Zemplén, 1900. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)

1900-01-14 / 2. szám

a) 2i- sz. gyüjtő-iven : (Gyűjtő : Dezső La­jos Sárospatak) Dezső Lajos 10 korona, özv. Doktor Gáborné 2 kor., Hódinka Ágoston 3 kor. b) 33. sz. gyüjtő-iven: (Gyűjtő: Gardos Miklós) Tóth Pál, Czif'ra István, Majdanics Já­nos, Iván János 20—20 fillér, ’Sennyey Miklós br. 5 kor., Unghváry László 1 kor., Dakos Jó­zsef 20 fill., Berta István 60 fill., Nagy Mariska, Haraszti Lajos, Firnstal Jolán 50—50 fill., Nagy Jánosné 20 fill., Kertész János, Illyés Mihály 40—40 fill., Segédjegyző 60 fill., Páricsy József 2 ko-., Friedmann 30 fill., Iski József 10 fill, Sütő István, Sivák János, Papp Sándor 20—20 fill., Sőregi Márton 2 kor., Mihalkó György 20 fill., Gardos Miklós 2 kor. c) 22. sz. gyűjtő ivén: (Gyűjtő : Balogh Kálmán Sárospatak) X. Y. 1 kor., Abonyi Ká­roly 2 kor., Hubay Kálmán 1 kor., N. N. 20 fill, Bodnár János 1 kor. d) 25. sz. gyüjtő-iven : (Gyűjtő: Vitt Jó­zsef Spatak) Vitt József 15 kor., id. Moskovits Ignác 3 kor., Feldmesser Pinkász 3 kor., Man­del Hugó dr. 2 kor., Horváth Mátyás 2 kor., Haas Zsigmond 2 kor., Feldmesser Herman 2 kor, Wohl Aron 2 kor., Goldblatt Lázár 3 kor., Fodor Jenő 2 kor., Kiss Sándor dr., 2 kor., Jónás Izráel 2 kor., Marguletz Ferenc 2 kor., Markovics Herman 2 kor., Markovics Lajos 1 kor. Összesen 83 kor. 50 fillér. Azonban a d) alatt: 45 korona ötödrésze, vagyis 9 kor. az adakozók és a gyűjtő óhajtása szerint az „Ar- vay emléket“ illeti, (1. alább) tehát ez alkalom­mal a „Zvmegyei Tanítók Házá“-ra 74 kor. 50 fill, gyűlt be. — A „Zemplén“ f. é. 1-ső szá­mában kimutatott összeg 94 kor. 68 fill. Ösz- szesen: 169 korona 18 fillér. II. „Arvay Emlék“-re adakozni szívesek voltak ■ a) 21. sz gyüjtő-iven: (Gyűjtő : Dezső La­jos Spatak) Dezső Lajos 10 korona, Hódinka Ágost 3 kor. 4) 33. sz. gyüjtő-iven: ’Sennyey Miklós br. 5 kor., Unghváry László 1 kor., Dakos József 20 fill, Berta István 40 fill., Czifra János 20 fill., Nagy Mariska, Haraszti Lajos, Firnstal Jolán 50—50 fill., Nagy Jánosné 20 fill., Ker­tész János, Illyés Mihály 40—40 fill., Páricsy József 2 kor., Friedmann 30 fill, Iski József 10 fill., Sütő István 20 fill., Sőregi Márton 1 kor., Gardos Miklós 1 kor, c)..Fönnebb d) alatt kimutatott összegből 9 kor. Összesen: 35 kor. 90 fillér. A „Zemplén“ 1. é. 1-ső számában kimutatott 89 kor. 60 fillér- ler együtt: 125 kor. 50 fill. — Áz I. és II. alatt kimutatott összeg a sárospataki takarék- pénztárban kamatozik. — Fogadják nemes szivü adakozók a „Zemplén-vármegyei tanitó-egyesü- let hálás köszönetét. Sárospatak, 19C0. jan. 11. Hodossy Béla, » gyűjtő-bizottság clnöko. A lélektan fontossága a népiskolában. A' tanító növendékeinek nevelésére mind­addig előnyösen be nem folyhat, mig azokat teljesen ki nem ismeri. A tanítónak tudnia kell, hogy nem vár­hat minden növendékétől egyforma sikert, mert nem minden gyermek egyforma tehetségű. Mig egy jó felfogású gyermeknek nem nagy érdeme, ha a leckéjét jól tudja, addig a másik, H — gyengébb tehetségű lévén — a várakozásnak közepesen megfelel, dicséretet érdemel. Hogy pedig a tanító növendékeit teljesen kiismerje, abban igen nagy könnyebbségére szolgál a lélektan tudása, sőt lélektani ismere­tek nélkül ezen munkája nem is 'ehet alapos s ennélfogva a pedagógiai elveket nem alkalmaz­hatja helyesen. Ha a tanító ismeri az emberi lélek fejlődésmenetét a születéstől kezdve ad­dig, mig az öntudatlan állat-élet gondolkodó észszé magasul, úgy minden gyermek lelki vi­lága, mint egy nyitott könyv áll a nevelő előtt, melyből ő minden gyermek számára kiolvassa azt a nevelési elvet, módszertani eljárást, mely legalkalmasabb, melylyel leghamarább célt ér. Az emberi nem egy roppant fa, minden levél azon egy-egy ember; a miképp hasonlít egyik levél a másikhoz, úgy hasonlít egyik em­ber a másikhoz, de valamint nem találunk egy fán két levelet, mely egymással mindenben megegyeznék, úgy nem találunk két embert, kik egymással értelemre, érzelemre, vagy akaratra teljesen megegyeznének. Három iránya van a lelki élet fejlődésé­nek : ismeret, érzelem, akarat; e három élet­nyilatkozat minden emberben meg van, ebben minden ember megegyezik, de ezen lelki irá­nyok minden emberben más más fokon jutnak kifejlődésre s alkotják a különbséget, a mit egyediségnek nevezünk. Az egyediség alapját a nemi különbség, vérmérséklet és az életkor ké­pezik, ezeket kell a tanítónak mindig figyelembe venni. Az osztatlan népiskolában tudni kell, hogy a lány gyermek értelme élénkebb, de ke­vésbé kitartó; a kis ismeretanyagot részletes­séggel sajátítja el, mig az általánosítás inkább a fiúnak való. A flu érzelme erőteljesebb, ke­vésbé megindítható lévén, a jutalomból avagy büntetésből nagyobb adagot kell felhasználnunk amannál, mig emennél egy szóval, egy tekin­tettel célhoz érünk. Bár a vérmérsékletnek számtalan módosu­lata lehet, mégis négy fő osztályt szoktunk meg­különböztetni, u. m. cholerikus, flegmatikus, sangvinikus és melancholikus vérmérsékletet. Minden vérmérsékletnél más a módszer, mely­lyel azt kell eszközölnünk, hogy egy kész és magát minden körülmények közt kormányozni tudó jellemet adjunk át a társadalomnak. Az életkort illetőleg fejtegetni sem kell, hogy az ismeretszerzés ideje a gyermekkor s hogy megtartja az elme az e korban szerzett benyomásokat, tapasztalatokat stb. Mindezen ismeretekre a tanítónak nélkü- lözhetlen szüksége van s mindezeket a lélektan nyújtja. Láthatjuk tehát, hogy mily fontossággal bir a lélektan a népiskolában s hogy a nevelés művészete úgyszólván a lélektanon alapszik. A lélektan ismerete nélkül módszerünk helyes nem lehet, pedig kell, hogy az legyen, mert a gyer­mek sorsa a tanító kezébe van letéve, az ő lel­két fogja nyomni a súlyos vád, ha nem tett annyirá eleget kötelességének, a mennyire te­hetett volna, de viszont azok hálája lesz az ő legszebb erkölcsi jutalma, kik boldogságukat néki köszönhetik. Ifj. Berecz Károly Egy buzgó isk. széki elnök. Tolcsvá- ról írják lapunknak : Szives örömest sietek fá­radhatatlan s buzgó iskolpszéki elnökünk. Schőn- feld Albert úr egyik újabb nemes és dicséretes tettéről, a mi kedves „Zemplén“-ünk hasábjain hirt adni. Ugyanis nevezett elnök, egyik iskola látogatása alkalmával észrevette, hogy az egyik szülő — ki eddig segélyezésre nem szorult — 2 gyermeke nagyon Tcrongyolvák, a 3 ik pedig már huzamosbb idő óta az Iskolából egészen kimaradt. Midőn ez iránt tudakozódván, meg­tudta, hogy az ok a szülők szánandó helyzeté­ben rejlik, kik utóbbi időben képtelenek lettek gyermekeiket ruházni, nyomban megbízta e so­rok íróját, hogy e 3 gyermeket, a Millenium ünnepélyen tett nagy alapítványa kamatjának terhére ruházza ki és midőn a ruhák elkészül­tek, készséggel újra felfáradt iskolánkba, a mez­teleneket személyesen felruházni. így e 3 gyer­meknek, kik közül az egyik iskolánk agyik jeles tanulója, kiapadhatatlan jóakaratával lehe­tővé tette, hogy az iskolát zavartalanul láto­gathassák. Isten éltesse, és tartós jó egészség­ben iskolánk és közügyünk javára sokáig tartsa meg derék jó elnökünket. Trencsényi Adolf. Posta: H. I. — Man/gán. Harmadik közlemény nőm érkozott. Csak tessék a prózánál maradni. A lap dolgában tessék a kiadóhivatalhoz fordulni H. B — Spatak. Fogytán van. E hó végéig intéz­kedést várok. Közgazdaság. Fölhívás Zemplén-vármegye s első sorban Bodrogköz földbirtokosaihoz, lelkészeihez, községi elöljá­róihoz s általán a kisgazdák boldogulását szi­vén viselő intelligenciához. Nem tagadható, hogy a földmivelő nép jó­léte a mi jólétünk s a nép jóravalósága a mi legnagyobb biztonságunk. Azért is minden, ha még oly csekélynek látszó eszközt is meg kell ragadnunk, hogy a földmivelő nép anyagi bol­dogulását előmozdítsuk s az egyszerű, becsületes munka iránti hitét és bizalmát megmentsük. — Szakítanunk kell a múlt század nemtörődömsé­gével, mely első sorban előmozdította azt, hogy a könnyű megélhetés különböző módjai jöttek divatba, miáltal az egyszerű, becsületes, nagy szorgalmat és türelmet igénylő földmivelés már is hitelét és becsületét kezdé veszíteni s a nép ezrivel hagyja el hazáját, azt a hazát, melynek földjén még kétannyi nép is jólétben és mege­légedésben élhetne. Vissza kell tehát állítanunk a hitet, hogy a földmivelés utján való boldogulás lehetséges; vissza kell állítanunk a lassan, de biztosan és fokozatosan nagyobb és nagyobb jövedelmet nyújtható földmivelés iránti bizalmat. Miként ? Nem ffényes és csábitó Ígéretekkel, nem eget ostromló tervek és ábrándok szövésével, ha­nem — mint ez az örök isteni törvényeken nyugvó mezőgazdasági foglalkozáshoz legillőbb — csendes, okos, czéltudatos és kitartó tevé­kenység által: a földmivelő népnek kioktatása, kitanitása, útbaigazítása és jóakaratu kioko* sitása által az ő egyszerű foglalkozásában. Mert a mi áldott hazai földünk, ha tudtunk vele bánni, hogy ne mondjam : beszélni — a ma­inál sokkal több, legalább kétannyi jövedelmet is képes adni a vele szeretettel s értelemmel foglalkozóknak. Az eddig is elért szép siker arra indította gróf Mailáthot, hogy megkérje a nagyméltóságu földm. m. kir. minister urat, tenné lehetővé, hogy e tanfolyam, mely eredetileg 'e hó végéig volt tervezve, még egy hónappal meghosszabbit- tassék, A minister úr Ő Excellentiája a legnagyobb készséggel tett eleget, ezen, a nép javát ezélzó kérelemnek s a tanfolyamot f. évi martius 4-ig tette lehetővé. Most már az intelligentián a sor, hogy ezen tanfolyamot a földmivelő nép minél nagyobb mértékben igénybevegye; neki kell a maga ha­táskörében érdeklődést kelteni e tanfolyam iránt. Igaz, hogy e tanfolyam sem fogja egyszer re orvosolni az évtizedek hibáit és mulasztásait. Ámde ez természetes is! Egyszerre — mint ezt a gyorsan élni és gazdagodni vágyó kor tán kí­vánná — nem lehet csodás eredményt várni e tanfolyamtól sem; a mezőgazdasági termelésnél nincsenek csoda reczeptek ; itt czéltudatos, kö­vetkezetes, hosszú, kitartó s okos munkával, ta­karékossággal s Istenbe vetett hittel lehet csak sikert elérni. A tanfolyam csekély irányú útbaigazítást ad, de oly mértékben s annyira a gyakorlati életnek megfelően, hogy ki ez utón indul, bizo­nyára boldogul. íme — hogy többet ne mondjunk — ott van a tanfolyamon az eddig is tanított fűzfonás ! Egyszerű falusi gazdák nehány nap alatt annyi útbaigazítást nyertek, hogy ma némelyik oly re­mek, díszes kosarat képes fonni, hogy becsüle téré válhatik bármely városi bolti kirakatnak. És ami lehetséges volt ezen a téren, melyen a dolgok természeténél fogva rövid idő alatt be­igazolódott a helyes útbaigazítás hasznossága, az lehetséges más téren is p. o. a növényterme­lés és állattenyésztés terén is, csakhogy a nyert útbaigazítás hasznossága a dolgok természeténél fogva nem igazolható oly rövid idő alatt, mint p. o. fűzfa fonás terén; nem pedig azért, mert p. o. egy lovat, vagy tehenet, ha még úgy tudja is valaki a helyes állattenyésztés irányelveit, nem lehet 1—2 hét alatt fölnevelni. A tanfolyamon tehát megadatnak mindazon útbaigazítások, melyekre a gazdának a terme­lésnél, értékesítésnél és egyébb gazdasági mun­káknál szüksége van. Használják fel tehát ez alkalmat. Hasson oda az intelligentia, hogy a mar­lins hó 4-ig tartó, teljesen ingyenes gazd. és házi ipari tanfolyamra a környékbeli gazdák is bejöjjenek, esetleg küldjék be fiaikat hét- röl-hétre; az ily fiúk ingyen kapnak szállást a tanfolyam helyiségeiben, hol felügyelet alatt lesznek; csakis élelmezésükről kell gondos- kodniok. — Épp úgy küldhetik 1—2 cselédjü­ket a nagyobb gazdaságok is; ezek oktatásá­ról is lesz gondoskodva. Miheztartás végett röviden megismételjük a tanfolyam programját, mely a „Zemplén“ 1889. deczember 3-iki számában egész terjedelmében lett közölve. Ezen program szerint útbaigazítást nyernek a kis gazdák a növény termelésből, állatte­nyésztésből, gazd. üzleti részből, gazd. gépis­meretek köréből, állategészségügyből, mező- gazdasági törvényekből, szövetkezeti életről, fatenyésztésből, szőlőmivelés és méhészetből stb. Áz uradalmi cselédek gyakoroltatnak ezek mellett a számolásban, földmérésben, napszá- mjegyzék készítésben stb. Ezen fölül a gazd. házi ipari munkákból taníttatni fognak: füzfafonás folytatólag, szalma és gyékény fonás, végűi seprű és kefe kötés. A tanmenet és órarend — mely utóbbi a tanfolyam helyiségben tüzetesebb fölvilágositást ad a napi előadások iránt — a következő: Vasárnap és szombat kivételével mindennap reggel 7 órától d. u. 2 óráig házi ipari munkák : vasárnapot kivéve, mely a helybelieknek tarta- tik fönn, mindennap két előadás lesz és pedig; d. u. 2—-3 a távolabbi falvak lakóinak és d. u. 4—6 óráig a helybelieknek. — A szombat d. e. kizárólag az urad. alkalmazottak elméleti okta­tására lesz fordítva. Előadók ugyan azok lesznek, kik az első programban emlittettek. A tanfolyamot bárki és bármikor minden kötelezettség nélkül látogathatja, vagy megte­kintheti. Sárospatak, 1900. jan hó 8. Hazafiui tisztelettel: Abonyi Károly, szaktanár. Városi és községi ügyek. * Ujfalussy Endre t bátyánk, S.-A.-Uj- hely város volt főbírája, a rendezett tanácsnál árvaszéki ülnök, elaggott korára és betegeske­désére való tekintetből nyugdíjaztatásáért folya­modott.

Next

/
Thumbnails
Contents