Zemplén, 1900. január-június (31. évfolyam, 1-25. szám)
1900-04-01 / 13. szám
Az alábbiakban tehát leszek bátor az általam összegyűjtött s ezen kérdésre vonatkozó anyagot igen tisztelt Elnök urnák rendelkezésére bocsájtani, melynek ha valamiben is hasznát vehetné az igen tisztelt fiók-köri gyűlés, csak örömömre szolgálna. (Vége köv.) Tanügyi apróságok. Az Országos Eötvös-Bizottság köztudomás szerint e tavaszszal közrebocsátja b. Eötvös József összes munkáinak végleges teljes kiadását. Mint általánosan tudva van a nagybecsű kiadás (20 kötet, 400 iv, 40 frt) tiszta jövedelme b. Eötvös Loránd ajándékából a „Tanítók Házának“ fentartására fordittatik, melyben Budapesten és Kolozsvárt szegénysorsu tanítók és tanárok fiai nyernek főiskolai tanulmányaik alatt részben ingyenes ellátást, A bizottság széleskörű munkálkodása — élén Széli Kálmán miniszterelnök, Károlyi Tibor gr. a főrendiház elnök, Wlassics Gyula, Jókai Mór, Beöthy Zsolt stb. állanak — s a kulturális és jótékony cél egyesülése már eddig is igen szép számú előfizetőt szereztek. Az előfizetők névsorában vidékünkből és vármegyénkből eddig a következő neveket találni: Steinfeld István K.-Helmecz Zichy Andor Upor, Ev. ref. főiskola könyvtára S.-Patak. Olvasóegylet Tállya. Izraelita anyahitközség S.-A.-Ujhely. Az összes előfizetők száma mehaladja a 300-at. A felekezeti iskolák állami segélyezése. A hitfelekezetek, avagy egyes községek az államsegély kieszközlése céljából benyújtott kérvényeikkel rendesen a folyamodó hitközség egyházi s iskolai költségvetésével, az iskolai hitközség szegénységéről szóló szolgabiróilag megerősített elöljárósága, bizonyitványnyal a tankötelesek kimutatásával s a beleegyező egyházmegyei nyilatkozattal felszerelve a közig, bizottsághoz küldték. Jövőre nézve a közokt.-ügyi minisztérium úgy intézkedett, hogy a jelentéshez mindenkor melléklendő az említett okmányokon kívül egy külön kimutatás, melyben feltüntetendő a községben működésben lévő más, tehát akár állami, akár községi, felekezeti iskolák jellege, azok tanerőinek száma, az iskolák állapota. Tanitók könyvtára. A kultuszminisztériumban népiskolai szakosztályában két tervet készítenek elő. Az egyik : A népiskolai szemléltető képek művészi előállítása, a másik: a népiskolai ifjúsági könyvtár szervezése ügyében megindított mozgalom. A szemléltető képek előállítására a közös szükségletek rovatában 10,000 korona van lekötve és az összes anyag összehordva. Az ifjúsági könyvtárjegyzék is' elkészült már. Fedezetről is gondoskodott a miniszter, a mennyiben újabban minden egyes állami iskola szervezése alkalmával kimondja, hogy fölvételi dij fejében minden tanuló 50 fillért köteles az ifjúsági könyvtár céljaira befizetni. (M. N.) Közgazdaság. S.-A.-Újhelyi szénkénegraktár. A gazdasági egyesület, mint a s.-a.-újhelyi szénkénegraktár bizományosa, ezen az utón is értesíti a szőlőbirtokos közönséget, hogy a vasúti állomásnál levő szénkénegraktárból minden héten kedden és pénteken d. e. 11 órától 12-ig van szénkéneg kiadás, — egyszersmind a ministen rendelet értelmében kéri az őszi gyérítéshez szükséges szénkéneg mennyiséget legkésőbb április hó 28-áig előjegyeztetni, mert ennek elmulasztása esetén a helybeli raktár nem elégítheti ki a kívánalmakat. Városi és községi ügyek. * A helybeli ipartestületi betegse- gélyző pénztár. Főispánunk közbelépése folytán, a kereskedelmi ministernek, kiküldött biztosa: Drexler Ignác ministeri számellenőr részéről, hat napig tartó vizsgálatnak vettetvén alá a be tegsegélyző pénztárnak inkriminált kezelése, mely vizsgálat — írja tudósítónk — 1896. évről — tételről-tételre ejtetvén meg, konstatáltatott, hogy azok a vádak, mintha főkönyv nem vezettetnék, a járulék-hátralék nyilvántartva nem lenne, a munkaadók járulékot nem fizetnek, a takarék- betétek nem tőkésittetnének, be- és kilépési lapok nem vezettetnének, ingó vagyonleltár nem lenne, s a pénztár általában rendetlenségben lenne, teljesen alaptalanok. Kifogás tárgyát csak is az képezhette, hogy a betegs. pénztár az ipartestület javára megterheltetett és az ipartestület megkiméJtetett, de az is az elöljáróság tudatával és beleegyezésével történt. A pénztári naplók és a pénztár is teljesen rendben találtattak. A ministeri kiküldött előtt 5 panaszos egyén jelentkezett, a kiknek panasza nyomban alaptalannak bizonyult, s a kiknek panasza csak azért jegyzőkönyveztetett, hogy lássa a minister, kik és minő panaszokkal izgatták fel a kedélyeket és minő panaszszal akarják a békét megrontani. Azt hisszük, hogy ezek után a pénztár felosztása nem fog megtörténni. —y. * Gyümölcsfa-csemeték. A földmivelés- ügyi kir. minister 1250 (azaz ezerkétszázötven) db. különféle nemes fajú gyümölcsfát bocsátott S.-A.-Ujhely polgármesterének rendelkezésére. Figyelmeztetjük tehát a közönséget, hogy a ki ingyen gyümölcsíát óhajt, jelentkezzék a város szőlészénél. * Megszabályrendeletezett kaszirnők S.-A.-Ujhely város képviselőtestületének „A pincérnői szolgálat korlátozásáról“ szóló szabályrendeletét jóváhagyó záradékkal leküldötte a belügymínister. * Kazinczy-utca. A polgármester felszólalásunkra kötelezte a vállalatot, hogy a Kazinczy-utca hosszában húzódó beton-gyalogjá rónak besüppedt szakaszait állíttassa helyre. A vállalat munkásai már holnap megkezdik a be- ton-javitást. * Zöld-ojtvány. A földmivelésügyi kir. minister tizenegy újhelyi kisbirtokosnak 2200 db. zöldojtványt ajándékozott a polgármester előterjesztésére. * Állami anyakönyvi statisztika. A sátor al ja-újhelyi állami anyakönyvi hivatalnál 1900. márc. 24-től 1900. márc. 31-ig a) házasságot kötött:— pár; b) kihirdettetett: 2 egyén; c) születési anyakönyvi bejegyzés volt: 14 esetben ; d) elhalálozott: 14 egyén. Yármegyei Hivatalos Rész. Zemplén-v ár megye főispánjától. 326. sz/főisp 1900. Elnöki körlevél. A törvényhatósági bizottság T. tagjait az 1900 évi április hó 19 én délelőtt 10 órakor tartandó renkivüli közgyűlésre tisztelettel meghívom. Ezen közgyűlés tárgyai: 1. A vármegyei tiszti-, kezelő-, segéd- és szolgaszemélyzet törzsfizetésének emelése és lakbérének rendezése érdekében f. évi február hó 27-én tartott közgyűlésből 24/4655. sz. a. hozott határozat alapján kivetendő 2°/o-os vármegyei pótadónak megszavazása. 2. A homonnai vámoshid építési költségeire százezer koronának kölcsönvétele iránt az alispán által megkötött szerződésnek; és 3. az országyülési képviselő-választók fuvardijai iránt alkotott, s a nagyméltóságu belügyminister urnák folyó évi március 22-én kelt 27,359/1. fő. számú intézvényé- hez képest átdolgozott vármegyei szabály- rendeletnek tárgyalása. S.-A.-Ujhely, 1900. április 1-én. Hazafias üdvözlettel: (Molnár §s vdn s., k., főispán. 6403/900. sz. T. Zemplén-vdrmegye alispánjától. A 10 főszolgabírónak és S.-A.-Ujhely r. t. város polgármesterének. Az 1897 évi XXIII. t.-c. értelmében szervezett m. kir. honvéd főreáliskolában és a honvéd Ludovika Akadémiában az 1900/1901. tanév kezdetén betöltendő helyekre*) vontkozó és a „Budapesti Közlönyében is megjelenő pályázati hirdetményt oly felhívással adom ki, hogy ezen hirdetménynek saját területén és minél szélesebb körben leendő közhírré tétele iránt azonnal intézkedjék. S.-A.-Ujhely, 1900. március 29. Matolai Etele, alispán. •) A Buttler János gróf alapította egy hely a Lu- dovika-Akadémiában t. Zeplén-vármegye részéről első, illetve másod sorban bemutatandó ifjakkal fog betoltetní. A terjedelmes Pályázati hirdetmény-t a főszolgabírói, a polgármesteri hivatalokban, úgyszintén a t. vármegye irat tárában, mint a .Zemplén" szerkesztőségénél is az érdeklődők megtekinthetik és áttanalmányozhatják. — Itt említjük föl, hogy hasonló Pályázati hirdetmény érkezett a közös hadsereg katonai nevelő és képző intézeteiben, valamint a katonatiszti leányok sopronyi nevelő intézetében az 1900/1901-ik tanév kezdetén betöltendő kincstári (a közös hadügyi tárcából tavadalmazott) egész és fél díjmentes, illetőleg alapítványi ős fizetéses helyekre vonatkozó pályázatok dolgában is. Ez a pályázati hirdetmény is megtekinthető az előbb omlitettük hivataioknái és helyeken. Bzerk. T- Zemplén-v ármegye thatósági bizottságának S.-A.-Ujhely ben 1900. február hó 28-án tartott közgyűléséből. 37/4726. Olvastatott a vármegyei alispán, mint a szabályrendeleteket készítő bizottság elnökének jelentése, melylyel a thatósági bizottság múlt évi 170/6388. szám alatt hozott közgyűlési határozatára bemutatja a szabályrendeleteket alkotó bizottság által a borellenőrző bizottságok részére megalkotni rendelt szervezeti szabályzat és ügyrend tervezetét. A vármegye törvényhatósági bizottsága a nm. m. kir. kereskedelemügyi minister 1898. évi október hó 6-án 63349/VIII. szám alatt kelt intézvényével megküldött minta alapján a borellenőrző bizottságok részére elkészített szervezeti szabályzatot és ügyrendet a járási főszolgabirák és S-A.-Ujhely rendezett tanácsú város utján kihirdettetni rendeli, a vármegye alispánját pedig felhívja, hogy a kihirdetést tartsa nyilván és a szabályrendeletet a kihirdetési bizonylatok beérkezése után jóváhagyás végett jelen határozattal nemkülönben a beérkező kihirdetési bizonylatokkal, valamint az esetleg beadandó fellebbezésekkel együtt a kereskedelemügyi nm. ministerhez terjessze fel. Kmft. Jegyzetté és kiadta : Dókus Gyula, főjegyző. 37/4726. A Zemplén-vármegyében alakított borellenőrző bizottságok siervezeti szabályai és ügyrendja. 1. §. A mesterséges borok készítésének és forgalomba hozatalának tilalmazásáról szóló 1893. XXIII. t.-c. végrehajtása tárgyában 1897. évi aug. hó 23-án 53850. sz. a. kiadott keres- delemügyi ministeri rendelet alapján alakított borellenőrző bizottságok feladata a borforgalomnak az 1893. XXIII. t.-c. szempontjából való megfigyelése, az illetékes hatóságok nyomrave- zetése s a kihágások kiderítésére irányuló eljárások megkönnyítése, 2. §. A bizottságok elnökeit és tagjainak felét (a thatósági bizottság, esetleg a községi képviselő testületek tagjainak sorából) a főispán nevezi ki, a tagok másik felét pedig (szintén a thatósági bizottság, esetleg, — a községi képviselő testületek tagjainak sorából,) a thatósági közgyűlés választja. 3. §. A bizottsági elnök és a bizottsági tagok kinevezése, illetőleg megválasztása háromhárom évre terjed, ugyanazok az egyének azonban újra kinevezhetők, illetőleg megválaszthatok. Ha valamelyik bizottsági tag ezen állásáról lemond, továbbá ha meghal, vagy más ok miatt a bizottsági tagokra bízott teendők ellátására képtelenné válik, a bizottság elnöke vagy helyettese tartozik ezen körülményt a thatóság első tisztviselőjének (alispán, polgármester) azonnal bejelenteni. 4. §. A bizottsági elnök és a bizottsági tagok ezen állása tiszteletbeli, tehát sem fizetéssel, sem díjazással (napi dijakkal, utazási vagy ügyviteli költség megtérítésével stb.) nem jár. 5. §. A borellenőrző bizottság megalakuló ülését ezen szervezeti szabályzat és ügyrend megállapításától számítandó 30 napon belül tartozik megtartani, s azon elnök-helyettest választani. Ezenkívül a bizottság félévenkint legalább egy ülést tartozik tartani, melyen az elnök, vagy helyettese a bortörvénybe ütköző kihágások gyanúja miatt tett feljelentésekről, az ezen kihágási ügyekben hozott ítéletekről, az ezek ellen történt fellebbezésekről jelentést tesz, s az elnök, valamint az egyes bizottsági tagok általában előadják a bortörvény végrehajtása körül szerzett tapasztalataikat és erre vonatkozó esetleges javaslataikat. 6. §. Az 5, §-ban említett fél éves üléseken kívül a borellenőrző bizottság annyiszor tart ülést, a hányszor ennek szüksége felmerül. Az ülések napját az elnök, vagy helyettese tűzi ki, s az ülést ő hívja egybe. Két bizottsági tag kívánságára az elnök vagy helyettese köteles ülést egybe hívni. 7. §. Az üléseket az elnök vagy helyettese, ezeknek akadályoztatása esetén gedig a jelenlévők által maguk közül erre felkért bizottsági tag vezeti. A bizottsági ülés határozatképes, ha azon az elnöklőn kívül legalább két tag van jelen. A határozatok szótöbbséggel hozatnak és jegyzőkönyvbe foglalandók. Szavazatok egyenlősége esetén az a vélemény tekintetik a bizottság határozatának, a mely mellett az elnök szavazott. 8. §. A borellenőrző bizottságnak, valamint a bizottság minden egyes tagjának egyenként is feladata, hogy azon területen, a melyre a bizottság működése kiterjed, állandóan éber figyelemmel kisérje a bortermelési és borforgalmi viszonyokat abból a szempontból, hogy vájjon ott nem készittetnek-e, illetőleg nem hozatnak-e forgalomba olyan italok, a melyek az 1893.
