Zemplén, 1900. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)
1900-05-20 / 20. szám
Vármegyei nyugdíjintézet. Ä legutóbb máj. hó 11-én tartott pénztárvizsgálat alkalmával volt a törzsvagyon: 143,324 K., a rendelkezési alap pedig: 119,140 K. 73 fill. Az uj halászjegvek kiadásában némi késedelem állott be a miatt, hogy az egyik járásból máig sem érkezett be a régi halászjegyekből szóló számadás. Alispánunk a főszámvevőt tegnap az illető járásba kiküldvén, a dolog most már hamarosan rendbe jön s mi akadálya sem lesz annak, hogy az uj jegyek e napokban forgalomba kerülhessenek. Hírek a nagyvilágból. A déláfrikai harctéren az ángol hadseregek, Oránzs szabad állam elfoglalása és Mafeking felmentése után, melyet a burok okt. 16-ika óta hasztalanul ostromoltak, betörtek Transzvál független szabad köztársaság területére. A búrok Pretoria, a köztársaság fővárosa alatt várják a döntő ütközetet, melyet ha elvesztenének, visszavonulnak fővárosuk hatalmas sáncai mögé. Amerikában egyre hatalmasabban nyilvánul a közvélemény, hogy a búrok megmentése érdekében lépjen közbe a szabad Államok kormánya. A pestis újra kitört Indiában s már behurcolták Egyiptomba is. Hírek az országból. A delegációk most Budapesten tanácskoznak éspedig a magyar delegációk Szilágyi Dezső, az osztrákok Jaworski lovag elnöklete alatt.1 A király f. hó 13-án fogadta hódolatukat. A népszámlálás előkészítése A Központi Statisztikai Hivatal megkezte a folyó év végén megejtendő általános népszámlálás előkészületeit. Az előkészítés tervezete már ki van dolgozva s a kereskedelemügyi miniszter jóváhagyását is megnyerte. A fagy országszerte óriási nagy károkat okozott. Milliókra és milliókra rug a veszteség, a mit az egész ország közgazdasága szenved s a minek a szomorú következései ma még be- láthatatlanok. Színház. „ . . . A végszükség a legnagyobb zseni, „Rómában is, ha nem volt, hát bérbe vették az ékszereket.“ így olvastam ezeket az igéket Gibonnál, s megvallom nem értettem, mig Hal- may direktor velem meg nem értette. Most már értem. Teszem azt fel, ha színigazgató vagyok, de nincs nőnemű jó drámai személyzetem, hát úgy segítek magamon, mint segítettek Gibbon szerint a rómaiak, bérbe veszem az ékszereket Teszem, hogy tessem. Halmay is jól tette, mert tetszett. Butkay Katinka ragyogó ékszer a társulat hölgynemü drámai invaliditásán. Hát a másik ékszer (Fedák Sárika) jön-e? Még nem tudni biztosan. A hét története ez. * Szombatcn, május 12-én, itt először B. A. L. E. K. operet. Már címének punktumos betűivel azt a rébuszt kívánja jelezni, a minek megfejtése a darab iránya, hogy t. i. „Biztosítás Asszonyok Ledérsóge Ellen Kölcsönösen.“ A darab különben piramidális halmozata az ostobaságoknak; de ki nevetni akar: nevethet rajta eleget, mert nagyon jóizü figurák gondoskodnak a t. c. publikum megkacagtatásáról. — Első sorban dicséretet érdemel Barts Aranka, (Co- lombe) a ki szerepét diskréten adta, — a többi női szereplő ellen sem igen lehetett kifogásunk. — A férfiak közül kiemelkedett Tisztay és a két Qabányi: ügyes, eleven játékaikkal, Gabányi László pláne, a ki ma kifogyhatatlan volt a sikerültnél sikerültebb mókákban. Vasárnap, május 13-án, két előadás. Délután „Goldstein Számi“ — este az „Édes“ népszínmű. A délutáni pongyola előadásra — spongy át; de annál több krétát, még pedig amolyan dupla krétát, nem a fekete, hanem az elismerés táblájára! Először is Bokornak,Írjuk a javára, hogy népszínműi közül ez az „Édes“ a leges- legjobb alkotása. — Halmayné (Katalin) az önfeláldozó, pajtáskodó, híven szerető anyát pompásul személyesítette, dalai pedig ma nem csak hogy felmelegi tettek, de szinte he vitettek. »— Lévay Sárika a legkedvesebb „Sárika“ volt, olyan édes gyermeteg alak, mintha neki bokoritotta volna az iró ezt a kedves szerepet. — Gabányi László (Huszti) a tönkre ment löldesurat, aki maradt, ami volt és lesz ami: t. i. „ellenálhatatlan gavallér“ élethűen ábrázolta, sőt énekelt is, a mi újabb ok, hogy gratuláljunk neki. Legkitűnőbb jelenete volt az elzüllött karakter alakítása. — Tisztay (Mandrusz), mint mindig, ma is „nonplus ultra“ a maga nemében s pedig milyen egyszerű, milyen természetes, minden erőltetessógtől és túlzástól mentes eszközökkel, olyanokkal, a mi nőkkel perfekt művészember dolgozik. Bravi- szimo ! Hétfőn, május 13-án, zónaelőadásul és harmadszor: a Kuruc für fang. Tisztay remek ala kitásában telt ház gyönyörködött. Kedden, május 14-én, a két Gabányi fiú jutalomjátékául (mert ők egymástól elválhatatlanok mint ha ikrek volnának) szépen megtelt ház előtt a „Cifra nyomorúság,“ Csiky Gergely színmüve. Kihívás „sine fine“ taps rengeteg, egyik is, másik is a szeretet megnyilatkozása; osztozzanak meg rajta a kedves Gabányi-fiuk, közönségünk kedveltjei, testvéri szeretettel és egyetértéssel. Ma is bebizonyították, a miben egyébként nem is kételkedtünk, mert „csak sast költenek a sasok,“ hogy hivatásos papjai Tália templomának és nem az anyagi létért küzdő napszámosok. — Tisztay (Sodró) mint mindig ma is eltalálta a helyes hangot. — Barts Aranka (Bella) abban a naiv-szerepkörben nem érezte magát otthonosan. — Sz. Szilágyi Etel (Mézesné) a szakácsnőből jó módba vedlett kőmivesné alak, ügyes és tűrhetően jó segédszinésznőnek bizonyult. — Lányi Irma, ki a társulatnál legtöbbet pihen, (talán babérjain ?) több igyekezetét árulhatna el szereptudás dolgában. Toaletjei pedig boszantóan hanyagok már. Szerdán, május 16-án, másodszor a „B. A. L. E. K.“ operet ürességtől ásitozó ház előtt, bár az elsőnél jóval különb előadásban. Csütörtökön, május 17-én, a „Váljunk el“, Sardou kitűnő vigjátékát adták Butkay (Wicz- mándy) Katinka úrnő mint vendég fellépésével. — Színházunk közismeretü okokból telides teli volt intelligens közönséggel. Bizonyos izgatottsággal várta mindenki a „vendég“-et, ki a színpadon látva eddig épp oly ismeretlen, mint a minő ismeretes volt még nem régen S.-A.-Ujhely, szülővárosa, úri köreiben. És úgy képzeljük, szinte hallani véltük, hogy annak a vászonfalnak túlsó oldalán maga a kedves vendég sem volt dobogó szív nélkül. Közömbös egykedvűséggel engedtük magunk előtt leperegni az első jeleneteket. Mikor hófehér selyem ruhájában, aranyos mosolylyal szép orcáján betoppant a színre Butkay Katinka: előbb halkan kezdődő, de egyre erősebbedő, végre falrengető taps köszöntötte, s nem kevesebb, mint hat rózsa-csokor szállott feléje. Egynek, a legszebbnek, s talán a legkedvesebbnek is, selyem pántlikáján ez az aranyos felírás ragyogott: „Szívből köszönt — Szülővárosod!“ Az első felvonás alatt végig nem kis fokú elfogultsággal küzdött, a mit, bár ügyesen palástolt finom gesztusokkal, hangjának tompasága nyilvánvalóvá tett. Sebes beszéde is azért lehetett olyan, mert szivének sebesebb lüktetése gyorsabb tempóra ösztökélte ajakát, mint teszi a tulerős gőz a gép zakatolását. Hanem a második s még inkább a harmadik felvonásban, midőn fegyelmezte izgatottságát, előttünk állott az okleveles szininövendék, a kit hivatás szólít a művészpálya magaslatára. Láttuk és tapasztaltuk, hogy ez az okos szép fej bir, tud elemezni, szive tud érezni, hevülni, még pedig Sardou intenciói szerint: a szerelem minden fokozatán, megfelelő mimikával, a taglejtéseknek pedig ritmikus szép formáival, — hogy már is jeles ábrázoló, ki művészien tudja visszatükröz- tetni mindazt, a mi szerepében szív, értelem, érzés, gondolat, — hogy finoman kidolgozott alakját jellemzően tudja színezni. Nem egyszer köny lopózott nézőjének szemébe, az enyémbe is, a mi csalhatatlan bizonyíték arról, hogy játéka az igazság eszközeivel dolgozik ... És a tetszés zaja, a mi szintén erős bizonyíték, nőttön-nőtt a tombolásig, olyanná növesztette a lelkesedés. Örömmel jegyezzük föl krónikánkba, hogy Butkay Katinkának ez az első debüje fényes volt. A gyakorlat, mely szüli a mestert, őt a név és hir művész-magaslatáig emelhetik. Nézése, egy- egy mosolya, egy-egy sóhaja és az, hogy soha egy pillanatra sem zökken ki a helyes tónusból, az ahhoz értővel már is észrevéteti játékából a dicsőség derengését. Azért csak bízvást előre és bátran. Bízóké a pálya — bátraké a szerencse. Bájos Ciprienne! bízvást — előre! — Halmay (Des Prunelles) hálás szerepében kitűnő volt. — Gabányi László (Adhemár) kissé csapongott a túlzás régiója felé. — Gabányi István (Valentin) kissé réveteg volt, a mit annak tudunk be, hogy szokatlanul szép asszony volt a háznál. Pénteken, május 18-án, „Gyimesi vadvirág“ majdnem üres ház előtt, persze olyanforma előadásban is. — Tisztay, Gabányi László és Lévay Sárika gondos játékukkal nagyobb közönségre voltak érdemesek. Szombaton, máj. 19-én, Butkay Katinka utolsóelőtti fellépéséül „A csók“, verses vígjáték, melynok révén írója, Dóczi, meg is bárósodott. Ma, vasárnap, délután 4 órakor „Az arany kakas“, este 8 órakor: „Az aranylakodalom,“ Ézekről a jövő számban. a+b. Jövőheti műsor: Hétfőn Pilissy Gézáné Wiczmándy Katinka úrnő bucsufelléptéül és jutalomjátékául: „A Szikra“ vígjáték, ezzel: „Cox és Box“, továbbá tréfás táncjelenet, lejti Wiczmándy Katinka és ének-duet, éneklik Ferenczy József és Lévay Sárika, — kedden „Diplomás kisasszonyok“, — szerdán „Szulamith, — csütörtökön két előadás: d. u. 4 órakor gyermek- és népelőadásul: „ Babszem Jankó az emberevő óriások között“, vagy „A gyémántbarlang titka“, pénteken „Az édes“, — szombaton „Orfeusz a pokolban.“ Különfélék. — Királyi adományok. Őfelsége a király, kabinetirodája utján és főispánunk közbenjárásával, Gorzó Bálint sámogyi gk. lelkésznek 50 kor., — Jaczkovics Mihály ladoméri, Gorescsák Vazul orosz-krucsói, Durkot Mihály orosz-rusz- kai, Tertinszky Pál benkóczi, Berencsy Endre mihalyii, Harajbics György runyinai és Őrlik András valkói tanítóknak 30—30 kor., — végül Kolenkó Vaszilyné sztropkó-olykai lakosnak 20 korona legkegyesebb adományt küldött. — Személyi hirek. Bolla Kálmán altábornagy, honvéd főparancsnoksági adlátus, e hó 12 én délelőtt Uj helyben időzött és megszemlélte a honvéd zászlóaljat s a tapasztaltak felett teljes megelégedését nyilvánította. — Ember Mihály, a polgári takarékpénztár pénztárosa, súlyos gégebajának gyógyítása céljából a múlt héten Gleichenbergbe utazott. — Bőkezű four. Andrássy Dénes gróf a legnemesebb lelkű főur, a kis-toronyai gör. kát. templom építési költségeire 2600 koronát adományozott. A bőkezű főur ezzel örök hálára kötelezte a kis hitközséget, melynek ezzel az adománynyal összes terhe ki van egyenlítve. — Kazinczy sírjánál. A sárospataki állami tanitóképző I—IV. éves növendékei, a hagyományos gyakorlathoz híven, három tanár vezetése alatt f. hó 16-án elzarándokoltak a „szent öreg“ sírjához, hogy a Tud. Akadémia diját (5 db. arany) ott, a helyszínén a magyar irodalomban legszebb előmenetelt tanúsított IV, éves növendéknek ünnepiesen átadják. A tornász trombita harsogása már korán reggel felébresztette a Kossuth- és Kazinezy-utcák lakóit, mikor a lelkes csapat négyes sorokban, Kötse István képzőintézeti tanár vezetése mellett, katonásan végig haladt. Dezső Lajos intézeti igazgató és Palágyi Lajos tanár később kocsin ment ki utánok. Részt vettek az ünneplésben Becske Bálint, mint a széphalmi sírháznak a magyar tudományos Akadémia részéről megbízott gondviselője és Beregszászy István kir. s. tanfelügyelő, mint vendégek. —• Az ünnepség 9 órakor a nemzeti himnusz eléneklésével vette kezdetét. Ezután Dezső Lajos tkp.-i igazgató megnyitó beszédében ecsetelte a nagy Kazinczy Ferencnek, mint a „nemzeti iskolák“ kir. felügyelőjének tanügyi működését, rámutatván arra a ferdeségre, hogy a nagy hazafi és Írónak lakó- és nyugvóhelyén, Széphalmon, nemkülönben a vele szomszédos Ruda-Bányácskán (régi nevén: Szépbányácskán) tót szó hangzik mindenünnen, mert ott magyar iskolának se hire, se hamvai Minő irónia! . .*) A tanítójelöltekre néz a feladat, hogy a magyarosítás terén Kazinczy nemes nyomdokain haladva, segítsenek megteremteni az egységes magyar államot és az ilyen vidékeken szent missiót teljesíteni a nem magyar ajkú lakosság között! — Egy nemzeti ima el- éneklése után Palágyi Lajos, a költő-tanár, tartotta meg eszmékben gazdag, tartalomra tanulságos ünnepi beszédét. Kazinczy korát vázolva, rámutatott irodalmunk akkori hanyatlására, a a Kazinczy és az ő példájától felbuzdult Írók működésére, e működés szülte változásokra, az igazi idegen befolyásoktól ment klasszikus irány felé való törekvésre. Fájdalommal tapasztalja, hogy jelen korunkban is az irodalmi törekvések, az idegen utánzása közben ferde irányokban révedez és újból jogosulttá teszi a panaszt, a mit Kazinczy és kortársai az irodalom pangása és elfogatása ellen emeltek. Remek szép beszédét azzal a reménynyel zárta, hogy élj övend s már a közelben az idő, mikor egy uj Kazinczy, lelkes tábor élén, harcba viszi irodalmunk hü előharcosait, hogy nemzeti irodalmunkat megtisztítva az idegen hajtásoktól, felszabadítsa az idegen hatásoktól, az igaz, hamisítatlan és eredeti klasszicizmus magaslatára emeli. — Az énekkar most egy szép hazafias dalt énekelt, mire Dezső L. igazgató a tanárkar határozata értelmében kiosztotta az akadémiai pályadijat, melyből Alacs Dániel, IV. éves tanítójelölt 3 db., Kádár Imre szintén IV. éves növendék pedig 2 db. aranyat nyert, mind kettő a magyar nyelv és irodalom tanulásában tett szép *) Fokozza a bántó hatást, hogy a széphalmi állami iskola, melynek számára alkalmas épületet is felajánlott az Akadémia, mind máig azért késik a jövö méhében, mert világra jövetel», érthetetlen okokból, még mindig vajúdik a kultusz-minlsteriomban. ________________Szerk: Folytat^« a II. mellékleten
