Zemplén, 1900. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)

1900-05-13 / 19. szám

1900. május 13m.

sága, pontossága és szerencséje folytán amúgy is kiérdemelte a közbizalmat.

— Eladó jó karban lévő borona, nagy gereblye és rosta. Hol — megmondja a kiadó- hivatal.

— Kiadó lakás. S.-A.-Ujhelyben a t. vármegye tulajdonát képező a városháza tőszomszédságában fekvő, ágynevezett „főorvosi lakás“ a melléképületekkel (kocsiszín, istáló stb.) és kerttel együtt, f. hó 15-étől bérbe vehető. Bővebb értesítést ad a vármegye főszámvevője.

Henneberg-selyem

— csak akkor Valódi, ha közvetlen gyáraimból rendeltetnek. — fekete, fehér és színes, 45 krtól 14 ft 65 krig méterenként. Mindenkinek póstabér és vámmentesen valamint házhoz szállítva, — mintákat pedig póstafordultá- val küldenek Hen neUcrg G. (cs. és k. udvari szállító) selyeingysirai Zürichben.

— Magyar levelezés Svájczba kétszeres levélbélyeg ragasztandó — 1.

TAN ÜGY.

I Zemplén vármegyei Tanitó-Epit iatalos rovata

— A rovatért felelés: A szerkesztő-bizottság. —

Minden kézirat Beregszászy István, szerk. biz. elnökhöz küldendő S.-A.-Ujhelybe.

A nevelés akadályai.

A „Népt. Lapjáéban nehány hét előtt megjelent közlemény igen helyesen körvonalozta „A nevelésfélszegségei“ t, de cikkíró figyelme leginkább a városokban tapasztalható félszeg- ségeket emelte ki s én az által óhajtom kiegészíteni ama közleményt, hogy a falvakon tapasztalható nevelési akadályokról emlékszem meg ez úttal.

Valljuk meg őszintén, hogy azon itt-ott hallható kifakadásoknak, miszerint a mai gyermekek nagyon korán lesznek érettek, van némi jogosultságuk. Ma a gyermek ártatlansága vajmi sok fertőző hatásnak van kitéve. Mondhatjuk: ma többet törődik a földnépe a lábas jószágával, mint a gyermekével. Mint a pest-megyei tanfelügyelőnek mondták: „Gyermeket ád az isten, de borjut venni keil.“ S e mondásnak megfelelően bánik a gyermekével. Még orvost is csak a legvégső esetben hiv hozzá, mikor már annak minden tudománya sem ségithet, mert késő. Ez szaporítja a gyermek halandóságot, mely nálunk úgy is oly ijesztő nagy. Ha már a testi egészségével szemben oly közönyös, mennyire inkább az a lelki épségével. A pálinka rendes élvezete mellett korán elbutul, annak hatása alatt képes sok mindenre, mit különben még gyermekeszével is elkerülne A példát maga előtt látja nap-nap mellett, nagyja, kicsinyje mind azt teszi. A tél beálltával a fonó-házak látogatása van napirenden. A 10—20 éves gyermek e helyeken ártatlan lelke szűzies zománcát mihamar elveszíti. Megfoghatatlan, hogy a felnőtt hajadanok úgy, mint a kisebb lányok is a falu legényeivel e helyeken nap-nap mellett szabadon tölthetik estéiket. Bizony ez ellenőrizetlen együttlétből nem sok haszna van az erkölcsösségnek, tetteik és társalgásokból nem tanul a serdülő fiatalság. Nagy kár, hogy a községi elöljáróság ezt egész természetesnek találja és nem keres utat, módot ez erkölcsi fertőzés elfojtására.

De hát ez már úgy van manapság, hogy a testi ragályos kórok elnyomására az orvos vészkiáltására mozgósittatik az egész elöljáróság s fertőtlenítő gépekben fojtják meg a veszedelmes bacilust; a lelki ragályok ellenben pusztíthatnák kényök-kedvökre, itt a tanító vészkiáltását nem hallja senki sem, de ha hallja is egyik-másik magisztratusi személy, szánakozó mosoly kíséretében azt mondja: „nem ért ahoz tanító ur!“

Semmi esetre sem kívánatos, hogy a fonóházakat eltiltsák, mert hiszen egyetlen háziiparágunk: a szövés szenvedne általa; aztán a hosszú téli estéket hasznosabban nem is tölthetnék el a nők, mintha fonó-orsóval kezükben beszélnek és dalolgatnak; csakhogy ezt szabályozni kellene minden községben s egy kis jóakarattal, kizárva onnan a férfi népet és különösen a gyermekeket a nevelés nagy hasznára lehetne ott munkálkodni. Az iskola tekintélye még vajmi kevés; hogy itt is megóvassék a nevelés nagy érdeke, de ha szövetkeznék vele a polgári és egyházi község jóakarata, üdvös intézményekké lehetné szervezni a mai fonóházakat.

Egy másik említésre méltó akadály a nevelésben mai iskolai olvasókönyveink tökéletlensége. Ez ugyan már egészen a mi dolgunk, de épen ezért méltó is vele közelebbbről fogMelléklet a „Zemplén11 19. számához.

lalkoznunk, hogy kitűnjék, mennyire nem alkalmas mai mivoltok azon nagy célok elérésére, melyeket a népiskola az emberiség érdekében maga elé tűz.

Lássuk, mit is akarunk elérni az olvasókönyvek révén a népiskolában! Készséget az olvasásban, teljes megértését az olvasottaknak, ez által ismeretgyarapitást, etikai és erkölcsi szivképzést, valláserkölcsös érzelmek felkeltését s végül magát az olvasást oly biztosan megkedvelteim, hogy a növendék majdan az életbe is magával vigye ezt, mint önképzésének egyik legnélkülönözhetlenebb eszközét. Ezeket elérni, alkalmas tankönyv kell. Mindenek előtt a mese és vonzó elbeszélés a gyermeki léleknek édes takarója alá kell elrejteni mindazt, mit a növendék érzelmi világába plántálni akarunk. A gyermek elméje igen fogékony, de ezen képessége csak azon ismeretekre terjed ki, melyek oly alakban közöltetnek vele, hogy érzelmi világát megragadják, látókörén belül esnek s felfogását nem haladják túl. Tapasztaljuk azt oly alkalommal, midőn egy-egy olvasási órán az elbeszélés, vagy mese tartalmát előlegesen elmondjuk növendékeinknek, mily mohó gyorsasággal keresik utána a megnevezett olvasmányt, hogy újra élvezték a mese gyönyörét. Minden ismeretanyagot lehet ez alakban föltálalni a népiskolai olvaskönyvben s ilyenkor a tanúlság levonása önként történik a gyermeki lélekben. Mai olvasókönyveink azonban még mindig kevés alkalmasat tartalmaznak e részben. A száraz, untató leírások bármiként fűszerezze is tartalmukat a tanító ügyes előadása, bármiként gyakorolja is egyes kifejezéseit, vagy értesse meg tartalmukat, hidegen hagyják a gyermek lelkét s ennek következtében nem maradnak meg az emlékezetében.

A kedélyképzésben tehát az alkalmas olvasókönyv a legfontosabb eszközök egyike s a tanító munkája nagyban megkönnyebbül, ha e téren kellő haladás áll be.

Takács János.

A sárospataki áll. tanitóképezde f. hó

16 án d. e. V2 10 órakor fogja Széphalmon, az évenként szokásos Kazinczy-ünnepélyét megtartani, mely alkalommal Palágyi Lajos int. tanár mond emlékbeszédet. Az ünnepély iránt érdeklődőket tisztelettel meghívja: az igazgatóság.

246. 900. A sárospataki áll. tanitóképezde.

Pályázati hirdetmény.

A sárospataki állami tanitóképezdénél az 1900—1. tanéven az I. osztályban 26, a II. oszt. 4 jótéteményes hely töltendő be.

Az 50 kros bélyeggel ellátott folyamodványok a nagymélt. vallás- és közokt. m. kir. ministeriumhoz címezve folyó évi május 30-ig küldendők be alólirott hivatalához következő mellékletekkel:

a) születési bizonyítvány a 15-ik év betöltésének igazolásául;

b) tiszti orvosi bizonyítvány arról, hogy a folyamodó semmi olyan te sti fogyatkozásban nem szenved, mely őt a tanítói foglalkozásban akadályozná;

c) iskolai bizonyítvány a múlt iskolai évről;

d) húsvéti évharmadi Értesítő, mely június 30-ig a jelen iskolai évről nyerendő bizonyit- ványnyal egészítendő ki;

e) hiteles községi bizonyítvány a családtagok számáról, azok életkoráról s arról, hogy hány van a családfő közvetlen gondozása alatt, hány van a szülei háztól, hány és mily mérvű neveltetési költséggel terheli a családfentartót;

f) hiteles községi bizonyítvány a szülők polgári állásáról, vagyoni állapotáról, ingatlan birtok-, üzlet-, ipar-, hivatal- vagy más forrásból származó jövedelemről, esetleg arról, hogy a növendéknek van-e magánvagyona s hova fordittatik annak jövedelme.

Szegénységi bizonyítvány csatolása esetén a folyamodvány és mellékletei bélyegmentesek.

Azon folyamodók, kik négy középiskolai osztály végzéséről szóló bizonyitvány hiányában felvételi vizsgálatra köteleztetnek, junius hó végéig fognak értesittetni a felvételi vizsga napjáról (julius 1—10.)

Sárospatak, 1900. május 5-én.

Dezső Lajos, tanitóképezdei igazgató.

CSARNOK

Ha majd ...

Ha majd úgy érzed, minthogyha Téged, Nem látott kar átalölelne S valaki mintha fejét lehajtva,

Melléd simul, kebledre dőlne :

Ne riaszd tova, legyen a hova Bolyongó lelkem nyugodni tér,

Mert az járogat, ki nem nyugodhat S tőled akkor is szerelmet kór.

Ha majd úgy érzed, minthogyha szived Értem is verne egy dobbanást,

És mintha bánná, tetteit szánná,

Örömest tenné a változást,

Eljövök akkor, estalkonyatkor,

Szivedre dőlök, s úgy siratom,

Szerelmesétől, élet egéről,

Semmibe, tova tűnt csillagom ....

Ha jösz a kertbe, a temetőbe,

Keresni fejfát s rajt a nevem,

Tán könyed is hull, a múlt felujul,

Vádol a szived egyetlenem ?

Borulj a sirra, senkisem látja Súgd meg lelkemnek a terhedet,

Eljövök akkor, a messze túlról,

Altatni égő könyeidet.

Keblemre huzom, szivemre hajtom Szomorú, bánatos fejedet Letörleni égő, szivedet vérző Sűrűén omló könyeidet,

Égessen engem, vérezze szivem,

Érted a kint, bajt, mind szenvedemt Nem is kínos az, nem fájdalmas az’

Ha egyszer .Érted* viselhetem! .. (S.-A.-üjhely.)

Gtabányi László.

Városi és községi ügyek.

* Városi színház építése. A színház előtt végigvonuló mellékutcát holnaptól elzárják a szekérközlekedéstől, mert a vállalkozók, kiket a színház építésének határideje kötelez, mindazokat a munkálatokat, melyek az építés megkezdése előtt befejezendők, meg akarják kezdeni.

* Színházi ingóságok elárverelése Az újhelyi ódon színházban szükségtelenekké vált ingóságok, u. m, luszterek, karos gyertyatartók stb. áruba bocsáttatnak, a mely »occasioc-ra felhívjuk a venni szándákozók figyelmét.

* A közös temető építésével S.-A.-Ujhely- ben, hogy úgy mondjuk, rohamosan haladnak előre; hanem a sírhelyek beosztására és a temető terület rendezésére intézkedés máig sem történt. Tisztelettel kérdjük a polgármestert, mikor szándékozik a beosztást és elrekesztést foganatosítani, ha a temetőt már a t. évi júl. 1-ével megnyitni akarja ? Talán célszerű lenne a temető-felügyelőt és segédszemélyzetet már is kinevezni és velük a temetőrendezés munkálatait haladéktalanul megkezdetni. (Beküldetett).

* Nincs zugiskola. S.-A.-Ujhely polgár- mesterének jelentését, hogy a >zug«-iskolának bélyegzett iskola nem zugiskola, mert az oda járó 15—17 éves zsidöfiuk csak vallásos vallásos oktatásban részesülnek, a t. vármegye közig bizottság f. hó 8-án tartott ülésén tudomásul vette.

* Közgyűlés, Ujhely város képviselőtestülete tegnap délután 3 órakor Székely Elek polgármester elnöklete alatt réndes közgyűlést tartott, melynek csupán két tárgya volt, és pedig az 1899. évi zárszámadás és a pénztári számadás felülvizsgálata. A pénzügyi bizettság előterjesztésére a számadásokat a közgyűlés elfogadta s a törvényhatósághoz felterjeszteni rendelte.

* Pénztárak vizsgálata A vármegyei pénztárvizsgáló küldöttség S.-A.-Ujhely rt. város pénztárában f. hó 9-én váratlauul megjelenvén, behatóan megvizsgálták a városi házi és gyámpénztárt, nemkülönben a rendőrkapitányság pénzkezelését is ; mint értesülüuk, a pénz- és ügykezelést mindkét helyen kifogásta'an rendben találták.

* Gazdasági ismétlő-iskolák létesítéséért felirt vármegyénk közig, bizottsága és kérte a íöldmivelésiigyi kir ministert, hogy a S.-A -Uj- hely, N.-Mihály, Perbenyik és Megyasszó községben szervezendő g. i. iskolák céljára megfelelő állami segedelmet utalványozni kegyeskedjék.

* Ki vét viei nősülés megengedéséért

folyamodtak Majoros István e.-bényei, Kovács István géresi, Gyimán István csertészi, Benykó Mihály haburai, ifj, Katócs József ág-csernyei, Minda János lukasóczi, Jendzserószky András hoori, Miklós János l.-bényei, Mihalics Antal zá- vodkai, Lengyel János monoki, Uhrin József n - ruszkai, Paskanóczi József csarnahai, Istók György technai, Bajusz Mihály gerendái, Menga József szinnai, Galasóczki Sándor monoki, Mihalkó János m.-izsépi, Sirák Mihály kudlóczi, Korba I. Gergely haburai, Pjatnyicsko György t.-kajnyai, és Hassó Mihály n.-dobrai hadköteles egyének. Folyamodásaik pártoló véleménynyel felterjesztettek a honvédelemügyi kir. ministerhez.

* Karád vicinális közútjainak kiépítését Mailáth József gróf, a ki egymagában 9000 hold- nyi kiterjedésű birtokkal érdekelt fél Karád község határában, a közig, bizottság f. hó 8-iki ülésén szóba hozván, felhivatott, a vármegye alis- alispánja, hogy az 1890. I. l.-c.j 55. és az 1884. évi XII. törvénycikk 36. §§-aiban körvonalo- zott rendelkezés értelmének megfelelő eljárására a bodrogközi j. főszolgabiráját, mint az ,uti bi- zottsHgc elnökét, sürgősen ntasitja. — A szóban jevő vicinális közút mindenek előtt Czigánd és Luka községek irányában lenne kiépítendő.

Volicza község folyamodása, melyben a