Zemplén, 1900. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)
1900-01-21 / 3. szám
házának tűzbiztosításáért kapott pénzösszeg. Ezt keresték az ismeretlen betörők, a mit meg is találtak és a jó prédával odébb állottak A csendőrség akkoriban a legszélcsebbkörü nyomozást meg is indította, de sikertelenül. Végre 5 évi titokban folytatott nyomozás után sikerült a tetteseket átadni az igazságszolgáltatásnak. * Állami anyakönyvi kimutatások. A kis-rozvágyi anyakönyvi kerületben 1899. évben született: 115, meghalt: 79 egyén, házasságot kötött: 23 pár. — A józseffalusi anyakönyvi kerületben 1899. évben született: 91, meghalt 69 egyén, házasságot kötött: 19 pár. — A bélyi anyakönyvi kerületben 1899. évben született 149, elhalálozott 78 egyén, házasságkötés 28 volt. — Az ondi állami anyakönyvi kerület 1899. évi anyakönyveibe bejegyeztetett 99 születés, 10 házasság és 66 halálozás esete. * Állami anyakönyvi statisztika. A sá- toralja-ujhelyi állami anyakönyvi hivatalnál 1900. jan. 13-tól 1900. jan. 20-ig a) házasságot kötött: 3 pár; b) kihirdettetett: 4 egyén; c) Bzületési anyakönyvi bejegyzés volt: 15 esetben ; d) elhalálozott: 6 egyén. Yármegyei Hivatalos Rósz. 32742/99. sz. T. Zemplén- vármegye alispánjától. A 10 tőszolgabirónak és S.-A.-Ujhely polgármesterének. Az állami italmérési jövedékről szóló 1899. évi XXV. t.-c. 37. §-a alapján az italmérés- nél és italelárusitásnál követendő egészségügyi rendszabályok az azok áthágására kiszabandó büntetések, valamint a rendőri és orvos-rendőri felügyelet gyakorlása tekintetében a nmpu. m. kir. belügyministerium által folyó évi 78543. szám alatt kiadott rendeletét másolatban tudomás, miheztartás és miután ezen rendelet az idézett törvénnyel egyidejűleg 1900. évi január hó 1-én lép hatályba, oly felhívással adom ki, hogy annak pontos végrehajtásáról gondoskodjék. S.-A.-Ujhely, 1899. december 16. Matolai Etele, alispán. Másolat. 78543/r. e. sz. Magy. kir. belügyminister. Rendelet az italmérésnél és az italárusitásnál követendő egészségügyi rendszabályok és az ezek áthágására kiszabandó büntetések, valamint a rendőri és orvos-rendőri felügyelet gyakorlása iránt. A szeszes italoknak az 1899. évi XXV. t.-c. alapján való kimérésénél és kismértékben való elárusitásánál követendő egészségügyi rendszabályok, az azok áthágására kiszabandó büntetések, valamint a rendőri és orvos-rendőri fel ügyelet gyakorlása tekintetében az 1899. évi XXV. f-c. 37. §-ában nyert felhatalmazás alapján a m. kir. pénzügyminister úrral egyetértő- lég a következőket rendelem: I. FEJEZET. 1- §Általános határozatok. Az italmérési és elárusitási üzletek felett gyakorlandó felügyeletről. A szeszes italok kimérésével és kismértékben való elárusitásával foglalkozó üzletek és vállalatok a közegészségügyi, továbbá közerköl- csiségi és közrendészeti tekintetekből megállapított s a következőkben foglalt szabályok megtartására szigorúan kötelezvék. E kötelességük teljesítésének ellenőrzése céljából az említett üzletek és vállalatok a köz- igazgazgatási hatóságok rendőri és orvos-rendőri felügyelete és ellenőrzése alatt állanak s az illető üzletek és vállalatok tulajdonosai tűrni és megengedni tartoznak, hogy a magukat kellően igazolt hatósági közegek a következő határoz- mányok, valamint az ezek kiegészítéséül kiadott kormányrendeletek és törvényhatósági szabályrendeletek rendelkezéseinek kellő megtartása felől maguknak bármikor meggyőződést szerezhessenek. 2. §. A felügyeleti ellenőrzési jog terjedelméről. A jelen rendeletben szabályozott felügyeleti és ellenőrzési jog kiterjed az 1899. évi XXV. t.-c. értelmében a sz( szes italoknak korlátlan, vagy korlátolt kimérésével és kis kismértékben való elárusitásával foglalkozó összes engedélyesekre. Mindezekre nézve a jelen rendelet határozmá- nyai, valamint az azokban szabályozott felügyeleti és ellenőrzési jog csak annyiban bírnak ha- tálylyal, a mennyiben az illetők, mint szeszes italok kimérői, illetve kismértékben elárusítói jelentkeznek ; ha azonban az illető engedélyesek ezen foglalkozásukon kívül akár ugyanazon, akár más helyiségekben más foglalkozást, illetve ipart is gyakorolnak, ezen foglalkozásuk, illetve iparukra nézve továbbra is az iparról szóló 1884. évi XVII. t.-c. valamint esetleg egyes másnemű foglalkozásokról szóló törvények, illetve, az ezeket kiegészítő vagy helyettesitő kor- mánvrendeletek, avagy szabályrendeletek ha- tározmányai alatt állanak. 3. §. A felügyeletet és ellenőrzést gyakorló hatóságok. Az előző §-okban említett felügyeletet, illetve ellenőrzést gyakorolják első sorban kis és nagy községekben, kivéve azon községeket, a melyekre a budapesti államrendőrség hatásköre kiterjed, az illető kér. kapitányság, rendezett tanácsú és törvényhatósági joggal felruházott városokban a rendőrkapitányságok, Budapesten pedig az 1:593. évi XXXIII. t.-c. 20. §-a értelmében a kerületi elöljáróságok, a melyeket a most idézett törvénycikk 26. §-a értelmében a fővárosi rendőrség működésűkben támogatni köteles. Ezen hatóságok és azok közegeinek eljárását a felettes hatóságok, illetve hatósági közegek szigorúan és a felügyeletnek esetleg személyesen való gyakorlása által a felügyeletet és ellenőrzést hatályosabbá tenni tartoznak. Az eljáró közigazgatási hatóságok mellett szakértő közegek gyanánt működnek a községi és körorvosok, továbbá a járási, illetve tiszti orvos és törvényhatósági tiszti főorvos, Budapesten a kerületi tiszti orvosok. Ezek mellett a pénzügyi közegek is jogo- sitvák és kötelezvék a jelen rendeletnek a szeszes italok kimérésével és kismértékben való elárusitásával foglalkozó vállalkozók által való pontos megtartására felügyelni, illetve azt ellenőrizni. Az egyes eljáró hatóságok, illetve közegek teendőit részletesen a jelen rendelet 24—29. §-ai szabályozzák. A felügyeleti és ellenőrzési jog gyakorlása alapjául az a nyilvántartás szolgál, melyet a közigazgatási hatóságok az italkirnérésre, vagy kismértékben való elárusitásra szóló engedéllyel biró felekről vezetni tartoznak. Ezen nyilvántartásra kötelezett közigazgatási hatóságok: Budapesten az államrendőrség és a kor. elöljáróságok, azokban a községekben, a melyekre a budapesti államrendőrség hatásköre kiterjed a budapesti államrendőrség és az illető járási főszolgabíró, törvényhatósági joggal felruházott városokban a rendőrkapitány, rendezett tanácsú városokban a rendőrkapitány és a tanács, 'egyébb helyeken pedig a főszolgabíró, mely hatóságokkal a kiszolgáltatott italmérési é 3 kismértékben való elárusitásról szóló engedélyeket az illetékes m. kir. pénzügyigazgatóság az 1899. évű XXV-. t.-c. 7. §-a értelmében esetről-esetre közölni tartozik A kimérési engedély megszűnéséről, vagy megvonásáról a m. kir. pénzügyigazgatöság az illetékes közigazgatási hatóságot hasonlólag értesíteni tartozik. A közigazgatási hatóságok által vezetendő eme nyilvántartások pontos vezetése a hivatal vizsgálatok alkalmával a szokott módon ellenőrizendő. A nyilvántartás adatait az illető közigazgatási hatóságok, egyrészről orvosi szakközegeikkel, másrészről rendőri közegeikkel, különösen pedig a főszolgabirák, a pénzügyigazgatóságok által tudomásukra hozott adatokat az egyes községekkel közölni tartoznak s felügyelnek arra, hogy az említett közegek az illetékességük alá tartozó összes engedélyesekről mindig pontos tudomással bírjanak. II. FEJEZET. 4. §. A közegészségügyi és orvosrendőri felügyeletről. Az italmérési és orvosrendőri üzletekre háruló tilalmakról. Megromlott vagy az egészségre és életre, közvetlen használat által veszélyessé válható, továbbá undort okozó italnemüeknek — a bornak és — a 2 §-ban jelzett engedélyesek által való tartása és elárusitása s az emberi egészségre ártalmas anyagokból készült edényeknek italok készítésére és tartására való használata valamint az italnemüeknek hamis név vagy hamis cim alatt való forgalomba hozatala tilos. Hamis név alatt árult italnak az tekintendő, melynek minősége és alkatrészei nem felelnek meg annak az elnevezésnek a mely alatt az illető ital áruba bocsáttatik. Hamis cim alatt árult szeszes italnak az tekintendő, mely más termelőnek vagy gyárosnak neve alatt, mint a ki az italt termelte hozatik forgalomba. Az italmérő azonban saját neve alatt adhatja a szeszes italt akkor is, ha nem saját termése. Itt megjegyzem, hogy bornak hamis név vagy hamis cim alatt való forgalomba hozatalát az 1893. évi XXIII. t.-cz. tilalmazza és hogy az ezen tilalom megszegése, illetőleg bornak az idézett t.-cz által tiltott minőségben vagy módon való forgalomba hozatala esetén az engedélyesekkel szemben követendő eljárásra nézve kizárólag az idézett törvényezikk, illetve az annak végrehajtása iránt 1897. évi augusztus 23-án 53,850. sz. a. kiadott kereskedelemügyi ministeri rendelet határozmányai irányadók. 5. §/ A tilalmak megtartásának ellenőrzéséről. A 3. §. értelmében az ellenőrzés és felügyelet gyakorlására hivatott hatóságok és azok közegei éber felügyeletet tartoznak gyakorolni arra nézve, hogy a 2 §-ban jelzett engedélyesek, a 4. §-ban felsorolt tilalmakat át ne hágják. E célból az említett hatóságok s azok közegei az engedélyeseknél eladásra szánt szeszes italnemüeket időnként, az üzlet nyitva tartásának ideje alatt, bármikor, különösen pedig akkor, ha arra nézve, hogy valamely engedélyesnél az előző 4. §. szerint tiltott szeszes italok lehetnek, alapos gyanujok merül fel, vagy erre nézve feljelentés történik, úgy nemkülönben az ital- nemüek tartására és készítésére rendelt edényeket is megvizsgálni és a vizsgálat eredményéhez képest az alábbiak értelmében eljárni kötelesek. 6. §. Eljárás az egészségre ártalmas szeszes italok kimérése és elárusitása, valamint egészségre ártalmas anyagokból készült edények használata esetén. Ha a felügyeletet gyakorló közigazgatási hatóságok illetve közegek az előző § értelmében tartott vizsgálat alkalmával az emberi egészségre ártalmas szeszes italokat vagy szeszes italok készítésére és tartására rendelt, az egészségre ártalmas anyagokból készült edényeket, illetve gyanúsnak letsző italnemüeket és edényeket találnak, erről a szakértői szemle megtartása végett a szakértő közeget haladéktalanul értesítik. Szakértő közegek a 3. §-ban említett községi és körorvosok, vásárok, búcsúk és egyéb sokadalmak alkalmával gyakorolt kimérések tekintetében pedig nagyobb városokban szakértőknek tekinthetők a vásári felügyelők is, ha ebbeli ismereteikre nézve az erre kirendelt bizottság előtt vizsgát tettek. Oly esetben, midőn a szakértői szemle megtartásáig, a kérdéses szeszes italok eltávolítása, megmásitása vagy megsemmisítése vélelmezhető, abból a vizsgálatot tartó közegek mintát vesznek, ezt hivatalos pecsétjükön kívül lehetőleg a tulajdonos pecsétjével is lezárják és a szakközegnek átadják. Az egészségre ártalmas anyagokból készült vagy gyanús edények ily esetben a szakértői szemle megtartásáig községi őrizetbe vehetők. A szakértő közeg a közigazgatási hatóságtól a fentiek értelmében vett értesítés után a gyanús tárgyakat szemle, illetve vizsgálat alá veszi s ennek eredményét az illető közigazgatási hatósággal a további eljárás foganatosítása végett tudatja, mely az egészségre ártalmasnak talált tárgyakat lefoglalja Kivételesen, különösen ha a szakértő előzetes értesítésével és véleményének meghallgatásával járó késedelemből veszély származnék, a közigazgatási hatóság a gyanús tárgyakat a szakértő közeg előzetes meghallgatása nélkül is lefoglalhatja; ámde a lefoglalásról a szakértő közeget azonnel éresiteni tartozik, ki a lefoglalt tárgyak megvizsgálására haladéktalanul megjelenni köteles. Ha a szakértő közegek közvetlenül szereznek tudomást arról, hogy a 2. §-ban jelzett engedélyesek valamelyike az egészségre ártalmas italokvagy az egészségre ártalmas anyagból készült edények birtokában van, az illető köz- igazgatási hatóságot a lefoglalás teljesítése végett azonnal értesítik. (Folytatjuk.) 230/900. I. sz. S -A.-Ujhely város polgármesterétől. Hivatalos hirdetmény. A nagyméltóságu földmivelésügyi m. kir. minister ur 103803/99. sz. alatt keit rendeletével A legnagyobb kényelemmel berendezett 14 vendégszobával. 12 líra. való kényelmes istálló. El bő 3r@s3.d-ii jó xxiagyar Kitűnő valódi kerti és hegyaljai borok. S.-A.-Ujhely, Rákóczy utcza.
