Zemplén, 1900. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)

1900-01-06 / 1. szám

osztatlan iskolának. Ezt a célt szolgálta a re­vízió alá vett tanterv, ezt kell szolgálnia az uj tantervnek is. És nagyon tévednek azok, kik azt hiszik, hogy ha más tantervet készítünk az psztatlan népiskolák részére, akkor jobban el­fogja érni célját, mert tapasztalás bizonyítja, hogy ott, a hol népoktatási törvényeinknek az iskoláztatásra vonatkozó része végre lett hajtva ; ott, a hol meg volt a 10 hónapi iskoláztatás; a hol nem 8—9, de 6 éves korában feljött a nö­vendék iskolába; a hol a tanító nem volt arra kényszerítve, hogy egy teremben 100—120 gyer­meket is tanítson 6 osztályban s végre a hol a tanító megélhetése annyira biztosítva volt, hogy nem volt rá utalva mellékkeresetek után nézni, hogy családját fentarthassa s a tanítás után fenmaradt üres idejét önképzésre fordíthatta, ott az egy tanító osztatlan elemi iskola is meg­felelt hivatásának úgy a nevelés, mint az okta­tás szempontjából. Es ma, midőn tanitó-képzé- sünk általában mégis jobb. mint a múltban volt, midőn a tanítói fizetés, ha nem a munka arányában, de mégis javult valamit, nyugodtan elmondhatom, hogy ha az előbb említett mizé­riák meg lesznek szüntetve, az osztatlan iskola párhuzamba hozható az osztottál, miért is nem tartom szükségesnek, hogy annak részére külön tanterv készíttessék. Nem pedig azért, mert ha abból az igen sokszor hangoztatott elvből indulunk ki, hogy egy ember nem dolgozhat annyit, mint hat, az osztatlan iskolát értékén alulira szállítjuk, a hova csak akkor jutna növendék, mikor az osztott iskola betelt, másrészről kárára volna az osz­tatlan iskolából kikerült gyermeknek még a tár­sadalmi életben is, mint a ki magán hordozná az osztatlan iskola hatásának bélyegét; mint a ki — nagyon természetesen — nem is tudhatna annyit, mint az osztott iskola növendéke. — Másrészről pedig tanulmányozzuk az osztott is­kola részére kidolgozott tanitástervezetet és le­gyünk lelkiismeretesek. Ez esetben nem hiszem, hogy lenne hivatásának kellő magaslatán álló tanító, a ki önmagában azt ne kérdezte volna: »hát az osztatlan «iskoláé mit fog követelni.“ Nem keveslem én ezzel a mennyiséget, de nem is tartom olyan soknak, hogy az osztatlan is­kola is a helyes osztály és tantárgy csoporto­sítás mellett el ne végezhetné a nélkül, hogy az általános cél csak parányi részben is veszé­lyeztetve lenne. De ezenkívül, ha az egy tanító osztatlan iskola részére külön tantervet kívánunk, akkor az sem lenne méltányos és igazságos, hogy a két-három stb. tanítói iskoláknak ne lenne kü­lön tantervűk s akkor aztán odajutnánk, hogy a hányféle az iskola, annyiféle tantervre volna szükség. Ezekből kifolyólag az én véleményem az, hogy nem szükséges az osztatlan népiskolák részére külön tantervet készíteni. Ezen kérdés eldöntésétől teszem függővé megfelelni a fentebb jelzett magas min. rende­let másik kérdésére: „ha nem szükséges külön tanterv, mily osztály és tantárgy csoportosítások és minő szerkezetű olvasókönyvekkel, szóval minő módon lehetne az általános tantervben kitűzött célt biztosítani?“ Hubay Bertalan, Közgazdaság. A vármegyei gazd. egyesület választ­mánya f. hó 3-ikán Andrássy Sándor gróf el­nök elnöklete alatt és a választmányi tagok igen nagy érdeklődése mellett ülésezett, mely ülés­nek minden egyes tárgya közgazdasági szem­pontból a gazdaközönség részéről kellő mélta­tásra érdemes. Első helyen tárgyaltatott a vidék nagyobb forgalmi gócpontján elhelyezendő terményrak­tárak felállításának az ügye, minek során a gazd. egyesület elnöksége megbizatott, hogy a kereskedelemügyi ministerherhez az o tárgyban összehivándó értekezlet megtartása céljából fel­iratot intézzen. Ezután . Andrássy Sándor gróf egyesületi elnök előadta hogy a gazdasági egyesületnek, mint a gazdaközönség érdekképviselőjének, le­hetetlen azt tétlenül néznie, hogy marad mun­káskéz nélkül az amerikai kivándolás miatt gazdaközönségünk; miért is azt javasolta, hogy intézzen az egyesület az összministériumhoz fel­iratot, melyben arra kérje, hogy azoktól, a kikre gazdasági szempontból a legnagyobb szükség van, a kik. katonai kötelezettségüknek eleget nem tettek, az útlevél kiadása megta­gadtassék. A javaslat általános helyesléssel el­fogadtatott. Szóba került a régi idő óta vajúdó s.-a.- vjbelyi szénkéneg raktár ügye, a mely most már teljes megoldást nyert, úgy, hogy az 1900. tavaszán a szőlőbirtokos közönség rendelkezé­sére fog állani. A raktár kezelésével az egye­sület titkárát bízták meg. Az 1900. évi párisi nemzetközi kiállí­tásra Magyarország első bortermő vidékéről a Tokaj-Hegy aljáról készítendő olajfestmény tájkép megfestésének költségeire az egyesület 400 koronát szavazott meg. Az állatbiztosítás ügyét is tárgyalta és rokonszenvvel fogadta a választmány, megbíz­ván az egyesület titkárát, hogy ennek végbe vitele végett lépjen a társasággal érintkezésbe és a községi állattenyésztői szövetkezetek ala­kítására nézve legközelebb már konkrét javas­latot tegyen. Olvastatott a földmivelósügyi kir minister urnák a gazdaközönséget legközelebbről érintő ama fontos és üdvös leirata, a mely a munkás közvetítésről szól. A leirat örvendetes tudomásul vétetett és Andrássy Sándor gróf egyesületi elnök indítványára elhatározták, hogy az egye­sület a földmivelósügyi ministerhez felír és megköszöni a gazdaközönség érdekében kifejtett, fáradságot nem ismerő munkálkodását és egy­szersmind tudatja, hogy az egyesület titkárát ajánlotta törvényhatósági munkásközvetitőnek és hogy ez áldásos következményű ügy érdeké­ben mindent el fog követni. Tárgyaltatott továbbá az egyesület elnök­sége részéről megpendített az az eszme, a mely a szőlőbirtokos közönség érdekeit kívánja szolgálni, s mely abból áll, hogy az egyesület tagjai részére szőlészeti anyagok és eszközök be- szerezhetése céljából raktárt állít fel; az egye­sületnek ezzel nem az a célja, hogy a helyi kereskedelemnek versenyt csináljon, hanem az, hogy a legjobb minőségű anyagok és eszközök a legjutányosabb áron jussanak a nagy anyagi gondokkal küzdő birtokos közönség kezéhez. A gazdasági egyesület a gazdasági isme­retek terjesztése céljából vármegyénkben Va- rannón, Sztropkón, Homonnán, N.-Kemenczén, Gálszécsen, Lasztomérban, T.-Terebesen, F.-Reg- meczen, Leleszen, Szerencsen, Tarczalon, Tokaj­ban és Tolcsván gazdasági felolvasásokat il­letve előadásokat rendez, egy egy községben legfeljebb 2 előadást és csakis vasárnap délutá­non kint. Az előadások tárgyát az illető község gyakorlati életéből merítik. Az ülés végén Andrássy Sándor gróf e. elnök indítványozta, hogy a sertés kereskede­lem fellendítése céljából nagyon óhajtandó lenne vidéki nagyobb szabású sertésvágó he­lyeket létesíteni; miért is fontos e gazdasági kér­dés megbeszélése végett intézzen az egyesület a szomszéd gazdaság egyesületekhez felhívást az e tárgyban tartandó értekezlet helyének és ide­jének meghatározása végett. Láthatja a t. közönség ezekből a kis jelentőségűnek látszó, de gazdasági életünkbe mélyen belenyúló kérdések felszínre hozatalából is, és könnyen meggyőződhetik arról a törek­vésről, hogy gazdasági egyesületünk vezető fér- fiai mennyire szivükön viselik a legküzdelemtel- jesebb foglalkozással járó és nagyon nehéz viszo­nyok közt élő gazdák helyzetének javítását. A sárospataki hitelszövetkezet f. évi január hó 1-én kezdi meg működését 126 tag­gal, kik összesen 242 ürlerészt jegyeztek 12100 korona értékben s igy ez idő szerint Magyaror­szágon ez a legnagyobb szövetkezet, mely az 1898. XXIII. t.-c. alapján alakult. A szövetke­zet iránt úgy helyben, mint vidéken nagy az érdeklődés. r. 1. A s.-a.-ujhelyi köles. öns. hitelszövet­kezet f. é. január 1-én megkezdte működését; hivatalos órái: minden hó elsején és minden héten szerdán és vasárnap d. u. 4—6 óráig tar­tanak. Helyisége: Hornyay-féle házban. (We- kerle-tér). Városi és községi ügyek. * Villamos világítás kiterjesztése. Hogy addig is, a mig az uj fényforrások villá- mos vezetékei lerakatnának és hogy a téli sö­tétség évadjában csak némiképp is ki legyen a közönség érdeke egyenlítve, polgármesterünk igen helyesen, elrendelte, hogy mind a 202 izzó láng alkonyadtól viradtig égjen. Pár nap múlva a Rákóczi-utcán most munkában levő három iv- lámpa is ontani fogja az uj világosságot. * Temető-földek eladása. S.-A.-Ujhely város a „közös temetőkhöz szükséges földterü­letet kisajátítván, a tagosításkor kiadott temető­földek most már eladás alá jönnek. Mivel ezek a földek ma már mind belsőségek és már körü­lötte házak is épültek, remélhetjük, hogy vevő fog ezekre is jelentkezni és jó árakon fognak magán tulajdonba átmenni a temető-földek. * Állami anyakönyvi statisztika. A sá­toralj a-újhelyi állami anyakönyvi hivatalnál 1899. dec. 3Ó-tól 1900. jan. 6-ig a) házasságot kötött: 2 pár; b) kihirdettetett: egyén ; 3 c) születési anyakönyvi bejegyzés volt: 14 eset­ben d) elhalálozott: 10 egyén. * Állami anyakönyvi kimutatások. A király-helmeczi anyakönyvi kerülétben be­vezettetett a múlt év folyamán 17 házasság, 99 születés, 71 halálozás. — A m.-izsépi anya- könyvvezetőséghez tartozó községekben a múlt év folyamán 125 születés, 108 halálozás és 34 egybekelés esete van bejegyezve. — A gálszécs- vidéki anyakönyvi kerületben az elmúlt 1899. évben volt 10születési és 74 haláleset. Há­zasságot kötött 22 pár. — A gálszécsi anya­könyvi kerületben volt 149 születési eset és 96 haláleset. Házasságot kötött 20 pár. Vármegyei Hivatalos Rész. 33993/99. sz. T. Zemple'n-vdrmegye alispánjától. A 10 főszolgabírónak és S.-A.-Ujhely pol­gármesterének. A m. kir. kassai 5. h. huszár ezred pa­rancsnokságának hirdetményét oly felhívással adom ki, hogy azt a lótenyésztőkkel minél szé­lesebb körben közölje. S.-A.-Ujhely, 1899. december 29. Matolai Etele, alispán. Másolat. M. kir. kassai 5. honvéd, huszár ezred. Hirdetmény. A m. kir. kassai kir. kassai 5. hon­véd huszár ezred pótlovazó bizottsága által 1900. évi január 19-én délelőtt Páczinban készpénz fizetés mellett pótlovak fognak vásároltatni. A lovaknak tökéletesen egészségesnek, jól táp- láltaknak és teljesen hibátlanoknak kell lenniük, magasságuk 156—166 cm. koruk 4—8 évesek közt legyen; azon lovak, melyek ezen körül­ménynek meg nem felelnek, úgyszintén levágott (courtirozott) farkuak nem fogadtatnak el. Az ár alku szerint a ló minőségéhez képest 250 egész 350 ftban állapittatik meg, s a kialku­dott ár a lólevél előmutatása után a helyszí­nén fog kifizettetni. Felhivatnak a lótenyésztők és lótulajdonosok, hogy ha fenti követelmények­nek megfelelő lovaik vannak, saját érdekükben előállítsák. Kassa, 1899. december hóban. Csi- cseri Csicsery Géza s. k. alezredes, az 5. hon­véd huszár ezred parancsnoka, a pótlovazó bi­zottság elnöke. 2353/rk.99. sz. S.-A.-Ujhely rendőrkapitányi hivatala. Körözvény. Két darab váltó elveszett. Egyik 200 korona érteket képviselt és Gutman Henrikkel mint elfogadóval volt aláírva; a másik 448 korona értékkel birt és Grünhut Eszti mint kibocsátó és Gutman Jakab mint elfogadó nevére volt kiállítva. Körözése és feltalálás esetén e hivatal­lal való közlése kéretik. S.-A.-Ujhely, 1899. december 31. Schmidt Lajos rendőrkapitány. Nyilt-tér. Nyilatkozat! Alólirott Mondschein Izrael ezennel kijeleu- tem és elismerem, miképen teljesen alaptalanul terjesztettem Ulésliázy Endre mádi főjegyző úr­ról azt a valótlan hirt, mintha utóbb nevezett dög­lött sertését a községben elmérette volna; mi­ért is ez alaptalan hírnek terjosztése által lllés- házy Endre ur ellen elkövetett rágalmazást visz- szavonom, tettemet mélyen sajnálom és őszin­tén megbántam s ezért lllésházy Endre úrtól ezennel ünnepélyesen bocsánatot kérek. Szerencse^, 1899. évi december hó 22. Mondschein Izrael s. k. *) *) Az e rovatban közlőtökért nem vállal felelősséget a S zerk. A legnagyobb kényelemmel berendezett 14 vendégszobával. 12 lóra. ■való kényelmes istálló. Első readvi jé magyar keayka. Kitűnő valódi kerti és hegyaljai borok. S.-A.-Ujhely, Rákóczyutcza.

Next

/
Thumbnails
Contents