Zemplén, 1900. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)
1900-01-06 / 1. szám
1900. Január 6. I. Melléklet a „Zemplén“ 1. számához. Mindezen kötelességszegési esetekben a törvényben megállapított büntetések alkalmazása, vagy a kiszabott birság elengedése, leszállítása, valamint az okozott költségekben való marasztalás felett az esküdtbiróság szakbírói tanácsa határoz, de mindig az előterjesztett bizonyítékok alapján s ha az illető esküdt jelen van, ennek meghallgatása után. Az esküdtbiróság ilyen határozata ellen az esküdtnek joga van a királyi táblához felfolyamodni s addig mig a kir. tábla nem dönt ez ügyben, a pénzbírság nem hajtható be. A kir. tábla határozata ellen azonban további fel folyamodásnak, sem más jogorvoslatnak helye nincs. Látni való a fentebbiekből, hogy mindezen büntetéseket egyszerűen el lehet kerülni, ha az esküdt pontosan megjelenik az idézésekre s a törvényben előirt kötelességeit mindig pontosan teljesíti. Nem is lenne szép dolog, ha a magyar esküdtszék tagjait büntetéssel kellene kényszeríteni kötelességeik teljesítésére s remél jük is, hogy ily büntetésekre mentői ritkábban lesz szükség. Véj-ül megemlítem itt, hogy az esküdteknek járó napidijat és utazási költséget mindig egy-egy ülésszakra s nem egy-egy főtárgyalásra keíl kérni és pedig az ülésszak berekesztése előtt. Ezea összegeket maga az elnök állapítja meg és utalványozza az esküdteknek. Vármegyei ügyek. Uj évi tisztelgések. A hunyó század utolsó évének első reggelén hagyományos módon kezdődtek és mélyen belenyúlva a délutánba tartottak szakadatlanul az uj évi üdvözlések. — A vármegye tisztikara, segéd- és kezelő személyzete d. e. Va 10-re Dókus Gyula cs. és kir. kamarás főjegyző hivatalos szobájában gyülekeztek egybe, a hol Thuránszky László tb. főjegyző mondott üdvözlő szép beszédet, biztosítván továbbra is rendszerinti főjegyzőnket az egybegyűltek nevében tiszteletünkről, ragaszkodásunkról, szeretetünkről. — Az alispánhoz Dókus főjegyő vezette a tisztelgőket. Szivjől jövő, szívhez szóló beszédében, egyebek közt, arra is kérte az alispánt, hogy a vármegyei tisztviselők, segéd-, kezelő- és szolgaszemélyzet immár tűrhetetlen és tarthatatlanjavadalmazásánakjobbitása érdekében emelje fel szavát. Az alispán, mélyen meghatva az őszinte baráti érzés ünnepies megnyilatkozásától, a mi főjegyzőnk ajakán ékes formákra talált, igeu szives szavakban válaszolt, kiemelvén, hogy szeretett tiszttársainak érdekeit mindig szivén hordja és hogy anyagi helyzetük javítása érdekében, mig csak győzi szóval-tollal, minden alkalmat szívesen megragad és egyetlen egyet sem fog elmulasztani. — Ezután az alispán vezetése alatt főispánunk Öméltóságánál tisztelgett a 40 főnyi jelenlévőség. Öméltósága a főispán, az alispán üdvözlő szavai után mondott igen szives beszédében hangsúlyozta, hogy mint eddig tizenhét év során folyvást, ezután is őszintén együtt érez a tiszti karral, s mert „a mi nekik fáj — neki is fáj“, szoros kötelességének fogja ösmerni, hogy anyagi helyzetük jobbra forditása dolgában úgy az államkormánynál, mint a t. vármegye közönségénél is közbenjárjon. —Hasonló magyaros szívességgel mentek végbe a tisztelgések a kir. törvényszéknél, a többi kir. hivataloknál, hatóságok és testületek körében is. A városi magisztrátust Székely Elek polgármester vezette a főispánhoz, ki is igen nyájas válaszában biztosította a polgármestert és a városi tisztikart, hogy mint eddig tette, a jövőben is mindig szívesen fogja támogatni őket közjóra törekvő és sikeres fáradozásaikban. 30,000 korona ínségeseinknek. A szin- nai járás két körjegyzőségében, a sztropkai j. pár községében, úgyszintén a homonnai járás határszéli részén már a múlt év őszén jelei mutatkoztak a bekövetkezhető éhínségnek. Úgy a járások, mint a körjegyzőségek részéről minden előkészület meg volt téve, hogy a népéletet nagy veszedelemmel fenyegető ínséges állapot bekövetkezésének eleje vétessék. Éber figyelemmel, csüggedetlen cmberszeretettel kísérte az 1899. évi rósz termés következtében sanyarú helyzetbe jutott mindama községek szegény lakóinak megélhetését vármegyénk kormányzata is. Köztudomású dolog, hogy a múlt év novemberében a közigazgatási bizottságnak, úgyszintén a december közepén tartott Közgyűlésnek az éhínség bekövetkezése ellen tett ama hatósági intézkedések bejelentetvén, azok a hatósági intézkedések ott is, itt is megnyugvással vétettek tudomásul. Azt is tudják a mi olvasóink, hogy a múlt évi dec.-i Közgyűlés feljogosította az alispánt, miként a netalán való Ínség szélére jutott községek munkára képtelen lakosságának a t. vármegye központi szegény-alapjából 2000 K.-t folyósíthasson. Ehhez a 2000 K.-hoz most 28,000 K. állami »egedelmet utalványozott a keresk.-ügyi kir. minister s elhatározásáról épp uj év reggelén értesítette az állami segedelem nyújtása iránt közbenjárt főispánunkat. Mire jelen soraink napvilágot látnak, a t. vármegye közönsége és az államkormány részéről nyújtott és az Ínséges közmunka ellenértékéül szolgáló anyagi segedelem már rendeltetése helyén lesz, hogy útját állja az éhínség bekövetkezésének. Ugyanis tudomásunk szerint a szinnai járásba 12,000 K., a sztropkai járásba 12,000 K., a homonnai járás területére pedig 2000 K. kiutalványoztatott. A járások területén az „Ínséges helyi bizottságok,“ úgyszintén a kir. államépitészeti hivatal részéről megbízott szakközegek (mérnökök, utmes- erek, utbiztosok) kik az ínséges közmunka dolgát intézik, a helyszínén már tevékenységbe léptek. A közig, bizottság legközelebb jan. hó 10-én (tizedikén) tartja rendes havi ülését. Alispáni jubileom. Kende Péter cs. és kir. kamarás, Ung-vármegye alispánja, a múlt év dec. hó 30-án töltötte be alispánságának 20-ik évét. Az évfordulót Ungvármegye közönsége örömünneppé avatta, Ebből az alkalomból hálaadó istentisztelet után díszközgyűlésre sereglett egybe a vármegye ünneplő közönsége. A díszközgyűlésen Török József gróf főispán üdvözölte a jubilánst, szép beszédben méltatván Kende alispán kiváló érdemeit. Közgyűlés után tisztelgő küldöttségek járultak az ünnnepelt elé. — Végezetül a Korona vendéglőben banket volt, melyen Ungvár és környékének népes intelligenciája teljes számban részt vett. A jubiláló alispánt tisztelői sorából nagy számban keresték fel üdvözleteikkel a távolból. Ungi kedves barátaink és atyánkfiái örömében mi zempléniek is őszinte szívvel osztozunk! Állategészségügy. Münnich Ede, állatorvos, Tokaj város kereskedelme érdekében lapunk utján is értesíti a közönséget, hogy a ragadós száj- és körömfájásnak a hasított körmü állatok között Tokaj városban nyoma sincs, következésképp Tokajból szarvasmarhák Ausztriába minden akadály nélkül szállíthatók. — A dolog kiegészítéséül fölemlítjük még, hogy a hivatalos nyilvántartás tanúsága szerint vármegyénk egész területe a hasított körmüek száj- és körömfájós betegségétől a múlt évi júL hó 17-ike óta mentes. Betegforgalmi évnegyedeskimutatás. A Zemplén-vármegyei közkórházban az 1899. év IV. negyedének kezdetén, okt. 1-én, visszamaradt a kórházban 34 beteg, felvétetett okt—dec.-ben : 121. Meghalt 12. Elbocsáttatott: 111. Dec. 31-én visszamaradt: 104 Az ápolás-napok száma volt okt. 1-től dec. 31-ig: 3370. — S.-A.-Ujhely, 1900. január 2-án. Schön Vilmos dr., kórházi igazgató-főorvos. Hírek a nagyvilágból. II. Vilmos német császár elmegy Frán- ciaországba, a párisi világkiállítás megtekintésére. Valószínű, hogy a császárné és a trónörökös is elkísérik a császárt Párisba. Sándor szerb király királyunknak személyesen nyújtotta át a Nagy Milos-rend nagy keresztjéhez tartozó jelvényeket. A perzsa sah ápr. hó elején hosszabb ideig tartó európai körútra indul. A pes*is. Numeában napról-napra uj pes- tises megbetegedések fordulnak elő. — Numea fráncia gyarmat Uj-Kaledóniában, a Nagy-óceán délnyugati részében, melylyel az anyaállam élénk személy- és kereskedelmi forgalmat tart fenn. A dél áfrikai harctérről e héten csak apróbb ütközetek hírét vettük, melyek az angolok vereségeiről tudósítottak. A Tugela folyó partján búrok és angolok döntő csatára készülnek. Az angolok a dél-áfrikai vizeken elfogtak egy német kereskedelmi hajót, a mely ágyukat és felszerelt tüzérséget szállított. Kínában az európai fráncia csapatok ösz- szeütköztek kínai katonákkal; 147 halott hátrahagyása után a kínaiak visszavonultak. Hírek az országból. Széchenyi Manó gróf, a király személye körüli minister, bejelentette lemondását, mivel megrendült egészsége föltétien pihenést kíván. Uj évi üdvözlések. Széli Kálmán főmi- nistert és ministertársait Csáky Álbiu gróf üdvözölte a szabadelvű párt részéről gyönyörű beszédben, — Podmaniczky Frigyes bárót, a szabadelvű párt elnökét pedig a párt nevében Hodossy Imre üdvözölte. — At. Ház elnöke előtt Münnich Aurél dr. országos képviselő tolmácsolta a párt jókivánatait. Állami uj népiskolák. A múlt 1900. éy folyamán, mint a kultusz minister jelentéséből olvassuk, az egész országban, 113 községben, ugyanannyi állami elemi uj népiskolát szerveztek. Az 1900. jubiláris év lesz Magyarországon, a mennyiben a rk. főpapság Szent-István hetében ünnepet készül szentelni a 900. éves alkalomnak, hogy t. i. Magyarország belépett az európai keresztény nemzetcsaládok sorába. Felhívás előfizetésre, a .Zemplén* 31-ik évfolyamára. Lapunk a jövő 1900. év küszöbén pályájának harmincegyedik életévébe lép. Elfogultság nélkül mondhatjuk talán s bizony nem dicsekvés kedvéért, hogy küzdelemmel teljes harminc évi pályafutása alatt kétségtelen bizonyságát nyújtotta annak, hogy hívatott is, képes is az életviszonyokkal küzdeni és megküzdeni. Most tehát, midőn a harmincegyedik év küszöbén állunk, hálánkat és köszöne- tünket fejezzük ki pártfogóink, a t. vármegye közönsége és olvasóközönségünk előtt mindig szives támogatásaikért.. . A múltból merített bizalommal tekintünk a jövő elé. Reméljük, hogy a nagy és díszes közönség az ő nagyrabecsült rokonszenvét — a mit kiérdemelni ezután is legfőbb kötelességünknek tartjuk — a. jövőben sem fogja megvonni mitőlünk. Lapunk, a „Zemplén“ iránya és törekvése ezután is az marad, a mi eddig volt: a közérdekek fejlesztése, — az ut is,' melyen haladni fogunk, lesz, mint volt: a részrehajlatlan igazság útja. Figyelmünket ki fogjuk terjeszteni mindarra, a mi a jól megértett és felfogott közérdekkel összeköttetésben áll s nem fogunk visszariadni soha az igazság kutatásától és megmondásától; azonban óvakodni is fogunk, hogy az egyes érdekeket a közérdekkel össze ne zavarjuk és óvakodni fogunk, hogy az igazmondást a kicsinyes és visszatetsző személyeskedéssel ne azonosítsuk. Közérdekű dolgok és kérdések megvitatásától, objektiv bírálatától, a mi lapunk soha nem fog elzárkózni. És bár mindenkor csakis legjobb meggyőződésünk szavát követjük: távol fogunk állani attól, hogy Ítéleteinket csalatkozhatat- lanoknak tartva, az elfogultság kínai falával vegyük körül magunkat. Bárkitől és bárhonnan jövő véleményt — ha közérdekű s tudjuk kitől ered — mindenkor készséggel közzéteszünk, ha csak azt lapunk hasábjaira nem illő hangja ki nem zárja. Közérdekű és szakszerű cikkelyeken kívül a vármegyei és helyi érdekű ügyek fogják ezután is uralni lapunkat. Hangzatos szavakkal nem akarunk feltűnést hajhászni, terjengős Ígéretekkel nem állunk elő. A mi legfőbb dicsekvésünk a nagy közönség ragaszkodása; a mi legfőbb törekvésünk ezt a ragaszkodást hűséggel továbbra is kiérdemelni. Még egyszer köszönetét mondva harminc éven át és folyton tartó szives jóindulataikért, kérjük jövőre is nagyrabecsült támogatásukat. Lapunk előfizetése is, habár a „Zemplén“ kétszer oly nagy terjedelemben jelenik meg hétről-hétre, mint a más heti lapok, marad, mint volt Egész évre : 12 korona. Félévre . . 6 korona. Negyedévre: 3 korona. Az előfizetések a „Zemplén“ kiadó- hivatalába címezve küldendők. S.-A.-Ujhely, 1900. jan. 5. <£ „gemplén1- szerkesztősége és kiadóhivatala.
