Zemplén, 1900. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)

1900-06-10 / 23. szám

A végleges engedélyezésnek már üzembe helyezett gyárakra nézve van helye s ez esetben az előbb említett adatokon s mellékleteken kívül a folyamodványhez mellékelve kell lennie a telep műszaki rajzainak is E műszaki rajzoknak 1 : 50 léptékben kell elkészítve lenniök és a berendezési tárgyakat mérethelyesen kell föltüntetniök. (Dis- positió rajz.) Az igy fölszerelt folyamodványok az iparte­lep üzembe, helyezését követő három éven belül, közvetlenül a kereskedelemügyi m kir. minister- hez, a mezőgazdasági szeszfőzdéket ll'etőleg pedig a földmivelésügyi m. kir. ministerhez nyújtandók be. 20. § Mezőgazdasági szeszfőzdék vállalkozói az ál­lami kedvezmények iránti kérvényükhöz az ezen utasítás 19. §-ában felsorolt kellékeken kívül csa­tolni tartoznak: a) a szeszfőzdére és azzal kapcsolatos mező- gazdasági földterületekre vonatkozó tulajdonjoguk igazolásául a hiteles telekkönyvi kivonatot; a men­nyiben pedig a szeszfőzde a telekkönyvben kitün­tetve nem lenne, az illetékes közigazgatási ható­ság bizonyítványát a szeszfőzde tulajdonjogi vi­szonyára nézve ; b) ha a telekkönyv az egyes földterületek térnagyságát és a tényleges mivelési ágakat (szán­tórét, legelő) nem tünteti ki, a katasztéri birtok­ivek hiteles kivonatát; c) ha a folyamadó a szeszfőzdének, vagy az azzal kapcsolatos mezőgazdaságnak haszonbérlője, az idevonatkozólag fennálló haszonbérleti szerző déseknek az aláírásokra nézve hitelesített eredeti példányait, vagy azok hitelesített másolatait ; d) az illetékes közigazgatási hatóságnak arra vonatkozó bizonyítványát, hogy: 1. a szeszfőzde az a) és b), esetleg c) pont alatti adatokkal igazolt mezőgazdasággal oly ösz- szefúggésben van, hogy a szeszfőzde részére a szükséges nyers anyagot kizárólag, vagy legalább túlnyomó nagy részében a vele kapcsolatos mező- gazdaság szolgáltatja, és hogy 2. a szeszfőzde viszont a nyert moslékot ezen mezőgazdaság javára miut takarmányt, vagy legalább az általa ezen a moslékon saját vagy idegen számlára hizlalt marhától származott a trá­gyát engedi át; és 3. amennyiben a szeszfőzde nem az azzal kapcsolatos mezőgazdaság területén fekszik, hogy a kérdéses mezőgazdaságtól való távolsága 8 kilo­métert meg nem halad; e) a szeszfőzdének mezőgazdasági jellegét igazoló pénzügyigazgatósági végzést, vagy annak hitelesített másolatát; f) a szeszfőzdében előreláthatólag feldolgo- zaedó nyers anyagok nemének megjelölésével a követett főzési eljárás leírását. A mennyiben a szeszfőzde és a vele kap­csolatos mezőgazdaság vállalkozója nem egy és ugyanazon személy, a 2. pont alatt említett tény­körülménynek fennállásának beigazolására a közöt­tük a moslékra, illetve a trágyára nézve létező szerződés is bemutatandó. Azon összefüggés kimutatására, mely a vala­mely szövetkezet által üzemben tartott szeszfőzde és a szövetkezet tagjainak egyes mezőgazdaságai között fennáll, a szövetkezésre vonatkozó alap szabály is bemutatandó. Szövetkezetek által üzemben tartott szesz­főzdékre vonatkozó folyamodványoknak a fentebb foglalt adatokat nemcsak a szeszfőzdére, hanem a szövetkezet minden egyes tagjának mezőgazda­ságára kiterjedőleg is kell tartalmaznia. A mennyiben az illető mezőgazdasági szesz­főzde oly szeszfinomitóval van kapcsolatban, mely szeszfinomitó szabadraktárrá nyilváníttatott, az il­letékes pénzügyigazgatóság végzésével igazolni tartozik a kérelmező azt is, hogy saját vagy az idegen tetmelésü szesz finomítását is eszközli e ? Az a körülmény, vájjon a szeszfőzdével helyi ösz- szeköttetésben leyő szeszfinomitó szabad raktárrá nyilváníttatott, az illetékes pénzügyigazgatóság végzésével igazolandó. A mezőgazdasági szeszfőzdéknek az ezen tör­vényben említett kedvezményekben való részesítse iránti kérvények közvetlenül a földmivelésügyi m, k. ministerhez nyújtandók be. (Folytatjuk.) T- Zemplen-vdrmeqye köziq. érd. bizottságától. 380—126. érd. 900. Olvastatott a földmivelésügyi m. kir. mi­nister őnmga 10,002/1—4. számú intézvénye, melylyel az erdősítési jutalmakra kitűzött pá­lyázatot leküldi. A „Zemplén“-ben leendő közzététel végett a kiadóhivatalnak megküldetik. Kelt T. Zemplén-vármegye közig- érd. bi­zottságának S.-A.-Ujhelyben, 1900. évi április hó 12-én tartott ülésében. Szerviczky Oön, közig. érd. biz. elnöke. Másolat. Magyar kir. földmivelésügyi Minister. — 10,002/1—4. szám. — Az idecsatolt pályázati hirdetést tudomásvétel és saját részéről való, megfelelő hirdetés végett közlöm. — Budapest, 1900. február hó 23-án. Darányi s. k. — Pá­lyázat erdősítési jutalmakra. Az országos er­dei alapból a magasabb hegységek fensikjainak, tetőinek és gerinceinek, vagy meredek oldalai­nak s közgazdasági érdekből erdészetileg mű­velendő oly területeknek beerdősitésére, melye­ken hegyomlások, hó vagy kőgörgetegek meg­akadályozása, szélvészek és vizek rombolásának, valamint a futóhomok tovább terjedésének meg- gátlása végett az 1879. évi XXXI. t.-c. 165. §-ában megjelölt erdősítés közgazdasági szem­pontból szükséges, a folyó évre hat nagy ju­talmat és tizenkét elismerő jutalmat tűzök ki és pedig: két elsőrendű nagy jutalmat egyenként 1000 koronára, két másodrendű nagy jutalmat egyenként 800 koronára, két harmadrendű nagy jutalmat egyenként 600 koronára, három első­rendű elismerő jutalmat egyenként 500 koro­nára, három másodrendű elismerő jutalmat egyenként 400 koronára, három harmadrendű elismerő jutalmat egyenként 300 koronára, há­rom negyedrendű elismerő jutalmat egyenként 200 koronára. — Versenyre bocsáthatók mind­azok az erdősítések, a melyek a folyó évben nem állami költségen foganatosítva lettek, még pedig a nagy jutalmakra, ha egy tagban leg­alább 25 (huszonöt) k. holdra, az elismerő ju­talmakra pedig, ha egy vagy két tagban leg­alább 10 (tiz) k. holdra terjednek. — Verse­nyezhetnek erdőbirtokosok, birtokos testületek, polgári-, egyházi-, vagy úrbéres községek s il­letve erdőtisztek, kiknek költségén s illetve kik­nek tanácsa szerint és felügyelete alatt az er­dősítés teljesittetett — feltéve, hogy a jutalom odaítélésének idejében azok az újból létesített és jutalmazott erdőnek még birtokában van­nak, illetve azt erdőtiszti minőségben kezelik s a beerdősitett területet a beerdősités biz­tos sikerének elősegítése végett a folyó 1900. évtől, vagy az első munkálatoktól kezdve a jutalom odaítélésének idejéig állandóan gon­dozták, a versenyző területen netalán pótlólag szükséges újabb erdősítési munkálatokat is éven­ként foganatosították s a létrejövő erdőnek az erdősitvény 2, illetőleg 4. §-a szerint való ke­zelése iránt intézkedtek. — A jutalmak az 1905. évben fognak odaitéltetni s a jutalomdij két­harmadrésze az erdősítés költségeit viselő erdő- tulajdonost, egy harmadrésze pedig az erdősí­tést teljesítő erdőtisztet fogja illetni. — A ju­talmakat az országos főerdőmester, vagy helyet­tesének elnöklete alatt erdőtisztekből alakított öttagú bizottság Ítéli oda az erdősítés sikerének beigazolása után a teljesített erdősítés közér­dekű becsének sorrendje és minősége szerint. A biráló-bizottság Ítéletének alapjául szolgálnak az illetékes közigazgatási erdészeti bizottságnak s illetve a kir. erdőfelügyelőnek a versenyre bocsátott erdősítések felett adott javaslatai és a biráló-bizottság részéről esetleg teljesítendő helyi szemlék. — Á kik a kitűzött jutalmakra pályázni kívánnak, azok a folyó év tavaszán történő erdősítést legkésőbb folyó év július hő végéig, a folyó év őszén történő erdősítést pe­dig legkésőbb folyó évi december hó 25 ig az erdősítés helyének, telekkönyvi számának, a te­rület nagyságának (k. holdakban) az erdősí­tésre használt fanemek illetve fanemeknek s utóbbi esetben azok elegyarányának pontos meg­jelölése mellett nálam jelentsék be. A pályázati feltételek meg nem tartása a versenyből való kizárást vonja maga után. — Budapest, 1900. évi február hó. Földmivelésügyi m. kir. minister. T. Zemplén-vármegye törvényhatósági bizott­ságának S.-A.-Ujhelyben, 1900. évi május hó 19-én tartott közgyűléséből. 202/6951. sz. Olvastatott a belügyi minister őnmlgának f. évi 15422. szám alatt kelt intézvé­nye, melylyel a vármegye módositoti ebtartási szabályrendeletét jóváhagyási záradékai ellátva leküldi. A módosított ebtartási szabályrendelet a „Zemplén“ hivatalos lap utján közhírré tétetni és a 10 járási főszolgabíró annak végrehajtására utasittatni határoztatott. A szabályrendelet eredeti példánya a vár­megye levéltárába leendő elhelyezés céljából a főlevéltárnoknak kiadatik. Kmft. Jegyzetté: Kiadta: Dókus László, Dókus Gyula, II. aljegyző. főjegyző. 202/6951. sz. Ebtartási szabályrendelet. I. Az ebadó megállapítása. 1. §. Az összeírást megelőző évben világra jött és ennél idősebb minden kutya az alábbi kivételekkel ebadó (dij) alá esik. Ezen ebadó (díj) egy-egy évre a következőkben állapíttatik meg: 1. Kedvtelésből tartott u. n. luk­szuskutyáért ................................3 frt. 2. Vadászkutyáért (vizsla, agár, kopó)..........................................1 “ 3. Házőrző vagy mészáros kutyáért. 1 “ Adó nem fizettetik: a) A község (város) területén minden nyáj után egy pásztor kutyáért. b) A község területén általában, valamint a bel területén, de a község utcáitól félreeső, külön álló helyen levő minden udvarhoz egy- egy házőrző kutyáért. c) A cs. és kir. közöshadsereg, a m. kir. honvédség és m. kir; csendőrségnél katonai il­letve csendőrségi szolgálati célokra tartott és a már beoktatott, valamint az oktatás alatt álló ebekért ebadó hasonlólag ki nem vethető. Az egynél nagyobb számban tartott az a, b., és c. pontok szerint adómentesnek minősí­tett kutyáktól is azonban a lukszuskutyákra meg­állapított adó fizetendő. II. Az ebadó kivetése, beszedése, kezelése. 2. §. Az ebadó kivetésének alapját az ösz- szeirás képezi. Az összeírás évenként július hónapban, kis­községekben az elöljáróság (körjegyző) nagy községekben az elöljáróság kiküldöttje által tör­ténik. Mi végből köteles mindenki az előrre köz­hírré teendő 8 napi határidőben — a birtoká­ban levő ebeket — azok számának, minőségének (I. 1. §-át) megjelölése mellett — bejelenteni és a bejelentést lakásának pontos jelzése mellett sajátkezüleg aláírni, az ide vonatkozó űrlappal az érdekeltek hivatalból láttatnak el, Írni nem tudók a bejelentést élő szóval is megtehetik, mely esetben az üzlapot az ebtulajdonos bemon­dása szerint a községi jegyző (vagy kiküldötte) köteles kitölteni. A ki időközben jut kutyájának birtokába, tartozik 3 nap alatt az előző bekezdésben érin­tett bejelentést megtenni. A ki az összeírás után egy féléven belől szerez kutyát, az egész, a ki fél év letelte után jut kutyának birtokába, az évi dij felét tartozik fizetni, kivévén azon esetet, ha a kutyáért az előbbi tulajdonos ezt igazolja. A kinek adó alá felvett kutyája évközben elvész, más kutyát adófizetés nélkül tarthat, ha­sonlólag az, a ki oly kutyát szerez vagy bir, mely után az adó az ország bármely más köz­ségében már lefizettetett, újabb tartózkodási helyén ebadóval meg nem róható: ezen körül­mény az alább érintett összeírás „Jegyzet“ ro­vatában felemlitendő. A bejelentési űrlap mintája a ./■ alatt mel­lékeltetik. 3. §. Az ürtapok beérkeztével az elöljáró­ság, nagy községben a hatósági kiküldött, az egyes bejelentések tartalmát az összeirási kimu­tatásban egyenkint bevezeti, az illető rovatban (lásd b. alatti mintát) a kivetendő dij összegét is javaslatba hozza. Az összeírás előre közzéteendő 3 napon át a községházánál közszemlére kiteendő, mely idő alatt beérkező netáni felszóllalásokhoz képest az összeírás helyesbítendő lezáradó, aláírandó és 8 nap alatt a bejelentési lapok visszatartása mel­lett a járási főszolgabíró utján a thatósághoz 3 példányban felterjesztendő. Az összeírás után szerzett és a tulajdonos által a 4. §, értelmében 3 nap alatt bejelentett kutyára vonatkozólag az elöljáróság az összeí­rást esetről-esetre pótlólag készíti el és terjeszti fel a fentebbi módon a központhoz. (Folytatjuk.) 2025. I—900. A homonnai j. főszolgabírójától. Pályázati hirdetmény Az alábbi újonnan szervezett anyakönyvve­zető körjegyzői állásokra pályáza'ot hirdetek s felhivom a pályázni óhajtókat, hogy az 1883 évi I-ső t: c : 6. §-ában kívánt s eddigi alkalmazta­tásukat igazoló hatósági bizonyítványokkal felsze­relt kérvényeiket hozzám június hó 25-ig annál inkább beadják, mivel a később beadott folya­modványok figyelembe vétetni nem fognak. I. Homonna-vidéki körjegyzőség: Homon- na-Bresztó, Helmeczke, Jeszenő, Kohanócz, Kud- lócz, Peticse és Porubka községek részéről fize­tendő 1112 korona, az állami hozzájárulás 488 ko­rona, összesen 1600 korona összjavadalmazással, Székhelye: Homonna. II Koskóczi körjegyzőség: Dedasócz. Han- kócz, Izbugya-Hosszumező, Tót-Jablonya, Koskócz, Tót Kriva, Homonna-Rokitó és Izbugya Rokitó községek részéről fizetendő 1124 korona, állami hozzájárulás 476 korona, összesen 1600 korona összjavadalmazással. Székhelye : Koskócz. A homonna-vidékire a választás június hó 27-én, d. e. 9 órakor. Homonnán a városházá ta­nácstermében, és a keskóczira junius hó 28-án, d. e. 9 órakor, az ottani anyakönyvi hivatalban fog megejtetni. Ezen kívül pályázatot nyitok a 600 — 600 koronával rendszeresített csebinyei, nagy-kemen czei és koskóczi segédjegyző — anyakönyvvezető helyettesi állásokra is ugyancsak június hó 25-ig adott határidővel azzal, hogy okleveles jegyzők előnyben részesittetnek. Homonnán, 1900. évi június hó 2-án. Haraszthy Miklós, főszolgabíró.

Next

/
Thumbnails
Contents