Zemplén, 1900. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)

1900-04-22 / 16. szám

kezelés, úgy a város vagyonának becsületes gon­dozása is. A bizottság elnöke, idb. Meczner Gyula, a polgármester előtt örömmel adott ki­fejezést a rt. város háztartásának kitűnő rendben tartásáért. * Lakbérszabályozás. A lapunk ma egy hetes számában bemutatott vegyes bizott­ság működését f. hó 18-án kezdte meg és 21-én be is végezte. Az eredmény ma még meg nem állapítható; de, amint értesültünk, bízvást remél­hető, hogy az osztályozás feljebb fog emelkedni. Ez az állami tisztviselőknek is nagyon örven­detes dolog lesz — mert ha a katonai lakbér emelkedik, ők is mindjárt jobb osztályzatba jut­nak be. * Jóváhagyott szabályrendeletek. S­A.-Ujhely rt. városnak a pincérnői szolgálat és bérkocsi ipar szabályozását tárgyazó szabály­rendeleteit a belügyi kir. minister jóváhagyó záradékkal leküldötte. * Állami anyakönyvi statisztika. A sá­toralj a-ujhelyi állami anyakönyvi hivatalnál 1900. ápr. 14-től 1900. ápr. 21-ig a) házasságot kötött: 1 pár; b) kihirdettetett: 1 egyén; c) születési anyakönyvi bejegyzés volt: 12 eset­ben ; d) elhalálozott: 8 egyén. Yármegyei Hivatalos Rész. 8975/900. sz. T. Zemplén-vármegye alispánjától. Hivatalos hirdetmény. A vármegye 1899, évi zárszámadását az április hó 18-án tartott állandó választmány megvizsgálván vélemónyes jelentését elkészítette. A zárszámadás és az állandó választmány vélemónyes jelentése, április hó 19-től a vár­megye főjegyzőjének hivatalos helyiségében köz­szemlére kitétetnek. Miről az adózókat azzal értesítem, hogy az 1886 évi XXL t.-c. 17. §. értelmében a zárszá­madásokba a hivatalos órák alatt betekinthetnek és észrevételeiket a május hóban tartandó tör­vényhatósági közgyűlést megelőzőleg 5 nappal az állandó választmányhoz beadhatják. S.-A.-Ujhelyben, 1900. évi április hó 18. Alispán helyett: Dókus, főjegyző. T. Zemplén-vármegye törvényhatósági bizott­ságának S.-A.-Ujhelyben 1990. évi február hó 28-án tartott közgyűléséből. 101/3899. Olvastatott a földmivelésügyi m. kir. minister őnagyméltóságának 96972/99. sz. intézvénye melylyel a faiskolákról és fásításról múlt évi szeptember 19-én 480/29390. szám alatt alkotott vármegyei szabályrendeletet jóvá hagyja. Tudomásul yétetvén az eredeti záradékolt példány a levéltárba elhelyeztetni, másolatban a „Zemplén“ hivatalos lapban kihirdettetni és miheztartás végett az alispáunak, vármegyei jegyzők, főügyész, alügyész, S.-A.-Ujhely pol­gármestere, főszolgabiráknak, vármegyei gazda­sági egyesület s Bezerédy Pál a földmivelésügyi m. kir. minister őnagyméltósága által a selyem tenyésztés emelése céljából kiküldött meghatal­mazottnak kiadatni, illetve megküldetni rendel­tetik. Kmft. Jegyzetté: Kiadta: Bernáth Aladár, Dókus Gyula, IV. aljegyző. főjegyző. 101/3899. Szabályrendelet a faiskolákról és fásításokról. (3. Folyt, és vége) 15. §. Az 1890. I. t.-c. 1. §-ának 3. 4. 5. és 6. pontjában említett közutak közül azok, a melyek utárokkal bírnak, vagy ezen szabály- rendelet hatályba lépte után utárokkal elláttat­nak, az útfenntartásra kötelezettek által, az e tárgyban külön-külön hozandó thatósági hatá­rozattal megszabott határidőkben fásitandók be. A járási főszolgabirák (rendezett tanácsú városok polgármesterei) kötelesek a jelen sza­bályrendelet életbe léptétől számítandó egy év alatt a fenti határozmányok értelmében befási- tandó útvonalakat összeírni s az érdekelt útfenn­tartók meghallgatásával a befásitás módozatai és határideje tekintetében a vármegye alispán­jához további eljárás végett véleményes jelen­tést tenni. 16. §. A jelen szabályrendelet 14. és 15. §-ában említett utak befásitásánál azon különb­séggel, hogy az állam helyett az utfentartó ér­tendő, a jelen szabályrendelet 11. 12. és 13. §-ai irányadók. 17. §. A fák valamennyi közút mentén oly karban tartandók és nyesésük akként eszköz- lendő, hogy az ut mentén esetleg fennálló táv­írda, vagy távbeszélő készülékeket ne érintsék. 18. §. A thatósági utakon a fák ültetését, gondozását és pótlását az utfentartó személyzet, a többi közutakon a község megbízottai, a köz­ségi faiskola kezelő felügyelete alatt végzik. A thatósági közutak befásitására szükséges csemetéket a thatóság szerzi be. A mely községek határában oly területek vannak, a melyek befásitására az 1894. XII. t -c. 47. §-a értelmében a községi faiskolák csemete készlete első sorban fordítandó, a faiskolai üzem­tervben meghatározandó a csemeték azon arány- lagos mennyisége, a mely évenként a jelen szakaszban említett közutak befásitására szolgál. 19. §. A közutnak a községek belterületén átvonuló, valamint a községek belterületére eső részletei, az utóbbiak legalább 5 kilométer hosz- szuságban, az orsz. selyemtenyésztési felügye­lőség utasításai szerint szederfákkal ülteten- dők be. A közutak többi részletei, minden község határában azon fanemekkel ültetendők be, a me­lyek az illető község faiskolájában tenyésztetnek. 20. §. A thatósági utak befásitási, vala­mint az ezen ültetvények gondozási költségeit, a mennyiben ezek másként nem biztosíttattak volna, a thatósági útalap viseli. A községi közdűlő közutak befásitási költ­ségeit a községek, az 1890 évi az I. t.-c 1. §. 3. 4. G. pontjában említett közutakét az utfentartók, az 1890. I. t. -c. nek az utfentartásra vonatkozó határozmányai szerint és az azok alapján meg­állapított arányban viselik. A thatóság és a községek a szükséges költségeket a közutakra vonatkozó költségekben a jelen szabályrendelet hatályba léptét követő évtől kezdve előirányozzák. IV. A járási faiskola-felügyelőkről 21. §. A kis és nagy községi faiskolák és a jelen szabályrendelet III. fejezetében említett fásítások felügyeletére szaképzett egyének s első sorban gyümölcsészeti tanfolyamot végzett illetve a fatenyésztéshez értő néptanítók sorából min­den járásban 1—1, esetleg a szükséghez képest több faiskola-felügyelők alkalmaztatnak, kiket az illetékes járási főszolgabíró és kir. tanfelü­gyelő meghallgatása után a vármegye alispánja nevez ki. Ugyancsak a vármegye alispánjának ha­táskörébe tartozik a faiskola-felügyelőket ezen állásuk alól hivatali mulasztások, szolgálatra alkalmatlanság vagy lemondás esetén felmenteni. A járási faiskola-felügyelők állásukról, be­tegség esetét kivéve, csak január és julius hó­napokban mondhatnak le. 22. §. A járási faiskola felügyelők köte­lessége : 1. a felügyeletük alá tartozó községek fa­iskoláit évenként kétszer, még pedig tavaszszal és augusztus hóban a járási főszolgabírónak be­mutatandó és általa jóváhagyandó úti terv sze­rint meglátogatni, azok üzemtervszerü és céli­rányos kezelését ellenőrizni s az e tekintetben szükséges Útmutatásukat megadni. 2. a községek faiskoláinak megszemlélése­kor az azokból teljesített közúti fásításokat meg­vizsgálni s az e tekintetben szükséges útmuta­tásokat megadni. 3. a talált hiányok orvoslása iránt intéz- keasni,zükség esetén a járási főszolgabírónak je­lentést tenni. 4. a községi faiskolákban a szederfa-te- nyésztésre vonatkozó utasításokat az országos selyemtenyésztési felügyelőség utasításai szerint tavaszi látogatáskor megadni, az őszi látogatás­kor pedig azok foganatosítását ellenőrizni. 5. a látogatások befejeztével a faiskolák­ban a szederfa tenyésztés, továbbá a szederfa ültetvények állapotáról az országos selyemte­nyésztési felügyelőségnek jelentést tenni. 6. szakkérdésekben a faiskolákra és ültet­vényekre felügyelő hatóságoknak véleményes jelentéseket adni A járási faiskolai felügyelők a fennebb körülirt kötelességeik teljesítésében követett mu­lasztásaikért a vármegye alispánja által felleb­bezés kizárásával esetről-esetre 5 ftig terjedhető rendbírsággal büntethetők. A járási faiskolai felügyelők naponta csak egy, vagy legfeljebb két községet látogathat­nak meg. ' 23. § A járási faiskolafelügyelők az illető községek terhére minden egyes őszi és tavaszi kötelező látogatás után 2 ft dijat kapnak. Ezen dijakat a községektől a járási főszol­gabíró hajtja be s a faiskola-felügyelőnek éven­ként május és szeptember hó 31-ig napló be­mutatása ellenében kifizeti. Azon község, a melyben a faiskola-felü­gyelő kötelező hivatali útját teszi, a fuvart ter­mészetben kiszolgáltatni köteles. A fuvar a fa­iskola-felügyelő megkeresésére a járás azon köz­ségébe állítandó, a melyből a meglátogatandó községbe közvetlenül indul. Ha valamely község ezen kötelezettséget nem teljesiti, a fuvar a járási főszolgabíró által a mulasztó község költségére rendelendő ki. A természetben való fuvarra és a fennebb megállapított látogatási díjra van igénye a já­rási faiskola felügyelőnek akkor is, ha valamely község által szók dologban önként kerestetik meg a kiszállás iránt. Felsőbb hatóságok által történt kiküldeté­sek alkalmával a járási faiskolafelügyelő költ­ségeinek megtérítéséről a kiküldő hatóságnak kell gondoskodnia. Y. Hatóságok. 24. §. A faiskolákban és a fásításokban kárt okozó cselekmények az 1894. XII. t.-c. 93. 94. és 95. §-ának, illetve az 1890. I. t.-c. 125. §-á- nak büntető határozmányai, esetleg a vonatkozó büntető törvények hatálya alá esnek. Az 1894. XII. t.-c. 93. 94. és 95. §-aiba ütköző kihágások az ezen törvény 103. §-ában említett hatóságok által és az ezen törvény sze­rint szabályozott eljárás mellett torlandók meg. A jelen szabálnrendelet alapján felmerülő egyébb hatósági intézkedésekre nézve az 1894. XII. t.-c. 102. §-ában említett hatóságok ille­tékesek. VI. Zárhatározatok. 25. §. Jelen szabályrendelet kormányható­sági jóváhagyása után azonnal hatályba lép. A községi faiskola-kezelők és a járási fa­iskola-felügyelők a szabályrendelet életbeléptét követő^ 3 hó alatt alkalmazandók. T. Zemplén-vármegye tvhatósági bizottsá­gának S.-A. Ujhelyben 1899. szeptember hó 29-én tartott közgyűlésében. Jegyzetté : Bernáth Aladár, aljegyző. 96472. szám/VII—1. 1899. Jóváhagyom. Budapest, 1900. február hó 8-án. A minister megbízásából: Ottlik Iván s. k. 5317/900. I. sz. S.-A.-Ujhely város polgármesterétől. Hivatalos hirdetmény. S-A.-Ujhely rendezett tanácsú város kö­zönsége ezennel értesittesik, hogy a múlt 1899. évi zárszámadás az 1886. évi XXII. t. c. 142. §-a értelmében a pénzügyi bizottság által felül­vizsgáltatván, az f. évi április hó 20-ik napjának reggeli 8 órájától 15 napon át a városháza tanács­termében közszemlére van kitéve. Figyelmeztetem a közönséget, hogy jogában áll a számadásokat megtekinteni s az ellen ész­revételeit a fenti határidőn belől beadni. S.-A.-Ujhelyben, 1900. évi ápril 19. Székely Elek, polgármester. Heti naptár. Vasárnap, április 22. Szótár Hétfőn, április 23. Béla. Kedden, április 24. Szt.-György napja. Szerdán, április 25. Márk. Csütörtökön, április 26. Kilit. Pénteken, április 27. Zita. Szombaton, április 28. Vitalis. Nyilt-tér. *) IsTyilatlrozat. E hó 8-án a Friss vendéglőben Székely Elek polgármester urat — ki ott sem volt — egy társaság előtt sértő kifejezésekkel illettem; kinyilatkoztatom, hogy a sértéseket felhevült állapotban tettem, s azokért Székely Elek úrtól folyó hó 20-án személyesen bocsánatot kértem. S.-A.-Ujhely, 1900. április hó 20-án. Schön Miksa. *) Az e rovatban közlöttekért a beküldő felelős. Szerk. j£±. szerkesztő pó3tája. Z. J. urnák — Kucsin. B. levelét eltettük az ,Akk.‘ irattárába. Alkalomadtán elővesszük. Hű és állandó érdek­lődéséért fogadja köszönetünk és üdvözletünk nyilvá­nítását. B. F. A kérdezettnek állandó lakása: Becs Saját palotájában. G. F. urnák — Varannó. A „Jósziv'-egyesület Budapesten székel, Bálvány-u. 10. sz. a. Elnöke Tisza Kálmánná öexeiája. A másik adresz: K. S. őexeiája. Bp. Saját palotájában. Seheők Antal dr. honv. ezredorvos a lapunk múlt számában közölt „Egy csaiád tragikumáénak olvasásától indíttatva, 4 koronát adott át szerkesztőségünknek Rendel­tetése céljából tegnap eljuttattuk a varannai j. főszolgabí­rójához. D. A. urnák — Homonna. Beérkezett. Nagyon köszönöm. Felelős szerkesztő : Dongó Gyárfás <3- ó z a. Kiadó-tulajdonos : Éhlort GrVU1 <t. Kiadta: Dókus Gyula, főjegyző.

Next

/
Thumbnails
Contents