Zemplén, 1900. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)

1900-02-18 / 7. szám

gyei pót- és útadó felmentése iránt alkotandó törvény elleni felirat tárgyában.

8. Gróf Zay Imre és társai engedményeseknek kérvénye a Tőke-Terebes— Varannó-Csemernyei vasúti vonal létesítéséhez 100,000 koronával való hozzájárulás tárgyában.

9. Az alispán jelentése az uj bűnvádi eljárás életbeléptetése folytán szükség- lendö munkaerő szaporítás tárgyában.

10. Az alispán jelentése a vármegyei alkalmazottak fizetésének emelése

♦ tárgyában.

11. Községi számadások és költség- előirányzatok.!

12. A már beérkezett és még beérkezendő közgyűlés hatáskörébe utalt összes ügyek.

Az állandó választmány tisztelt tagjait február hó 26-án d. e. 9 órakor a vár- megyeháza kistermében tartandó ülésre van szerencsém meghívni.

S.-A.-Ujhely, 1900. február 12-én.

Matolai Etele, alispán.

78543/r. e. sz. Magy. kir. belügyminister.

Rendelet.

az italmérésnél és az italárusitásnál követendő egészségügyi rendszabályok és az ezek áthágására kiszabandó büntetések, valamint a rendőri és orvos-rendőri felügyelet gyakorlása iránt.

(5. folytatás.)

IV. FEJEZET.

Kihágások büntetése és az eljáró hatóságok.

22. §.

Kihágások büntetése.

Azok az engedélyesek kik a jelen utasításban foglalt határozmányokat megszegik, kihágást követnek el, s a mennyiben az egyes szakaszok másként nem intézkednek 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők. Ezen kívül valahányszor az egyes engedélyesek oly kihágás miatt lettek jogerősen elmarasztalva, mely kihágás elkövetőitől, az 1899. évi XXV. t.-c. értelmében az italmérési illetőleg ital- elárusitási engedély is elvonandó, illetőleg elvonható, az engedély elvonása iránti eljárás megindilása céljából a jogerős határozat a vonatkozó iratok kapcsán az illetékes magy. kir. pénzügyigazgatósággal közlendő.

Az ezen rendelet alapján kiszabott pénz- büntetésekből befolyt összegek azon község pénztárába folynak, hol a kihágás elkövettetett és közegészségügyi célokra fordítandók. A jelen rendeletbe ütköző kihágásokra, a mennyiben ezen rendeletben eltérő intézkedés nem foglaltatik, az 1879. évi XL. t.-cikknek a kihágásokra vonatkozó általános szabályai alkalmazandók.

23. §.

Kihágások felett bíráskodó hatóságok.

A jelen rendeletbe ütköző kihágások felett az 1880. XXXVII. t.-c. 42. §-a illetve az 1880. évi 38548. számú belügyministeri rendelet 8. §-a, továbbá az 1889. évi XLVI t.-c. és az 1893. évi XXXIII. t.-c. 21. §-a értelmében a következő közigazgatási hatóságok bíráskodnak.

Elsőfokulag:

•1. Kis és nagyközségekben — kivéve az alábbi pontban megjelölt községeket — a főszolgabíró ;

2. azokban a községekben, melyekre a székes fővárosi rendőrség hatásköre kiterjed, az illető kér. kapitányság;

3. városokban a kapitány vagy a tanács

által e részben megbízott tisztviselő. ,

4. Budapesten mindenik kerületben az illető kerületi elöljáró.

Másodfokulag:

1. Kis és nagyközségekben, kivéve az alábbi pontban megjelölt községeket, valamint r. t. városokban az alispán;

2. azokban a községekben, melyekre a székes fővárosi rendőrség hatásköre kiterjed, a főkapitány ;

3. törvényhatósági joggal felruházott városokban a tanács;

4. Budapesten a tanács;

Harmadfokulag a belügyminister.

Az eljárást az 1880. évi 38547. számú belügyministeri körrendelet szabályozza.

V. FEJEZET.

A felügyeleti jogot gyakorló hatóságok és azok feladata.

24. §.

A községek feladata.

A jelen utasításban szabályzott felügyeletet első sorban a község tartozik gyakorolni: mi célból az egyes engedélyeseknél a szükséghez

képest gyakori szemléket és vizsgálatokat tart.

Az ezen vizsgálatok alkalmával észlelt hiányokat, a jelen utasításban vagy ennek alapján kiadott szabályrendeletekben foglalt ren • delkezések elleni kihágásokat az ezen kihágások elbírálására illetékes, az előző §-ban megjelölt elsőfokú hatóságoknak a község azonnal bejelenti.

Ugyancsak a község van hivatva a 6. és 7. § ok értelmében — a mennyiben nem kizárólag az 1893. XXIII. t.-c. által tiltott minőségben, vagy módon készült vagy forgalomba hozott borról van szó — a gyanús italok és edények lefoglalására.

Végre kezdeményezheti akár a m. kir. pénzügyigazgatóságnál, akár az arra illetékes közigazgatási hatóságnál az italmérésre vagy kismértékben való elárusitására kiadott engedély elvonása iránti tárgyalások megindítását (1899. évi XXV. t.-c. 15. §.) A mennyiben azonban az 1893. XXXIII. t.-c. által tiltott minőségben vagy módon forgalomba hozott borról van szó, e részben a mesterséges borok készítésének és azok forgalomba hozatalának tilalmazásáról szóló 1893. XXXIII. t.-c. és az annak végrehajtására vonatkozólag a kereskedelemügyi m. kir. minister által 1897. évi augustus hó 23-án 53850. sz. alatt kiadott rendelet (1. Magy. Rend. Tára 1897. évfolyam II. kötet 314. lapját) határozmá- nyai kizárólag irányadók.

E szempontból különösen szem előtt tartandó, hogy az 1893. XXIII. t.-c. értelmében folyamatba teendő eljárásnak alapjául az idézett törvény 10. §-a értelmében csak oly borminták szolgálhatnak, melyek a törvény 7. §-a szerint az eljárásra hivatott hatósági közegek által az előirt szabályok betartása mellett vétettek.

Az eljárásra hivatott I. fokú hatóságok a végrehajtási utasítás 11. §-a szerint.

a) Községekben a főszolgabíró vagy az arra felhalatmazott szolgabiró;

b) városokban a rendőrkapitány vagy a tanács áttal e részben megbízott tisztviselő.

c) Budapest mindenik kerületében az illető kerületi kapitány.

A bor eladással vagy kiméréssel foglalkozó kereskedőket,vendéglősöket, korcsmárosokat, bortermelőket stb. a mennyiben ezek jövedéki ellenőrzés és felügyelet alatt állanak, az 1897. évi 53850. sz. kereskedelemügyi min. rend. 12. §-a értelmében az illetékes pénzügyi hatóságok és közegek az 1893. XXIII. t.-c. szempontjából is kötelesek ellenőrizni és ilynemű kihágás gyanúja esetében kötelesek erről a már fentebb említett elsőfokú hatóságot további eljárás céljából haladék nélkül értesiteni. Az 1893. XXIII. t.-c. által tiltott minőségben vagy módon forgalomba hozott borra nézve tehát a pénzügyi hatóságok és közegek e1 lenőrzési ténykedése és beavatkozása kizárólag csak az észlelt gyanúnak az illetékes I. fokú hatóságnál való haladéktalan bejelentésére van korlátozva. Borminták vétele, vagy a gyanús borkészletek zár alá helyezése feltétlenül mellőzendő, sőt óvatosan kerülendő minden olyan eljárás, vagy nyilatkozat, melyből a gyanúsított fél azt következtethetné, hogy borkészleteire nézve alapos gyanuészleletek támadhattak volna, minthogy a felmerült gyanú időelőtti elárulása csak a további törvényszerű eljárás eredményét kockáztathatná.

(Vége köv.)

M. kir. posta és távirdahiuatal. S.-A.-Ujhely. 405/900 sz.

Értesítés.

A kereskedelemügyi minister ur ő nagyméltósága által teévbe vett hírlapok házhoz kézbesítése a kir hivatal székhelyén is a megvalósulás stádiumába jutott a menyiben f. hó 15-től a kézbesítés tényleg életbe lép.

A midőn erről a T. hirlapolvasó közönséget értesítem, egyúttal jájékozásul közlöm, hogy a város területe két hírlap kézbesítési kerületre osztatott be. És pedig:

Az I-ső kézbesítési kerületbe tartoznak a következő utcák, terek stb. 1. Gyártelep-utca. 2. Fülemile-utca. 3. Kereszttér. 4. Diána-kert. 5. Korona-utca északi oldala. 6. Teleki-utca. 7. Szinház-utca. 8. Rákóczi-utca. 9. Virág-utca. 10. Klastrom-köz. 11. Klastrom-utca. 12. Zárda-utca. 13. Deák utca. 14. Kis-Barátszer-utca. 15. Nagy- Barátszer-utca. 16 Pázsit-utca. 17. Jókai-utca. 18. Kazinczy-utca. 19. Wekerle-tér. 20. Petőfi- utca. 21. Andrássy-utca. 22. Csalogány-köz. 23. Csalogány-utca. 24. Alsó-Zsólyomka. 25. Pelső- Zsólyomka.

A Il-ik kézbesítési kerületbe pedig a következő utcák, terek stb. tartoznak : 1. Koronautca déli oldala. 2. Rózsa-utca. 3. Malom-utca. 4. Bercsényi-utca. 5. Palotás-utca. 6. Bereczki- utca. 7. Hajnal-utca. 8. Kis-uj-utca. 9. Nagy uj- utca. 10. Lajos köz. 11. Ivossuth-utca. 12. Szé- chenyi-tér. 13 .Papsor-utea. 14. Kórház utca. 15. Dörzsik-utca. 16. Csillag utca. 17. Gubás-utca. 18. Kővágó-utca. 19. Temető-utca. 20. Vásártér. 21. Májuskut-utca. 22. Újváros. 23. Hatház-ctca. 24. Vasuti-ut.

A hírlapoknak a kézbesítési kerületek szerint

való kézbesítésének akadálytalan lebonyolítása érdekeben azon kéréssel fordulok a T. hirlapolvasó közönséghez, miszerint a hírlap előfizetési utalványok szelvényein a lakásának megfe lelő fent közölt kézbesítési kerület számát akár uj, akár régi az előfizető, láthatóan kitüntetni szíveskedjék.

S.-A.-Ujhely, 1900. február 10.

Kosznákj Gjula,

kir. posta-táv. főtiszt, hivatalvezető.

751/1.900. sz. A bodrogközi j. főszolgabírójától.

Körözvény.

A n.-kaposi járás főszolgabirája arról értesít, hogy Salamon községében egy 2 éves világos pej, orrán fehér jegy, homlokán csillag, hátulsó jobb lábán kesely, jobb oldalán, hasán fehér babbal ellátott csikó, gazdátlan állapotban találtatott.

Igazolt tulajdonosa, a kellő okmányok és őrzési dij lefizetése ellenében a Salamoni bírótól átveheti.

Kir.-Helmecz, 1900. febr. 10.

Isépy Zoltán, h. főszolgabíró.

27 /rk. 900. sz. S.-A.-Ujhely rendőrkapitányi hivatala.

Körözés.

Egy 8 hónapos, szőke szőrű kocasertés eltévedt. Körözést és feltalálás esetén értesi- tést kér

S.-Á.-Ujhely, 1900. február 14.

Schmidt Lajos rendőrkapitány.

960 I. 1900. A bodrogközi járás főszolgabirájátó1.

Körözvény.

Tokár Ferenc s.-a.-újhelyi lakos a f. évi január hó 15-én megtartott országos vásár alkalmával 1 db. 109537. törv. hat. és Ladmóczon 377/99. szám alatt továbbá Borsiban 140454 törv. hat. és 34/1900. és 140455. törv. hat. és 35/1900. sz. marhaleveleket és 1 db. a s.-a.-uj- helyi rkapitányság által kiállított bizonylatát elvesztette. Körözése elrendeltetik.

K.-Helmecz, 1900. február 15.

Izsép h. főszolgabíró.

450/1. 900. A szerencsi járás főszolgabirájától.

Körözés.

Tőkés András t.-luczi lakosnak egy darab 4 éves, szennyes szőrű, csákó szarvú tehene, melynek jobb hátulsó combján T. bélyeg van, f. hó 5-én nyomtalanul eltűnt. Körözését elrendelem.

Szerencs, 1900. február 10.

Bárczy Gusztáv, szolgabiró.

Nyilt-tér. *)

Nyilatkozatok.

I.

A s.-a.-ujhelyi iparosok önk. egyesülete által f. hó 11-én rendezett felolvasáson Biró Pálnak ellenem irányult indokolatlan támadását e helyen is visszautasítom és meghurcoltatásomért törvényes utón szerzek magamnak elégtételt. Azon vádjára pedig, hogy én az iparo'sok önk. egyesületéből „kiseprűztettem,“ adjon útbaigazítást az iparos önk. egylettől kilépésem alkalmával vett alábbi jegyzőkönyvi kivonat:

„Jegyzőkönyvi kivonat. A s.-a.-ujhelyi iparosok önk. egyletének folyó hó 27-én tartott választmányi gyűléséről. Többen indítványozzák, hogy Hericz Sándor eddigi elnöknek, közel egy évtizeden keresztül betöltött, buzgó elnökségi tevékenységéért, mely idő alatt sem fáradságot, sem anyagi áldozatot nem tekintve, az egyletet a legválságosabb időkben legbuzgóbb támogatásáért és vezetéséért a választmány jkönyvi kivonatban adjon elismerést. — A választmány méltatva Hericz Sándor volt elnök tevékenységét, egyhangúlag elfogadja ezen indítványt és utasítja a jegyzőt, hogy ezen jkönyvi elismerést a leköszönt elnökkel tudassa. Van szerencsém ezen jkönyvi kivonatot a mai napon átküldeni. Sátoralja-Ujhely, 1899. dec. 5-én. Maradok őszinte tisztelője: Szőllősi Endre e. jegyző.“

Ami pedig a „Felsőmagyarországi Hírlap“ 13. számábán most megjelent ama közleményeket illeti, mely egyrészt „tüntetés a városi színházban,“ másrészt „válság az iparosok önk. egyletben,“ tárgyalja, előbbire az a megjegyzésem, hogy a „Zemplén“ nyiltterében hangoztatott úgynevezett vádak minden tekintetben az igazságnak megfeleltek, amelyeket határozottan fentartom ma is és amelyeket megcáfolni nem lehet. — Másrészt azon vádat, mintha a volt elnökség alatt ezen egylet elhanyagoltatott volna úgy kulturális, mint ezen egylet által kitűzött céljának bármely tekintetben is, nem tudom

•) Ai e rovatban közlöttekért a beküldő feielős.

Szerk,