Zemplén, 1900. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)

1900-06-03 / 22. szám

1900. június 3.

I. Melléklet a „Zemplén"* 22. számához.

Azután — következhetik, a mint hogy következik is az „ugorka-idény.“

A hét története ez:

*

Szombaton, május 26-án „Orfeusz a pokolban,“ Offenbach kedves zenéjű operetjét adták, közepes sikerrel, mert a szerepek mindenike nem volt. ahhoz értő kezekben — Halmayné (Euridike) éneke elragadó szép, mint mindig, de biz’ termetbeli mérete nem stilizált az Euridike isteni mivoltjával. — Nemigy Lévay Sárika, ki olyan Diána volt, hogy vad- és emberállat egyaránt meghódolt neki. — Benkő Jolán (Júnó) ismételjük, hogy non plusz ultra komika. — Említésre méltó Szatmáryné (Közvélemény) is. — A férfiak közül Ferenczy (Plútó,) Tisztay (Jupiter) jók voltak. — Gabányi László (Stix) a nyöszörgő szerelmes Jankót kitünően alakította. A kar gyéren volt képviselve — az istenek kirándulást tettek talán?

Vasárnap, május 27-én, két előadás. Délután megismételték a „Babszem Jankó“-t a gyermekek ujongó örömére. Este az „Ezer év“ látványos (?) színmű, mely a vidéki nagyobb színpadokon is csak közepes sikert érhet el, hát még a mi harmadrendű színpadunkon ? Jó Verő Györgyben, a darab szerzőjében, a mint látványosságait a nevetségességig eltorzították, a Vert Györgyöt szántuk. A társulatnak kiválóbb erői a „Honfoglalás“, a „Hittérités“, a “Tatárjárás“ stb. stb. cimü képekben iparkodtak élet- és korhű ábrázolói lenni a darab lelkének, mely azonban beleveszett a ködös szürkeségbe és nem tudott tetszetőssé válni a látványosság kaleidoszkópjában. Úgy látszik, hogy Halmay az ilyen hazafias látványosságok színre hozatalában ó-kori elvet vall, hogy t. i. nagy dolgokban akarni elég!

Hétfőn, május 28-án, az „Ezer év“ másodszor, megint szép számú közönség előtt.

Kedden, május 29-én, a „Cigánybáró“ helyett, mely Barts Aranka tartós betegsége miatt eljátszhatatlan volt, a „Szultán“ operet ment Guthy Saroltának, a Rakodczay-társulat számottevő tagjának vendégfölléptével. — A nézőtér szépen megtelt. És Ujhelytől különösen szép dolog ha, mint ma is történt, szülöttje iránt személyválogatás nélkül kimutatja rokonszenvót. A vendég (Szelim szultán) határozottan vonzó színpadi alak, kiben könnyű felismerni, s úgyszólván az első tekintetre, a nem hétköznapi intelligenciát, JJa mi már „prima vista“ figyelmet érdemlő becsvágynak az ösmertető jele; hanem azon felül Guthy Saroltának az énekhangja is kellemesen csendül, skálája elég terjedelmes, játéka meg éppenséggel behízelgő. Mindezek, párosulva igyekezettel, nem megvetendő, de igen is értékelendő utravalók a Parnasszus meredekein. Megjelenésekor a kedves kisasszonynak szép virágcsokrot nyújtottak fel a színre; később jelenetről jelenetre élénkebbé fokozódott tapsokkal is jutalmazták játékát, énekét, a mi mind igy együtt szép sikert jelentett. Guthy Sarolta a hová megy mindenütt hálásan eldicsekedhetik majd vele, hogy az ő kedves szülővárosában ilyen rokonszenves fogadtatás volt osztályrésze. — Lévay Sárika ma eszményi szép, éneke, játéka is elbájoló volt. Egy cseppet sem furcsa, hogy oly hamar rabjává tette az inyenckedő szultánt. Ma tüntetőén sok tapsot aratott. — A „rettenetes“ meg a „kellemetes“ két basa, t. i.

bölcs Touriri a várost kétség nélkül elárasztja majd.

Nos, másnap reggel, mikor a bölcs Touriri fölébredt, első tekintete nejére esett, ki még mélyen aludt, de nagyhirtelen, mintha valami titokszerü hatalom űzte volna, fölugrott, az ablakhoz rohant, ledobta magát és a kövezett udvaron feje szétlocscsant. (Touriri egy szót sein szólt.)

Mikor Touriri az utcára kilépett, egy sereg koldus vette körül. Egy durva szót sem szólt hozzájok, sőt tárcáját elővette, mint máskor. De im azok hirtelen halva terültek el mindnyájan.

Tovább ment, de a keresztuton kocsik állották útját. Már türelmét vesztette, mikor a kocsisok üléseikből egyszerre csak halva fordultak ki és a lovak is, mintha egy láthatlan kasza inaikat elszabdalta volna, összeestek.

A színházba ment és ott a tudós Carvilaki- val egy költemény fölött vitatkozni kezdett. A tudós azt állította, hogy Nisami irta, Touriri pedig hogy Saadi, a rózsák költője. Égyszerre csak rosszul lett a tudós és mikor a vígjáték, melyet az este adtak, sikert aratott és tapsvihar zúgott végig a házban, midőn Touriri, ki mint mondám színházi dolgokkal is foglalkozott, épp tapsra határozta magát, midőn a tudós és a szerző hirtelen halállal kimúltak.

Touriri e rémsok mészárlástól megrendülve, haza futott és kétségbeesésében tőrt döfött szivébe.

*

Maitreya, az aizkéta, ugyanez éjjel halt meg.

Tisztay meg Szathmáry is igen jók voltak, — Gabányi László (Ali, háremőr) pedig kitűnő.

Szerdán, május 30-án, a „Diplomás kisasszonyok“ másodszor roppant gyér közönség előtt „exabrupto“ menta „Görög rabszolga“ helyett és a — mint gondoljuk — Halmayné hirtelen rosszul léte miatt. — A nagy fujtatóju Góliátot, a vadállatszeliditő szájhőst, ma Gabányi László ábrázolta, még pedig egészen eredeti, hogy úgy mondjuk ezópusi, helyesebben oroszláni tónussal és bravúros felfogással. — Lévay Sárika énekének felét elnevetgélte, játékát elnagyolta. Ej, ej!! A haldokló szezon végén kezdünk tubs túl „kedélyesek“ lenni.

Csütörtökön, május 31-én, F. Lányi Irma jutalomjátékául Jókai Mór regényes drámáját „A fekete vér“-t adták, őszintén sajnáljuk, hogy nem nagyobb közönség előtt. — A jutalmazan- dót megjelenésekor szives taps fogadta, tisztelőinek zártabb köréből pedig drágaságot kapott emlékül. Lányi Irma (Coruina színésznő) végre igazi szerepkörében forgott ma előttünk és igy elösmeréssel szólhatunk értelmes játékáról, öltözéke is ízléses volt, de éppen nem korhű. — Remek alakításával Lányi mellett kitűnt kedves komikánk, Benkő Jolán (Manga), ki a cigányasz - szonyt hamisittatlan faji jelleggel másolta né- zősége elé, a miért minden jelenete után falrengető taps zudult felé. — Halmay (Lenke Simon báró) a fekete vérü fiút élethűen ábrázolta. — A többi szereplő sem rontotta az összhatást. Különben a regénynek pompás „Fekete vér“ mint színdarab nálunk is, másutt is csak közepes sikert ért el.

Pénteken, június hó 1-én, zónaelőadással, a szezonban másodszor „Az aranylakodalom“ igen gyér látogatottságnak örvendett. — Nem értjük Halmayt: miért nem pihenteti az olyan darabokat, mint ezt is, milyenekkel a közönség már torkig jól lakott. Fárasztják azok, s pedig céltalanul, a színészt és közönséget; de sőt, erdélyiesen szólván, fárasztja a kasszát is, a mi pedig épp ellenkezőjét jelenti a teli állapotnak. Reméljük is, hogy pünköst szent ünnepeinek két délutánján, a mikor „dolce far niente“ után vágyik még a Wertheim is, pihenőt ad színészeinek.

Szombaton, június hó 2-án, Fedák Sárika k. a. a budapesti népszínház elsőrendű operet- primadonnájának első vendégjátékául „A gésák vagy egy japáni teaház története,“ operet.

Ma, vasárnap, este 8 órakor mérsékelten felemelt helyárakkal Fedák Sárika kisassz my második vendégfellépéseül: „Szép Heléna“ Offenbach operetje.

Ezekről a jövő számban. a pb.

*

Jövőheti műsor : Hétfőn, június 4-én este 8 órakor, Fedák Sárika bucsufellépteül: „A kis alamuszi,“ operet. — Keddre, jún. hó 5-ére hátratolódva, lesz a Barts Aranka jutalomjátékául „Rip van Winkle“, ez a kedves zenéjü operet. — Szerdán, június hó 6-án itt először: „A jó parthie“ eredeti énekes vígjáték. Irta: Mericzayné-Karossa Irma, kedves földink, a magyar szépirodalom terén is előnyösen ösmert Írónő. így csak természetes, hogy A jó párti iránt, melynek előadásán az írónő is jelen lesz, széles körökben nagy az érdeklődés. — Csütörtökön, június hó

7-én, Lévay Sárika jutalomjátékául itt először: „Eszter“ dalmű.

Mindketten megjelentek Ormuzd előtt.

Az aszkéta igy gondolkozott:

— Nem fogom bánni, ha ez az ember érdemszerint bűnhődik, hamis erényét a perzsák elég soká úgy csodálták, mint az enyémet, végre azonban leleplezve, bűnt és megszámlálhatatlan gyilkosságot követett el.

De Ormuzd jóságos mosolylyal fordult Touririhez :

— Derék Touriri, te valóban jó becsületes ember voltál, szelíd szolgám, jer, lépj be a paradicsomba.

— A tréfa eléggé csípős, mondta az aszkéta.

— Soha életemben nem voltam komolyabb, mondta Ormuzd. Te Touriri, nőd megsemmisítését kívántad, mert nem volt szelíd és nem volt többé szép, — a koldusok halálát, mert alkalmatlankodtak és utálatosak voltak, — a kocsisok és lovak kínlódását, mert unalmas várakozásra kényszeritettek, — a tudós Carvilakiét., mert nem volt veled egy véleményen, — a vígjáték szerzőjét, mert nagyobb sikere volt, mint neked. Mindeme kívánságok tökéletesen természetesek. A gyilkosságok, a mikkel Maitreya téged megvádol, akaratodon kívül csak első gondolatod hatása, ennek a gondolatnak senki sem állhat ellen. Szerencsétlenségünkre gyűlöljük azt, a mi bánt, szerencsétlenségünkre a kiket gyűlölünk, azoknak megsemmisülését kívánjuk. Természetünk önző. Önzésnek a neve rombolás. A legjobb ember szivében eleinte gonosz és ha a halandónak hatalom adatnék, hogy első gondolata akarata ellenére is teljesedjék, a világ nemsokára

Különfélék.

— T. olvasóinknak boldog pünkösti ünnepeket kívánunk!

— Személyi hírek. Berczelly Jenő, a kassai kir. tábla elnöke és Raisz Andor dr. kir. ítélőtáblái bíró a múlt héten Ujhelyben időztek és hűségesen végig hallgatták az az napi esküdtszéki tárgyalás. — Dókus Ernő, az újhelyi kér.

o. gy. képviselője, tegnapelőtt Ujhelyben időzött. — Szendrey János dr. az ős-régészeti és embertani társulat tudós titkára, az „Adalékok Zem- plén-vármegye Történetéhez“ c. tört. folyóiratnak is munkatársa, mint értesülünk, vármegyénk területén éspedig Megyasszó községben, az Árpád-kori eredetű, ma ev. ref. templom környékén tudományos érdekű ásatásokkal foglalkozik. Társaságában van Schmidt tanár is Budapestről, ki a megyasszai, ev. ref., eredetképp román Ízléssel épített templom] mennyezetén még felismerhető festésnek ősmagyar motívumokból fogalmazott díszítményeit rajzolja nagy műgonddal es a m. kir. iparművészeti múzeom számára. — Kapás

L. Aurél, S.-A.-Ujhely város főjegyzője, t. barátunk és munkatársunk, megrongált egészsége helyreállítása céljából Budapestre, onnan Váczra utazottt. — Molnár Károly honvéd-hadnagy kezelőtiszt Ujhelyből Nagy-Kanizsára áthelyeztetett. A derék katona, ki a polgári társaságban is kedvelt egyéniség volt, a múlt héten búcsúzott el tőlünk.

— Ünnepi követ. A sárospataki főiskola S.-A -Ujhelybe, a pünkösdi ige hirdetésére, Bak- say Isvánt küldötte ki ünnepi követül, kit is bizalommal ajánlunk a hittestvérek atyafiságos szeretetébe.

— Előlépetetések. A s.-a.-ujhelyi kir. tvszék területen előléptek a VII. fiz. o. első fokozatába: Major István és Keresztessy Lajos törvsz. bírák; — a VII. fiz. oszt. 2-ik fokozatába: Görgey Gyula jbiró és Képes Gyula törv.- széki biró; — a Vili. fiz. oszt. 1-ső fokozatába: Matyasovszky Mór n.-miliályi és Dezső Sándor liomonnai jbírák; — a IX fiz. oszt. első fokozatába : Lövik Gusztáv varannai, Osváth Ferenc s.-a.-ujhelyi jbírósági albirák és Dékány János kir. alügyész, a IX. fiz. oszt. 2-ik fokozatába: Mészáros István s.-a.-ujhelyi, Ordódy Aladár homonnai és Garbinszky Sándor n.-mihályi al- jbírák ; a X. fizet. oszt. 2-ik fokozatába: Wittenberger Artur trvsz. jegyző; aXI. fiz. oszt első fokozatába : Szemere Dezső Irvsz. aljegyző.

— Kinevezés. Puky Árpád p. ü. számtiszt számellenőrré kineveztetett.

— Áthelyezés. Geőcze Andor pénzügyigazgatósági számellenőr t. barátunk Ujhelyből Budapestre helyeztetett át. Gratulálunk!

— Esküvő. Gnädig Lipót kir. mérnök, tisztelt barátunk és munkatársunk f. hó 9-én esküszik örök hűséget Nagy Ica kisasszonynak, özv. Nagy Béláné sz. Szentgyörgyi Juliska úrnő bájos szép leányának.

— Érettségizők mulatsága. A helybeli főgimnáziomnak érettségiző ifjai í. évi július hó 1-én, a Bock-féle kerthelyiségben, jótékonycélu nyári táncmulatságot rendeznek. A meghívókat e hó közepe táján bocsátják ki. Az „érettségi majális“ mindig a legsikerültebb nyári mulatságok közzé tartozik s a mint értesülünk a kiküldött öttagú bizottság az idén is mindent megnépteleu lenne. Ezt, Touriri, a te példáddal akartam megértetni, mert én az embereket második gondolatuk után ítélem meg, mert ez már egyes egyedül tőlük maguktól függ. E titokszerü adomány nélkül, mely téged akaratod ellenére gyilkossá tett, utolsó napodon te még folytatnád áldást arató életedet. Lám, nem a természeted, de a szived jó volt és ezt kell tekintetbe vennem. Te mindig igyekeztél a szivet, ezt az én szövevényes müvemet, javítani és tökéletesíteni, azért kedves munkatársam, nyitva előtted a paradicsom . . .

— No ez jól megy, szólalt meg Maitreya, hátakkor nekem milyen jutalom jut?

—• Ugyanolyan, felelt Ormuzd, habár azt te nem igen érdemied meg. Te szent voltál, de nem ember többé. Kevélységből sikerült neked első gondolatodat elnyomnod. De ha minden ember úgy élne mint te, akkor az emberiség még gyorsabban kihalna, mint annál a hatalomnál fogva, a mivel Touriri szolgámat egy napra felruháztam. Én meg azt akarom, hogy az emberiség létezzék. Ez mulattat engem, olykor gyönyörködöm is benne. A te törekvésed, nyomorult aszkéta, nem nélkülözött némi szépséget, azért megbocsátom vad tévedésedet... De végezzünk. Touririt szivemre szorítom, mert igazságos vagyok, tégedet is elfogadlak Maiteya, mert jó vagyok.

— De . . . akart szólani Maitreya.

— Szót sem! Én szólottám.

Fordította: W. Janka.