Zemplén, 1900. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)

1900-01-28 / 4. szám

zinczy-utcai gyászos ház nagy udvarán, hol a koszorúkból, ezek között a „magyar barátoktól“ adott gyönyörű koszorútól borított koporsó ki volt téve. Boór Jenő ág. ev. lelkész mondta felette a szép gyászbeszédet és imát, a kántor pedig gyászdalt énekelt. Amint aztán a jóbarátok, vadászcimborák kocsira emelték a koporsót, megindult a menet óriási tömege, elül Lukács Károly bandájával kik a megboldogultnak a temetőig folyton a lengyel himnuszt és egy másik kedves iongyei darabját húzták. A temetőben mikor már a föld göröngye hullott a koporsóra, ismét eljátszotta Károly azt a két szép bus magyar nótát a mi jó Ödön barátunk örömében s bujában a legjobban kedvelt. — Könnyes szemmel, fájó szívvel hagytuk el a temetőt. Béke hamvaira!

— Időjárás. Azt tartja a közmondás : „Hogyha fénylik Vince — Megtelik a pince,“ már t. i. jóféle borocskával. Hát az idén ugyancsak fénylett s pedig oly erővel, hogy a hónak hült helye maradt. De jön a helyébe más. Most hogy e sorokat Írjuk csakugyan szorgalmasan szitál s fris fehér lepel borul megint hegyre- völgyre.

— Esküdtszéki tárgyalás Az újhelyi törvényszéken az első cskíidtszéki tárgyalást több bűnügyben, a mint értesitnek, február 26 án (? — Szerk.) fogják megtartani. A tárgyalás színhelye a vármegyeháza nagyterme lesz.

— Aranylakodalom. Farkas Károly,

Kis-Tárkányban volt, most már nyug. tanító és neje Takaró Mária Vajdácskán ma ünnepük boldog házasságuknak 50 éves fordulóját. A szerető gyermekektől és számos unokáktól környezett és mindenkitől becsült tisztes házaspárnak kívánjuk, hogy fris szellemi és testi erőben érjék meg gyémántlakodalmukat is! T.

— Esküvő. Solder István, helybeli jónevü műasztalos, tegnap esküdött örök hűséget Lángh Matild kisasszonynak, néhai Lángh Nándor építész és neje szeretetreméltó szép leányának.

— Uj plébános. Szerencsi plébánossá Kovács Károly kassa-bélai plébános neveztetett ki. A hangulat kedvező, a mennyiben a nép óhajával találkozott a megyés püspök őexcellenciájának ez elhatározása. A szerencsiek az uj plébános mielőbbi eljövetelét örömmel várják, a mi körülbelől a jövő hó elején fog megtörténni. Legyen előre is üdvözölve! Isten hozza!

r. 1.

— Lakodalom. Fényes lakadalmi ünnepség volt folyó hó 22-én Vég-Ardó községben. Balogh Pál, a község erélyes bírája, adta férjhez fiatal leányát a falu egyik legderekabb legényemberéhez s igy ez alkalomból a község fentnevezett érdemes biráját megtisztelték megjelenésükkel Barthos József járási lőszolgabiró, Puza Sándor gk. prépost, főesperes és még számosán az újhelyi, pataki és környékbeli intelligenciából, urak és hölgyek egyaránt. A gazdag menü felszolgálása során legelsőbben Barthos József járási főszolgabíró mondott lelkes hangú felköszöntőt az ifjú párra, utána nsgs és főt. Puza Sándor üritetette poharát a járás derék fejére, Turián körjegyző a főurat éltette, szóval bőven kijutott a (fikcióból is. — Két zenekar is húzta. — A köznépnek az öreg „Andris“ cigányprímás bandája, az úri közönségnek pedig Jónás s.-pataki cigányprímás bandája húzta. —

nak, hogy ime, ez a Patakon lefejezett hires kuruc brigadéros Bezerédy Imrének oly régóta keresett sírköve! Tehát megvan; bármilyen romlott állapotban is, és bármilyen elhagyatott, gyarló helyen (szeméigödörben!) de mégis csak megvan!

Gondolkodni kezdtem az ügyről; és ámbátor ismeretes előttem, hogy Sáros-Patak mostani birtokosa, Windisch Graetz hg., a magyar nemzet legnemesebb szabadsághőse II. Rákóczi Ferenc fejedelem iránt épen nem viseltetik valami rajongással; mindazonáltal a felesége magyar asszony, gr. Dessewífy Aurél t. barátom és akkori képviselőtársam nővére lévén, tüstént fölkértem Dessewffy grófot, a magy. tud. Akadémia néhai elnökének fiát: legyen szives akár nővére utján, akár köz vetetlenül közbenjárni fent tisztelt sógoránál, a herceg urnái, hogy Bezerédy Imre síremlékét ama földalatti szemét- lerakó helyről mégis emeltesse ki, — és rakassa emlékezet okáért valami szemlélhetőbb díszesebb helyre, pl. a hol eredetileg állott: a templom, vagy akár a kastély falába. Hiszen Be- zerédy éppen a császárhoz való hűségre téréséért lakolt Rákóczitól halállal, tehát a Win- disch-Graetz hg. politikai meggyőződésének mártírja stb.

Dessevvffy gróf a legszívesebb készséggel megigéré akkor nekem a kívánt közbenjárást sógoránál és bizonyára nem is mulasztá el.

*

Történt-e azóta valami változás a szerencsétlen véget ért hős kuruc vezér csonka síremlékével ? kiemelték-e a „Vöröstorony“ földalatti kazamátái homályából"? vagy most is ott fetreng, porral, kerti söpredékekkel, befödve? — nem

Bátran elmondhatjuk, hogy a fényes lakodalom estéjén úgy találta magát mindenki, mintha nem is Vég-Ardón, hanem Víg-Ardón lett volna. Ebben az igazi magyar lakadalomban teljes animóval roptuk a kitűnő csárdásokat s csak másnap reggel, a mikor a felkelt nap arany sugarai jelezték, hogy bizony mégis csak Vég- Ardón vagyunk, szakadt vége a vigalmas éjszakának. Sz.

— Halálozás. Szmrekovszky Sándor,

gör. kát. lelkész, Kolbása községben f. hó 20-án, életének 74 ik, boldog házasságának 46-ik esztendejében, hosszas betegség után elhunyt. Halálát özvegyén, Antalóczy Erzsébeten, János, Ciril, Sándor, László és Erzsébet, férj. Simsa Tivadarnén és nagyszámú unokáin kívül gk. papi körökben igen kiterjedt rokonság gyászolja. — A jó „Sándor bácsi“-nak — kit a környéken paptársai, az intelligencia és a köznép, vallásfelekezeti különbség nélkül, egyaránt .tisztelt és szeretett — legyen könnyű a föld! Áldás emlékére ! hn.

— Eljegyzés. Keiner Vilmos, vasúti hivatalnok Sümegen, eljegyezte Felberbaum Bernét s.-a.-ujhelyi kereskedő Amália leányát.

— Lopás és betörés. Ujhelyben az elmúlt héten három merészebb bűneset történt. Nevezetesen Waldmann Izidor, a Széchenyi-téri Korinkó-házban lakó órás és ékszerész, az esti órákban a ház kapuján kifüggesztve felejtette egy kis ládaszerü kirakatát, melyben hét darab különféle óra és több arany gyűrű volt. A kínálkozó alkalmat valami jó madár felhasználta s a ládát elemelte úgy, hogy máig semmi nyoma sincs. — A betörések a vágóhíd felé vezető utón és a Bereczki-utca sarkán Grünfeld Bernét és Weisz Sámuel szatócs boltjában történtek úgy, hogy a gázemberek mind a két helyen a bolt betört aklakán másztak be. Az előbbi helyről tizenkét koronát, az utóbbiról két koronát és nagyobb mennyiségű szivart és dohányt loptak el. A rendőrség eddig semmi nyomra nem jutott.

— Leakarta lőni a szolgabirót. Mint a T. íT.-ból olvassuk Bekecs községben történt, hol a kir. járásbíróság kiküldöttei hivatalos funkciót végeztek, a midőn egy munkás embernek látszó egyén be akart furakodni, mint mondotta: „beszélni a szolgaairóval.“ Minthogy nem tágított, lefogták és összekötözték. Ekkor kitűnt, hogy töltött revolver volt nála s pedig azért, mert „le akarta lőni a szolgabirót “ Hogy miért: azt nem mondta.

— Műkedvelői előadás. Varannóról írják lapunknak, hogy az ottaki iparos ifjúság műkedvelő társasága, mint kallatszik, már legközelebb színre hozza a „Csikós“ c. népszínművet a Varannón létesítendő közkórházalap javára. A jótékonycél, magasztossága bizonyára elég lelkesítő példa az ottani körülmények közt. Csak előre!

— Amerikai pénz. Rákócz községből értesítik lapunkat, hogy a rákóczi postahivatalhoz 5 község részére Amerikába kivándorolt egyénektől 1899. évben 60,254 ft 41 kr. (120,508 kor. 82 fii.) érkezett, vagyis 27057 ft 66 krajcárral több, mint az előző 1898. évben.

— Könyvelői és pénztárosi állás van üresedésben a Tokaj vidéki keresked és gazd. hitelbanknál. Az emlitett állásokra vonatkozó

tudom ! Hanem éppen azért Írtam ezt a cikket és azért közlöm azt e becses folyóiratban, hogy felhívjam reája Rákóczi szülővármegyéje lelkes fiainak ügyeimét. Intézkedjenek a továbbiak iránt, mint leghivatottabbak, — ók.

Szerintem legcélszerűbb volna, ha a herceg úrtól, — a ki eme kuruc emlékkőre, mint látszik, súlyt úgy sem helyez, — elkérné a múzeum-igazgatóság. A herceg ur remélhető, hogy oda is fogja adni.

Teascxpi passeutl.

1860—1900.

— A .Zemplén“ eredeti tárcája. —

(2. Folytatás.)

Irta: Szabó Kálmán.

Ilyen ártatlan, sokszor bizony éretlen, de mindég szimpatikus tréfát azonban nemcsak egymás között tettünk meg, hanem az intézet kertészével is egyszer, a ki pedig mint tanár, felettünk állott.

Karácsony este volt. Én, Csonka és Mártha Pista nem mentünk vakációra haza, mert ránk nézve ilyen nem létezett. Szüléje egynek se élt. Azilumunk a képzőintézet volt. Itt élősködtünk, mint a gazdátlan eb az állam költségén. A kertész nőtlen, szintén nincs senkije. A többi tanárok bizonyos szupérioritási érzéssel huzakod- nak tőle. Magában él, mint a remete. Az idő komisz, kocsis stilusu. Kimenni nem lehet. Bent mit csináljon a magános ember. Ajtót karácson- estéjén még a Krisztus sem nyit rá. Ilyenkor az is csak a becsületes embereket keresi fel,

pályázat lapunk mai számának Hirdetései közt olvasharó.

— Posta- és táviró-statísztika. A

s.-a.-ujhelyi posta- és táviróhivatal 1899. évi forgalmát közérdekességénél fogva a következő adatokban közöljük. 1. Ajánlott levelezés: a) feladatott: 41340 db., b) érkezett: 53560 db. 2. Csomagok: a) feladatott: 27,066 db., b) érkezett : 49452 db. 3. Pénzes levelek : a) feladatott: 4108 db., érkezett: 5304. db. 4. Postautalvány: a) feladatott 48637 db. — 1635589 forinttal, b) érkezett: 51130 db. — 1992455 forinttal 5. Postai megbízás: a) érkezett: 1654. — 76656 frttál. b) Kiváltatott: 805 db. — 36066 forinttal.

6. Postatakarékpénztári közvetítés: a) befizetések : 1740 db. — 30357 forinttal, b) kifizetések : 841 db. — 19574 írttal. 7. Cheque-forgalom : a) befizetések: 13371 db. — 1257383 írttal b) kifizetések : 616 db. — 523759 írttal. 8. Távirat: a) feladatott: 16622 db. b) érkezett: 22036 db. c) átmenő: 14685 db. 9. Jövedéki bevétel: 55232 frt. 10. Kézbesítés. A levélküldemények naponta 4 szer, a postautalványok, pénzeslevelek és csomagok pedig 2-szer kézbesittettek, mit 5 kézbesítő látott el. 11. Egyéb szolgálat. A hivatal a posta- és távirószolgálaton kívül teljesiti a postatakarékpénztári közvetítő szolgálatot, a nemzetközi postautalványok átszámitását, kezeli a tőzsdei árfolyam, időjósló és vízállást jelző táviratokat. Végül fölemlítjük, hogy a haladó kor kívánalmainak megfelelően s már a folyó év első negyedében életbe lép az a nagyon célszerű újítás, hogy a postautalványokat háznál fizetik ki és a hírlapokat a házhoz kézbesítik. A folyamatban levő tárgyalás befejezése után végre reményünk lehet ahhoz is, hogy a pályaudvaron egy korszerű postapalota épül.

— Koronás bankjegyek. A kötelező ko- ronaszámitás azt a közóhajt idézte elő, hogy a mostani forintos számitásu papírpénzek helyett koronás banjegyek jöjjenek forgalomba. Ez mielőbb be is következik. Ez év szeptember havában a húsz koronás bankjegyekkel kezdik meg az uj koronás bankjegyek forgalomba hozatalát; jövő év január havában pedig 10 és utána 50 koronás bankjegyeket bocsátanak ki. Azután következik a 100, 500 és 1000 koronás bankjegyek életbeléptetése.

— A hét minden napja ünnep. Nincsen olyan napja a hétnek, melyet a világ valamely környékén ünnep gyanánt meg ne üljenek s melyen a mindennapi munka ne szünetelne. A keresztyén megüli a vasárnapot, a görög a hétfőt, a perzsa a keddet, az assziriai a szerdát, az egyiptomi a csütörtököt, a török a pénteket, a zsidó a szombatot. — Persze van aztán sok olyan heverő ember is, a kinek a hét minden napja ünnepszámba megyen.

Selyem menyasszoayi ruha 10 frl 50 krtél

feljebb — 14 méter ! postabér és vámmentesen szállítva !' mintákat pedig póstafordultával küldenek, valamint fekete, fehér színes Henneberg-selyem 45 krtól 14 frt 65 krig méterenként. Hdl lieburg CJ. (cs és kir. udvari szállító) selycmgytlrai %iirchl»cn.

— Magyar levelezés. Svájczba kétszeres levélbélyeg ragasztandó. — 5.

a hol van apró nép, gyerek. Barát sem megy hozzá, mert az el van foglalva otthon asszonynyal, zsoltárral, bibliával, gyerekkel.

Similia similibus curantur. Te neked sincs, mint nekem, se apád, se anyád, se feleséged, se házad, se szamarad, se semmiféle jószágod. Gyerünk együvé. De mit csináljunk a hosszú estén ? Azt, amit a kisvárosi élet nyújthat : vagy koccintgatunk, vagy kártyázunk. Mivel pedig mi érettünk is csak született a Megváltó, a mai nap tiszteletére vigyük egy tető alá mind a kettőt : koccintgassunk is, kártyázzunk is. De mibe kátyázzunk, mikor közülünk egy emberöltő óta senkinek egy megveszekedett vasa sincs. — Borba ? De ki fizesse a bort ? A kertész! Aki nyer, az iszik; aki nem nyer: az nem iszik. Ez volt a mottó.

Csonka és Mártha Pista valódi kozákok voltak. Én nem kártyáztam, mert nem tudtam csak durnyizni. Ma sem tudok mást, egyszóval neveletlen ember vagyok. Hogy mégis valami hasznomat lássák, én hordtam a bort a „Botkű“- bűl; ebbeli semleges szerepem mindenképen biztositá számomra Bakhus ^nedűjét. Az első játszmán Csonka és Mártha ^nyer. Iszik mindenki csak a kertész nem. Á másik játszma is lemorzsolódik. Iszik mindenki, csak a kertész nem.

Az első rimaszombati kitykotyos korsó már kiürül. Jön a másik is. A kertész még mindég veszt.

A helyzet kezd már feszült lenni. Ekkor Csonka tartüffi ravasz arccal feláll és azt az indítványt teszi, hogy a kertésznek is hagyjunk inni, természetesen csak az alatt a feltétel alatt, ha minket az óráján sohasem fog felszólítani.

Folytatás a II. melléklet«»,