Zemplén, 1900. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)

1900-06-17 / 24. szám

megtérítést azért, mert panaszkodó a múlt 1899. évi május hó 1-én esedékes díjfizetést nem tel­jesítette, s tehát jogosan tagadta meg: a bizto- s'tó társaság budapesti kerületi felügyelőségének ebbcli 2110. számú átirata tudomásul vétetik. Miről Sipos Ferenc semjéni lakos a bodrog­közi járás főszolgabirája utján értesittetik. Ezen határozat a közönség tudomására ho­zatal céljából a »Zemplén« hivatalos közlönybe közzététetni rendeltetik. Km ft. Jegyzetté : Kiadta: Prihoda Etele, Dókus Gyula, III. aljegyző. főjegyző. 70G4/900. sz. T. Zemplén-vdrmegye alispánjától. Hivatalos hirdetmény. A hazai iparnak állami kedvezményekben való részesítéséről szóló 1899. évi XXIX. t.-c. végrehajtása tárgyában a kereskedelemügyi in. kir. minister ő nagy méltósága által f. évi 15885 szám alatt kiadott Utasitás-t a közönség tájé­koztatása céljából egész terjedelmében közzé teszem. S.-Á.-Ujhely, 1900. április 4. Alispán helyett: Dókus, főjegyző. 15885. IX/1900. Kereskedelemügyi m. kir. minister. Utasítás a hazai iparnak állami kedvezményekben való részesítéséről szóló 1899. évi XLIX. t.-c. végre­hajtása tárgyában. (7. Folyt.) 21. §. A cognacgyárak állami kedvezményeinek kérelmezése alkalmával a 19-ik §-ban említetteken kívül csatolandó a kérvényhez hiteles alakban ki­állított nyilatkozat arra nézve, hogy a vállalkozó a cognac-gyártásra nézve megállapított ellenőrzési szabályokat ismeri, azoknak magát aláveti és az állandó felügyelettel felmerü’ő költségeket az ál­lamkincstárnak megtéríti. 22. §, Ásványolajgyáraknak állami kedvezmények­ben való részesítésére vonatkozó kérvények be­nyújtásánál a többi kelléken kívül (19 $.) Igazo­landó az is, hogy az ezen utasítás I. fejezet 2. §. 9. pontjában emlitett iratok bemutatása szabály­szerűen megtörtént. 23. §. Az előzetesen biztosított kedvezmények csak akkor engedélyezhetők véglegesen, ha az illető gyáros az üzembe helyezést a törvény értelmében három éven be^ül bejelenti. Ha ez előzetes biztosítás engedélyezésétől számitott egy év'alatt a gyár, vagy ipartelep épí­tése és két év alatt annak üzeme meg nem kez­detik. az előzetes biztosítás hatályát veszti. 24. §. Az az igényjogosult, ki a gyári célokra tisz­tátalan sónak a jelzett olcsóbb árban leendő át­engedése iránti kedvezményekben részesülni kiván, a mennyiben gyára, illetve ipartelepe az állami kedvezményekben részesittetett, ez iránt külön kérvényt tartozik benyújtani. E kérvény a m. kir. pénzügyministerhez in­tézve, a kerületbeli illetékes m. kir, pénzügyigaz- gatósághoz nyújtandó be és ahhoz csatolandó: a) az állami kedvezmények engedélyezésére vonatkozó kormányhatósági rendelet, vagy hiteles másolata, b) a letett biztosítékról szóló nyugtató, c) a szükségelt tisztátalan só mennyiségnek kimutatása. 25. S­A ki a törvény 4. §-ában emlitett szállítási kedvezményeket igénybe venni óhajtja, annak azok engedélyezéseért az állami kedvezmények előzetes biztosítása után, de legalább is négy héttel a szál­lítás megkezdése előtt, a m. kir. kereskedelemügyi ministerhez külön kell folyamodnia. Az erre vo­natkozó folyamodványban megnevezendők azon állomások, melyekről és melyekre az egyes szál­lítmányok külön-külön küldetni fognak és felso- rolandók az egyes szállítmányok beszerzési forrá­sai (országai); azon esetben, ha a kedvezménye­zendő tárgyak némelyikét külföldön kellene be­szerezni, megemlitendők azon körülmények, me­lyek a külföldi beszerzést szükségessé teszik. A vissztérités alapján alkalmazott kedvez­ményeknél a vissztéritmény folyósítása céljából a m. kir. államvasutak szabályai szerint előterjesz­tendő szállítási okmányok (eredeti fuvarlevelek) a gyár üzembe helyezésétől számitott három hónapon belül a m. kir. államvasutak igazgatóságához be­nyújtandók, különben a vissztéritésre való minden igényt megszűnik. 26. S. A kedvezmények engedélyezése, hatályba léptük napja és tartama felett a kereskedelemügyi minister a pénzügyministerrel és mindazon ese­tekben, a midőn a mező-és erdőgazdaság érintve van, a földmlvelésügyi ministerrel is egyetértőleg, a mézőgazdasgi szeszfőzdékre nézve pedig a föld­mivelésügyi minister a kereskedelemügyi és pénz­ügyi ministerekkel egyetértőleg határoz. Horvát- Sziavonország területén létesülő vagy létesült gyá­rakra nézve az elhatározás mindenkor a horvát- szlavon-dalmátországi bánnal is egyetértőleg tör­ténik. 27 $. Ha az állami kedvezmények hatályának tar­tama alatt a kedvezményeket élvező gyáros sze­mélyében változás áll be, vagy a kedvezmények­ben részesített gyár, illetve ipartelep áthelyeztetik, végül ha a gyár vagy ipartelep üzeme a törvény alá eső újabb cikkekre kiterjesztetik, az eredetileg már engedélyezett állami kedvezmények átruház­hatók, illetve kiterjeszthetők, a miért az illetőnek külön kell folyamodnia Az itt felsorolt összes változások igazolandók. 28. §. Az állami kedvezmények hatályának meg­hosszabbítása iránt folyamodásnak rendszerint csak a már engedélyezett állami kedvezmények tarta­mának utolsó évében van helye. Az erre vonatkozó kérvényeknek föl kelj szerelve lenniök az illető iparvállalat utolsó három évi vagyon mérlegei, nyeresség- és vesztesség- számlaival, mezőgazdasági szeszfőzdékre nézve az engedélyezés alapjáál szolgált tulajdonjogi, illetve haszonbérleti állapotnak és a szeszfőzdének a vele kapcsolatos gazdasággal való viszonyának válto­zatlan voltát igazoló okmányokkal, valamint a mezőgazdasági jelleget igazoló legutóbbi pénz- ügyigazgatósági végzéssel. (Vége köv.( T. Zemplén-v ár megye törvényhatósági bizott­ságánakS.-A.-Ujhelyben, 1900. évi május hó 19-én tartott közgyűléséből. 202/6951. sz. Olvastatott a belügyi minister őnmlgának f. évi 15422. szám alatt kelt intézvé- nye, melylyel a vármegye módosított ebtartási szabályrendeletét jóváhagyási záradékkal ellátva leküldi. A módosított ebtartási szabályrendelet a „Zemplén“ hivatalos lap utján közhírré tétetni és a 10 járási főszolgabíró annak végrehajtására utasittatni határoztatok. A szabályrendelet eredeti példánya a vár­megye levéltárába leendő elhelyezés céljából a főlevéltárnoknalc kiadatik. Km ft. Jegyzetté: Kiadta: Dókus László, Dókus Gyula, II. aljegyző. főjegyző. 202/6951. sz. Ebtartási szabályrendelet. (2. folytatás). Ha valamely tulajdonos ellen alapos gyanú merül fel az iránt, hogy adó alá be nem mon­dott kutyát rejteget, joga van az elöljáróságnak, a dolog miben létének megállapítása végett, helyszíni szemlét tartani. A megyei tőszámvevő az összeírást átvizs­gálván, a kivetés helyességét az alispán meg­állapítja és az összeírást — egy példány vissza­tartásával — 2 példányban a járási főszolgabi róhoz visszaküldi, ki azokat az összeírás egyik példányának megtartása mellett a községi elöl­járóságnak kézbesíti. Az elöljáróság a kivetett adót augusztus hó 31-ig, az utólagos összeírás alapján megál­lapított adót pedig a megállapítástól számitott 30 nap alatt beszedi. Az ebadó beszedése, be­hajtása és ellenőrzésére nézve az 1883. évi 37,169. sz. pénzkezelési szabályzat irányadó. Az ebadó befizetéséről c. szerinti elismer­vény állítandó ki. A szabályrendelet végrehajtása után első Ízben kiadott elismervónyek a sza­bályrendelet azon szakaszának lenyomatával, melyek az ebek tartása, valamint a kihágások és azok megbüntetése körüli eljárásra vonatkoz­nak, látandók el. III. Ebtartási szabályok. 4. §. Minden eb tulajdonos a pléhből ké­szült, az összeírás folyó számát és évét feltün­tető bárcával látandó el, ki azt az ebnek nyak- szijára vagy kötőjére illeszteni köteles. A va­dász kutyákról a vadászaton való használat al­kalmával a bárcák levehetők, de kérelemre fel- mutatandók. A szükséges bárcákat, melyek alakját az alispán állapítja meg, s mely évről-óvre változ­tatandó, az alispán az előző § ban érintett ki­vetéssel együtt kiküldi s az elöljáróság pedig a régieket az újaknak kiszolgáltatása mellett 48 óra alatt beszedni és a központba felterjeszteni köteles. A ki időközben szerez kutyát, vagy a ki­nek kutyájáról a bárca elveszett, addig mig a bárca ki nem küldetik, a bejelentésről elismer­vényt kap és erről egyúttal a felügyelő közegek és a gyepmester értesítendő. A kinek kutyájáról a bárca elveszett, a bárca érvénytelenítése mellett újat kap, de a bárca költségét megtéríteni tartozik. Vadász kutya csak azon esetben nyerhet ebtartási bár­cát, ha a tulajdonos vadászjegygyei van ellát­va, melynek számára az összeírás „Jegyzet“ ro­vatában hivatkozás teendő. Vadászjegy gyei nem bírók vadászebei a fényüzési kutyákkal azonos adóztatás alá esnek. Ha valemely kutya bárca nélkül nyilvános helyen találtatik, a 20—21. §-okban körülirt eljárásnak van helye. 5. §. Minden ebtulajdonos kutyáját kellően etetni, itatni, aztán ápolni és rá felügyelni köteles. 6. §. Nagyközségben mészáros döggé és hasonló nagyobbfajtája kutya a tulajdonos ál­tal szájkosárral látandó el, valamint általában a harapós természetű kutyák. Nagyközségekben a hatóság a szájkosárkény­szert mindennemű kutyára nézve elrendelheti, mely esetben az utcán és nyilvános helyeken a kutyák csakis szájkosárral ellátva járhatnak. Ezen tilalom nem vonatkozik a pórázon veze­tett kutyákra. A harapós természetű, közveszélyes kutyák, a mennyiben szájkosárral nem láttatnak el, ki­irtandó k. Nagyközségekben a gyepmester a rendőr- kapitány (elöljáróság) felhívására időnként az utcákon és tereken váratlanul portyázást (raz­ziát) tart, mely alkalommal a bárcával, illetőleg a fentebbi értelemben szájkosárral el nem lá­tott és gazdátlan kutyák összefogdosandók. Az ebtulajdonos a 20. 21. és 22. §-okban foglal­takhoz képest megbüntettetvón, 8 napi megfigye­lés után kutyái visszaadandók, addig, ha csak azokat önmaga kitartani nem kívánja, költsé­gén élelmeztetni. A gazdátlan ebek feltétlenül kiirtandók. 7. §. Az ebtulajdonos felelős a kutyája által okozott károkért, ha mindaz által a kutya ingerlés következtében okoz kárt, azért az in­gerlő felelős. 8. §. A kutyák kínzása tilos. 9. §. A pásztor kutyák az örvről félláb- szárzig lelógó, láncon függő kolonccal látan­dók el. 10. §. Minden — a mezőn talált — ma­gában járó és kolonccal el nem látott kutya, kóbornak tekintendő és kiirtandó, a mezőn ta­lált kóbor vadászkutyára nézve az 1879. évi TX. t.-c. 17. §-a alkalmazandó. IV. Ebdüh elleni óvrendszabályok. 11. §. A veszettség veszélyének elhárítása céljából az ebtulajdonos ha a kutyáján feltűnő változást lát, ha a kutya bujkál, vagy egészségi állapota előtte gyanússá lesz, tartozik kutyáját elcsukni és zárt helyen láncra tenni, és azt a község elöljáróságának bejelenteni. Ha a kutya még nem marakodott, kiirtása az elöljáróság értesítése mellett meg van en­gedve és a kntya a dögtéren elásandó. A már marakodott gyanús kutyáról a tu­lajdonos az elöljáróságnak, az elöljáróság pedig a főszolgabírónak azonnal jelentést tesz, a ki az ilyen kutyát a tiszti állatorvossal megvizs­gáltatja. Az állatorvos megérkeztéig a tulajdonos által a kutya zár alatt vagy láncon tartandó, esetleg a tulajdonos kívánságára kiirtandó és a dögtéren elásandó. 12. §. Ha a vizsgáló állatorvos az ilyen kutyát veszettnek találja, azonnal kiirtatik, ve­szettség gyanúja esetén, vagy ha fertőzés gya­núja merülne fel, tekintettel az 1888. évi VII. t.-c. 67. §-ára a kutya a tulajdonos kívánságára azonnal kiirtandó, ellenesetben pedig biztos he­lyen megfigyelés alá helyezendő, s ha itt rajta a veszettség tünetei kétséget kizárólag mutat­koznak, kiirtandó, ha pedig a gyanús tünetek elmúlnak, a kutya a megfigyelésből eredő költ­ségeknek a tulajdonos által való megtérítése után ennek visszaadatik. 13. §. Ha valamely kutyán a veszettség kitört és az kóborolt a község elöljárósága erről a főszolgabírónak azonnal jelentést tesz, ki a szükséghez képest a községben a kutyákat meg­vizsgáltatja. 14 $ Ha a főszolgabíró közhírré téteti, hogy valamely községbe vagy ennek határában veszett, vagy veszettségről gyanús kutya kóborol az 1888. évi VII. t.-c. 68. §-ában előirt eljárás követendő. 15. $. A veszett kutya által megmart álla­tokkal azon eljárás követendő, mely az 1888. évi VII. t.-c. 66. §-ában rendeltetik és mely az ehhez kiadott reudelet 185. §-ában szabályoztatik. 16. §. Fertőzésre gyanús, veszettségre gya­nús, vagy veszett állatok bárminemű testrésze­iket vagy termékeiket felhasználni tilos. 17. §. Veszett állatok fekhelyei és állásai az 1888. évi VII. t.-cikkhez kiadott rendelet 192. §-a alapján a 98. §. utasításához képest fertőt- lenitendők. | Vége köv.) 2677/1. 1900. sz. A takaji J. fSszolgaiirájától. Pályázat. Zemplén-vármegye tokaji járásában lévő Erdő-Bénye nagyközségben újonnan rendszeresített

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents