Zemplén, 1900. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)

1900-05-27 / 21. szám

1900. május 27­I. Melléklet a „Zemplén“ 21. számához. lesz felírva, egyszersmind kebleinkbe s utódaink szivébe zárjuk az ő nevét és onnan ez a min­dig nagy tisztelettel említett név: Szabó Jenő (éljenzés) kitöriilhetetlen lesz. Végezetül pedig kívánta az egyetemi gk. ifjúságnak lelkes szó­noka, hogy Öméltóságát, üunepeltünket, a ma­gyarok istene még sokáig éltesse fajunk di­csőségére s a magyar g. katolikusok javára és az ifjúság boldogitására. (^Hosszantartó igen lel­kes éljenzés.) Majd Popovits főmérnök szólalt fel, ecse­telve a római ut fáradalmait s a sokat szenve­dett hittestvérekre, a görög katolikusokra ürí­tette poharát. — Utána Farkas Győző szólalt löl, ki, hittestvérei nevében is, Szabó Jenőnek mondott hálás köszönetét. — A következő szó­nok Újhelyi Andor volt, a ki a beszédben ki­fejtette, hogy ő népe megbízásából s Hajdu- Dorog lakosainak küldetése révén jelenvén meg a mai családias jellegű fényes ünnepen, ő népe, a tősgyökeres magyar g. katolikusok üzenetét és annak jókivánatait tolmácsolva ürítette po­harát Szabó Jenőre, — a ki most körül-belől igy szólott: „Szeretett hittestvérek! Igazán mélyen meghatva s megindulva állok előttetek, midőn látom azt a nemes ragaszkodást, melylyel szent ügyünket felkaroltátok. A minap kaptam leve­let ítómából, Krisztus urunk földi Helytartójá­nak (éljenzés) székhelyéről, a magyar gyóntató Pátertől, ki tudatta velem, hogy ügyünket a szent Kúria legnagyobb emberei, szentegyhá­zunknak legerősebb támaszai jóindulattal vették tanácskozás alá . . . De mi már öregek vagyunk . . . a jövendő munkásság uj erőket igényel, kiknek visszakellesz térni az ős forráshoz, a göröghöz, melyet mi elhanyagoltunk, a mit tennünk nem lett volna szabad; azért, kedves fiaim, rajtatok a sor, hogy e hibánkat helyre­pótoljátok. Legyetek tehát kitartók és munká­sak, használjátok fel az ősforrást s akkor re­mélhetjük ügyünk diadalát. Ezért a gör. kát. egyház fiatalságára, lelkére, az egyetemi ifjú­ságra ürítem poharamát. Isten éltessen titeket!“ (Hosszas éljenzés.) Ezek után K. Rabár Endre dr, az ünnep főrendezője szólalt fel, kifejtvén beszédében a társulás hasznát és feladatát; előadva, hogy minden társadalmi összetartásban élő s egy célért küzdő testületnek van egyesülete. Indít­ványozta tehát, hogy: alakittassék egy gör. kát. egyesület, hogy a jövőben is készek le­gyünk a munkára s vállvetve fáradozzunk e szent ügyért. Azonban, mivel most ünnepelni jöttünk össze, azért e nagyon is fontos ügy le bonyolítására, indítványozza, hogy tegyük ezt meg máskor ; mire ajj jelenvoltak elhatározták, hogy f. hó 30-án d. u. 5 órakor (Yáczi-körui 37. alatt) fognak összegyűlni a „Görög Kato­likus Egyesület“ alapszabályainak megvitatá­sára. Garancsi Mihály az egyházi férfiakat él­tette, kik a zarándoklat igen súlyos fáradalmai­ból is kivették a maguk osztályrészét. Most újra Szabó Jenő vette át a szót, ki­fejtvén, hogy a memorándumot és pedig ennek egyh. részét Székely Bertalan dr. (éljen) és Demkó György dr. (éljenzés) egyet. teol. ta­nárok készítették el, mig a történelmi részt Demkó Kálmán dr. (hosszas éljenzés) főgimn. igazgató és Hodinka Antal dr. cs. és kir. ud­vari hitbizományi könyvtári tisztviselő készítet­ték, kiknek ezen az utón is hálás köszönetét tolmácsolja; mig e díszes albumszerü kiállítá­sért Roskovits Ignácnak fejezte ki háláját. (Él­jenzés), — mire Roskovits festőművész szoká­sos humorával Rabárt éltette. Az összegyűltek Vályi, Firczák és Dro- hobeczky püspöküket üdvözlő távirattal keres­vén fel, a hajnali órákban vettek búcsút az ün­nepeltél, egymástól és az ünneplés színterétől.-A.. Vármegyei ügyek. A közgyűlés második napi, május 16-iki alkalmával szőnyegen forgott ügyek elősorolá- sában, minthogy a közérdekben hozott fonto­sabb határozatokat a „Zemplén“ Hivatalos Része betű szerint közölni fogja, csak a következőkre szorítkozunk: A t. vármegye pénztárában kezeltetett 1899. folyamán, készpénz 627, 146 It 08 kr, ok­mányérték 134,655 ft 72 kr, kiadás volt 436,828 ft 33 kr. s igy maradványul áthozatott 1900-ra 326,973 ft. 47 kr, — Tarczal község képviselőtestületének azt a határozatát, mely szerint a tarczal—báji vici nális küzut kiépítésére 30,000 K. kölcsönt szán­dékozik felvenni, jóváhagyták, — O.-Liszka község képviselőtestületének a szervezési szabályrendeletet, — a varannai csiz­madia-társulatnak alakulási szab. rendeletéit, — Tarczal községnek a tüzrendészeti szab. rende­letet, hogy a kihirdetést igazolja, — Tállya község képviselőtestületének adóügyi jegyzői állás rendszeresítése tárgyában hozott határoza­tát, hogy szervezési szab. rendelettel pótolja, — Szerencs községnek építészeti és szépészeti szab. rendeletét az 1886. XXI, t. c. 25. és 27. §§-ai érjelmében leendő eljárás végett, — Nagy- Mihály községnek szervezése szab. rendeletét pedig, hogy a rámutatott rendelkezéseket módo­sítsa, visszaküldeni rendelte a közgyűlés. E.-Bénye község képviselőtestületének abbeli határozatát, hogy a körből kiválva köz­ségi orvosi állást szervezzen, újabb megfontolás végett visszaadták. — Dobé István betegen fekvő szolgabirónak szabadságidejét 3 hónappal meghosszabbították. A felülvizsgálati javaslatokkal beterjesztett községi költségvetések és számadások lapunk mai számának „Városi és községi ügyek“ c. rovatában vannak felemlítve. Olvastatott a betegápolási alap, 1899. évi felülvizsgált számadásáról szóló áll. választmá­nyi határozati javaslat a minek értelmében a számadás 34,361 ft 36 kr bevétellel, 31,136 ft 27 kr kiadással, következésképp 3225 ft. 09 kr pénzmaradványnyal elfogadtatott és jóváhagya­tott. A bevételek címek szerint igy oszlanak meg; betegápolosi pótadóból (melyben az 1898. évi 13,333 ft 35 krnyi pénzmaradvány is bent foglaltatik) 18,632 ft 35 kr. — téritményekből : 9870 ft. 86 kr; birságból és különfélékből: 5858 ft. 15 kr, Kiadás volt betegápolásra: 25,306 ft. 02 kr. különfélékre: 5830 ft. 25 kr. Mád község képviselőtestülete a jegyző fi­zetését leszállította, mely eljárást azonban a a Közgyűlés, a jegyző felebbezése értelmében jogtalannak és oknélkül valónak találván vál­tozatlanul fentartandónak határozta. A vármegyei utmesterek lakáspénzért fo­lyamodvány, számukra fejenkint s már az 1901. jan. 1-től kijáró 100 K.-t szavaztak meg és a közúti pénztár szerkesztés alá kerülő kölcség- vetésébe felvenni rendelték. A Zemplén-vármegyei uj közkórház épí­tésének előkészítésére kiküldött bizottság be­mutatta a pavillon-rendszerben tervezett épü­letek műszaki iratait, a tervrajzokat — melyek Jendrassik Aladár budapesti épitész-mérnök remekei — és a vonatkozó költségvetést, mely szerint az uj közkórház 823,907 K.-ba kerül és igy a t. vármegye közönsége részéről elvben már megszavazott 500 ezer K.-n felül — beleértve a berendezés kölcségeit is, úgyszintén számításba véve a rendelkezésre álló 80,000 K. összeget is — cc. 300,000 K. hiány mutatkozik, melynek fe­dezetéül szolgálna az országos betegápolás alap­jából az elmebajosok ápolásáért nyerendő állami segedelem. A tervrajzok, melyeket a kir. áll. építészeti hivatal műszaki szempontból, a vm.-i tiszti főorvos pedig közegészségi tekintetből el­fogadásra ajánlottak, a költségvetés kapcsolatá­ban és a tárgy iratokkal hozzájárulás végett most már felküldettek a b. ü. kir. ministerhez. Versenytárgyalások. Lapunk nyoma- tása közben értesítettek, hogy Abauj—Torda vármegye területén a kassa—béla—hámori törv. hat. közút 20. számú hídjának helyreállítása (máj. 31. d. e. 10 óra), — a torna-jósvafői 216. sz. műtárgy újbólépitése (jún. 8. d. e. 10 óra), — végre az onga—új falusi törv. hat. közút 4. és 5. sz. áteresztőinek helyreállítása (jún. 6. d. e. 10 óra) felsőbb helyről megengedtetvén, azok biztosítása céljából az abauj-tornai alisp. hiva­talban versenytárgyalások lesznek. Kölcségvetés szerint megállapított vállalati összegek : 6930 K. 781; illetve: 2294 K. 09 f. és 775 K. 22 fillér. Hírek a nagyvilágból. Déláfrikai háború. Roberts, lord ángol tábornagy 150,000 főnyi serege már három he­lyen átkelt a Vaál folyón, mely Burországot az ángolok áfrikai országaitól elválasztja. Roberts ezt sürgönyözte Londonba, hogy a pünkösdi ünnepeket Pretoriában fogja megünnepelni, s pedig a Kroger palotájában. A mire azt mond­ják a Vaál folyón túl: majd elválik! A török szultán meghívta vendégéül Konstantinápolyba Vámbéry Armin dr.-t, a bu­dapesti tudományos egyetem tanárát. Törökország és az amerikai Szabad Államok közt annyira feszültté vált a külpoli­tikai helyzet, hogy ha a szultán nem enged, Mac Kinley elnök hadi flottákat küld a Márvány­tengerre. Hírek az országból. Öfolsége a király junius 1-én tér vissza Bécsbe Budapestről. Bosnyák küldöttség járt Budapesten, mondhatni, hogy Bosznia ellenzéke, előkelő és vagyonos mohamedánok, kik a királynál kíván­ták volna magukat kipanaszkodni. Őfelsége a küldöttséget nem fogadta. Budavár bevételének évfordulóját, május 21-ét, kegyeletesen megünnepelték a székes fő­város asztaltársaságai. Az ötvenegyedik évforduló napján kivonultak a tabáni temetőbe, hol a kö­zös honvédsirt megkoszorúzták. Színház. Közönségünk, dacára annak, hogy a szezon immár a hatodik hétbe fordul, Halmayék mel­lett híven kitart. A múlt héten, hogy Butkay Katinka kedves vendégünknek szép reményekre jogosító játékában volt módunk és alkalmunk gyönyörködni, egymást követték a telinél telibb házak. Azóta hogy a kedves vendég elbucsnzott tőlünk és hogy Halmaynak két betege is volt (Barts Aranka és Gabányi László) müpártoló kedve csappant ugyan, de végképp meg nem csappant. Sőt szeretjük remélni, hogy a jövő héten, mikor a súlyos betegségéből lábadozó Barts Arankának szombaton jutalomjátéka lesz, ismét tömött sorokban foglalja el helyét közön­ségünk a színházban, hogy kimutassa és be­bizonyítsa szeretetét a jutalmazanaó iránt. Barts Aranka prefekt színésznő, ki nemcsak sokolda­lúságával (a drámai és énekes műfajokban, úgy tánc dolgában is kitűnt) de fáradhatatlanságával is erősen rászolgált a közönség rokonszenvére. Mi­vel pedig hogy ez a hét a bucsuzás hete lesz és a tüzes nyelvek ünnepén utólszor hangzik fel ro­zoga színházunkban a múzsák tisztelete: a di­csőség babérait e héten még itt, a jövő héten már a hevesi jó fekete földön arató társulatot melegen ajánljuk -közönségünknek mindvégig csüggedetlen pártfogásába! Az utolsó előtti hét története ez: * Szombaton, május 19-én, P. IViczmándy Katinka második vendég-felléptével Dóczy^Lajos „Csókját“ adták. — Tisztelői a vendéget két remekszép virágcsokorral tüntették ki, megjele­nését taps fogadta, kedves játékát ráadásul éljen­zés is jutalmazta. Legjobban tapsoltak neki ak­kor, mikor a királynak a csókot magyarázta. Meg­érdemelte, mert nagyon kedves, élénk és pajzán Maritta volt. Ma már nem vettünk rajta észre egy mákszemnyi elfogultságot sem. A terjengős dara­bot nagyon összevonták és igy csak épp a főbb jelenetek domborodtak ki. — F. Lányi Irma (Blenda) ma szerepkörében volt és vétenénk az igazság ellen, ha mai ábrázolásánák élethüségeért meg nem dicsérnők. — Halmay (Adolár) a csel­szövő szerepében excellált, — Gabányi István (Carló) deli ifjú volt, rátermett a Marietta csók­jaira. Gabányi László (Fidelio) és Tisztay (Sob- rinus) ma is eltalálták a helyes hangot. — Szathmáry (Sever) kirítt a nem neki való sze­repből. Vasárnap, május 26-án, két előadás. Dél­után „Aranykakas“ a délutáni előadások nívó­ján, — este „Aranylakodalom“, bizony silány előadásban, mert ebben a darabban fő a látványos- sák meg a rendezés. No ebből a kettőből nem lát­tunk semmit! Egyes szereplők tettek annyit, a mennyit kívánt a becsület. — Gabányi László­ról csak annyit, hogy már a harmadik társulat arany-lakodalmazott előttünk, de eddig olyan jó Krausz bácsit, mint volt az övé, még nem láttunk. Hétfőn, május 21-én, P. Wiczmándy Katinka harmadik, egyszersmind búcsú és ju­talomjátékául a „Szikra“, meg a „Cox és Box“ ment, elüljáróba pedig népdal-egyvelegül ,egy jelenet a „Csikósából, a mit Lévay Sárika és Fe- renczy cselekedtek meg énekben és játékban egyként sok tapsot aratva. Ferenczynek szép baritonja ma különösen büvöserejü volt; játé­kára is több figyelmet fordított, mint máskor. A nagyszámú közönség e jó estjét lelkes tapsok­kal jutalmazta. — Utána jött a „Szikra.“ Mi­kor elénk pattant a Wiczmándy Katinka Antoi- nette-je, bokorugró szoknyájában ez a kedves kis baba-menyecske, az abszolút tetszésnek mintha villámos áradata érintette volna meg a közönség tapsoló, éljenző izomszálainak minden parányát, csakúgy tombolt, zúgott ! A csokrok pedig halomszámra gyűltek a „legkebvesebb,“ meg a „legaranyosabb“ Antoinette lábai elé, kiről elmondhatjuk, hogy ebben a neki irt szerepben egész virtuozitással játszott. Csak az az átkozott rekedtség! No, de ma-holnap boszut állanak érette ezen a színháznak csú­folt cúgos alkotmányon a romboló csákányok. —■ A „Cox és Box“ bohózat során Gabányi és Tisztay osztoztak a közönség tapsaiban. A „Cox és Box“ záró jelenetében mutatta be Wicz­mándy Katinka táncbeli nagy ügyességét is. Ezzel a kedves vendég elbúcsúzott tőlünk, szülő­városától, a viszontlátásig, az elismerésnek a közönség és a kritika nyújtotta koszorúival. Ve- deremo ! Kedden, május 22-én, „Diplomás kisasz- szony“, majdnem egészen üres ház előtt, a mi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents