatát felolvasni szíveskedjék. Többek hozzászólása után Bajusz József indítványa fogadtatott el, mely szerint e memorandumot 8 példányban lemásoltatjuk és egy-egy példányt Zemplén vár-megye 8 országos képviselőjének egy levél kíséretében elküldjük s felkérjük, a képviselő urakat, hogy az igazságügyminister- nél szorgalmazták meg kérelmünk teljesítését. Többen felszólalnak, hogy sem a járásbíróságnál, sem a törvényszéknél nincs az ügyvédüknek egy szobájuk, hol feleikkel és egymással értekezhetnek s a hol bevárhatnák a mikor a tárgyalás sorrendje rájuk kerül; panaszolják, hogy főleg a törvényszéki fő- és felebbviteli tárgyalásokon kint a folyósón kell tartózkodnak, a csendőrök és fogházőrök által őrzött fegyencek és a tanuk sokadalma társaságában. Határoztatok, hogy a törvényszéki elnök fel fog kéretni, hogy bocsásson az ügyvédők rendelkezésére egy szobát. Reichard Soma dr. a közhangulatból merítve meggyőződését, indítványozza, hogy vegyük fel újra azt a régi fonalat, melyet a sátoraljaújhelyi ügy védők már megindítottak, hogy t. i. Sátoralja-Ujhelyben egy ügyvédői kamara léte- sittessék. Egyhangú lelkesedéssel fogadták el ez indítványt és Bajusz József elnöklő alelnök vezetése alatt Pekáry Gyula, Reichard Salamon és Thuránszky Zoltán ügy védőkből álló bizottság küldetett ki a kérdés tanulmányozása végett s -fölkéretett a bizottság, hogy a jövő év január hó első szombatján megtartandó értekezleten jelentést tenni szíveskedjék. Kellner Soma dr. felveti a kérdést, hogy az ügy védői gyakorlat körül sajnálattal tapasztalt visszaélések megtorlásáról nem-e kellene valamikép gondoskodnunk. Székely Albert dr. egy ügyvédőkből álló becsületbiróságot javasol. Többek felszólalása után határoztatott, hogy egyelőre helyezkedjünk megfigyelő álláspontra, gyűjtsük az adatokat s gondolkozzunk azon, hogy miként volna ez a kényes ügy tapintatosan elintézhető, szükség esetén aztán álljanak elő a kartársak konkrét inditványnyal. Erényi Manó indítványozza, hogy az ügyvédőgyűlésekre a meghívás ezentúl levelezőlapra minden egyes kartárs személyére történjék. Székely Albert ezen indítvány elfogadását annál is inkább ajánlja, mert sajnálattal tapasztalta, hogy több kartárs, kihez a felhívás elküldetett, nem is közölte azt többi kollegájával és az ivet vissza sem küldötték, egyben fölkéri, a jelenvoltakat, hogy a költségek fedezésére 1—1 írttal járuljanak hozzá, nehogy egyes kollegának kelljen azt viselni. Az indítvány egyhangúlag elfogadtatott. Jakubovits Dávid dr. indítványozza, hogy a megtartandó értekezleteken történtekről röviden tudósítsuk a helybeli lapokat. Elfogadtatott.
