Zemplén, 1900. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)
1900-02-25 / 8. szám
1900. február 25. I. Melléklet a „Zemplén“ 8. számához. mennyi árva s mily sok nemes cél sinylette volna meg, s ezt tudva, ha elvétve egy-egy reomát szereztünk is ez épületben, kell hogy szelídüljön haragunk, oszoljon szét előítéletünk ez épület, e hely iránt, s a szelíd harag mellett egy bizonyos kegyelettel is tekintsünk e meghalni vagy újra éledni kiszemelt épületre. Igényeink mint mindenben, úgy a színházban sem 20 év előttiek, mióta az ébredés egy sugara hozzánk is bevilágított, s most e szépülő városban ez az épület a maga 20 éves rongyaiban, melyeknek kitatarozására a város egy fillért sem költött, még dísztelenebb, még visszatet- szőbbnek tűnik föl s elrémit a gondolat, hogy múzsánk sorsát, jövőjét továbbra is e helyhez, ez épülethez kössük, ujj kell nekünk ! díszes szép, kényelmes s csákánynyal mennénk neki akár azonnal az öreg magtárnak. Uj, de hol, milyen s mennyiért? tulajdonkép a mennyiért határozzameg, ahol s amilyent. A régi színház átalakítási tervei elkészültek, meg is voltak vitatva, de mielőtt az szankcionálva lett volna, én voltam az, ki az építkezési bizottságban ellene voltam a terv elbírálásának mindaddig, mig az utóbbi években épült kisebb városok színházi terveit s költségvetéseit be nem szerezzük, s mig városunkban minden színháznak s vagyoni helyzetünknek megfelelő s megszerezhető telket meg nem nézünk. Ajánlottam ezt azért a bizottságnak, mert nem tudtam én sem az újjáépítés eszméjével megbarátkozni, a 40 ezer forintos költségvetés alapján, reméltem egy szerencsésebb megoldást, gondolva, végre is sikerül megtalálni oly módot, mely a város szépészeti s anyagi érdekeit szerencsésen oldja meggondoltam „qui habet tempus habet vitám.“ Az eredményt tudjuk.Vojta tervező ur lejött, megmutattam neki mindén, nézetem szerint számbavehető helyet, s az eredmény az lelt, hogy az a bizottság az a képviselő testület, mely az átalakítás ellen volt, azt mint leghelyesebb s mint ezidő szerint legkönnyebben kivihetőt elfogadta, elfogadta pedig azért, mert Yojta ur kijelentette, hogy szebbet igen, de jobbat s kényelmesebbet még egyszer oly áron sem képes tervezni s teljesen megfelelő hely színháznak rendelkezésünkre nem áll. Tudva-e nyilatkozatot nem lehet megütközni azon ha úgy a bizottság mint maga a képviselőtestület is régi álláspontját elhagyva, ezt fogadta el. E nézet mellett szólaltam föl én is a ki pedig rövid idővel ezelőtt a bizottságban ezt nem csak elleneztem, de annak elfogadását meg is akadályoztam, az átalakítás mellett szólaltam föl nem azért mintha én jónak, megfelelőnek t a Iá In ám a helyet abban az eldugott és szűk utcában hanem az alapos megfontolás s a rendelkezésünkre álló helyek sa város anyagi helyzetének együttes megbirálása változtatták meg nézetem. Meggyőződtem arról, hogy egy oly modern, teljes kényelemmel berendezendő színház, megfelelő báli helyiségekkel (miután nekünk ilyen kell) mely egyúttal városunk egy kimagasló épülete, büszkesége legyen, 200 ezer forinton alól föl nem építhető, különösen ha fundust is kell megszerezni, s ez nem csak az én nézetem, de nézete minden szakértőnek is. S e kiadást városunk nem bírja meg az adó oly emelése nélkül, mely nem áll arányban az elért céllal. Az utóbbi években sok s jelentékeny áldozatot hozott kis és szegény városunk. Nagy áldozat árán középiskolánk 8 gimnáziummá fejlesztettük, hasonlóan nagy áldozatot hoztunk az állami elemi iskoláért, s kilátásban van a polgári iskola fölállítása s ezzel újabb áldozat. Fölépítettünk s fenntartanunk kell 2 óvodát — segélyeznünk egyéb kulturális célokat. Megvettük kölcsönre a Dianna fürdőt, melynek felépítése a sziget parkírozásával, vendéglővel s híddal 45—50 ezer forintba fog kerülni; megszereztük a vásárteret, behoztuk a víllamosvilágitást évenként 5000 forint többlet-kiadással. Be kell rendezni a közös temetőt. Átalakultunk rendezett tanácscsá, sőt pár hónapi átalakulás után már a fizetéseket is emeltük, s szűknek találván a helyet építkeznünk kell, szóval annyit tettünk kevés pár év alatt, menynyire más hasonló város ugyanannyi évtized alatt sem képes, de a külömböző adók emelésével hogy mind erre telljenmeg is drágult városunk oly gyorsan, mint más városok év tizedek alatt. S ennyi minden szépészeti s kényelmi kiadás mellett megfeledkeztünk arról, a minek minden mást meg kellett volna előzni, a mit egészségünk, tisztaságérzékünk, biztonságunk követel, megfeledkeztünk ä vízről. Mindig a félelem egy bizonyos nemével nézem, különösen a nyárban véknyuló vizsugárt az egyetlen jó vizet adó kutunkon, hol a drága nedvért valóságos harcot kell folytatni cselédünknek s elgondolom mi történnék akkor, ha ez a forrás felmondja a szolgálatot, mily mérhetetlen, paily beláthatlan esapás lenne ez, i hányszor gondoltam egy jó vízvezeték áldásos jótéteményére midőn porfelhőbe burkolva látom működni a seprősöket. Vízvezetéket a városnak ! Nem fontosabb- e egészségünk mindennél, nem előbbre való-e az villamvilágitás, rendezett tanács, színház s egyéb más kényelmi szempontnál ? Ennek jó tékony hatását az egész város megérzi, mig egy színház által nyújtott élvezetet csak a társadalom bizonyos osztálya használhatja ki. Elégedjünk meg kevésbé szép s kevésbé kitett helyen lévő színházzal, s inkább abból a többletből, melybe egy uj színház kerülne teremtsünk alapot a vízvezetékre. Ennek adójához szívesen hozzájárulok, mert jótékonyságát érez- hetem a napnak minden szakában, minden órájában. Mily hosszú évek során megvoltak a Nemzeti s Bécsben a Burg színház régi helyükön, s a várszínház még most is szerényen húzódik meg egy szüle utcában, s mégis szerény helyükről mily hatalmas tényezői voltak a kultúrának ! Nézetem szerint ahhoz, hogy egy színház architektonikus hatása érvényesülhessen, hogy az imponáljon, három vagy négy oldalról körülvett szabad térén legyen, igy fejtheti ki azt a hatást, hogy uralja a környezetet. Az eddig felhozott helyek, közül csak a napi piac-tér az, hol a szabad elhelyezés meg van adva s azért vezettem is Vojta tervező urat legelőször oda. De e térnek is meg vannak s pedig jelentékeny hátrányai. Első sorban kicsiny, egy oly épület mint egy színház e teret nagyrészt beiöltené, másodszor nem fejthetné ki a kellő szép hatást, mögötte emelkedik a templom elég dísztelen tornya, harmadszor teknőben fekszik. Egy magas platót kellene létesíteni faragott kőlépcső fokozatokkal s a háta mögött lévő rozzant épületeket megvenni s oldalt a templom alatti boltoknak egyenlő bazár stílben, szép homlokzattal kellene kiépülni Ily építkezés — nem is akarva még egyéb fontos okokat felhozni a közlekedés s planirozást illetőleg aligha létrehozható 250 ezer forintból*) s ha kész lenne, ha ott állana a szép színház, mily környezetben volna ott, mennyire rontaná a hatást a szomszéd épületek disztelensége és mennyire rontaná ez azokat? mely hiba idővel esetleges építkezések által javulhatna, de a vasút felől nézve bármennyire emelnénk is azt, még mindig gödörben látszanék s csak a közelből imponálhatna, mert e hely a Kossuth-utca gerincénél 4—5 méterrel fekszik mélyebben. Igaza van igen tisztelt Meczner Gyula bátyámnak, hogy jelenleg csak is ezen helyre lehetett volna gondolni, mint a hol a színház hatása leginkább érvényesülhet, ha szabad fekvésén kívül minden egyébb ellene nem szólana s bár tudja is az ember az úgyszólván elháríthatatlannak látszó nehézségeket, tervben mégis leg- s '.Ívesebben kalandozik gondolata e helyen. Sajnos be kell vallanunk, hogy nem tudunk jelenleg oly helyet találni, hol egy színház úgy fejthesse ki a hatást, mint a hogy kellene. Nem a régi városháza helyén, nem a főorvosi lak, nem az Ambrózy Nándor lakóháza helyén**, talán még leginkább a volt Steiner féle funduson a korona s fő utca sarkán vagy esetleg a Szeghy Gyula ur lakóháza helyén. Már most ha oly igazán -színháznak való helyünk nincs, mint a milyet óhajtunk — legalább félszázadra — s ha a régi színház teljes kényelemmel 5—6 kijáróval, jó fűtéssel, öltözőkkel, 8 méterrel nagyobb színpaddal leend ellátva, mellette közvetlen étkező s ha azon hibáján is segítve lesz, hogy az utca szélesittetik, akkor inkább megyek bele még 130 ezer korona kiadásba is, mintsem egy nem teljesen megfelelő helyen, s több kényelmet nem nyújtó színház felépítésébe 260—280 sőt nézetem szerint ha szép színházról szólani akarunk 350—400 ezer koronán felüli kiadásba. A mi városunk kicsi ahhoz, hogy állandó színtársulatot tartson föl, 5—6 hét a maximum mit megbirunk, jobb színészeket szebb színházba sem kapunk és hat heti élvezetre sokallom a 300—350 ezer korona befektetést s az abból származó adóterhet s az évi fenntartást a szubvenciót, mely állandósul, sőt minél szebb a színház ánnál inkább emelkedik. Ha elvként hangoztatjuk azt, hogy a várost egy díszes színház építésével emelni tartozunk és fejlődésben előmozdítani a konzekvencia az, hogy ennek szépnek, annak impozánsnak kell lenni. Egy egyszerűbb színház is, mint a kassai, 500 ezer forintba került pedig nem is szép, tulajdonkép csak egy homlokzata van s nem is táncterem egyúttal a szükséges mellék- helyiségekkel, mindenki megengedi, hogy hoz*) Nem e cikk keretébe tartozik részletes alapos elbírálása a technikai nehézségek s kivitel költséges volta s ogyéb akadályoknak, melyek e hely ellen szólanak. **) Mely helyet csak azért ajánlottam, hogy ezzel egyidejűleg a kaszinó örökké vajúdó épitóse esetleg megoldható lett volna, persze a szinbáz hátrányára, mely az udvarban lett volna. H. závetőlegesen 260 ezer forintba vegyem föl egy a mi igényeink s szépészeti követelményeinknek megfelelő színházat***. Természetesen csak hozzávetőlegesen s szakértők megkérdezésével, a tapasztalatok után indulva, mert legalább hat hely lett tudomásom szerint ily célra kiszemelve, ha mindegyikre alapos terhet s kiszámítást készítetnénk, mielőtt a színház építéshez hozzáfognánk, már üres lenne kasszánk, hogy annál teltebb legyen a tervezőké, hogy pedig egy nem alapos csak futtában mondott még szakértői vélemény is mennyit ér: mutatja az, hogy Yojta 28 ezer forintba tervezte az átalakítást és 47 ezer lett belőle. Tehát reálisan számitok, ha más díszesebb színházak költség- vetését véve alapul 200 sőt a piactéren 250 ezer forintot vélek számadásba venni.' Negyvenezer forint rendelkezésünkre állván 200 ezeret kellene kölcsön venni. Jelenlegi tartozásunk körül- belől 350 ezer forint s tervbe van véve legközelebb újabb 100 ezer kölcsön felvétele a Diána, köztemető s polgári iskolára s igy 450 ezer forint leend terhűnk; sőt hogyha a jelenlegi színház átalakításához szükséges 25 ezer forintot is kölcsön vesszük s vizvézetékre legalább egyelőre s legkevesebb 50 ezer forintot, melybe az előzetes munkálatok kerülnek, terhűnk 520 ezer forint azaz 1 millió 40 ezer koronát fog kitenni. Hogy ily óriási teher mellett, akkor midőn kövezeti alapunk a meglevő 47. utca kövezetének rendszeres fenntartására rövid időn nem elegendő, midőn a tisztviselői nyugdíj előre láthatóan újabb teherrel fenyeget, s a vízvezeték kanalizaciót fog kívánni, hogy ily körülmények között csak azért mert szebb — de nem jobb színházat óhajtunk szabad-e 350 ezer koronával nagyobb terhet magunkra venni: az komoly meggondolást igényel, s a komoly meggondolás eredménye az leend, hogy nem, s e tekintetben én is appellálok minden komolyan gondolkozó adózó polgár véleményére. Hogy röviden összegezzem, nézetem a következő : Színházunk teljesen rozzant, tűz s egészség veszélyes mint ilyen, vagy bezárandó, vagy kijavítandó, vagy egy uj építendő. A kijavítás kerülhet esetleg 10—12 ezer koronába, midőn csak a színpadi díszletek s külső díszítések s valamivel jobb fűtés lenne elérve, de sem tiizveszélyességén, sem légvonatos voltán nem lenne teljesen segítve és kerülhet 130 ezer koronába, midőn mindezen segítve van közel 500 néző számára, 46 páholy, erkélyszék, ruhatárak, cukrászhelyiség, 13 öltözködő, színházi könyvtárral s irodával s 8 méter szélessé lenne az utca téve; vagy épitessék egész uj színház, egyszerű, mely sorakozik a többi házak frontjába, architektonikus becscsel nem bir,-a város díszéül nem szolgál, 200 ezer koronába kerülne, vagy impozáns szép 3 fronttal, teljes kényelemmel 500 ezer korona költséggel, de hitelre s az adó jelentékeny emelésével összekötve, igy fölállítva a kérdést véleményem az, javítsuk ki a régit s ha polgármesterünk takarékossága oly helyzetbe fog juttatni, hogy évenként 15—20 ezer koronát félre tehetünk minden megterheltetés nélkül, akkor majd 20 év múltán, felhasználva a felhasználhatókat, alkossunk szépet és nagyot. Meg vagyok győződve, hogy mindnyájunkat egy közös cél vezet, hogy igen Tisztelt Meczner Gyula bátyámat véleménye kimondásában s cikkének megírásában a legnemesebb intenció vezette úgy mint engem, őt a város érdeke, szépészete, engem a város érdeke praktikus anyagi szempontból. Mielőtt cikkem végezném, egy kérelemmel zárom be. Szép és nemes harcot folytatunk, jelszavunk a város érdeke, különböző oldalról fogva föl, igyekszünk véleményünknek harcosokat megnyerni, a harcban az erősebb, a többség véleménye győz s a kisebbség leteszi a fegyvert. Ne appelláljon senki, mert az messze időkre lehetetlenné teszi a rövid idő alatt megvalósítható színházi kérdést s ösmerve a helyzetet, jobb és pontosabb megoldást nem eredményezhet, csak fenntartja, a jelenlegi botrányos állapotot veszélyeztetve a színházba járók életét s szégyent hozna a városra, mely ily disztelensé- get megtűr. Legyen egyszerűbb színházunk,de jó vizünk. Hornyay Béla dr, Vármegyei ügyek. A t. vármegye állandó választmánya holnap, délelőtt 9 órakor kezdődő ülésében készíti elő a f. hó 27-én kezdődő Közgyűlésnek főbb tárgyait. Az áll. választmány tanácskozásának befejezése után számonkérőszéki ülés lesz. •** Mindig olyat értek, mely díszül szolgáljon s igy legalább 3 oldalról szabad helyen legyen. H.
