Zemplén, 1900. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)

1900-09-30 / 39. szám

„megszokott, bár rosszabb módszerrel szorgalom mellett többre lehet haladni, mint a folytonos kísérletezéssel“ ezeket, különösen az utóbbi idő­ben, nem nagyon sietett iskolájában megvaló­sítani. Híve volt a beszéd- és értelemgyakorlatok tanulásának s vezette azt fel a VI. osztályig; abban ölelte fel a reáliáknak álta’a szükséges­nek tartott anyagát és tudott vele olyan ered­ményt elérni, mint a legtöbb iskolában a rend­szeres tanításnál. Ha a felső osztályokban való be­széd- és értelemgyakorlatokat tréfálva fecsegési gyakorlatoknak neveztük előtte, szivvel-lélekkel kelt annak védelmére s finoman vonta meg a határt fecsegés és értelem-fejlesjtés közt A közönséges törtek, természettani és csil­lagászatiam földrajz s a mértani testeknek az alaki képzés szempontjából való tanítását ha­szontalan fáradságnak tartotta; nem is tanította s ebben nem is hagyta magát meggyőzeim. El­lenben a leánygyermekeknél a konyhakerté­szetet és kézi-munkát, a fiuknál a mezei gazda­ságtant és gyümölcsfa-ojtást a legnagyobb szi­gorúsággal és eredménynyel szorgalmazta. Az irva-olvastató módszert nem használta. Megmaradt a régi „betűztetés* mellett; ezért egy év alatt nem is tudta keresztül vinni az abc-t, azonban a felső osztályok mégis a leg­szebben olvastak. Legnagyobb súlyt fektetett a vallásos ne­velésre, s az egyházi énekek tanítására. És hogy milyen eredménynyel, bizonysága az a nagy gyülekezet, amelynek csaknem minden tagját ő oktatta-nevelte s amelynél józanabb, munkásabb, istenfélőbb (felekezeti gyűlölet nélkül!) vidékün­kön alig van. Gyülekezetében énekkart s több más nemes intézményt létesített. Harangod-vidóki tanítói körünknek számos éven át pénztárosa, az utóbbi években szere­tett alelnöke volt. S midőn ezelőtt pár évvel 45 éves tanítói jubileomát ünnepelte, körünk becsülésének, szeretetének kifejezéséül s érde­meinek elismeréséül értékes ajándékkal (ezüst pohárral) tisztelte meg. Akkori és volt tanít­ványai pedig a hála könyeivel s a szeretet és ragaszkodás mindennemű jeleivel vették körül. Mióta a tiszáninneni egyházkerület hatá­rozattá emelte, hogy az egyházmegyei gyűlése­ken a tanítói kar is képviseltessék (két taggal) az alsózempléni egyházmegyén egyike volt a tanítók képviselőinek ; s ahol a tanítók érdekeit megvédelmezni kellett, lelkes szavát mindenkor bátran felemelte. A tanügy terén való odaadó s kiváló mun­kásságának hire eljutott a trón zsámolyáig, s ötven éves tanítói munkásságának megünnep­lésekor onnan is érdemet elismerő kitüntetést, érdemkeresztet nyert. Nemes életét f. hó 19-én végezte be. Örök nyugalomra 21-én kisérték gyermekei, unokái, nagy számú tisztelői, barátai, a harangodi taní­tói kör s gyülekezetének, a sajó-kesznyéteni egyháznak véne-ifja. Koporsóját teljesen beborították a szeretet, hála, tisztelet, barátság és elismerés koszorúi. Olajos Pál, gesztelyi lelkész mondott felette gyönyörű beszédet, a sírnál pedig a szerető tár­sak nevében Béky Endre, hernád-németii tanító búcsúzott el tőle. A hü életnek legyen jutalma, a hü mun­kásnak örök nyugalmai Különfélék. — Királyi adományok. Őfelsége a ki­rály, kabinetirodája utján és főispánunk közben­járásával, Andraskó János palotai, Gorej János kálnarosztokai és SzextinAntal tanítóknak 30—30 koronát, özv. Almásy . Mihályné tarczali lakos­nak és özv. Malczinyi Istvánné ublyai lakos részére pedig 20—20 korona legkegyesebb ado­mányt küldött. — Kinevezés. A vallás és közoktatás- ügyi minister Marikovszky Gizella oki. tanító­nőt, a tőketerebesi áll. elemi iskolához tanító­nővé kinevezte. — Kirendelés. Az igazságügyi m. kir. minister Ilammersberg Miklós dr. bpesti kir. aljárásbirót, a bpesti Ítélőtáblához tanácsjegyzőül rendelte ki. — Áthelyezés. Az igazságügyi minister Ruby Pál újhelyi kir. törvényszéki albirót t. ba­rátunkat a homonnai járásbírósághoz, mint vég­leges székhelyére, áthelyezte. — Öngyilkos ministeri titkár. Bárczy Andor, honvédelmi min. titkár, Budapesten f. hó 22-én öngyilkos lett. Bárczy Zemplénvárme- gyei előkelő családból származott s a három év előtt szintén öngyilkos módon elhalt Bárczy István min. tanácsosnak öcscse volt. — Temetés. Iíönsch Istvánt, Hönsch De­zső kir. főmérnök VIII. gimnázista, tanuló fiát, kinek haláláról lapunk múlt számában megem­lékeztünk, ma egy hete délután négy órakor temették el a Kazinczy-utcai halottas házból a ref. temetőbe, a fájdalomtól megtört család, ro­konság, tisztelők, barátok és óriási nagy közönség részvételével. A temetés szertartását nt. Korbély Géza ág. ev. lelkész végezte megható halotti beszédet és imát mondván a szebbnél-szebb ko­szorúktól borított koporsó fölött. A főgimnáziom ifjúsága számszerint, négyszázan, ft. Kovács Endre igazgatóval és tanáraikkal vonultak ki s énekkaruk a sírnál megható gyászdalt énekelt, A tanulótársak nevében Várkonyi 8. gimn. tanuló mondott szép búcsúbeszédet a kedves halott fölött. Ny. b. 1 — Halálozás. Özv. Tóth Ferencné, szül. csabai Dókus Erzsébet, Tóth Ferenc volt gál- szécsi főszolgabíró, később sztropkai járásbiró özvegye, f. hó 24-én Nagy-Kázmérbati 65 éves korában meghalt. A tiszteletreméltó agg úrnő halála kiterjedt családjában mély gyászt, a ro­konságban pedig őszinte részvétet és megille- tődést keltett. Az elhunytban Tóth Kálmán betűszedő, műhelyünknek régi hű munkása, édes anyját, Dókus Mihály takarékp. pénztáros test­vérét és nt. Kozma Gedeon szőllőskei ref. lelkész anyósát gyászolja. 26-án d. u. temették el nagy részvét mellett. Ny. b. ! — Az időjárás egész szeptemberben ál­landóan nyárias. Tegnap délután is 24 R. fokot mutatott a hőmérő árnyékban. Még eslénkint is fagylaltozó társaságokat látni nem újság. Nagy kereslete van a jégnek is, mert annak hozzáa­dása nélkül az ivóvíz szinte élvezhetetlen meleg. A mezei gazdák körében általános panasz hal­latszik a nagy szárazság miatt, a mi nemcsak az őszi vetést, de a szántást is folyvást hátrál­tatja. A szőlő, a hol van, teljesen megérett, sőt gyönyörűen topped, helyenkint asszú fürtök is mutatkoznak már. Minden előkészület meg van téve a szürethez, a mi, koraiságát tekintve, századvégi példátlan esemény számba megy. — Baleset. Pfeiffer Gyula m. kir. állami vasúti főmérnök tisztelt'barátunkat f. hó 24-én este sajnálatos baleset érte. A mint ugyanis hivatalos útjában hajtányon Csap és Újheiy között haladt, a hajtány egy teherkocsival, hogy hogy nem, oly erővel ütközött össze, hogy a főmérnök mindkét alsó lábszárán súlyos zuzó- dást szenvedett. Sérülése, szerencsére, nem ve­szedelmes, fölgyógyulása mindazonáltal pár hétbe kerülhet őszintén kívánjuk, hogy mielőbb fris egésségben üdvözölhessük. — Miiszavalás. R. Kovács Laura.asszony, az országszerte ismert nevű magyar műsza­vaié (recitatrix) Kassáról jövet, hol előkelő hall­gatóságát nem mindennapi műélvezetben része­sítette, Ujhelyben, a vármegye székházának erre az alkalomra átengedett nagytermében és a sátoralja-ujhelyi árvaház javára, ma este 8 órakor müszavalati előadást tart: Műsora: Petőfi, Arany, Tompa, Gyulai, Rudnyánszky, Jókai, Kiss, Gabányi, Heine, Coppée, Eugene és Leopardi költői müveiből van összeállítva. — Látni való tehát, hogy a művésznő nem vala­mely századvégi nagyhangzásu divatos silány­ságot, hanem lelket, szivet nemesitő és a leg- distingváltabb szellemi szórakozást kínálja mind­azoknak, kik hazánk, jeles költői remekeinek hivatásos előadásában kellemes időtöltést lelnek. Legutóbb Kassán tartott müszavalásának erkölcsi értékéről remek bizonyítványt, melyet a kir. tankerületi főigazgató irt alá, mutatott fel szer­kesztőségünkben R. Kovács Laura asszony. De teljes elösmeréssel szólnak róla a nagy lapok is. így pl. az „Egyetértés“ egyik számában — előrebo­csátásával annak, hogy valóban veszteség őt meg nem hallgatni— igy R. Kovács Lauráról: „A közönség igen meg volt elégedve úgy a pro­grammal, mint az előadással és ennek élénk tap­sokban kifejezést is adott.“ A „Nyugatmagyar­országi Híradó“ pedig igy referál róla : „R. Ko­vács Laura művészetének titka az előadás rend­kívüli színgazdagságában, a hangsúly bravúrjá­ban s a színpadias mimikában rejlik. Fölismeri a költőnek kr nem fejezett, csak a sorok közé rejtett gondolatát és érzelmét is: ez egészíti ki a teljes hatást mely rendszerint az elragadtatá­sig fokozódik. . . .“ Mindezek után szívesen fel­hívjuk reá közönségünk rokonszenves érdeklő­dését. — Hangverseny. Az iparos ifjúsági ön­képzőkör ma este VaB-kor S.-Patakon, a Feldmesz- szer féle „Nagyvendéglő“ helyiségében, könyv­tár-alapja javára, a sátoralja-helyi „Ocarina-tár­sulat“ közreműködésével dal- és szavalattal egy­bekötött hangversenyt rendez. Hangverseny után a városháza nagytermében tánc lesz. — A 12 számból álló válogatott és gazdag műsorban két hölgyszereplőt is látunk. Az egyik Werner Sárika, LJjhelybői, ki Erdélyi Dezsőnek „Ma­gyar Ábránd“-ját és „Magyar népdal-egyvelg“-et játsza cimbalmon; a másik Karner Ilonka Pa­takról, ki előbb egy monológot ad elő, később a „Van-e még hely halászlegény“ népdalt énekli. — A műsor nagyobb részét az újhelyi okarina­társulat tölti be. —A műsor tréfás záradéka : A leghíresebb európai operett társulat fellépése. — A hangversenyre sokan készülnek városunk­ból is. — Menyegző. F. hó 24-én esküdött örök hűséget Puskás József, Puskás János monoki kisbirtokos derék fia, Csécsi Erzsébetnek, Csécsi Gábor legyes-bényei, általános tiszteletnek ör­vendő kisbirtokos egyetlen leányának. A polgári kötést Molnár Pál h. anyakönyvvezető végezte; azután az ev. ref. templomba vonult az uj pár és a díszes násznép. Az egyházi esketést nt Nagy Károly ev. ref. lelkész teljesítette a tőle megszokott szép beszéd kíséretében és megál­dotta frigyöket a Szentháromság nevében. A templomból kijővén a Csécsi Gábor vendégsze­rető házánál gazdag lakomához ültek. A számos úri nép között ott láttuk Bernátli Bélát, a mádi választókerület népszerű országos képviselőjét, és Zalay Andor nagybirtokost is. Öt óra után kocsikra ült a násznép s lovasbéndériómmal az élén megindult Monokra a vőlegény édes atyja, Puskás János vendégszerető házához, hol más­nap délig tartott a mulatság, a tánc. Tartós bol­dogságot, sok örömet, megelégedést az uj pár­nak / r. 1. — Lelkészjelölés. Alkalmi tudósítónk írja: A Sárkány Imre ev. ref. espereslelkész el- hunytával árván maradt gálszécsi ev. ref. egy­ház hívei f. hó 22-én értekezletet tartottak a papválasztás ügyében és közakarattal nt. Péter a k.-azari ev. ref. egyház ifjú papja mellett fog­laltak állást — Uj lelkész. A vámos-ujfalusi ev. ref. anyaegyház lelkészévé a f. hó 23-án Meczner András világi és Zombori Gedő egyházmegyei tanácsbirák elnökletei mellett tartott választás alkalmával, Köröskényi István, bési (Ung vm.- beli) lelkész választatott meg egy akarattal. Az uj lelkész papi székének elfoglalásáig Melkó Ist­ván káplán látja el a papi teendőket. r. 1. — A kirándulók sorsa. Miután várme­gyénkben a kivándorlás egyre kiterjed, aktuális tárgynak tartjuk a félrevezetett kivándorlók hely­zetét az Óceánon túl újból ecsetelni. Egy ber­lini lap harcra kél most a lelketlen ügynökök ellen, kik különösen hazánkban graszszílnak A nevezett lap a következő érdekes dolgokat mond­ja el: „A kivándorlók túlnyomó része jelenben Alaskába tódul, hol nyakra-főre keletkeznek uj városok. Mennyire csalódnak azok, kik azt hiszik, hogy az úgynevezett „aranyország“ bő­ven nyújtja a nemes fémet 1 Rég bebizonyított tény, hogy az alaskai aranybányák termelése korántsem felel meg a várakozásnak, s bátran állíthatni, hogy csak a könnyen hivő emberek kizsarolására lettek felfedezve. A vélt arauylele- tek helyett nemcsak tűrhetetlen életviszonyok­kal, de fertőző betegséggel (hagymázzal és him­lővel) kell küzdenniök! Az élelmi szerek árai szintén hajmeresztő drágák. Egy középnagyságú kenyér ára másfél korona, kávé, vaj és egy kis darab sült húsból álló reggeliért 12 koronát kér­nek, éjjeli szállásért a bányászok sátrában pedig 16 koronát. Legdrágább azonban az ivóvíz, mely­ből 4 litert 1 korona 50 fillérrel kell megfizetni. Egy 8 méter hosszú és 30 méter széles földte­rületért 12,500 írankot kérnek, szóval lépten nyomon csak pénzt keli kiadni, de haszon vagy kárpótlás nincs.“ — Ne induljatok tehát oly nagy útra, ne hagyjátok magatokat szédelgő ágen­sektől félrevezetni, atyámfiai 1 „U. K.“ — 200 esztendős patika. A Zemplén- vármegyében fenálló patikák között keletkezésé­nek régiségére nézve a 2-ik az országban 22-ik a Tokaj városban a „Megváltóhoz“ címzett patika, melyet első tulajdonosa az 1700-ik esztendőben nyitott meg. A gyógyszertárnak több ismert nevű tulajdonosa is volt, úgy Kröczer L, is, ki csokoládéjával világhírre tett szert, újabban pe­dig „tokaji borai“ örvendenek nagy kereslet­nek. A 200 éves évfordulót — mint onnan Írják nekünk — a gyógyszertárnak ez idő szerint való tulajdonosa, Rotfuchsev János ma.ünnepli, mely alkalomból a gyógyszertárnak volt összes alkalmazottait, kik életben vannak, meghívta Rotfuchs az érdekes jubileomra. — Póruljárt kivándorlást közvetitő. Néhány hét előtt közöltük lapunkban, hogy az újhelyi rendőrkapitány egy nagymihályi ágenst, a kire rábizonyult a kivándorlás közvetítésének vádja, érzékenyen elitéit. Azóta, éspedig ma egy hete, több kivándorlóval együtt a rendőrség, ugyanilyen tiltott üzelmek miatt, a vasúti állo­máson feltartóztatta, Radosewsky Stanisláv kolcs- hosszumezei kovácsot, a ki régóta űzi titokban ezt a jövedelmező mesterséget s e miatt állandó felügyelet alatt is állott. Most végre hurokra került. Az Amerikába vágyó hadköteles legé­nyek is reá vallottak s ezért a rendőrkapitány őt 200 korona pénzbüntetésre és egy hónapi elzárásra Ítélte. Megemlítjük, hogy a nagymi­hályi közvetítőt marasztaló Ítéletet az alispán, mint másodfokú hatóság, helybenhagyta. — Régi póstabélyegek becserélése. Az osztrák értékű régi frankójegyek és a f. évi január hó 1-vel forgalmon kivül nem helyezett egyéb régi értékcikkek érvényessége f. évi szep­tember hó 30-ával végképp megszűnik. A kö­Folytatás a XX. mellókl«ten ’

Next

/
Thumbnails
Contents