Zemplén, 1900. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)
1900-09-23 / 38. szám
tendő vagy fejlesztendő háziipar, de az országnak kézmü- és gyáypara is venné hasznát. Ezt belátták Németországban is, hol a porosz közoktatási minisztérium egy bizottságot küldött ki Svédországba és Dániába, bogy ott á kézügyességi iskolákat tanulmányozza. Első javaslatunk tehát abban kulminál: kegyeskedjék a minister kerületünknek abban a részeiben, hol ez később teendő részletes előterjesztéseink szerint szükségesnek fog bizonyulni (első sorban Zemplén vármegye felvidéki járásaiban) a kézügyességi oktatást házi ipartanitók alkalmazása mellett, az elemi iskolával kapcsolatban, oly módon behozatni, hogy alapos megvitatás után megjelöltetvén az egyes községben vagy vidéken meghonosítandó uj házi iparág, a kézügyességi oktatás már tekintettel az illető házi iparágra eszközöltessék. Második javaslatunk oda terjed : mél- tóztassék az általunk előterjesztett adatok alapján az egyes vidékeken azokat a háziipar ágakat megjelölni, melyek vállalkozók alkalmazása mellett úgy mennyiségileg, mint minőségileg fejleszthetők. A legcsekélyebbnek látszó házi iparág is, ügyes üzletember kezében, nagy terjedelmet nyerhet és egész vidékek kereseti forrásává válhatik. így tapasztaltuk, hogy favillák és más gazdasági faeszközök Horvátországban és Szlavóniában ilyen úton nagy kiviteli cikekké lettek. így például Zemplén vármegyében Kis- Czigándon 360, Nagy-Czigándon 300 és Kis-Géresen 116 ember gyékény-takarókat készít több mint 1600 K. értékben. Köztudomású dolog, hogy építészeink, kik régebben a vakolt padiatokhoz (menyezethez) nagy mértékben szükségelt gyékényfonatokat saját embereikkel készíttették, azokat ma már készen 20 □ méteres tekercsekben (1 méter széles, 20 méter hosszú) rendelik meg. Egy jóravaló vállalkozó rövid idő múlva nagy exportcikké fejleszthetné az építészeti céloknak szolgáló gyékényfonatok készítését. Mily roppant arányú lendületet vehetne hazánk szövőipara, ha a kereskedők, gyárosok és vállalkozók felvidéki vármegyéink pórnőit, kik mindannyian született szövők, szövőgyári vállalatok körül mint külmunká- sokat csoportosítanák. A rendszerint éhhalállal küzdő felvidéki járások halina-szövészete, becsületes vállalkozók közreműködése mellett, határozottan fejleszthető. Végre tisztelettel kérjük a ministert, hogy az ipari felügyelőket utasítani méltóz- tassék, hogy a házi ipar fejlesztésének és uj házi iparok létesítésének fontos kérdéseit alaposan tanulmányozván, mielőbb részletes javaslatokat terjeszszenek a minister elé. Mi a ministernek emlitett szakközegeit ebbeli mőködésükben készségesen fogjuk támogatni. A kassai agrár-gyűlés. F. hó 8-án a Magyar Gazdaszövetség Kassán agrár-gyűlést rendez. E gyűlés tárgyalni fogja a közép-osztály mai rossz helyzetének okait, a pusztulás tényezőit felderíteni, s utalni fog azon módokra, a melyek segítségével az mérsékelhető. Kijelölni kívánja azokat az alapokat is, amelyek egy egészséges és fejlődő közép-osztálynak biztos bázisául szolgálhatnak. De nem csupán, a közép-birtokosságról, hanem a városi közép-osztály helyzetéről is szó lesz. A probléma fontosságára utalni alig szükséges. Erős, egészséges és fejlődő közép-osztály nélkül nincs nemzet, mely a modern élet által kitűzött feladatok megvalósítására vállalkozhatnék. Azt pedig, hogy e tekintetben nálunk sok nagyon is sok a teendő, újból kétségbevonni alig lehet. A mai politikai és gazdasági helyzet, szerintünk, nagyon is alkalmas arra, hogy ez irányban a gyümölcsöző munka megindíttassék. Az a népszerűség,melyben legutóbb az Aradon és Pozsonyban tartott agrár-gyűlések részesültek ; az a mozgalom, mely a közép-osztály megmentése tárgyában kiadott jelszó nyomán keletkezett: biztosíték nekünk arra nézve, hogy a kassai gyűlés méltán fog sorakozni elődeihez és az uj fejlődésnek s a nemzeti élet megmentésének egyik tényezője lehet. Felkérjük tehát vérmegyénk gazdaközönségét, hogy ezen egy napra tervezett gyűlésen minél számosabban résztvenui s megjelenésükkel annak súlyát és jelentőségét emelni szíveskedjenek. Reméljük, hogy Kassán nem csupán a gazdaosztály jobbjai, hanem mindazok találkozni fognak, kik közállapotaink rekonstruálásánál közre működni magukat hivatottaknak érzik. A rendezés munkáját a gazdaszövetséggel kapcsolatosan az Abauj-Tornavármegyei gazdasági egyesület vállalta el. Jelentkezni a gyűlésre ezek bármelyikénél, vagy gazdasági egyesületünk titkári hivatalánál, a vármegyeházánál, is lehet. A jelentkező tagok vasúti kedvezményben részesülnek. Bortermelők figyelmébe! A m. kir. földmivelésügyi miniszter folyó 1900. évi augusztus hó 29-én a szőlőtermelés által érdekelt vármegyék alispánjaihoz és a törvényhatósági joggal felruházott városok polgármestereihez köriratot intézett. Ezzel a mesterséges borok készítésének és forgalombahozatalának tilalmazásáról szóló 1893. XXIII. t.-c. rendelkezéseinek szi goru megtartása érdekében felhívja a hatóságokat, hogy a törvényhatóság területén lévő szőlősgazdák az idézett törvény, illetőleg a végrehajtási rendelet rendelkezései tekintetében kellőleg tájékoztassanak. E célból amennyiben ez indokolt volna, ha az érdekeltek saját érdekükben a legkiterjedtebb módon leendő közzététel (hirdetmények, kidobolás, stb.) utján mindenesetre még a f. évi szüret megkezdése előtt különösen arra figyelmeztessenek, hogy a bortörvény (1893. évi XIII. t.-c.) és az ennek végrehajtása tárgyában a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértőleg kiadott rendelet értelmében a mustba, vagy a borba, úgyszintén a már kész kierjedt törkölyborba vizet keverni, bármely csekély mennyiségben is, feltétlenül tilos, még akkor is, ha ezt maga a vevő kívánná; továbbá tilos a természetes bornak a törköly-borral, vagy gyümölcsborral való összekeverése, összeházasítása is. A viz használata csak a törkölybor készítésénél van megengedve, de ott is az idézett végrehajtási rendeletben körülirt megszorítással. Egyszersmind flgyelmeztetendők az érdekeltek arra is, hogy a ki a fenti tiltott módon készített, vagy kezelt bort forgalomba hozza, vagy eladja az az 1893. XIII. t.-c. értelmében 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik, aki pedig a bort maga vizezi, vagy más tiltott anyagokkal kezeli, vagy a természetes bort törköly-borral, vagy gyümölcsborral összekeveri, az mint mesterséges bor készítője, 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel és ezenfelül még két hónapig terjedhető elzárással büntettetik és ezenkívül az illetőktől a tiltott módon kezelt borok még el is kobzandók. Tanfolyam tejgazdasági munkások számára. Az állami tejgazdasági munkásokat képző iskolákban Munkácson és Gödöllőn október hó 1-én 12 hónapra terjedő újabb tanfolyamok fognak megnyílni, melyekre ép, erős testalkattal bíró, legalább 18 évet betöltött mun- kásitjak vétetnek fel. A tanulók a tanfolyam ideje alatt teljes ellátásban és 10 kor. havi bérben részesülnek. Felvételért való folyamodások október hó 1-ig a munkácsi uradalom, illetőleg a gödöllői koronauradalom igazgatóságához küldendők be. — Ajánlatos volna, hogy a gazdaközönség ezekre az iskolákra jóravaló cselédjeit elküldje, hol minden anyagi megterhcltetés nélkül szakértő tehenészekké és tejgazdasági munkásokká képez- tetnek ki. Az iskolába való felvételért a folyamodások keresztlevél, iskolai és erkölcsi bizonyítványokkal felszerelve a nagy-szécsényi tejszövetkezet igazgatóságához intézendők november hó 1-ig. Városi és községi ügyek. * Polgári leányiskola. A s.-a.-ujhelyi polgári leányiskolát f. hó 17-én d. e. 9 órakor, az Andrássy-utcai Mezőssy-íéle épület utcára néző termében ünnepiesen, 72 (azaz hetvenkét) beiratkozott növendék, ezek szülei, a tanitó-testület és tanügybarátok, továbbá az iskolaszék, Székely Elek polgármester és a városi tanács jelenlétében megnyitották, mely alkalommal Dókus Gyula csász. és kir. kamarás, mint az iskolaszék elnöke, a következő beszédet mondotta: Tisztelt Hölgyeim és Uraim ! Kedves gyermekek ! Ünnepre, a tudomány szerény, de magasztos ünnepére gyűltünk össze, hogy felavassunk egy iskolát, mely a város és ez által vármegyénk és az ország közmivelő- dését lesz hivatva szolgálni. A nemzetek emelkedésének leghatható- sabb eszköze a közművelődés, azért napjainkban mindenki siet a tudományokat művelni, művelődését tökéletesbitem. Nekünk, testvér-nemzet nélkül álló maroknyi magyar nemzetnek, kétszeres kötelességünkben áll, mindan módot felhasználni, a mely emelkedésünket, erősbödésünket biztosítja s igy elengedhetetlen kötelességünk a közművelődést terjeszteni s ezt iskolák létesítésével biztosítani. Nem célom szerény ünnepélyünk keretében a nőnevelés fontosságáról, különösen hazánk viszonyait illetőleg, bővebben szólani; hiszen minden magyar ember érzi annak fontosságát és mindenki a ki a tanügygyel foglalkozik, tudja, hogy csak a nő, az anya az a ki elfogulatlan, valódi embert tud a gyermekből nevelni, hazánknak pedig sok valódi, egész emberre van szüksége. De ha ezzel a kérdéssel ez alkalommal bővebben nem is kívánok foglalkozni, el nem mulaszthatom, hogy S.-A.-Ujhely közönségének, mely az utóbbi években a népnevelés érdekében erejét is túlhaladó áldozatot hozott, azért az újabb intézkedésért, hogy a növelésnek egy magasabb iskolát állított — a képviselő-testület itt megjelent tisztelt tagjainak, a polgármester és kir. tanfelügyelő urnák lelkes buzgólkodásukért, a melyet az eszme megvalósítására kifejtettek a szülék és a vármegye közönsége nevében hálás köszönetét ne mondjak. (Lelkes éljenzés.) Nem mulaszthatom el azt sem, hogy önöket, tisztelt tantestület, kiknek gondos kezeibe e város egy női nemzedékének tudományos kiképzését tesszük le, arra kérni, hogy azt az iskolát, a melyet annyi reménynyel, szeretettel és áldozatkészséggel létesítettünk, ne a rideg kötelesség betöltésével, hanem a lelkesedés melegével istápolják s felvirágoztatását munkálják. Titeket pedig, kedves gyermekek, atyai szeretettel arra intelek, hogy szüléiteknek belétek helyezett reményeit megvalósítani, tanítóitok fáradságos munkáját megédesíteni, a város anyagi áldozatát meghálálni: ernyedet- len szogalommal igyekezzetek! Ne tóveszszétek szemeitek elől soha azt az arany igazságot, hogy valamint a műveletlen föld csak gyomot terem : úgy a lélek is csak úgy emelkedhet a józanság tisztább világába, ha a tudományok és ismeretek tárházából gazdag zsákmányt szerez magának ! És ezzel a tudomány ez ideiglenés szerény hajlékában S.-A.-Ujhely polgári leányiskoláját — működésére a teremtés urának bő áldását kérve — megnyitottnak jelentem ki. Igen lelkes éljenzés után ft. Kovács Endre k. r. tanár — a szervezés munkáját ideiglenesen magára vállalt igazgató — válaszolt az iskolaszék elnökének, megköszönvén, hogy megjelenésükkel az iskola ünnepies megnyitásának fényét emelni szívesek voltak ; azután kérte az elnököt, az iskolaszéket és a képviselőtestület tagjait, hogy a jövőben is ápolják ezt a kulturális intézményt és támogassák, hogy magasztos feladatának és céljának mindenkor megfelelhessen. Végül pedig Istenáldását kérte az intézetre, hogy magasztos céljait elérhesse. A megnyitó iskolai ünnepnek ekként történt lefolyása után átadták az intézetet rendeltetésének. „Crescat — floreatl“ * A községi, illetve körjegyzők nyugdíjintézete, mely a t. vármegye közig, pénztárában kezeltetik, a f. hó 17-én megtartott pénztári vizsgálat alkalmával 47,002 K. 67 f. vagyon- készlettel birt. * Hány kémény van Ujhelyben? Máig sem tudtuk még, hogy S.-A.-Ujhelyben a házak kéményeit megbízható módon számba vették volna. Most, hogy a rendőrség ezt a fáradságos munkát, felsőbb utasításra, megtette, nem tartjuk érdektelennek közölni, hogy Újhely városban az emeleti kémények száma 728, a földszinti kéményeké 3742. Nagy numerusok. A város terjedésének s a lakosság növekedésének csalhatatlan bizonyítékai. 1 * A köztemető S.-A.-Ujhelyben a legújabb megállápodás szerint f. hó 26-án reggeli 8 órakor fog a felekezeti lelkészek egyházi áldása mel lett és a közegészségügyi bizottság jelenlétében megnyittatni. Természetes, hogy megnyitás után áz összes felekezeti temetők bezáratnak. * Uj táviróhivatal. Az Őrmező község- beli postahivatal táviróhivatallal egészittetett ki. * Az ungvár-nagymihályi vasútvonal kiépítése, a mennyiben Ungvár város a kiépítéshez hozzájárulni nem kíván, elmarad, — ellenben a m.-zombor—mád—tállya—szántó—bodo- kő-váralja—szikszói vicinális kiépítése, melynek ügyét Abauj-Torna vármegye közönsége lelkesen leikarolta s bizonyára kellő anyagi támogatást nyer vármegyénk közönsége részéről is, szépen kezd ráigazodni a teljesedés útjára, * Közpénztárak vizsgálata. S.-A.-Ujhely rt. v. közpénztárait f. hó 20-án d. u. vizsgálta meg a vármegye alispánja. Megnyugvással veheti
