Zemplén, 1900. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)

1900-02-11 / 6. szám

tása 1900. évi január hó 1-ével Toldi Lajos budapesti könyvkereskedőnek (II. kér. Főút 2. szám) mint főbizományosnak bizományának adatott át. Erről a törvényhatóságot tudomás és miheztartás végett azzal értesítem, hogy ezentúl a hatóságok és hivatalok kiadmány szükségletei az előfizetési példányok kivételével vagy nevezett Toldi Lajos budapesti könyvkereskedőnél, mint a szóban levő kiadmányok elárusi- tásával megbízott főbizományosnál üzleti össze köttetésben levő hazai könyvárusnál lesznek beszerzendők. Az utólagos ármegtérités mellett járó u. n. előfizetéses példányok előjegyzését ezután is az országos törvénytár szerkesztősége fogja eszközölni s úgy a hatóságok és hivatalok valamint azok közegei ezen kiadmányokkal közvetlenül fognak elláttatni. — Budapesten, 1899. évi december hó 31-én. Széli sk.

204/1900. sz. T. Zemplen-vármcgyc alispánjától.

A 10 [őszolgabironak és S.-A.- Ujhely polgármesterének.

Tudomásul vétel, kihirdetés és a marhalevél kezelők megfelelő utasítása végett kiadom.

S.-A.-Ujhely, 1900. évi január 9.

Matolai Etele, alispán.

Másolat.

M. kir. földmivelésügyi minister 105431. III/2. Folyó évi december hó 29-én 103543. sz. alatt kelt körrendeletem kapcsán ludomásul vétel, kihirdetés és a marhalevél kezelők és kirendelt szakértők megfelelő utasítása végett értesítem, hogy a cs. és kir. osztrák belügymi- nister ur 1899. évi december hó 30-án kelt 44382. számú táviratával a sertésvésznek Ausztriába történt behurcolása miatt a sertéseknek Ausztriába való bevitelét a következő területekről tiltotta meg. a) Magyarországból: Győr szab. kir. városból, Győr-vármegye pusztai, so- koródójai és tósziget-csallóközi járásaiból Zala- vármegye Csáktornyái és perlaki járásából, b) Horvát-Szlavonországokból: Belovárközös-vár- megye grubisnapolje járásából Pozsega-várme- gye darucsári és pohráczi járásából. Modros-Fi- ume-vármegye novis, ogulini, sluini és viboso- kói járásaiból. Varasd városból, Zágráb-várme- gye jsakai, karlavóczi, pisorovinai és sonlobori járásaiból. Budapest, 1899. évi december hó 3l-én. A minister megbízásából: Adrianszky s. k.

1470/900. sz. T Zcmplen-vármcgye alispánjától.

Tekintetes szerkesztőség!

Kérődzőknek és sertéseknek Magyar és Hor- vát-Szlavon országok területéről Ausztriába való bevitele tekintetében érvényben levő forgalmi .korlátozásokat tartalmazó 399 számú Állategészségügyi Értesítőt megfelelő módon való kihirdetés, és a marhalevél-kezelők és kirendelt szakértők azonnali utasítása végett kiadom.

Megjegyzem, hogy jelen rendelettel a múlt évi december 27-én 103542., múlt évi december fil-én 105431., f. évi január hó 5-én 1015., végül f. évi január hó 9-én 4111. számok alatt kibo- csájtott földmivelésügyi miuisteri körrendeletek egyidejűleg hatályukat vesztik.

S.-A.-Ujhely, 1900, január 24.

Matolai Etele, alispán.

Másolat.

78543/r. e. sz. Magy. kir. helügyminister. Rendelet.

az italmérésnél és az italárusitásnál követendő egészségügyi rendszabályok és az ezek áthágására kiszabandó büntetések, valamint a rendőri és orvos-rendőri felügyelet gyakorlása iránt.

(i. folytatás,)

17 §.

Az italmérési és italelárusitási üzletek beren- * dezéséről.

Különös figyelem fo ditindó arra, hogy korcsmaszerü italmérés szatócsüzlettel, vagy más kereskedéssel egy helyiségben ne gyakoroltassák s azzal ajtó által se legyen összekötve.

Bármely üzleti helyiség, melyben szeszes italoknak akár korlátlan, akár korlátolt kimérése, vagy szeszes italoknak kismértékben való elárusitása gyakoroltatik, lakásul nem használható. Az ez ellen vétők az illetékes m. kir. pénzügyigazgatóságnak azonnal tudomására hozandók, mely a körülményekhez képest az 1899. évi XXV. t.-c. büntető határozatai értelmében fog eljárni.

18. §.

Szerencsejáték üzéséről.

Szerencsejátéknak az italmérési helyiségekben való űzése az 1879. évi XL. t.-c. 87—89. §-ai értelmében tilos és úgy az illető vállalkozó, mint a szerencsejátékban résztvevő felek az idézett törvényszakaszok értelmében büntetendők. Ezen kihágások feletti bíráskodás az 1880. évi XXXVI. t.-c. értelmében a kir. járásbíróságok hatáskörébe lévén utalva, a felügyeletet gyakorló hatóságok feladata mindössze arra terjed ki, hogy éber ellenőrzés által a szerencsejátéknak titokban való iizését megakadályozzák és az említett törvényszakaszokba ütköző cselekmények felfedezése esetén azoknak megtorlása végett értesítsék az eljárásra hivatott kir. járás- bíróságot és az illetékes kir. pénzügyigazgatóságot, mely utóbbi az 1899. évi XXV. t-c. 15. §-a és az e törvénycikk végrehajtására vonatkozó utasítás 13 §-a értelmében, esetleg a kimérési engedély visszavonása iránt azonnal intézkedik.

Jegyzet.

Az 1879. évi XL. t.-c. 87. §-ának szövege:

„A ki nyilvános, vagy a közönségnek nyitva álló helyen, szerencsejáték-vállalatot tart, valamint az is, a ki a vállalkozót a szerencse- játék űzésében segíti: két hónapig terjedhető elzárással és háromszáz forintig terjedhető pénz- büntetéssel büntetendő.

A közönségnek nyitva álló helynek tekintendő azon magánlak is, melybe azon célból, hogy szerencsejátékban részt vegyen, bevezetés mellett vagy a nélkül, mindenki bebocsáttatik.“

A 88 §-nak a szövege:

„A ki a 87. §-ban megjelölt helyiségben a szerencsejátékban részt vesz: száz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.“

A 89. §-nak a szövege:

„A 87. §-ban meghatározott büntetéssel büntetendő azon vendéglős, szálloda, kávéháztulajdonos, vagy korcsmáros : a ki bármely helyiséget szerencsejáték űzésére kiad, vagy ilyent használatra átenged.

A megjelölt személyek, ha a jelen § ban meghatározott kihágás miatt két Ízben már meg- büntettettek s utolsó büntetésüktől fogva két év még nem telt el, az 1872. évi VIII. t.-c. 91. §-a értelmében vendéglős, szálloda-, korcsma vagy kávéház iparuk folytatásától is eltiltandók. E tilalom legrövidebb tarlama egy év, leghosz- szabb tartama pedig öt év.“

19. §.

A részegségről.

Kiterjesztendő a rendőri felügyelet arra is, hogy az 1879. XL. t.-c. 85. §-ának a részegség és szándékos lerészegitésnek meggátlására hivatott rendelkezései pontosan betartassanak és hogy az azok ellen vétők ellenében az eljárás az illetékes közigazgatási hatóságnál megindit- tassék.

Jegyzet

Az 1879. évi évi XL. t.-c. 85. §-ának a szövege:

„A ki mást korcsmákban, vendéglőkben, utcán, vagy más nyilvános helyen szándékosan lerészegit, továbbá a kik szeszes italok eladásával iparszerüleg foglalkoznak és ezek megbízottjai, ha részegnek, noha ezen állapotát tudják, még szeszes italt adnak, ötven forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők,

A pénzbüntetés száz forintig emelhető, ha a kihágás a tizennegyedik évet még be nem töltött kiskorú ellen követtetett el.

Ha a kihágást oly egyén követi el ismételve, ki szeszesitalok eladásával iparszerüleg foglalkozik és e miatt már két Ízben büntetve volt, a mennyiben utolsó büntetésének kiállásától két év nem múlt el, üzlete folytatásától is három hónaptól egy évig terjedhető időtartamra eltiltható.“

20. §.

A korcsma-hitelről.

Az 1883. évi XXV, t.-c. 26. § ának értelmében az idézett törvénynek a korcsmahitel szabályozásáról szóló fejezete minden községben évenkint. egyszer a szokásos módon kihirdetendő lévén a közigazgatási hatóságok ezen kihirdetésről gondoskodni, illetve annak foganatosítását ellenőrizni tartoznak.

Felügyelnek egyszersmind a felügyeletet gyakorló közegek arra is, hogy a törvény rendelkezéseihez képest a fent említett fejezet szövegei minden italmérési helyiségben a vendégek által könnyen látható helyen magyarul és az illető község jegyzőkönyvi nyelvén mindig olvasható állapotban kifüggesztve legyenek.

Az a vendéglős, korcsmáros, vagy italmérő, ki a törvénynek fentebbi rendeletét meg nem tartja, az 1883. évi XXV. t.-c. 26. §-a értelmében büntetendő.

Jegyzet.

Az 1883: XXV. t. c. 26. §-a 2. bekezdésének szövege:

„Azon vendéglős, korcsmáros, vagy italmérő, ki ezen §. rendeletét nem teljesíti, az illetékes közigazgatási hatóság által a községi szegényalap javára ötven forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő “

21. §.

Az italmérési és italelárusitási jogengedély- lyel biró felek által használt palackok és.po- harak megjelölése.

Az italmérési és italelárusitási helyiségekben tartható s kimérésre és mértékként használható palackok és poharakra nézve 1899. évi

március hó 15-én 6523. sz. alatt kiadott kereskedelemügyi ministeri rendelet az irányadó.

Jegyzet.

A 6523/899. számú kereskedelemügyi ministéri rendelet szövege :

„A kereskedelemügyi ra. kir. minister 1899. évi 6523. számú rendelete, a kimérésre használt üvegpalackok és üvegpoharak korona bélyeggel kötelező használata és ezen üvegedények hitelesítési kellékei tárgyában: A vendéglőkben, korcsmákban s egyéb nyilvános helyeken, mint bodegák, borozók, mulatók stb , a hol közönségesen bort, vagy sört kimérnek, kimérésre és mértékként használt palackok és poharak kizárólag a jelen rendeletemben foglalt kellékek alapján mértékhitelesitési korona bélyeggel hitelesítve használtatnak.

Nem tartoznak azonban ezen hitelesítési kötelezettség alá a címlappal (címkével, etiquet- tével) ellátott és bedugaszolt, lepecsételt, illetőleg egyéb alkalmas módon maradandólag elzárt állapotban forgalomba hozott finom borral töltött palackok, valamint az ivópoharak, melyek palackok mellé (service gyanánt) adatnak. A palackok és poharak hitelesítési kellékeire vonatkozólag a következőket rendelem :

1. Hitelesíthetők olyan 2 1., 1 1., 0.7 1., 0 5 L, 0 3., 0.2 1., 0.1 1., 0-05 1., 002 1., 001 liteteres üvegpalackok, a melyeken az űrtartalom határa a palack nyakán egy vízszintes, legalább is egy centiméter hosszú vonással ma- randandólag van megjelölve, ha az űrtartalom eltérése a jelző vonástól fölfelé, vagy lefelé a 0'5 literes és ennél nagyobb palackoknál 2 mi- liméter, a 0'5 literesnél kisebb palackoknál egy miliméternél nem nagyobb, továbbá a melyeknél a palack szája és a mórtékjelző vonás közt a 01 literes és ennél nagyobb palackoknál legalább is 3 centiméternyi, mig a 0T literesnél kisebb palackoknál legalább is két eentiméter- uyi távolság (felülmérték) van.

2. Hitelesíthetők olyan 2 1., 1 1., 0 5 1., 0-4 1., 0-3 1., 0-2 1., 01 1., 0-05 1., 0'03 1., 0'02 1, 01 literes üvegpoharak, a melyek oldalán a mérték határa egy vízszintes, legalább is egy centiméter hosszú vonással maradandólag van megjelölve, ha a pohár belső átmérője ott, hol a mérték határának jele van, a 2 1. és 1 literes pohárnál legfeljebb 12 centiméter, a 0'5 literesnél legfeljebb 9 centiméter, a 0-4 literesnél legfeljebb 8 centiméter, a 0 3 literes és 0'2 Ifiénél legfeljebb 7 centiméter és a O'l 1., 0 05 1., 0'03 1., 0'02 1. és 0'01 literesnél legfeljebb 5'5 centiméter, ha továbbá az űrtartalom eltérése a jelző vonástól fölfelé, vagy lefelé egy milimé- ternél nem nagyobb ; s ha végül a pohár széle s a mértékjelző vonás közt a 0'3 1. és ennél nagyobb poharaknál legalább is 15, a 02 literes poharaknál legalább is 12, mig a O'l literes és ennél kisebb poharaknái legalább s 5 mil- liméternyi távolság (felülmérték) van; mégis azon további megszorítása, hogy a pohár széle és a mértékjelzés közti térségbe a 0'3 liter és ennél kisebb poharaknál 0'07 liternél több meny- nyiség ne térjen.

3. Egy és ugyanazon poháron a fentebb említettek közül több mérték is megjelölhető, mely esetben minden jelzővonáshoz külön-kü- lön a hirdetési bélyeg alkalmazandó.

4. Tekintettel a használatban és készletben levő poharakra megengedem, hogy a 0'3 literes poharak fenti feltételei közül a 5 milli- méternyi felülmérték e feltételétől eltekintessék és folyó évi július hó 1-ig a 0‘3 literes poharak akkor is hitelesíttethessenek és igy tovább is használtathassanak, ha azokon a felülmérték legalább is 12 milliméter.

5. A palackokon és poharakon a liter jelzése „1“ betűvel történik.

6. Tekintettel a használatban és készletben levő palackokra és poharakra megengedem, hogy folyó évi július hó 1-ig hitelesíthetők és továbbra is használhatók legyenek azon palackok és poharak, a melyeken az előirt „I“ jelzés helyett „L“ jelzés van.

7. Úgy a palackoknál, mint a poharaknál a mérték jelzése (a mennyiség és jelvény pl. 0'5 1.) a mérték jelzővonás közelében, az alatt, fölött, vagy mellett maradandólag és elválaszt- hatlanul feljegyzendő.

8. Az üvegedények bélyegzése edzés által eszközlendő.

9. A hitelesítési dij maximuma úgy a palackokra, mint a poharakra nézve űrtartalom különbség nélkül 4 kr., mig poharaknál, ha azokon több mérték van feljegyezve, minden egynél több mérték megvizsgálásáért külön még 2 kr. maximális dijat állapitok meg. <

10. A hitelesítési kellékekre vonatkozó intézkedések e rendelet kiadása napjától fogva lépnek életbe.

11. Az ezen rendeletemmel ellenkező eddigi intézkedéseket ezennel hatályon kívül helyezőm.

12. A hitelesített palackok és poharaknak a fentjelzett nyilvános helyiségekben való használatának kötelezettsége folyó évi július hó