Zemplén, 1900. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)

1900-01-06 / 1. szám

1900. Január 6. I. Melléklet a „Zemplén“ 1. számához. Mindezen kötelességszegési esetekben a tör­vényben megállapított büntetések alkalmazása, vagy a kiszabott birság elengedése, leszállítása, valamint az okozott költségekben való maraszta­lás felett az esküdtbiróság szakbírói tanácsa ha­tároz, de mindig az előterjesztett bizonyítékok alapján s ha az illető esküdt jelen van, ennek meghallgatása után. Az esküdtbiróság ilyen határozata ellen az esküdtnek joga van a királyi táblához felfo­lyamodni s addig mig a kir. tábla nem dönt ez ügyben, a pénzbírság nem hajtható be. A kir. tábla határozata ellen azonban további fel folya­modásnak, sem más jogorvoslatnak helye nincs. Látni való a fentebbiekből, hogy mindezen büntetéseket egyszerűen el lehet kerülni, ha az esküdt pontosan megjelenik az idézésekre s a törvényben előirt kötelességeit mindig ponto­san teljesíti. Nem is lenne szép dolog, ha a magyar esküdtszék tagjait büntetéssel kellene kényszeríteni kötelességeik teljesítésére s remél jük is, hogy ily büntetésekre mentői ritkábban lesz szükség. Véj-ül megemlítem itt, hogy az esküdtek­nek járó napidijat és utazási költséget mindig egy-egy ülésszakra s nem egy-egy főtárgyalásra keíl kérni és pedig az ülésszak berekesztése előtt. Ezea összegeket maga az elnök állapítja meg és utalványozza az esküdteknek. Vármegyei ügyek. Uj évi tisztelgések. A hunyó század utolsó évének első reggelén hagyományos módon kezdődtek és mélyen belenyúlva a délutánba tartottak szakadatlanul az uj évi üdvözlések. — A vármegye tisztikara, segéd- és kezelő személy­zete d. e. Va 10-re Dókus Gyula cs. és kir. ka­marás főjegyző hivatalos szobájában gyülekeztek egybe, a hol Thuránszky László tb. főjegyző mondott üdvözlő szép beszédet, biztosítván to­vábbra is rendszerinti főjegyzőnket az egybegyűl­tek nevében tiszteletünkről, ragaszkodásunkról, szeretetünkről. — Az alispánhoz Dókus főjegyő vezette a tisztelgőket. Szivjől jövő, szívhez szóló beszédében, egyebek közt, arra is kérte az alis­pánt, hogy a vármegyei tisztviselők, segéd-, kezelő- és szolgaszemélyzet immár tűrhetetlen és tarthatatlanjavadalmazásánakjobbitása érdekében emelje fel szavát. Az alispán, mélyen meghatva az őszinte baráti érzés ünnepies megnyilatkozá­sától, a mi főjegyzőnk ajakán ékes formákra ta­lált, igeu szives szavakban válaszolt, kiemelvén, hogy szeretett tiszttársainak érdekeit mindig szi­vén hordja és hogy anyagi helyzetük javítása érdekében, mig csak győzi szóval-tollal, minden alkalmat szívesen megragad és egyetlen egyet sem fog elmulasztani. — Ezután az alispán ve­zetése alatt főispánunk Öméltóságánál tisztelgett a 40 főnyi jelenlévőség. Öméltósága a főispán, az alispán üdvözlő szavai után mondott igen szives beszédében hangsúlyozta, hogy mint eddig tizenhét év során folyvást, ezután is őszintén együtt érez a tiszti karral, s mert „a mi nekik fáj — neki is fáj“, szoros kötelességének fogja ösmerni, hogy anyagi helyzetük jobbra forditása dolgában úgy az államkormánynál, mint a t. vármegye közönségénél is közbenjárjon. —Ha­sonló magyaros szívességgel mentek végbe a tisztelgések a kir. törvényszéknél, a többi kir. hivataloknál, hatóságok és testületek körében is. A városi magisztrátust Székely Elek polgármes­ter vezette a főispánhoz, ki is igen nyájas vá­laszában biztosította a polgármestert és a városi tisztikart, hogy mint eddig tette, a jövőben is mindig szívesen fogja támogatni őket közjóra törekvő és sikeres fáradozásaikban. 30,000 korona ínségeseinknek. A szin- nai járás két körjegyzőségében, a sztropkai j. pár községében, úgyszintén a homonnai járás határszéli részén már a múlt év őszén jelei mutatkoztak a bekövetkezhető éhínségnek. Úgy a járások, mint a körjegyzőségek részéről min­den előkészület meg volt téve, hogy a népéletet nagy veszedelemmel fenyegető ínséges állapot be­következésének eleje vétessék. Éber figyelemmel, csüggedetlen cmberszeretettel kísérte az 1899. évi rósz termés következtében sanyarú helyzetbe jutott mindama községek szegény lakóinak megélhe­tését vármegyénk kormányzata is. Köztudomású dolog, hogy a múlt év novemberében a közigaz­gatási bizottságnak, úgyszintén a december kö­zepén tartott Közgyűlésnek az éhínség bekövet­kezése ellen tett ama hatósági intézkedések bejelentetvén, azok a hatósági intézkedések ott is, itt is megnyugvással vétettek tudomásul. Azt is tudják a mi olvasóink, hogy a múlt évi dec.-i Közgyűlés feljogosította az alispánt, mi­ként a netalán való Ínség szélére jutott községek munkára képtelen lakosságának a t. vármegye központi szegény-alapjából 2000 K.-t folyósít­hasson. Ehhez a 2000 K.-hoz most 28,000 K. állami »egedelmet utalványozott a keresk.-ügyi kir. minister s elhatározásáról épp uj év reggelén értesítette az állami segedelem nyújtása iránt közbenjárt főispánunkat. Mire jelen soraink nap­világot látnak, a t. vármegye közönsége és az államkormány részéről nyújtott és az Ínséges közmunka ellenértékéül szolgáló anyagi segede­lem már rendeltetése helyén lesz, hogy útját állja az éhínség bekövetkezésének. Ugyanis tu­domásunk szerint a szinnai járásba 12,000 K., a sztropkai járásba 12,000 K., a homonnai járás területére pedig 2000 K. kiutalványoztatott. A járások területén az „Ínséges helyi bizottságok,“ úgyszintén a kir. államépitészeti hivatal részé­ről megbízott szakközegek (mérnökök, utmes- erek, utbiztosok) kik az ínséges közmunka dolgát intézik, a helyszínén már tevékenységbe léptek. A közig, bizottság legközelebb jan. hó 10-én (tizedikén) tartja rendes havi ülését. Alispáni jubileom. Kende Péter cs. és kir. kamarás, Ung-vármegye alispánja, a múlt év dec. hó 30-án töltötte be alispánságának 20-ik évét. Az évfordulót Ungvármegye közön­sége örömünneppé avatta, Ebből az alkalomból hálaadó istentisztelet után díszközgyűlésre sereg­lett egybe a vármegye ünneplő közönsége. A díszközgyűlésen Török József gróf főispán üd­vözölte a jubilánst, szép beszédben méltatván Kende alispán kiváló érdemeit. Közgyűlés után tisztelgő küldöttségek járultak az ünnnepelt elé. — Végezetül a Korona vendéglőben ban­ket volt, melyen Ungvár és környékének népes intelligenciája teljes számban részt vett. A jubiláló alispánt tisztelői sorából nagy számban keresték fel üdvözleteikkel a távolból. Ungi kedves barátaink és atyánkfiái örömében mi zempléniek is őszinte szívvel osztozunk! Állategészségügy. Münnich Ede, állat­orvos, Tokaj város kereskedelme érdekében la­punk utján is értesíti a közönséget, hogy a ra­gadós száj- és körömfájásnak a hasított körmü állatok között Tokaj városban nyoma sincs, kö­vetkezésképp Tokajból szarvasmarhák Ausztriába minden akadály nélkül szállíthatók. — A dolog kiegészítéséül fölemlítjük még, hogy a hivatalos nyilvántartás tanúsága szerint vármegyénk egész területe a hasított körmüek száj- és körömfájós betegségétől a múlt évi júL hó 17-ike óta mentes. Betegforgalmi évnegyedeskimutatás. A Zemplén-vármegyei közkórházban az 1899. év IV. negyedének kezdetén, okt. 1-én, visszamaradt a kórházban 34 beteg, felvétetett okt—dec.-ben : 121. Meghalt 12. Elbocsáttatott: 111. Dec. 31-én visszamaradt: 104 Az ápolás-napok száma volt okt. 1-től dec. 31-ig: 3370. — S.-A.-Ujhely, 1900. január 2-án. Schön Vilmos dr., kórházi igazgató-főorvos. Hírek a nagyvilágból. II. Vilmos német császár elmegy Frán- ciaországba, a párisi világkiállítás megtekinté­sére. Valószínű, hogy a császárné és a trónörö­kös is elkísérik a császárt Párisba. Sándor szerb király királyunknak szemé­lyesen nyújtotta át a Nagy Milos-rend nagy keresztjéhez tartozó jelvényeket. A perzsa sah ápr. hó elején hosszabb ideig tartó európai körútra indul. A pes*is. Numeában napról-napra uj pes- tises megbetegedések fordulnak elő. — Numea fráncia gyarmat Uj-Kaledóniában, a Nagy-óceán délnyugati részében, melylyel az anyaállam élénk személy- és kereskedelmi forgalmat tart fenn. A dél áfrikai harctérről e héten csak apróbb ütközetek hírét vettük, melyek az an­golok vereségeiről tudósítottak. A Tugela folyó partján búrok és angolok döntő csatára készül­nek. Az angolok a dél-áfrikai vizeken elfog­tak egy német kereskedelmi hajót, a mely ágyu­kat és felszerelt tüzérséget szállított. Kínában az európai fráncia csapatok ösz- szeütköztek kínai katonákkal; 147 halott hátra­hagyása után a kínaiak visszavonultak. Hírek az országból. Széchenyi Manó gróf, a király személye körüli minister, bejelentette lemondását, mivel megrendült egészsége föltétien pihenést kíván. Uj évi üdvözlések. Széli Kálmán főmi- nistert és ministertársait Csáky Álbiu gróf üd­vözölte a szabadelvű párt részéről gyönyörű beszédben, — Podmaniczky Frigyes bárót, a szabadelvű párt elnökét pedig a párt nevében Hodossy Imre üdvözölte. — At. Ház elnöke előtt Münnich Aurél dr. országos képviselő tol­mácsolta a párt jókivánatait. Állami uj népiskolák. A múlt 1900. éy folyamán, mint a kultusz minister jelentéséből olvassuk, az egész országban, 113 községben, ugyanannyi állami elemi uj népiskolát szer­veztek. Az 1900. jubiláris év lesz Magyarorszá­gon, a mennyiben a rk. főpapság Szent-István hetében ünnepet készül szentelni a 900. éves alkalomnak, hogy t. i. Magyarország belépett az európai keresztény nemzetcsaládok sorába. Felhívás előfizetésre, a .Zemplén* 31-ik évfolyamára. Lapunk a jövő 1900. év küszöbén pályájának harmincegyedik életévébe lép. Elfogultság nélkül mondhatjuk talán s bizony nem dicsekvés kedvéért, hogy küzde­lemmel teljes harminc évi pályafutása alatt kétségtelen bizonyságát nyújtotta annak, hogy hívatott is, képes is az élet­viszonyokkal küzdeni és megküzdeni. Most tehát, midőn a harmincegyedik év küszöbén állunk, hálánkat és köszöne- tünket fejezzük ki pártfogóink, a t. vár­megye közönsége és olvasóközönségünk előtt mindig szives támogatásaikért.. . A múltból merített bizalommal tekin­tünk a jövő elé. Reméljük, hogy a nagy és díszes közönség az ő nagyrabecsült rokonszenvét — a mit kiérdemelni ezután is legfőbb kötelességünknek tartjuk — a. jövőben sem fogja megvonni mitőlünk. Lapunk, a „Zemplén“ iránya és törek­vése ezután is az marad, a mi eddig volt: a közérdekek fejlesztése, — az ut is,' melyen haladni fogunk, lesz, mint volt: a részrehajlatlan igazság útja. Figyelmünket ki fogjuk terjeszteni mindarra, a mi a jól megértett és felfo­gott közérdekkel összeköttetésben áll s nem fogunk visszariadni soha az igazság kutatásától és megmondásától; azonban óvakodni is fogunk, hogy az egyes érdekeket a közérdekkel össze ne zavarjuk és óva­kodni fogunk, hogy az igazmondást a kicsi­nyes és visszatetsző személyeskedéssel ne azonosítsuk. Közérdekű dolgok és kérdések meg­vitatásától, objektiv bírálatától, a mi lapunk soha nem fog elzárkózni. És bár mindenkor csakis legjobb meg­győződésünk szavát követjük: távol fogunk állani attól, hogy Ítéleteinket csalatkozhatat- lanoknak tartva, az elfogultság kínai falával vegyük körül magunkat. Bárkitől és bár­honnan jövő véleményt — ha közérdekű s tudjuk kitől ered — mindenkor készség­gel közzéteszünk, ha csak azt lapunk ha­sábjaira nem illő hangja ki nem zárja. Közérdekű és szakszerű cikkelyeken kívül a vármegyei és helyi érdekű ügyek fogják ezután is uralni lapunkat. Hangzatos szavakkal nem akarunk feltűnést hajhászni, terjengős Ígéretekkel nem állunk elő. A mi legfőbb dicsekvésünk a nagy közönség ragaszkodása; a mi legfőbb tö­rekvésünk ezt a ragaszkodást hűséggel továbbra is kiérdemelni. Még egyszer köszönetét mondva harminc éven át és folyton tartó szives jóindula­taikért, kérjük jövőre is nagyrabecsült támogatásukat. Lapunk előfizetése is, habár a „Zem­plén“ kétszer oly nagy terjedelemben je­lenik meg hétről-hétre, mint a más heti lapok, marad, mint volt Egész évre : 12 korona. Félévre . . 6 korona. Negyedévre: 3 korona. Az előfizetések a „Zemplén“ kiadó- hivatalába címezve küldendők. S.-A.-Ujhely, 1900. jan. 5. <£ „gemplén1- szerkesztősége és kiadóhivatala.

Next

/
Thumbnails
Contents