Zemplén, 1900. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)
1900-05-20 / 20. szám
A keresk, és ip. kamara már eleve is meg- jegyzi azonban, hogy ezekre az ösztödijakra első sorban olyan fiatal mesterek, illetve ipari munkások tarthatnak igényt, kik sajátukból a szóban- levő kiállítást meg nem tekinthetnék, az oda leendő kiküldetésre azonban kiváló szakismereteik nél fogva alkalmasak és oly iparágat űznek, melynek fejlesztésére az ily fanulmányozás befolyással lehet, tehát első sorban a müipar körébe tartozó iparosok és munkások. Vasúti menetrend — Érvényes 1900. évi máj. 1-től. — Indul Ujhelyből: Budapest felé Reggel gyors v. 7 óra 28 perc. Délután személy v. 12 óra 13 perc. Délután gyors v, 4 óra 02 perc. Este vegyes v. 9 óra 10 perc. Kassa felé Reggel személy v. 7 óra 06 perc. Délután személy v. 1 óra 15 perc. Este személy v. 8 óra 32 perc. Mező-Laborcz felé Reggel vegyes v. 7 óra 06 perc. Délután személy v. 1 óra 35 perc. Este személy v. 8 óra 32 perc. Csap felé Reggel vegyes v. 7 óra 39 perc. Délután gyors v. 1 óra 10 perc. Délután személy v. 5 óra 06 perc. Este gyors v. 8 óra 46 perc. Érkezik Ujhelybe: Budapest felől Reggel vegyes vonat 6 óra 33 perc. Délután gyors v. 12 óra 55 perc. Délután személy v. 4 óra 39 perc. Este gyors v. 8 óra 14 perc. Kassa felől Reggel személy v. 7 óra 13 perc, Délután személy v, 2 óra 52 perc. Este vegyes v. 8 óra 31 perc. Mező-Laborcz felől Reggel személy v. 7 óra 13 perc. Délután személy v. 3 óra 30 perc. Este vegyes v. 8 óra 31 perc. Csap felől. Reggel gyors v. 6 óra 54 perc. Délelőtt személy v. 11 óra 53 perc. Délután gyors v. 3 óra 41 perc. Este vegyes v. 7 óra 56 perc. Városi és községi ügyek. * A községi és körjegyzők nyugdíjintézete. a legközelebb május hó 11-ik napján megtartott pénztárvizsgálat szerint 47,995 K. 69 f. tőke felett rendelkezett. * Biróválasztás. Homonnán, írja levelezőnk, f. hó 8 án ment végbe s pedig szokatlanul élénk érdeklődés közben a biróválasztás. Midler Imre városi első tanácsos és Katzer Ferenc voltak az ellenfelek. A d. e, ValO órától egész d. u. 1-ig tartott szavazás során beadatott 261 szavazat, ebből 133 Müllerre és igy 5 szótöbbséggel ő lett az — éljen * Megkerült lovak. Még a múlt hó 24 én történt — írja levelezőnk Kesznyéten községből — hogy a falu szélén lakó Szabó L. és Bikki J. kisbirtokosok záros istálójából két—két lovat elloptak. A károsultak azonnal jelentést tettek a közigazgatási hivatalnál, melynek gyors intézkedése és eljárása révén már öt nap múlva visszakerült a károsultak kezéhez a Borsod-vármegyébe keblezett Aranyos községből két ló, Csabáról a másik kettő. A tettesekről még eddig nincs semmi tudomás. * Állami anyakönyvi statisztika. A sátoralj a-ujhelyi állami anyakönyvi hivatalnál 1900. máj. 12-től 1900. máj. 19-ig a) házasságot kötött: 3 pár; b) kihirdettetett: 6 egyén; c) születési anyakönyvi bejegyzés volt: 18 esetben ; d) elhalálozott: 6 egyén. Vármegyei Hivatalos Rész. 8867. sz. T. Zemplén-vármegye alispánjától. A 10 főszolgabírónak és S.-A.-Ujhely r. t. város polgármesterének. Az állami italmérési jövedékről szóló 1899. évi XXV. t.-c. végrehajtása tárgyában kiadott 78543. számú belügyministeri körrendelet 17. §-át módositó alábbi ministeri intézvényt, mely szerint a korcsma vagy italmérési helyiség szatócs üzlettel vagy más kereskedéssel is fen- tartható, tudomásul vétel végett másolatban kiadom. S.-A.-Ujhely, 1900. április 10-én. Matolai Etele, alispán. Másolat. M. kir. belügyminister 7801/V. sz. Körrendelet valamennyi törvényhatóságnak. Az állami italmérési jövedékről szóló 1899. évi' YXV. t.-c. 37. §-a alapján az italmérésnél és italéi árusításnál követendő egészségügyi rendszabályok, az azok áthágására kiszabandó büntetések, valamint a rendőri és orvosrendőri felügyelet gyakorlása tekintetében 1899. évi december hó 2-án 78543 sz. a. kiadott rendeletem 17. §-ának első bekezdése értelmében különös figyelem fordítandó arra, hogy korcsmaszerü italmérés szatócsüzlettel vagy más kereskedéssel ajtó által se legyen összekötve. Minthogy azonban a hozzám érkezett felterjesztések szerint az emlitett rendelkezés a vidéken legtöbb helyen végrehajthatatlannak mutatkozik: ennélfogva a szóban levő rendelkezés joghatályát csupán Budapest székesfőváros, illetve székesfővárosi m. kir. államrendőrség hatáskörének területére tartom fenn, az ország többi részére nézve azonban annak hatályát megszüntetem. Elrendelem azonban, hogy ott, a hol az italmérési helyiség szatócsüzlettel vagy más kereskedéssel ajtó által van összekötve, ezen összekötő ajtó a vasárnapi munkaszünet ideje alatt zárva tartassák. Végül megjegyzem, hogy ezen intézkedésem által nem érintetik, fentebb emlitett 78543/99. számú rondeletem 14 §-a második bekezdésében foglalt ez a rendelkezés, hogy az italmérési üzletnek külön bejárata legyen az utcára. Miről a törvényhatóságot további megfelelő intézkedés végett értesítem. Budapesten, 1900. évi április hó 14-én a minister helyett Jakabffy s. k. államtitkár. 8354/900. sz. T. Zemplén-vármegye alispánjától A 10 főszolgabírónak és S.-A.-Ujhely r. t. város polgár m esterének. Az 1890. I. t.-c. II. részében foglalt büntető határozatok egy némelyikének a községi közlekedési és községi (közdűlő) utakat érdeklőleg hatályon kívül helyezése, kiegészítése és módosítása iránt alkotott és a vármegye törvényhatósági bizottságának f. évi február hó 28-án tartott közgyűlésében 29/4327. sz. a. elfogadott szabályrendeletet a »Zemplén« hivatalos lap útján ezennel közhírré teszem : s a főszolgabírókat és S.-A.-Ujhely rendezett tanácsú város polgármesterét felhívom, hogy a kihirdetést igazoló községi bizonyítványokat és az esetleg beadandó felebbezéseket hozzám a szabályszerű 30 nap elteltével mutassák be. S.-A.-Ujhely, 1900. április 22. Matolai Etele, alispán. Zemplén-vármegye törvényhatósági bizottságától. Szabályrendelet az 1890. évi I. t.-c. 153. §-a értelmében a büntető határozatoknak a községi közlekedési (vicinális) és községi kőzutaknak (kezdül) megváltoztatásáról, alkalmazásáról, módosításáról és hatályon kívül leendő helyezéséről. 1. §. Az 1890. évi I. t.-c. 107. §-ának d., pontja a következőképen egészittetik ki : »Ott, a hol hófúvás miatt egy nyomra lett az út kihányva, mielőtt abba betérne, a fogat vezetője köteles meggyőződni, hogy nem jön-e szembe más fogat s csak azután hajthat be. Ha a hófúvás hosszan tart és kitérők készíttettek, azon fogat köteles a kitérőbe behajtani, mely terhelve nincsen egyenlő minőségű járművek közül az tarto- a kitérőben a másik elmenetelét bevárni, a melyik közelebb ér a kitérőhöz.« 2. §. A 108. §. következővel pótoltatik: «Ha az építés alatt álló hid a község belterületén van, a vállalkozó által-, vagy ha házilag kezeltetik, a község által éjjel lámpával kivilágítandó.« 3. §. A 109. § azon intézkedése, hogy egyes állatok féken vagy pányván vezetendők, a községi közutakat (közdűlő utakat) illetőleg hatályon kívül helyeztetik. 4. §. A 110. §. bekezdése a községi közutakat (közdűlő utakat) illetőleg oda módosittatik, hogy gazdasági célból a fogat az utón egész napon állhat, de az állatok kifogandók, s a jármű és az állatok úgy helyezendők el az úttest szélén, hogy a közlekedésére elegendő hely maradjon, s a gyalog közlekedők biztossága az állatok által ne veszélyeztessék, 5. § A 110. §. következővel pótoltatik: Az úton megállott fogatról minden oly tárgy, mely a szél által mozgásba hozva az állatok riadalmát okozhatná, eltávolitandó«. 6. §. A 111. §, rendelkesései alól kivételnek helye nincs, sőt ez a pont kibővittetik azzal, hogy a szarvasmarhák által vont szekeren, ha csak hosszúfékkel nem vezettetnek, a vezetőnek fenn ülni nem szabad. A bivalyok szekérbe fogva, vagy befogatlanul is mindig kézben tartott féken vezetendők. 7. §. A 114. §. hatályon kivűl helyeztetik. 8. §. A 118. $, következőkép bővíttetik : »A 118. §. 1. bekezdésében meghatározott büntetés alá esik azon egyén is, ki az élet és közlekedés biztonsága érdekében tett hatósági intézkedéseket a révtulajdonos vagy révész tudta, akarata vagy tiltakozása ellenére megszegi. 9. §. A 121. §. következőleg bővíttetik : »Hasonlókép tilos az úttestre vagy annak tartozékára oly tárgyakat elhelyezni, melyektől a szabadon hajtott vagy járműbe fogott állatok megijedhetnének«. 10. A 129. §. d., pontja olykép módosittatik, hogy »lejtőkön a kerekek megkötése surló vagy alabor nélkül is megengedtetik,« 11. §. A 130. §. oda módosittatik, hogy az épitési anyagoknak az útra való rakhatásához a főszolgabíró engedélye eszközlendő ki, a mely engedélyben megállapítandó az elfoglalható terűiét határa és az idő, mely alatt a tárgyak elhor- dandók és az út eltisztitandó. 12. §. A 135. §. oda módosittatik, hogy az ezen §-ban meghatározott engedélyt a főszolgabíró adja ki 13. § A 136. §. módosittatik oly képen, hogy a községi közút sánca a mezei munka idején az átfuvarozás végett betömhető, c minden egyes munka után kitisztítandó és a padka feltöltendő. 14. §. A 147. §. azzal bővíttetik, hogy »községi közlekedési és községi közúton útrendészeti közeg a községi biró. vagy község által e célra felfogadott és a főszolgabírónak is bejelentett egyén.« Az útrendőri kihágás tárgyalásához az út- rendőrségi közeg mindig beidézendő. 15 §. A 148. §-ban megállapitatott eskü minta községi útkaparókra is érvényes. 16. § A 149. §. hatálya kiterjesztetik a községi útbiztosok és útkaparókra, s a község által az utak felügyeletével megbízott egyénekre is, 17. §. A községi közlekedési és közdűlő utakon előfordult közlekedési akadályokról és kihágásokról a községi bírák a főszolgabírónak kötelesek jelentést tenni. 18. §. 1890 évi I. t.-c : III. részében lévő azon szakászok, a melyek ezen szabályrendelettel hatályon kívül helyezve, módosítva, vagy kiegészítve nem lettek, a községi közlekedési (viczi- nalis) és községi közutakat (közdűlő) illetőleg érvényben hagyatnak. 19. §. Az ezen szabályrendelet 1, 2, 3, 4, 5. és 6. 8 ai ellen vétők 40. koronáig, a 8. §. ellen vétők 100 koronáig, visszaesés esetén 200 koronáig, a. 9. §. ellen vétők 15. napig terjedhető elzárással és 20 koronáig terjedhető pénzbírsággal büntettetnek, Kelt Zemplén vármegye törvényhatósági bi- zot ságának S -A.-Ujhelyben, 1900. évi február hó 27-én tartott rendes közgyűlésében. Jegyzetté és kiadta. Dókus Gyula, főjegyző. T. Zemplén-vármegye közig. érd. bizottságától. 322/70. érd. sz, Olvastatott a földmivelésügyi m. kir. minister őnagyméltósága 3825/1—4 szám alatt kelt intézvénye az erdőőröknek Werndl-féle külön csapatpuskákkal leendő ellátása tárgyában. Az intézvény az igényjogosultaknak tudomásul adása céljából a „Zemplén’-vármegyei lapban közzététetni határoztatott. Kelt, Zemplén vármegye közig. érd. bizottságának S.-A. Ujhelyben 19Ö0. évi április hó 12 én tartott ülésében. Szerviczky Ödön, közig. érd. biz elnöke. Másolat. M. kir. földmivelésügyi minister 3825/1—4. Valamennyi közigazgatási bizottságnak és kir. erdőfelügyelőségnek. Kapcsolatban múlt évi 27357 számú leiratommal értesítem a közigazgatási bizottságot, hogy a közös hadügyminister ur az erdőőrök folyamatban levő felfegyverzésének teljes befejezésére még szükséges Werndl féle külön csapatpuskáknak és az ahoz való töltényeknek a budapest-komáromi és temesvári tüzér szertáraknál leendő kiadását csak két évre és pedig az 1900. és 1901. évre biztosította. Felhívom ennélfogva a címet, hogy erről az 1879, évi XXXI. t.-c. 17 §-ának hatálya alá eső erdőbirtokosokat megfelelő módon értesítvén, intézkedjék az iránt, hogy azok abbeli szükségletüket a fentebb jelzett rendeletemben megjelölt módon a kitűzött záros határidőn belül szerezzék be. Budapest, 1900. évi február hó 10 én. A minister megbízásából Soltz Gyula s. k. T. Zemplén-vármegye tliatósági bizottságának S.-A.-Ujhely ben 1900. ápril hó 19-én tartott rendkívüli közgyűléséből. 164/6999. Olvastatott az állandó választmánynak az országgyűlési képviselő választások alkalmával a választók szállításához szükséges fogatok díjazásáról alkotott szabályrendelet tárgyában beadott határozati javaslata. A határozati javaslat elfogadásáról a bemutatott szabályrendelet tervezet helyesnek találtatván módosítás nélkül jóváhagyatik. Az ekként megalkotott szabályrendelet a „Zemplén“ hivatalos lap utján a főszolgabirák és S.-A.-Ujhely rendezett tanácsú város pol-
