Zemplén, 1900. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)
1900-02-04 / 5. szám
lakosainak zöme, a tömeg pedig épp a népiskolában ismerkedik meg ezekkel a közkincsekkel. A népiskolára hárul tehát az a kötelesség, hogy a hazafias irány-u és vallás-erkölcsi nevelés mellett adja meg a nép fiainak mindazon ismereteket, melyekre a haza reményeinek, mint leendő honpolgároknak szükségük van. Ez a célja az osztott iskolának s nem lehet más célja az osztatlan iskolának sem. S ha egy a két iskola célja, úgy az egészséges viszonyok között csak közös eszközökkel érhető el. Ezért érthetetlen előttem, hogy éppen a népoktatás terén, közoktatásunk alapvető iskoláiban találkozunk ellenkező véleménynyel, eltérő irányzattal. Mert egyáltalában nem várt eredményt fog szülni az a törekvés, mely különböző fokú eredményeket feltüntető iskolai fajokat akar megkülönböztetni azon az alapon, hogy ebben egy, a másikban több tanító tanit. S nekem alapos a hitem, hogy az osztatlan tanterv barátjait csak puszta feltevés s nem gyakorlati meggyőződés vezethette, a midőn az osztatlan iskola külön tantervének csoda tojásában vélik a népiskola fellendülésének főnixmadarát feltalálhatni. Hiszen ha a tanterv elkészítésénél a tanítók számát a tanerők által felmutatott sikert vesszük irányadóul, akkor a hány tanitós iskola, annyi tanitós tantervet kellene készíteni, eltekintve a vegyes tannyelvű és nemzetiségű iskoláktól, melyek számra külön-külön és ugyanannyi tantervet kellene készíttetni. Sőt tovább megyek. Akkor minden egyes vidék részére is külön-külön tanterv fábrikálásáról kellene gondoskodni, mert mások a viszonyok Csongrád- ban és mások Csikban; mások a szokások Te- mesben és mások Nyitrában. Más az életmód Veszprémben és más az élet Máramarosban. Szántszándékkal mondtam feljebb, hogy „tanterv-fábrikálás,“ mert látva azt a gyorsaságot, melylyel az uj, revidiált tantervet is életbe léptetik, már az ilyen tömeges tanterv készítésére gyárat kellene felállítani, hogy azok még ebben a században életbe léptethetők legyenek. Az egységes népoktatás szempontja tehát kizárja a külön tanitásterr szükségét. A széttagolásra való szándékot tehát ne fokozzuk mesterségesen s ne adjunk ennek még törvényes szabadalmat is. Nem elég, hogy tanítóink között eddig is befészkelte magát az úgynevezett „kaszt“-rendszer, mely eddig is megkülönböztetett társulati és magán, nemzetiségi és felekezeti, községi és állami, igazgató és közönséges, magyar és idegen ajkú, városi és falusi, jól és roszul díjazott tanítót ? S most a helyett, hogy a népoktatás szolgálatában álló ezen elszigetelt tanerőket tömöríteni igyekeznénk; a helyett, hogy a centrifugális erőket legalább számban — ha már erőben oly lassan megy a munka — kisebbi- tenők: még növeszteni akarják őket? S bár eddig is volt jó és rósz tanító, de legalább a jó, törekvő tanítót nem szorítottuk háttérbe. Hagytuk versenyezni a versenyképest s nem kötöttük meg kezeit a külön tanterv céh-rendszere által. Mert ezt teszi az osztatlan iskolákkal a külön tanterv Sőt többet tesz. Azt mondja az egyik tanítónak: Te N. N. osztott iskolánál vagy alkalmazva s bármilyen előkészültséggel rendelkezel is, hivatalból jó tanítónak ismerlek el, mert hiszen társadalmilag és anyigilag is kitüntettelek, a midőn műveltebb (többnyire városi) társadalomba helyeztelek el, nagyobb fizetéssel ; ellenben te N. N. jóllehet kitűnő bizonyítványokkal rendelkezel, jóllehet társadalmi műveltséggel, feddhetlen előélettel, törekvő igyekezettel, vasakarattal és hangyaszorgalommal rendelkezel, de a sors téged osztatlan iskolához rendelt (lehet hogy éppen csak pártfogók hiányá ban) s ezennel rósz tanítóvá degradállak, mert neked az osztott iskola tanítójával nem szabad erődet összemérned, neked vele nem szabad versenyezned s a te gyermekeidnek nem szabad annyit tudniok, mint amazéinak. Furcsán hangzik biz ez, de sajnos, a külön tanterv ezt jelentené az osztatlan iskola tanítóira. Mert az osztott és osztatlan iskolai tanterv által különböztetés tétetnek tanító és tanító között s mig a kényelmesebbnek megengedtetnék a visszafejlődés, addig a törekvő tanító egyenesen háttérbe szorittatnék . . . Azt állítják az osztatlan iskola tantervének bar'átjai, hogy hiszen az osztatlan iskolák úgy sem tudnak olyan eredményt felmutatni, mint az osztott iskolák. Hát bocsánatot kérek, de ez állítás nem egészben állhat meg, a menynyiben ismerek én sok osztatlan iskolát, mely az osztott iskolával bátran versenyezhet, a mi aztán azt is igazolja, hogy ott, a hol az osztatlan iskolák eredménye nem kielégítő, annak nem a külön tanterv hiánya az oka, hanem részben a tanítónak sokoldalú elfoglaltsága (kántorság, gazdálkodás, anyakönyvvezetés, faiskola felügyelőség, hitelszövetkezeti könyvelő- ség stb.), részben pedig (a mi sajnos, igen gyakori eset) azon körülmény, hogy hadseregünkben olyan erők is vannak, a kiknek nem kellene ott lenniök. Hányán közöttünk nem az ideális célt, de megélhetésüket, kenyerüket biztositó pályát keresik a tanítói pályán. Szóval hadseregünk egy része „zsoldos“ had. Ezekkel pedig nehezen fogjuk megvalósíthatni koszorús költőnk aranyszavait: „Magyar- országot még egyszer meg kell hódítani s ennek oroszlán része a tanítókra vár“ . . . még ha külön tantervet adunk is a kezükbe. Iftene Gyula, áll isk. igazgató. (.Vége köv.) Értesítés. Egyesületünk választmányi, egyszersmind a „Tanítók Háza“ s „Árvay-em- lék“ gyűjtő-bizottsági gyűlése f. hó 11-én d. e. 8 órakor Ujhelyben, az állami iskolában fog megtartatni. A meghívók s tárgysorozat már szétküldettek. — Elnökség. Posta. Többeknek — Beérkezett kéziratok jövö szamokban. Közgazdaság. A „Varannó és vidéke szövetkezet“ f. évi jan. hó 29-én tartotta alakuló gyűlését, melyen eddig száz részvényt Írtak alá. Elnöke Verner Gyula köz- és váltóügyvédő lett, kinek vezetése alatt a szövetkezet bizalommal néz a jövőbe. r. 1. Vasúti menetrend. — Érvényes 1899. évi okt. 1-től. — Indul Ujhelyből: Budapest felé Reggel gyors v. Délután személy v. Délután gyors v, Este vegyes v. 7 óra 28 perc. 12 óra 13 perc. 4 óra 04 perc. 9 óra 10 perc. Kassa felé Reggel személy v. 7 óra 29 perc. Délután személy v. 12 óra 23 perc. Este személy v. 8 óra 47 perc. Mező-Laborcz felé. Reggel vegyes v. 7 óra 14 perc. Délután személy v. 1 óra 35 perc. Este személy v. 8 óra 32 perc. Csap felé Reggel vegyes v. Délután gyors v. Délután személy v. Este gyors v. 7 óra 39 perc. 1 óra 20 perc. 5 óra 06 perc. 8 óra 46 perc. Érkezik Ujhelybe: Budapest felől Reggel vegyes vonat Délután gyors v. Délután személy v. Este gyors v. Kassa felől Reggel személy v. Délután személy v, Este vegyes v. 6 óra óra óra 8 óra 7 2 8 óra óra óra Mező-Laborcz felől Reggel személy v. 7 óra 13 perc. Délután személy v. 3 óra 41 perc. Este vegyes v. 8 óra 31 perc. Csap felől. Reggel gyors v. Délelőtt személy v. Délután gyors v. Este vegyes v. 6 óra 54 perc. 11 óra 53 perc. 3 óra 51 perc. 7 óra 56 perc. Városi és községi ügyek. * Szinházópitós ügye Városunk szin- ügyi bizottsága f. hó 2-án tartott ülésében hosz- szas és beható eszmecsere után szótöbbséggel hozott megállapodás szerint az uj színház építés kérdésének elejtését és a meglévő régi színháznak modern átalakítását hozta javaslatba. * Képviselő testületi tagok választása Szerencsen. A Szerencsen nem rég tartott képviselő-testületi tagok választása ellen tudvalevő, hogy felebbezés avatott be, a minek alapján a választás 'megsemmisittetett F. évi január 31-én Pintér István főszolgabíró elnök vezetése alatt volt az uj választás, mely alkalommal képv. testületi tagok lettek: Apostol Pál, Korniczer Jakab, Kovács Gábor dr., Ohning Vilmos, Roz- gonyi András, Szoboszlai János, Stein Jónás, Tóth Ferenc, Vári Rezső és Zakár János. * Jegyzőválasztás M.-Zomboron. A néh. Hubay Miklós m.-zombori közs. jegyző halálával megüresedett jegyzői állást választás utján f. évi január 30-án töltötték be. Közakarattal megválasztották Sáray Béla ondi körjegyzőt. Sárayt, mint szorgalmas és becsületes hivatalnokot, eddigi kerületében is igen szerették, azért az ondi kör nagy sajnálkozással veszi távozását. * Állami anyakönyvi kimutatások. A bodrogolaszii anyakönyvi kerületben a múlt 1899. évben bejegyeztetett 94 születés, 80 halálozás és 18 házasságkötés. * Állami anyakönyvi statisztika. A sátor alja-újhelyi állami anyakönyvi hivatalnál 1900. jan. 27-től 1900. febr. 3-ig a) házasságot kötött: 4 pár; b) kihirdettetett: 4 egyén; c) születési anyakönyvi bejegyzés volt: esetben ; d) elhalálozott: 14 egyén. Vármegyei Hivatalos Rész. 2137. sz. T. Zemplén-vdrmegye alispánjától. HSLörlevél. Mint a községi és körjegyzői nyugdíj- választmány elnöke felkérem a tisztelt választmányi tag urat, hogy a folyó évi február hó 20-ik napjának d. e. 9. órájára a vármegye székházában tartandó választmányi ülésre megjelenni szíveskedjék. Tárgysorozat: 1. A nyugdíj választmány jegyzőjének a szabályrendelet 41. §-a alapján leendő megválasztása. 2. A vármegye törvényhatósági bizottságának 1899. évi 686,32086. szám alatt a törzskönyvvezetést illetőleg hozott határozatára szükséges intézkedések megtétele, 3. Egyéb folyó ügyek. S.-A.-Ujhely, 1900. január 26. Matolai Etele, alispán, mint a nyugd választm. elnöke 33770. sz. T. Zemplén-vármegye alispánjától. A 10 főszolgahirónak és S.-A.-Ujhely r. t. város polgármesterének. A közjövedelmi bérlők kereskedelmi és ipar kamarai illeték kötelezettsége tárgyában a nagyméltóságu kereskedelemügyi ministerium f. évi 72596/IX sz. a valamennyi kereskedelmi és iparkamarához intézett rendeletét másolatban tudomásvétel és megfelelő közhirrététel végett kiadom. S.-A.-Ujhely, 1899. december 28. Matolai Etele, alispán. Másolat Kereskedelemügyi m. kir minister 72596/IX. Valamennyi kereskedelmi és iparkamarának. A kereskedelmi és iparkamarák illeték-kezelése kapcsán felmerült az a kérdés, vájjon jogos és méltányos-e és megfelel-e az 1868 évi VI. t.-c. szellemének az a körülmény, hogy a regále- bérlők és egyátalában a közjövedelmek bérlői (kövezet, vásár, hidvám, stb.) fel vannak mentve a kamarai illetékek fizetésének kötelezettsége alól, holott ezeknek vállalatai nem különböznek egyéb nyerészkedésre alapított vállalatoktól? Ezen kérdést megfontolás tárgyává tévén a pénz- ügyminister úrral egyetértőleg ezennel elrendelem, hogy a regálebérlők, illetőleg az ezek helyébe lépett állami borital és hús fogyasztási adóbérlők, valamint a községi (városi) bor, hús, és szeszfogyasztási adópótlékok bérlői, minthogy vállalataik, mint üzleti kockázattal járók a kereskedelem körébe tartoznak, kereskedelmi és iparkamarai illeték fizetésére kötelezendők, kivételt képeznek ezen kötelezettség alól a városok és községek, ha ezek mint jogi személyek jelentkeznek a fentemlitett adók bérlői gyanánt és ezen bérletüket saját kezelésükben űzik ; mert a városok és községek e vállalkozása első sorA legnagyobb kényelemmel berendezett 14 vendégszobával. 12 líra, -való kényelmes istálló. Első rendis, Jé magyar ksnyka, Kitűnő valódi kerti és hegyaljai borok. S.-A.-Ujhely, Rákóczy utcza.
