Zemplén, 1900. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)

1900-09-09 / 36. szám

tartották meg az említett helyen a hivatalos személyek, érdekeltek és szakértők jelenlétében.

— Személyi hírek. Lónyay Sándor, volt beregi főispán, orsz-. képviselő, f. hó 6-án Uj helyben a Ferenczy Elek dr. vendége volt. — Klimó Menyhért vármegyei pénztári ellenőr t. barátunk szabadságáról visszaérkezett s tegnap átvette hivatalának vezetését.

— Elnöki ebéd. A kivándorlás megakadályozása ügyében e hó 6-án megtartott értekezlet után, melyről lapunk más helyén számolunk be, Andrássy Sándor gróf gazd. e. elnök szives vendégeiül látta az értekezlet tagjait ebédre a Vadász kürt vendéglőben. Pezsgőbontásnál az első felköszöntőt Székely Elek p. m. mondotta Andrássy Sándor grófra, mint a történelmi hiva- tásu ősrégi főúri család egyik kiváló sarjára, eme fontos és nemes irányú mozgalom megindítójára, arra a kire nagy szerep vár a jövőben s arra tehetségénél fogva is predestinálva van, — Andrássy Sándor gróf szép szavakban Molnár István főispánért „az ő kedves bátyáért“ ürített pohárt, megemlékezvén a főispán hervadhatatlan érdemeiről. Utána nyomban Darányi földmivelés- ügyi ministert éltette s indítványára ebből az alkalomból táviratban üdvözölték a ministert. — Ferenczy Elek Bartóky min. o. tanácsost köszöntötte föl s ez után még több toaszt hangzott el, mire a gazdag ebéd, melyet Lukács Károly zenekarának játéka fűszerezett, délután 3—4 óra közt véget ért.

— Vármegyei közgyűlés E percben tudtuk meg s azért itt közöljük, hogy a t. vármegye közönsége legközelebbi közgyűlését f. hó 25-én s a következő napokon tartja.

— Főgimnáziomunkban a beiratkozás véget ért, f. hó 7-én kezdetét vette már a tanítás is. Beiratkozott összesen 379 növendék, a tavalyinál 8-al kevesebb, éspedig az I. osztályba: 69, a II.-ba: 59, a III.-ba: 61, a IV.-be: 51, az Y.-be : 45, a VI.-ba : 45, a Vll.-be: 24, a VIII.-ba: 25. Jó tanítást — jó tanulást!

— Országos vásár. Ujhelyben e hó 3-án tartották az úgynevezett dióverő-vásárt, a melynek gyönyörű őszi nap kedvezett ugyan, mindazonáltal nem volt olyan népes, mint azt várhattuk volna és igy a kereskedők és iparosok jó vásárral nem igen dicsekedhetnek. A szarvas- marha- és lóvásár azonképen közepes volt. Felhajtottak 1398 szarvasmarhát, 563 lovat, 317 juhot és 69 sertést. Eladtak 710 szarvasmarhát, 138 lovat, 150 juhot és 32 sertést. Lopás elkövetéséről a rendőrség nem értesült.

, — Halassy Béla, S.-A.-Ujhelynek és az

Északkeleti Színi Szövetkezetnek reménybeli direktora — mint szerkesztőnknek Írják budapesti színművész körből — „igen szépen és erősen“ szervezi társulatát és már ma elmondhatni, hogy társulata magában foglalja a provinciának legtehetségesebb szinészerőit. Halassy direktor már a jövő héten abban a helyzetben lesz, hogy kitűnő társulatának teljes névsorát bemutathatja.

— Jégverés szeptemberben. E hó 6-án d. u. 2—4 óra közt rendkívül erős nyári zivatar vonult el Ujhely fölött. Körülbelől egy óráig tartó zuhogó zápor ömlött alá, úgy, hogy az utcákon patakokban folyt a viz, a zivataros szél pedig a fák gallyait tördelte, az ég erősen dör- gött. Már előbb megszólaltak a viharágyuk is. Az orkán mi fölöttünk szerencsére jeget nem hozott, hanem elvonult délfelé, a hol nagyobb bajt tett, mert, hallomás szerint, a Bodrogmenti falvak határában, igy különösen Vajdácskán, a tengeriben nagy kárt okozott a jégverés.

— Pórul járt ágens. A múlt héten az újhelyi rendőrség a vasúti állomáson három nátafalusi parasztlegényt tartóztatott fel, a kik útlevél nélkül szándékoztak Amerikába vándorolni s ugyanakkor léprekerült Kaufmann Izidor nagymihályi ágens is, a ki tetemes dijjazásért vállalkozott arra, hogy minden baj nélkül kisegíti őket az újvilágba. Az ágens ur azonban, a ki már különben is ily üzemek miatt régtől erős gyanúban volt, ezúttal pórul járt, mert őt is bekísérték és miután reábizonyuit az engedelem nélkül való közbenjárás mestersége, a rendőr- kapitány kétszáz korona pénzbüntetésre és egy hónapi elzárásra ítélte. Jól tette!

— Hűtlen cseléd. Paura Haskó János, özv. M. Gy. szolgálatában álló 15 éves újhelyi származású cseléd, a kit különben enyves kezéről régibb idő óta ismert a rendőrség, úrnője pénzesfiókjából 230 koronát ellopott. Elfogatá- sakormég210 koronát megtaláltak nála. A gézengúz különben megszökött s most keresik mindenfelé.

— Eladó rét. A sátoralja-ujhelyi alsó határban, mint egy 9 katasztrális hold terjedelmű rét van eladó. Venni szándékozók az ár tekintetében értekezhetnek a sátoralja-ujhelyi 2336. számú tjkvi tulajdonosokkal.

— Eljegyzés. Oroszy Sándor, helybeli fodrász, f. hó 2-án váltott jegyet özv. Rakitay Emilné kántortanitó özvegyének kedves leányával, Szidikével.

— Katonavilág. Varannóról írja levelezőnk : F. hó 3., 4. és 5-én a galíciai hadgyakorlatokra menő katonaság két ezrede pihent meg itt s a több ezer ember fedél alá sem tudott jutni a már hűvös éjszakán. Kis városunk a tiszt uraknak még csak nyújtott szállást, de a legénység legnagyobb része még csak csűrt, vagy félszert sem kapott. Az elcsigázott legénységen már itt, a feleuton meglátszott az óriási strapa, az előttük álló kárpáti ut pedig még kínos próbára teszi szervezetüket. Innen Bártfa felé vonult a csapat s a magyar alföldi fiuk már ott a téli hideget is kell, hogy megérezzék. rl.

— Letartóztatott bankóhamisitók. Barthos József főszolgabíró, tegnapra virradó éjjel, Jeszenszky G. Budapestről kiküldött de- tektiv-felügyelő, még két detektív és kellő csendőrerő asszisztenciájával, a s.-pataki alsó határban, Halász Szabó Sándor tanyáján, házkutatást tartott, mely alkalommal megtalálták a bankóprést is. Á bűnjeleket és bűnösöket, apát és fiát, kik az országszerte nagy port vert Takács Zoltán dr.-féle bankóhamisitó bandával állanak cimboraságban, B.-Pestre kisérték. A banda S.-Patakon és környékén öt hétig működött s ez idő alatt körülbelül 230 db. százast gyártott.

— A közig, tanfolyam Kassán, mint halljuk, nagy látogatottságnak örvend, mert nem kevesebb, mint 42 hallgató jelentkezett a tanfolyamra, mely f. hó 6-án nyilt meg.

— Templomavatás. A lasztoméri ev. ref. egyház templomát f. hó 9-én avatja fel Kun Bertalan miskolczi püspök, kinek ünnepies fogadtatására már most nagyban készülnek.

fjBT* Lapunk mai száma f. hó 8-án már a déli órákban megjelenvén, helybeli előfizetőinknek szombaton délután kézbesítettük. — A kiadóhivatal.

(Széndsy, (Hoffmann és £ársa

párisi és lyoni ‘elyemgyári raktára Budapest, IV., Bécsi-utca 4 Raktárunkon található a legs/e’ b és legnagyobb választék divatos selyemkelmék, csipkék és szalagok, valamint gyöngytüldis ek point- lace-ruhák és pointlace-kelmíkből. Fekele, fehér és színes selyemkelmék 85 krtól 14 írtig. Foulard-Pongis és Satin-Liberty-selymek 05 krtól kezdve. Angol mosó selyem 80 cm. szélességben 1.25 krtól kezdve. Mintákkal kívánatra készséggel szolgálunk.

Irodalom.

Az „Adalékok Zemplén-vármegye Történetéhez“ c. havi folyóiratunknak 1900. évi, egyszersmind a VI. évfolyamnak szeptemberi , füzete a következő tartalommal jelent meg: 1. Árpád- kori sírleletek Zemplén-vármegyében. (2. folyt.). Irta: Dókus Gyula. — 2. Levél a szerkesztőhöz. (Adatok.Árpád-kori földrajzunkhoz.) Irta: Wiczmándy Ödön. — 3. Zemplén-vármegye történelmi földrajza (XXVI. közi.) Irta: Dongó Gy. Géza. — 4. Zemplén-vármegye politikai és helyrajzi ösmertetése. (57. folyt.) Latinból: Dongó Gy. Géza. — 5. Történeti jegyzetek Zemplón-vár- megyéről. (57. folyt.) Latinból: Dongó Gy. Géza.

— 6. Babotsay Izsák, Tarezal város nótáriusának

naplója. (8. folyt.) Közli: Hubay Kálmán. —

7. Szirmay András naplója. (51. folyt.) Közli: Karsa Ferenc. — 8. Adatok a sárospataki ref. kollégium történetéhez. (IV.) Közli: Lojda József. — 9. Levelesláda: Áz 1831-iki parasztlázadás Zemplénben. (Vége.) Közli: Kussinszky Arnold dr. — 10. Adatok Szirmay Antal, a történetíró, család-történetéhez. Közli: Dongó Gy. Géza. — 11. Irodalom: Árpád-kori pergamenek. Irta: Fischer Armin. — 12. „Szaboics-vármegye.“ (Könyvismertetés.) Irta: — ó. — 13. „Caraffa.“ (Könyvismertetés.) Irta: — ó. — 14. Ésterházy, mint királyjelölt. — 15. „Fiáviusz József.“ (Is- tóczy Győző dr. könyve.) — 16. „A Zemplén 1901. évi képes naptára.“ (Ezt a fejezetet lentebb közöljük mai számunkban. Szerk.) — 17. Tárca: Ukkon-pohár, Tudomány-pohár. Irta: Szilágyi Károly. — 18. Zemplén a forradalom után. (Vadnay György egykorú naplójából 2. folyt.). Közli: Dongó Gy. Géza. — 10. A szerkesztő postája. — 20. Felhívás előfizetésre.--------—

— A havonkint 2—2 ivén megjelenő „Adalékok“ előfizetése egész évre (12 füzetre) csak 4 korona 80 fillér. — Melegen ajánljuk mindenkinek, a kit vármegyénk viszontagságos története érdekel ; főképp pedig ajánljuk a vármegyebeli községek figyelmébe, már csak azért is, mert ebben az évfolyamunkban folytatódik községeinknek külön-külön történeti és helyrajzi ösmertetése. — Az előző évfolyamokhoz díszes könyvtáblákkal folyton szolgálhatunk.

Egyesületi élet.

Az „amerikai kérdés“ zempléni elemeinek tüzetes megvitatása, egyszersmind a megoldás lehető módozatának szőnyegre hozatala céljából népes és igen élénk értekezletet tartott S.-A.- Ujhelyben f. hó 6-án gazdasági egyesületünk, Andrássy Sándor gróf előlülése mellett.

Jelen voltak — a földmivelésügyi kir. minister kiküldöttjén, Bartóky József osztály- tanácsoson és a kereskedelemügyi kir. minister kiküldöttjén Hegyeshalmy Lajos dr. ministeri titkáron kívül — Molnár István főispán, Dókus Gyula főjegyző, mint az alispán helyettese, Dókus Ernő országos képviselő; továbbá : Barthos József főszolgabíró, Beregszászy István h. kir. tanfelügyelő, Oseley Lajos birtokos, Deil Jenő keresk. kamarai titkár, Ferenczy Elek dr. áll. anyakönyvi kér. felügyelő, Fedák István g. e- titkár, Fejes István ref. esperes-lelkész, Füzes- séry . dön főszolgabíró, Haraszthy Miklós főszolgabíró, Kossuth János dr. g. e. ügyész, kozmái Kun Frigyes g. e. alelnök, Löcherer Lőrinc dr. vm. tiszti főorvos, Láczay László dr. birtokos, Meczner Béla g. e. alelnök, Molnár János S.-Patak város főbírája, Nemthy József árvasz. elnök,' Nemes Sándor főszolgabíró, Pintér István főszolgabíró, ’Sennyey Miklós br. g. e. alelnök, Staut József főisp. titkár, Szmrecsányi Béla dr. birtokos, Szerviczky Ödön jószágigazgató, Székely Elek polgármester, Talapkovics László kir.

p. ü. igazgató, Thuránszky László birtokos, Va- dászy Antal uradalmi igazgató és Várlaky Sándor rk. lelkész. — Elmaradását levélben kimentette : Mailáth József gr.

Az értekezlet lefolyásáról szóló tudósításunk ez:

Az értekezletet d. e. 9 órakor, a vármegyei székház nagytermében, Andrássy Sándor gróf elnök hosszabb iránybeszéddel nyitotta meg.

Nagy figyelemmel hallgatott beszédében rámutatott arra a társadalmi tevékenységre, melylyel az Amerikába kivándorolni készülőket, vajmi csekély eredménynyel, lebeszélni és itthon marasztani törekszünk. Csekély eredménynyel pedig legfőképp azért, mert a társadalom egy magában, állami támogatás nélkül, ily óriási szerepkör betöltésére képtelen. A mi társadalmunk annál kevésbé képes, mert kicsiny és szegény, legfeljebb is csak annyit tehet, hogy az államkormány előtt hosszú létániában elősorolja az ügyes-bajos állapotokat s mindegyiknek utána mondja a Ments meg uram- ot — — A kivándorlás oka: hogy a szegény nép itthon nem tud megélni, tehát kivándorol Amerikába, mert ott jobban lehet s jobban is tud élni. És a magyar munkás ott nemcsak hogy megél, de boldogul is, mert a világ minden nemzetének munkás-versenyében ott is elüljár a magyar munkás és szorgalom, kitartás, igénytelenség dolgában az első minőségűnek tartott kínai munkás mellé sorakozik. A magyar munkás kitűnő minőségű alapkő, a mely fölé hasonló gazdasági politikát lehet és kell is építeni. Az itt a közóhajtás, hogy a magyar társadalomnak az állam nyújtson vezető és segítő kezet, akkor aztán a társadalom ráhatása az Amerikába tóduló munkás elemek irányában itthon marasztó lesz. Szóló az államkormány ily irányú érdeklődését látja abban is, hogy erre a mi mai értekezletünkre két minister küldötte ki képviselőit (Éljenzés) kiket az értekezletnek névszerint is bemutatván, fölkérte az értekezlet részéről Ferenczy Elek dr.-t, hogy terjeszsze elő a gazd. egyesület szakbizottsága nevében az amerikai kivándorlás lehető megakadályozása céljából szerkesztett Emlékirat szövegét. (Mai számunk legelején közöljük — szerk.) S végül felkérte elnök az értekezleti tagokat, hogy az Emlékirathoz a ministeri tárcák szerint felosztott fejezetek s azok pontjai szerint jelentkezzenek szólásra.

Ezzel elnöklő gróf, éljenzések közt, a tanácskozást megnyitottnak nyilvánította.

Az első fejezet (a földmivelésügyi ministeri tárca köréhez tartozó feladatok) elolvasása után szót kért:

Deil Jenő — s a beregi példára rámutatva indítványozta tevékeny végrehajtó-bizottság alakítását. Szavait avval végezte, hogy „II. Egán : jöjjön el Zemplénbe is a te országod 1“

Andrássy Sándor gróf az Emlékirat I. fejezetének 2. pontjaira reflektálva elmondotta, hogy a nagy-gazdaságokban nem lehet intenzive gazdálkodni, különösen pedig kifejtette, hogy a „szemgazdaság“ miért nem fizeti ki magát. Azért sok nagybirtokos szívesen kiadná földjeinek nagy részét hosszú lejáratú bérletekbe a parasztoknak. De hol a garancia ? Az egyetemes kötelezettség — a minek is oly szomorú emlékei maradtak vissza az állami Ínséges kölcsönök idejéből — nem garancia, csak sovány papiros malaszt. Itt is az államnak kell közbe lépnie s hogy minden magánjogi félelemnek eleje vétessék neki kell a bérbevevő szerepét betölteni s azután a nagybérleteket parcellázva a népnek kiadni, egyszersmind a parasztságot okszerű gazdálkodásra vezérelni, szoktatni — kivált pedig a mi felvidékünkön, hol a családfő háznépét a saját maga, már csak keskeny pántlikákra felhasogatott földecskéje eltartani többé nem képes.

Haraszthy Miklós: a szegény nép nyomorúságos helyzete iránt élénk rokonérzettel szólva üdvözölte az Emlékirat 2. pontjában kör- vonalozott „tanyarendszer“-ü kisebb bérletek létesítésének eszméjét, — aztán kérte, hogy az Folytatás a II. mellékleten.